Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

Wn. máreius ti «XI,TT MAGYARORSZAO f Oktatógépek osztályoznak Együttműködési szerződés a BEAG és a Nyíregyházi Mezőgazdasági főiskola között A magasabb szintű mű­ezaki oktatás, valamint a korszerű szakmai műveltség­gel rendelkező szakemberek képzése érdekében az elmúlt napokban együttműködési szerződést kötött a Budapesti lEektroakusztikai Gyár és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola. Az ünnepélyes ke­retek között aláírt megálla­podással tették hivatalossá a gyár és a főiskola korábbi kapcsolatait. Ez alkalomból a BEAG a főiskolának aján­dékozta azokat a modem ok­tatástechnikai berendezése­ket. amelyeket már korábban felszereltek Nyíregyházán s oktatásra és kísérletezésre egyaránt használták. Nagyértékű, több funkcói- ra is alkalmas a MAGNO- CORR nevű kollektív tanító­hétfőtől csütörtökig 8-tol 16 óráig pénteken 8-tól 15-ig. szombaton 8-tól 12 óráig áll 8 lakosság rendelkezésére. . Harmadik éve működik az Iroda, azzal a céllal szervez­ték 1972-ben — másodikként az országban —. hogy köny- nyítse a tanácsi dolgozók munkáját, ugyanakkor a la­kosságot is segítse a tájékom zódásban. Az elmúlt évben naponként átlag 60-—70 ember problé­máját intézték az iroda dol­gozói. a forgalom legna­gyobb adóbevallások és is­kolakezdet idején. Felvilágo­sítást és megfelelő nyomtat­ványokat is adnak a külön­böző kérdései; megoldásá­hoz. de vannak területek ahol az iroda dolgozói önál­lóan intézkednek. Harminc- ezernél is több igazolást ad­tak ki a múlt évben külön­böző ügyekben: hatósági bi­zonyítványt. baleseti bizto­sítási igazolást, lakhatási en­gedélyt; segítik a gépkocsi­vásárlás lebonyolítását, a kü­lönböző adók beszedését. Az iroda feladataihoz tar­tozik többek között a talált tárgyak kezelése, nyilvántar­tása megőrzése. 1973-ban több mint hétszáz ilyen eset volt. A talált tárgyat, ha igazolt tulajdonosa nem ke­resi — hirdetés ellenére sem —. akkor a találó kapja meg ha három hónapi meg­őrzés után nyolc naoon be­lül jelentkezik. A talált tár­gyakat az újságban hirdet5 meg az iroda. Munkájukhoz tartozik a gép. Ezenkívül öt darab ki­sebb oktatógépet kaptak az egyéni tanuláshoz, továbbá olyan műszaki berendezése­ket, amelyek segítségével a főiskola is készíthet tananya­got a sorra kerülő témák­hoz. Az oktatógépeket dr. Anka István, a gépész kar igazgatóhelyettese „mutatta be” érdeklődésünkre. Mit is tudnak ezek az okos gépek? A legértékesebb, a MAGNO- CORR a tanári katedrát he­lyettesíti, nem pótolja azon­ban a pedagógus munkáját. Egyszerre negyven hallgató oktatására és vizsgáztatásá­ra alkalma« a padokba -te­relt kapcsolók ' segítségével, öt válaszlehetőséget ad. jót és rosszakat, s egyszerre osz­tályoz negyven feleletet. Je­lenleg a Nádudvari KITE munkaköryvek igénylésével, kiváltásával kapcsolatos va­lamennyi teendő. Az elmúlt évben több mint ötezer mun­kakönyvvel kapcsolatos fel­adatot intéztek. Mivel munkaközvetítő a városban nincs ez a -feladat is az; ügyfélszolgálati iroda dogozóira hárul. Állandó, rendszeres a kapcsolatuk a város üzemeivel. Az iroda munkájában eb­ben az évben nem lesz alap­vető változás. Egyelőre ki­sebb létszámmal látják el a feladatokat, igénylik a vá­rosi tanács osztásainak jobb tájékoztatását a napirenden lévő ügyekről. Sikeres kiállítás Bútor és A Vásárosnaményi ÁFÉSZ és a megyei AGROKER kö­zös rendezésében hat napig tartó kiállítás nyílt február 26-án Vásárosnaményban, a szövetkezeti bútoráruházban A kettős kiállítás egyik ré­szében háztáji gazdaságok­ban hasznosítható kisgépe­ket és vegyi anyagokat, má- 5jk részében modern kom­binált és egyedi bútorokat