Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
oMáT KELET-MÄGYAROHSZAG ttm. minim * " " " ' ... i .i—i " ■■ ' ■ — i i , -*» B MAGAZINOM A GAZIHoMAAAZINoMAG a ZINoMAGA7INoMAGAZ|NoMAeAZI|l m ITlAC^INOMAGAZINoMAUAZINoMAGAziNoMAGAfclNoMAGAZiNoMAGA2lfl Él IslälaEälalsEIslsIalalsläläläEEjlälsilalslälalslälalaEsIälalaläislaläläiälälälälslälalalalalälalalälälälsIsIalsSisI Elkerülhető-e a szívinfarktus ? Gábor György professzor nyilatkozata A helyesbített Száz évvel ezelőtt, 1874-ben tette közzé első ízben a Központi Statisztikai Hivatal az ország településeinek és egyéb lakott helységeinek névgyűjteményét. Azóta rendszeres időközönként napvilágot 1« a névjegyzék, kibővítve több irányú áttekintést nyújtó állam- és köz- igazgatási, valamint statisztikai adatokkal. A legtöbb újdonsággal a mostani, legújabb „feltérképezés” szolgál. Az utóbbi tizenöt évben ugyanis az ország államigazgatás; és közigazgatási arculata többet változott, mint a korábbi fél évszázadban. Egyik érdekesség a helységek számának lassú, de állandó csökkenése: legutóbb 3246 volt a jegyzékbe vett települések száma, ma 3189 A „leltárhiány” oka a helység, illetve a hely- ségnév-ös" .evonás. Az esetek zömében az egyesítés alkalmával kompromisszum szüszív az összeszűkült érpályán át nem kap elegendő vért, s amikor az elmeszese- dett szűkület miatt az ér hirtelen elzáródik, akkor következik be az infarktus. Ez azonban hosszú folyamatnak a következménye — A tapasztalatok szerint a szívinfarktus létrejöttének egyik leggyakoribb tényezője az elkényelmesedett életmód. Túl bőséges, zsíros táplálkozás ugyancsak sietteti az érfalak elmeszesedését. A dohányzás az erek rugalmasságának árt, a cukorbetegség pedig az erek anyagcseréjét rontja. Ám ezeknél is súlyosabb következményekkel jár a magas vérnyomás; ilyenkor a szívnek — tartósan — a nagyobb nyomás ellenében kell kipréselnie a vért az érrendszerbe. Ebben az állapotban fokozott a szív oxigénszükséglete, ha a túlterhelt szív ilyenkor — a koszorúér szűkülete miatt — kevesebb vért kap a kelleténél, könnyen bekövetkezhet az infarktus. — Az említett ártalmakkal szemben az életmód megfelelő rendezése a legcélravezetőbb. Az elhízást kellő testmozgással lehet a legmegfelelőbben megakadályozni. Ezért fontos az ésszerű, egészséges életvitel. Az, hogy a hétvégét mindenki a szabadban, a jó levegőben, mozgással töltse. Zaklatott idegállapot — Erre mindenkinek megvan * lehetősége. A dohányzásról mindenki leszokhat, és megfelelő diétával „karban- fárfhfíóH’‘ k Cülforbétegség is. Szükség esetén nyugtató és vérnyomás-csökkentő gyógv- szerek adagolásával a szív munkája is könnyíthető. Ezek a gyógyszerek azonban legfeljebb átmeneti segítséget jelentenek, különösen az átlagosnál rosszabb idegekkel rendelkező emberek számára. A zaklatott idegállapot ugyanis több szempontból károsan befolyásolja a szív működését. Elsősorban az akarattól független idegrendszeren keresztül hat a szervezet érhálózatára, és felborítja annak normális vérellátását. Ilyenkor a szervezet úgy működik, mint egy paletik: a „keresztelőn” az újszülött olyan nevet kap, amely mindkét .szülőjének” korábbi nevéből megőriz va_ lamit. így lett például ör- szentmiklós és Vácbottyán „nászából” örbottyán, Rá- bakovácsi és Balassameggyes egyesüléséből pedig Meggyes, kovácsi. A leghosszabb helységnevet — 1954-ben történt egyesítéséig — húsz betűvel Reformá- tuskovácsháza viselte. Örökét most Jászfelsőszentgyörgy vette át, amely húsz betűvel ugyan nem döntötte meg. de beállította elődje rekordját. A sereghajtók, azaz a legkurtább nevet viselők között viszont jóoá-m holtversenyben állnak két betűvel, azaz egy szótaggal: Ág, Bő. Sé, Őr. stb. A Statisztikai Hivatal gazdag gyűjteménye 300 ezer adatával egyben a helytörténeti kutatások értékes kút. fője is. Akik településeink zarló háztartás. Hasonló hatást fejtenek ki a mellékvesekéreg homonjai. Az idegvégződések felgyülemlett hormontartalékai egyes erekre