tekinthetnek meg az érdek ődők. Már az első három nap sok vásárlás történt. Többek közt elkelt a kiállított „Kerti traktor” összes tartozékai­val, 56 ezer forint érték­ben. Megvásároltak két traktorostanfolyamának hall­gatóit oktatja egy modern » amerikai gép szerkezetére. | .kezelésére. Már készült 8 főiskoláin saját összeállítású tananyag, továbbra is terve, zik „hazai” programok elő­készítését. Jellemző a gép teljesítményére, hogy egy ilyen saját program összeál­lítása körülbelül hatszáz •rát Igényel. A csoportos oktatógép au. tomata berendezései segítsé­gével a pedagógus egyszerre negyven hallgató tudását el­lenőrizheti, s a kérdésekre adott helyes, vagy hibás vá­laszok alapján a géppel kö­zösen kiválaszthatja azokat,* akik nem tudnak lépést tar- : tani, s kúlon, egyéni tanulás- ’ ra is szükségük van. Erre a célra használják az egyéni tanítógépet, amely hasonló elvek alapján de kisebb tel­jesítménnyel és kisebb tan­anyaggal szintén több lehe- tőséget ad válaszadásra, köz- I tűk azt az egyet, ami helyes.! A jelenlegi programok ösz- szeállításánál a szakmai kér. dések mellett gondolkodtató pszichológiai és logikai fel­adványok is szerepelnek. Ezekkel az új oktatógé­pekkel gazdagodva korsze­rűsödik a mezőgazdasági fő­iskola oktatása. Az együtt- működési szerződés szerint a főiskolán felszerelt gépek to­vábbra is a BEAG tulajdo­nában maradnak. Az oktatá­si célok mellett ezzel a kapcsolattal más területe­ken is szeretnék megterem­teni az együttműködést. A génekért cserében az okta­tásban és a kísan’“rtezésber szerzett tapasztalatokra a gvár is igényt tart- hág” muqkáiában hasznflpithase? Ezenkívül a főiskola a BEAG nyíregyházi UNIVBRSTT gváregvsége dolgozóinak «znkmai továbbképzéséhez ad segítséget: első alkalommal a jövő hé+en megkezdődő tan­folyammal. traktor háztáji fejőgépet. három „Kertitox—101-es” típusú permetező gépet, amelyhez eszközhordozó pótkocsi is tartozik, s egyenkénti ára 26 640 forint. Több elkelt a négyféle nagyságú szőlő­présből, különösen kedvelt- té váltak a kisebb űrméretű prések. De nem kevésbé eredményes a bútorkiállítás is. Mindjárt az első három nap közel félmillió forint értékben volt vásárlás a ki­állítás nyomán. Az így meg vett eszközöket, a földmű vesszövetkezet díjtalamf szállítja haza a vásárlók­nál» ................................................................................................... £eyféltzolzAtari iroda *■ ............... ............ Ahova sokan bekopognak... A Nyíregyházi Városi Ta­nács ügyfélszolgálati irodája Meghökkentő statisztikák Az ember és körn) ezete Beszélgetés dr. Mándy György egyetemi tanárral Az emberi és a természeti környezet minden évben egyre nagyobb veszélyt rej­teget az élőlények számára. A levegőszennyezettség és a helytelen talajgazdalkodás miatt a világon eddig 500 millió hektár terület vált mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná. Az ipar tér­hódítása miatt sok ezer hol­das terület esik ki a mező- gazdasági termelésből. És, hogy a hazai példa se hiá­nyozzon; Magyarországon a művelés alól kivett terület — 1971-es adat szerint — 935 ezer hektár. Ezek a megdöbbentő sta­tisztikák dr. Mándy György, egyetemi tanár, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezetőjének előadá­sán hangzottak el. További beszélgetésünkben a külön­böző veszélyforrósokról lesz szó, azokról, a roppant mé­retű pusztításokról, me­lyeket. még, ha merészen hangzik is, az emberek idéz­nek e'jő akarva-akaratlanul. — A levegő legfőbb szeny- nyezői a gyárkémények, me­lyekből hagyományos tüze­lés melett is por, füsí'.