szűkítő, más erekre tágító hatással vannak. Ingerültség esetén ezek a hormonhatások olykor annyira megterhelik a szívet, mintha például egy zsák szenet vinnénk fel a negyedik emeletre! Ha ez naponta ismétlődik, a szív előbb-utóbb óhatatlanul kimerül. — Ezért a pihenés csak akkor éri el célját, ha nemcsak fizikai kikapcsolódást jelent. A fáradt idegrendszer a szokásosnál fokozotabban reagál a környezet ingerhatásaira. Hogy azt ellensúlyozzuk, az idegrendszer alkalmazkodó képességét, a felfokozott idegtevékenységet kell normálisra csökkenteni. Jótanácsok, intelmek — Azt, hogy az egészségtelen életmódnak mennyire döntő a szerepe az infarktus kialakulásában, jól érzékelte-1 tik az elmúlt évtizedek megfigyelési tapasztalatai. Az orvosok korábban azt hitték, hogy a nők a klimaktérium koráig többnyire védettek az infarktussal szemben. A 40-es évek végén, az ötvenes évek elején még minden hat infarktusos férfi betegre csak egy nőbeteg jutott. Azóta ez a különbség állandóan csökken, minél inkább megközelíti a nők életmódja a férfiakét: az utóbbi években már csaknem minden harmadik infarktusos beteg a gyengébb nem képviselői közül kerül ki. — Lényegében nem az a fontos, hogy az emberek azt ismerjék meg: melyik betegség milyen tünetekkel jár, hanem az, Hogy miként kell ésszerűen, egészségesen élniük. Ezért nem hangsúlyozhatjuk eleget — mondotta Gábor György professzor —, hogy elsősorban jótanácsnak és ne okvetlenkedésnek vegyék az orvosok intelmeit. A betegség megelőzése ugyanis sokkal fontosabb, mint például az, hogy a szívsebészek minél több bravúros műttétel dicsekedhessenek. múltjával hivatásszerűen foglalkoznak, megtudhatnak belőle sok, eddig nem publikált, vagy csak nehezen hoz. záférhető tényanyagot. Olyanokat például, hogy Nyíráb. rány községet 1901-ben létesítették Buda- és Szent- györgyábrány összevonásé, ból, Ceglédbercel pedig ugyancsak 1901 előtt még Cserőbercel volt. Kutatóink nemrégiben vették tervbe a jellegzetes és feltételezhetően történelmi múlttal rendelkező helységnevek regisztrálását, és a nevek származásának. valamint értelmezésének a kiderítését is. Kinyomozták — többek között —. hogy Balatonakarattya annak emlékét őrzi. hogy a hagyomány szerint Rákóczi ide hivatta össze az országgyűlést, a nén „akarattvának” a kinyilvánítására. Ezeknek a kutatásoknak is minden bizonnyal hasznos sezA-^sszköze lesz az új helységnévtár. világtérkép Földünk nem úgy néz ki, mint ahogy a közönséges térképek ábrázolják, de úgy sem, ahogy Arno Peters bonni történész a maga térképén legutóbb megrajzolta, még. is ez utóbbinak figyelemre méltó előnyei vannak a korábbi földtérképek, kel szemben. Elsősorban azért, mert sokkal közelebb áll a valósághoz: a földrészeket és az országokat területük tényleges méreteinek megfelelően ábrázolja. Az eddig ismert hagyományos világtérkép a 400 évvel ezelőtt élt Gerhard Kremer (latin nevén Mercator) német geográifustól származik. Ennek Európa van a középpontjában, és az egyenlítő a térkép alsó harmadán fut végig. így az északi országok a térkép összfelületének kétharmadát teszik ki, ami egyáltalán nem felel meg a valóságos arányoknak. Ezen a térképen pl'. Grönland négyszerié nagyobb Ausztráliánál, noha valójában éppen fordított az arány. Európa majdnem akkorának látszik, mint Dél- Amerika, jóllehet ez utóbbi kétszerié nagyobb nála. S az Antarktisz, a nagyság szerint negyedük kontinens Ha kezűnkbe veszünk egy olyan cikket, vagy könyvet, amely a nagyvárosi levegő káros hatásaival foglalkozik, • Kiér ráz ’eiső mondatokban találkozunk a kéndioxiddal, -antéiya’ mái nagyvárosok és ipari települések levegőtisztaságának elsőszámú ellensége. Megtámadja a légzőszervek nyálkahártyáit. a szemet, az épületek fémalkotórészeit és vakolatát. Legsúlyosabb kártevéseit nem közvetlenül fejti ki, hanem azzal, hogy a levegő vízgőzével vegyi reakcióba lép és ebből kénsav keletkezik. Mindezek a károk abból származnak, hogy a hagyományos tüzelőanyagok (a kőszén. és a kőolaj) többnyire Nyíregyházán Március negyedikén délelőtt új meglepetés született sok nyíregyházi és környékbeli érdeklődő számára: a múzeum Benczúr téri épületének alagsorában megnyitotta a Nyíregyházi Vas. és Fémipari Szövetkezet megyénk első barkácsműhelyét. A szövetkezet háromszáz- ezer forintot költött csak a berendezésekre a hét helyiségben. A szekrényekben minden méretű csavarhúzó, kéziszerszámok, acélfűrészek, kalapácsok, fogók, az elképzelhető legnagyobb választékban. A két. vendégek által használható hegesztőgép áramkörét, kisfeszültségre transzformálták. Az egyik, teremnek is beillő helyiségben egyszerre hét munkapadon furhatnak-faraghatnak. akiknek szüksége van valami vasból készíthető bútordarabra. Aki magával hozza az anyagot, feldolgozhatja majd. Akinek nincs, vásárolhat az itt felraktározott nagymenyegyáltalán nem jelenik meg a Mercator-féle térképen. Peters új térképének a legnagyobb erénye tehát, hogy kétdimenziós ábrázolásban is hű marad a tényleges arányokhoz. Ezen immár nem Európa a világ közepe, és az egyenlítő is, annak rendje és módja szerint középen szeli át a térképet. A kontinensek képe természetesen erősen átformálódott (ahogy Petem mondja, „Greco stílusára” emlékeztet); Afrika például megnyúlt, Grönland viszont teljesen összelapult. S mig a Mercator-féle térképen csupán az egyenlítői övezet országai szerepeltek formahű. en, Peters térképén a mérsékelt égöv országai is valósághű formát kaptak. Az arányok helyesbítése mellett azonban hátrányai is vannak az új térképnek a régivel szemben: bonyolult projekciós felépítése miatt nem használható a tengeri hajózásban. Peters tárgyalásokat kezdett a nagy televíziós társaságokkal, hogy a napi híradók felolvasásának hátterét képező világtérképet az általa készített térképpel helyettesítsék. Szovjet élet Bővül a Moszkvai Botanikuskert A Föld valamennyi klímaövezetének növényzetét megismerhetik a látogatók az új, hatalmas pálmaházban, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia botanikus kertjében építenek fel. A moszkvai tervezők csonka-gúla alakú épületben idézik fel a páradús trópus és szubtrópus, a száraz szubtrópikus övezet és a sivatag klímaviszonyait. A központi kiállítótermet, a múzeumot és az előadótermet körülölelik a különböző övezetek növényeit befogadó épületek, s az egyes részeket különlegesen kiképzett üvegezett átjárók kötik össze. Ezek mögött a vízalatti növényvilág különleges akváriuma tárul a látogatók elé. Plusz 350 város A Szovjetunió 10 év óta ts első helyen áll a lakásépítés arányait tekintve. A kilencedik ötéves terv irányelvei szerint az ország lakásalapja további 565—575 millió négyzetméterrel gyarapszik. Az idén mintegy 12 millió szovjet ember költözik új lakásba. Az utóbbi években mintegy száz új város neve jelent meg a Szovjetunió térképén, számos meglévő város hatalmas lakónegyedekkel bővült, ezeknek a lakásoknak a tervezési színvonal la magas, s összkomfortosak. 1980-ig a Szovjetunióban további körülbelül 250 várost ég több ezer mikrokerületet építenek feL y >T., y/- •- 1 Erőművek a Csukcsföldön Csukcsföldön,’ ar. ország egyik legészakibb körzetében egy leningrádi, mérnökökből és tudósokból álló expedíció felmérte a folyók energetikai tartalékait. Kiválasztották az 1980. és 2000. között létesítendő erőműveknek légink kább megfelelő körzeteket. A terv kidolgozásánál számításba veszik a nemzetiségi körzet hajózásának, halgazdálkodásának és állattenyésztésé- nek távlati terveit is. Rendkívül nagy gonddal járnak el, hogy az építkezések miatt a természet, a növény- és állatvilág ne károsodjék. Úgy választották ki a zárógátak és mesterséges víztárolók helyét, hogy sehol se kerüljön víz alá a rénszarvas tenyésztéshez szükséges értékes tundra legelő. A zárógátak tervezésénél különleges zsilipeket biztosítanak, hogy az ivásra felúszó halakat átemelhessék. r Áttelepülő hiúzok és szarvasok A távol-keleti Usszuri taj- gában megkezdődött a nemesvadak befogása, hogy áttelepítsék őket a Szovjetunió európai országrészébe, a Kaukázusba és a Szahalin-szi- get erdeibe. Messzi útra készítik elő a befogott hiúzok, sárgatorkú nyestek, őzek, vaddisznók és nemes szarvasok csoportjait. A távolkel éti állatvilág képviselőinek néhány példánya pedig új lakhelyre, állatkertekbe kerül. Az ilyen befogásokat a Szovjetunióban szigorú előírások szerint hajtják végre, nehogy károsodjon az a vidék, ahol ezek az állatok ősidők óta élnek. A kéndioxid jelentősége a természetben Barkácsműhely nem is csekély mennyiségű ként tartalmaznak, amely az elégés folyamán kéndioxiddá alakul át. Ezáltal a levegő kéndioxid-szennyezése a mai urbanisztika egyik legsúlyosabb problémájává válik. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. A termesztett növények bőséges terméseredményének egyik feltétele az, hogy a növény kénszükséglete kielégítést nyerjen. Mérsékelt mennyiségű kéndioxidnak a légkörben való jelenléte a mező- gazdaság fellendülése szempontjából egyenesen kívánatos. Ami urbanisztikai szempontból káros, az a mezőgazdaságban termesztett növények számára előnyös. i nviségö rúdacélból lemezekből. A hegesztéshez megkapják a munkavédelmi felszereléseket Pajzsot, bőrkötényt. Mosdó, sőt zuhanyozó is rendelkezésre áll a vendégbarkácsolóknak. Mindig van egy vagy több szakmunkás, aki tanácsot, vagy segítséget ad. Sőt, azt is el lehet intézni, hogy a vendég csak behozza vagy megveszi az anyagot és megkéri a szakmunkások egyikét hogy csinálja meg. Ebben az esetben viszont ki kell fizetnie az órabérét. És a vendég? Mennyit fizet? Meglepő: óránként öt forint ellenében használhatja a szerszámokat, a berendezéseket. a hegesztőmasinákat, az áramot, a tanácsadást. Egészében véve azonban a szövetkezet kezdeményezése nagy lépést jelent a megye- székhely szolgáltatásaiban előre. Csak örömmel lehet üdvözölni. (gnz) Névházasság — települések között A MALÉV új TU 154-es gépei április 1-től 7 városba repítik Önt! MOSZKVA LONDON BEIRUT HELSINKI PÁRIZS FRANKFURT RÓMA |3s£&ljElf Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvásárlás: Bp. V., Váci utca 1. és Dorottya u. 2. Tel.: 186-805 Telex: 22- Ma9vaí ugikoriok««»vMaw 5793, 22-5796, valamint a Megyei Idegenforgalmi Hivatalnál. (Bp. 125) Ha az infarktus szóba kerül, a férfiak többsége szorongással gondol a jövőre. Pedig az infarktust övező félelem általában túlzott, s nem is egészen indokolt — állítja dr. Gábor György, az Országos Kardiológiai Intézet igazgatója. A professzor irányításával működő intézet rendszeresen nyilvántartja a Dél-Pest területéhez tartozó infarktusos betegeket. A szakorvosok az összegyűjtött adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az infarktusos panaszokkal jelentkező betegeknek ténylegesen csak a fele szenved valódi infarktust. A szívtáji fájdalmak — Aki mellkasi, szívtáji fájdalmakat érez, legtöbbször eszébe sem jut, hogy a tünet nem feltélenill egy kialakulóban levő infarktus kísérő jelensége. Kevesen gondolnak arra, mondja a professzor —, hogy nem minden szívfájdalom valódi szívbetegség, és nem is minden szívbetegség jár fájdalommal. Az infarktusos betegek csaknem 15 százalékánál például semmilyen észlelhető tünet nem kíséri a betegséget. A szívbetegségekre jellemző fájdalomérzést azonban sok minden más is kiválthatja: a borda- közi idegek gyulladásától a mellkasi izmok és a mellhár- tva megbetegedéséig számtalan elváltozás. Ezért a tünet okát az esetek többségében ekváitaláiifiem könnyű megállapítani. — Az intézet vezetői szerint téves az a hiedelem is. hogy az urbanizációs ártalmak előbb-utóbb feltétleníl szívtáji fájdalmak — szívbetegségek — kialakulásához vezetnek. Sok más tényező mellet ugyan kétségkívül ezek Is hozzájárulhatnak, de sohasem lehetnek annak egyedüli okozói. Az elkényelmesedett életmód — Mai Ismereteink szerint az infarktus az érelmeszesedés következménye. A fokozott munkára kényszerített