-'z, jelentős mennyiségű kén­dioxid kerül a levegőbe. A kéndioxid számtalan kár okozója — az élőlényekén kívül megtámadja az anya­gokat is. Nagyvárosokban hovatovább gyakori jelen­ség lesz, hogy elporlad egy- egy szobor, „lelép” talapza­táról. A zuzmók és mohák viselkedésén le lehet mér­ni a mérgezés hatását, mi­vel ezek a növények már köbméterenként 80 mikro- köbméter mennyiségre is érzékenyen reagálnak. — Gyakran találkozunk azzal a hibás felfogással, hogy a városok levegőjének tisztaságát zöld övezetek, területek létrehozásával le­het megóvni. Ez bizony té­vedés, mivel a fa is kipusz­tul 85 mikrogramm/köbmé- ter mennyiségű kéndioxid „környezetében”. Csupán a nyír, a nyár, az éger, a fűz­fák bírják valamivel job­ban, de ezeket a fajtákat nem ültetik be a parkokba, a vá­rosi utcák mellé. A fák csak a porszennyeződést csökkenthetik — a levelekre rárakódott port az eső le­mossa és így az megkötő­dik. A levegő tisztaságának vizsgálatánál nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a köz­lekedés káros hatását. Az összes szennyezőforrás kö­zül 60,6 százalékban a gép­járművek kipufogó gázai részesednek. Az ólomvegyü­leteket is tartalmazó gázok károsítják az agykérget, neurózisokat okoznak. Amivel legkevésvé törő­dünk, az a zajártalom. Soká­ig közömbösen veszünk ró­la tudomást, addig, amíg halláscsökkenési panasszal orvoshoz nem fordulunk. A gyógyítás azonban lehetet­len, csak a megelőzés segít? hét — Harminc év alatt az emberiség hallása 4 decibel­lel csökkent, de ez a folya­mat meggyorsulhat a jelen­legi „zajos” életkörülmények miatt. Véleményem szerint gondos tervezéssel, a lakások szigetelésével mindenhol lehetne 10—14 deci^’lel csökkenteni a zajt. A vizek szennyezettségére vonatkozóan néhány érde­kes adatot mondott a pro­fesszor. — A vízszpnnvezettséa sok, rejtélyesnek tűnő uj betegség előidézője. Japán­ban, Minamata halászfaiu- ban 202-en betegedtek meg ismeretlen betegségben, ami 52 ember halálát okoz*^. Több évig tartó vizsgálj után tudták megállapítani, hogy egy műanyaggyár szennyvize higanyt tartalma­zott, és az a halak szf öveze­téből' az emberek veséjébe került. E klasszikus példa óta még számos esetet le? hetne felsorolni. Nem való? sül meg az öntisztulás, mive} a vegyi anyagok, a fenolve? gyületek vízbe Jte” * t§e el? pusztítja a vizek élővilágát. — Az alföldi talajok há­rom csoportjáról beszélhe­tünk. Egy részük szikes, a te­rület kétharmadát öntözni nem lehet, mert a szikesedés hamarosan bekövetjigjik. a többi részt lehet még öntöz­ni, mert a szikesedés 5—10 év múlva fog jelentkezni. Olyan tiszta öntözővízre lenne szükség, amely ásvá­nyi anyagokat nem tartalmaz. Csak ésszerű gazdálkodás­sal menthető meg a földte­rület nagyrésze. "úr Az eddig elmondottak nem dramatizálni akarják a veszélyt, hanem tényekkel bizonyítva hívják fel a fi­gyelmet arra, hogy le kell lassítani, illetve meg kell aka­dályozni a saját és természeti környezetünk további szeny- nyeződését. A megyékben környezetvédelmi bizottsá­gok kezdik meg munká? jukat, hogy egy kézben tart­va, szakértők bevonásával eredményesen dolgozzanak környezetünk megóvása ér­dekében. Balogh Júlia Vásárhe'yi nyomdokain Vízlépcső a Dél-Alföldnek Évszázadokon keresztül a Tisza sorsa egybeforrott az itt élő nép sorsával, a folyó sze­szélyei szerint alakúi; e vi? dék lakóinak élete. Vásárhe­lyi Pál, a reformkor kima­gasló vizimérnöke már 1846. március 25-én benyújtotta „A Tisza folyó általános sza­bályozása” című tanulmá­nyát, ami — éppen az érde­kelt földesurak részéről' — nagy ellenálásra, majd el­utasításra talált. Míg végül is az élet kikényszerítette a rolyó szabályozását. amit alapjában a Vásárhelyi-féle tervnek megfelelően végez­tek el. Ő maga ezt nem ér­hette meg, mert a terv feletti vita során szive felmondta a szolgálatot. Emlékét, nagy­ságát Szeged főterén szobor hirdeti. Két szobor Látható a szegedi Széche­nyi téren másik két szobor is. Az egyik az áldást hozó, a másik bronzszobor a rom­boló Tiszát jelképezi. Pász­tor János e két szobra szim­bolizálja azt a küzdelmet is, amit a folyóval évszázadok során e környék lakói vív­tak. Várták áldását, de fél­tek rombolásától. 1979-ben lesz száz éve. amikor a Ti­sza Szegedet romba döntöt­te. A hullámsírból egy szép, korszerű város emelkedett ki. A másik nagy árvizet — 1970- ben — az ország összefogása Szeged a'ól el tudta háríta­ni, pedig ekkor nagyobb volt a víz, mint ami a vá­rost 1879-ben romba dön­tötte. S mindez annak kapcsán 'ütött eszembe, hogy a kö­zelmúltban parlamenti kép­viselők előtt a folyó szabá­lyozásának újabb program­ját ismertették; a Csongrád felett tervezett III. tiszai víz­lépcső terveit, elgondolásait. Persze, erről az elképzelés­ről a közvélemény nem most hallott először, hiszen ami­kor jó néhány éve a kor­mány elfogadta a vízgaz­dálkodás fejlesztésének táv­lati tervét, ebben a csongrá­di létesítmény is szerepelt. De akkor a terv még nagyon távolinak, most viszont egé­szen közelinek tűnik: valószí­nű, hogy az országgyűlés az új ötéves terv keretében eb­ben a kérdésben is dönt Már a Vásárhelyi-féle tervben mint álapelv szere­peli, hogy a folyamszabályo­zást és ármentesítést egysé­ges feladatként kell kezel­ni. A mai modern vízügyi szolgálat természetesen sok­kal komplexebben gon­dolkodik. Többek között annak következtében, hogy a régi feladathoz modern korunk egyre sürgetőbben követeli a folyók vizével, mint nélkülözhetetlen ter­mészeti kinccsel való ész­szerű gazdálkodást, ener­giájuk hasznosítását Ez viszont olyan vízlépcsőrend­szer nélkül lehetetlen, amely bőség idején megteremt­heti a tartalékolás, és szükség esetén a felhasz­nálás lehetőségét Köztudott hogy a tiszalö- ki után már működik a kis­körei vízlépcső. Tudjuk, hogy déli határunk alatt épül a Tiszán az újbecsei vízlépcső, s hiányzik a középső láncszem — ezt a szakemberek Csongrád fölé javasolják megépíteni. Hogy ez a vízlépcső hogyan hat kedvezően a folyó felső szakaszára is, hogyan elé­gítheti ki a Tisza-völgyi ipar növekvő vízigényét mennyi vizet adhat az öntözőrend­szereken keresztül ennek a legtermékenyebb és éghajlat szempontjából js legkedve­zőbb termelési adottságok­kal rendelkező vidéknek, miként teremti meg a bel­vízrendezés, ármentesítés, az üdülőkörzetek kialakításá­nak új lehetőségeit, egeket — s még más összefüggése­ket is — a szakemberek kel­lően kimunkálták, kidolgoz­ták. A Jisza III. Persze, még sok feladat van hátra. Döntás után ma­gának az építkezésnek elő­készítése. Egy bizonyos, hogy a közvélemény fantá­ziája máris szárnyai. $ ez így is van rendjén. Ismét oly s í nagy horderejű és ennek az országrésznek — de állítha­tom: az egész országnak! — sorsára kiható újabb léte­sítmény terveiről van s?<^ amit jogai lehet: teripászof- átalakítási terv jelzőjével is illetni. Ezt csak országos összefogás valósíthatja meg. S biztosak vagyunk abban, hogy — amint a szocialista építés más, nagyszerű állo­mását — ezt js lendülettel, lelkesedéssel fogjuk majd végrehajtani. Az előző két vízlépcső na­gyobb lakott területtől tá­volabb épült. Kiskörén kü­lön lakótelepet is kellett lé­tesíteni. A Tisza III. gzopban előreláthatóan egy régi vá­ros — Csongrád — közelében épül, egy olyan város mel­lett. amely rendelkezik minden adottsággal, hogy székhelye lehessen majdan az építőknek. Ráca bajait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents