Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
MtiL MSreti» K HOff-lfXCftPXRÖRSZÄif f . as* Hivatalos tájékoztató egyes elvezeti cikkek és a fesfékáruk áremelkedéséről, valamint egyes ruházati cikkek árának csökkenéséről A Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Anyagos Árhivatal a következőkről tájékoztatja a lakosságot: Az 1974. évi népgazdasági terv, a fogyasztói árszínvonal éves növekedésének felső határát 2 százalékban szabta meg. Ez az előirányzat, az importárak igen jelentős mértékű emelkedése mellett, csak úgy tartható, hogy az állami költségvetés a világpiaci áremelkedésből adódó terhek nagy részét ez évben is átvállalja. Az importárak tartós emelkedésének egy csekély hányadát azonban indokolt a fogyasztókra is áthárítani a nem alapvető fogyasztási cikkeknél, illetőleg az élvezeti cikkeknél. Ugyanakkor a terv számol központi árleszállítással a ruházati cikkek körében. Ezek az ármozgások a 2 százalékos, tervezett árnövekedésen belül vannak. így, 1974-ben, csak viszonylag szűk körben és nem Alapvető fogyasztási cikkek A Jellemző kávéféleségek szerint változik: körében válik szükségessé a bekövetkezett import-áremelkedések egy részének érvényesítése, a fogyasztói árakban a kávénál és egyes trópusi cikkeknél, valamint a festékeknél. Ebből következően a pörkölt és nyers kávé, a presszókávé, a fűszerek. egyes magbelek, a mazsola és a füge, valamint — a porfestékek kivételével — a festékek ára. 1974. március 4-től megváltozik. A kávé Importbeszerzési ára. a legutóbbi 1—2 évben, mintegy 70 százalékkal emelkedett. ezért szükségessé vált a pörkölt kávék fogyasztói árának átlagosan 20 százalékkal történő felemelése, amelyen belül az egves kávékeverékek ára, 3—35 százalék között eltérő mértékben emelkedik, a nyerskávé- importárak figyelembevételével. fogyasztói ára a következők A pörkölt kávé l o. 10 dkg-os Az Omnia 10 dkg-os Az Arany mokka lo dkg-os A Karaván 20 dkg-os A Konzutn mokka So dkg-os Az Africans 10 dkg-os A dupla presszökávé maximált fogyasztói ára a n„ III. és IV. osztályba sorolt vendéglátóipari üzemegységekben 20 fillérrel emelkedik. Ennek megfelelően a IV. osztályú üzletekben az eddigi 3,— Ft-os ár 3,20 Ft-ra emelkedhet. Ugyancsak emelkedhet a kávé ára az I. osztályba sorolt és az osztályon felüli egységek- Den. Hazai előállítású 5 dkg-os Lió kávékivonai fogyasztói ára 20 százalékkal, az importból szár* mazó Nescafé fogyasztói ára 11—22 százalékkal, a nyerskávé A 2 dkg-os babérlevél ára A 2 dkg-os fahéj ára A 2 dkg-os köménymag ára Az 1 dkg-os vanilia ára Régi Ü) árak 17,50 18,« 16,— 18,— 16.20 18,— 21,— 27,— 20,— 27,— 12,12,90 fogyasztói ára pedig átlagosan mintegy 12 százalékkal emelkedik, A fűszerek közül a legnagyobb jelentőségű bors fogyasztói ára nem változik; az egyéb fűszeráruk ára, eltérően. de jóval kisebb mértékben emelkedik, mintamilyen mértékben azok importára emelkedett. Ennek megfelelően például: 1,50 Ft-ról 2,— Ft-ra 6,20 Ft-ról 8,60 Ft-ra 1,10 Ft-ról 2,30 Ft-ra 11*20 Ft-ról 12,50 Ft-ra A kimért héjas földtlnogyi ára (10 dkg) 3,80 Ft-ról 4,80 Ft változik, a kókuszreszeléknél | dig az áremelkedés kb. 25 szá: lékos. A déligyümölcsök közül a dkg-os kiszerelt mazsola gyásztól ára 4,— Ft-tal szemt 5,10 Ft-ra, a füge ára pedig 1 ként 30 Ft-ról 40 Ft-ra nö. A festékeknél is a tartós és rendkívül erőteljes tőkés világpiaci áremelkedések indokolják a termelői árak, illetve ennek következményeként a fogyasztói árak emelését. Ezek érintik a fontos festékipari alapanyagokat mint az olajok, gyanták, szintetikus anyagok stb. A lakossági kihatás mérséklése érdekében, az állami költségvetés. forgalmiadó csökkentéssel és egyéb eszközök alkalmazásával itt is tompítja az alapanyag áremelkedések fogyasztói árakban történő továbbgyűrűződését. Ezt is figyelembe véve. a festék fogyasztói árak átlagosan mintegy 18 százalékkal emelkednek. A világpiac kényszerítő áremelő hatásai mellett, azonban ebben az évben is folytatjuk annak a korábbi célkitűzésnek a végrehajtását, amely szerint az életszínvonal emelését szolgáló tervekkel összhangban. fokozatosan és folyamatosan csökkentjük egyes ruházati cikkek árát. Ez jutott kifejezésre. többek között, az 1971— 72-ben végrehajtott szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág, a múlt évben megvalósult pamut- méteráru, függöny, felnőtt és gyermek szintetikus kötött fehérneműk, egyes kötött felsőruházati cikkek, valamint a pelenka árának árcsökkentésében. Ezúttal március 4-től csökkennek a fogyasztói árak. A selyem- és selyemtlnusú szöveteknél, kötött-hurkolt kelméknél mintegy 18 százalékkal; a függönyöknél kb. 15 százalékkal; a különféle férfi- és női öltözék-kiegészítő divatcikkeknél körülbelül 19 százalék; sálaknál, kendőknél közel 28 százalékkal; az ernyőknél 7 százalék' | . búzózárak és más rövidáruknál 30—46 százalékkal. A bőséges választékból kiemelve, az árleszállítást a következők is példázzák: Joyce nyomott ruhaszövet, 90 cm széles 68,50 Ft-ról 56,50 Ft-ra Serge bélésszövet, 140 cm széles 68,— Ft-ról 56,Ft-ra Nilprint nyomott kelme, 90 $m széles 75,50 Ft-ról 62,— Ft-ra Tarka poliészter jersey, 162 cm széles 398,— Ft-ról 327,— Ft-ra Teritcx függöny, négyzetméter 47,80 Ft-ról 40,— Ft-ra Teritev függöny, 220X300 cm 340,— Ft-ról 288,— Ft-ra Bobin pamutfüggöny, négyzetméter 40,40 Ft-ról 34,30 Ft-ra Nyakkendőgarnitúra, poliészter 159,— Ft-ról 129,— Ft-ra Fűző 205,— Ft-ról 166,— Ft-ra Mohair sál 180.— Ft-ról 130,— Ft-ra Optilon húzózár, 11 cm 9,80 Ft-ról 6,80 Ft-ra Szintetikus sál 82,- Ft-ról 59,— Ft-ra Női műselyem ernyő 285,— Ft-ról 165.— Ft-ra Férfi nylonernyő 310,— Ft-ról 288,— Ft-ra Régi A kereskedelmi vállalatok, vásárlók Igényeinek minél »jövetkezetek megfelelő áru- jobb kielégítésére. (MTI) Választékkal készültek fel a Hírűn le A * 99 KÉPERNYŐ ELŐTT Magyar Hírlap Szatmári farsang A farsangolásnak nagy és szép hagyománya van Szatmáriján, különösen Fülpös. darócon, Nagyecseden. Tyúkodon, Vállajon élnek mindmáig a régi szokások, bár ma már inkább a fiatalok mulat, sága a farsang. A rigmusokat fabrikáló nagyecsedi Cine János tréfái közé tartoj»tt, hogy farsang idején egy-egy megfelelő vasárnapon, vő- fénynek öltözött és sorra járta komájait, jó embereit, azokat a helyeket, ahol szíve, sen látták. Az utcán gyerekhad kisérte, a bátrabbak pedig közelről lesték szavát. Volt. aki betyárnak öltözött fel. Bő gatya, piros lajbi, ^eb- rócsizma, rézfokos, és úgy járta végig a fonókat, fosztó, kát, disznótorokat a farsangon. De nagyon közkedvelt a cecskejáték. Az egyik fiú le. guggcdva.úgy tartott egy bal. tát a kezében, hogy az lett a kecske feje, a nyelére erősített gyertya pedig szemeként világított, és aztán egy rossz gubával letakarták, majd egy másik fiú vezette, és árulta. (Február 2.) f . . . \ Népszabadság Ärvi* után t ehér gyár maion Volt egyszer, ma is van, egy háromlaki ember. Szép házat épített Nagyhódoson, de Pestre jár dolgozni, ám a fia már Fehérgyarmatra nősült. Mivel pedig —, hogy ne legyen egyedül — az asszony a fiatalok OTP-lakásába költözött: a hódosi ember a hétvégeken tehát már Fehérgyarmatra jár Budapestről családlátogatni. Nem volt időim megszámolni, hogy hányán, de sokan mesélhetnek hasonlót magukról Fehérgyarmaton. A nagyközség feltűnően növekszik, az 1970-es árvíz után és óta a környező falvak másfél ezer lakója költözött Gyarmatra. Velük együtt most már majdnem -nyolcezer ember lakia ezt a járási székbe lyet. (Február 1.) Esti Hírlap Sürgős feladat Fonix» és sürgős feladatot kapott a Szabolcs megyei Ál. lami Építőipari Válalat. A megyén áthaladó Testvériség földgázvezeték építéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez ősszel 70 millió forint értékű építést kell elvégeznie, hogy a létesítmények egy részét már tavasz, szál átadják. Ezért szinte a tervezéssel egyidőben 4 he- lven már megkezdték az épi. test. Nyírmadán és Tiszavas. váriban egy-eav hegesztőbázist építenek. Tekintettel a munkák sürgősségére a létesítmények építéséhez ház. gyári termékeket, előre gyártott szerkezeteket használ, nak. (Január 25.) Népszabadság A mezőgazdaság pár (irányítása Alexa László, a megyei pártbizottság titkára elemző cikket írt a Párt központi lapjába. A cikkben megyénk tsz területi szövetségeinek munkájáról és a szövetkezeti társulások párti rányításáról ■számolt be. A tsz területi sző. vétség vezetői rendszeresen beszámolnak a megyei pártvégrehajtóbizottságnak és az őket megválasztott küldöttközgyűlésnek a szövetség egész munkájáról. Mindez így elmondva egyszerű feladatnak látszik. Nehezíti a tsz területi szövetségek párt. alapszervezeteinek munkáját és a pártellenőrzést is, hogy egy-egy területi szövetség érdekvédelmi tevékenysége több járás területére tér. jed ki. Azt tapasztaljuk viszont — írja a megyei párt- bizottság titkára —. hogy ezt a gondot a városi és járási pártbizottságokkal való rend. szeres együttműködéssel, elvszerű munkakapcsolattal ellensúlyozni lehet. Éppen ezért a területi szövetségek párt-alapszervezeteinél továbbra is helyesnek tartjuk a pártirányítás mostani rendszerét és gyakorlatát. (Február 26.) Magyar Hírlap Villamosítás A nagy tanyavilággal ren. delkező Szabolcs-Szatmár megyében 8—10 évvel ezelőtt az általános iskolásoknak mintegy 9 százaléka, több mint 9000 gyerek tanyai iskolákban tanult. Az akkori 140 tanyai iskola közül 64 még nem rendelkezett villannyal. A közös erőfeszítés eredményeként 1971 végére már csak 7 tanyai iskolában nem volt villany. Azóta újabb négyet villamosítottak, a közsé. gektől legtávolabb eső három tanyai iskolákban pedig agre. gátorral oldották meg a villanyvilágítást. Ezzel Szabolcs- Szatmár megyében befejeződött a tanyai iskolák villamosítása. (Január 26.) A* elmúlt hét műsorai közül Lev Nyikoiáje- vics Tolsztoj egyik legszebb regényéből, a „Feltá- madás”-ból készült kétrészes szovjet film bizonyára azok tetszését Is megnyerte, akik a könyvet jól ismerik. A regényt filmre író Jevgenyij Gabrilovics a főleg dialógusokban és részben összekötő szövegekben is igyekezett a tolsztoji mélyértelmű mondatokhoz, árnyalt stílushoz hű maradni. Az ismert történet, Nyehljudov herceg lelkiismeretének késői megszólalása Katyusa Maszlova általa elrontott életének jobbra fordításáért most is megtette hatását, annak ellenére, hogy Nyehljudov lényegében nem ment túl az emberbarátságon és a korabeli társadalmi igazságtalanságok fölismerésén, nem jutott el a forradal- márság vállalásáig. (Mint ahogy Tolsztoj sem.) A „Feltámadás”-nak igen nagy rendezői erénye a döbbenetes hitelű környezetrajz (a börtön és a száműzöttek világa), valamint a színészek kitűnő megválasztása. A rendezés Mihail Svejcer munkája, a szereplők közül legjobban a Maszlovát megszemélyesítő Tamara Szemina tetszett. A magyar szinkron (Szemes Mari, Kállai Ferenc, Bitskey Tibor) méltó volt a rangos alkotáshoz. Szívesen láttuk—hallottuk a sokoldalú Vitray Tamás beszélgetését Szinetár Miklóssal, melyben a kiváló rendező közérthetően vallott művészeti elveiről, s arról, hogy mostanában folyó, „RendezA Művészeti Hetek első hangversenye Egy vidék, egy város kulturális életének meghatározói közé tartoznak azok a rendezvények, amelyek évről évre megismétlődve nagyobb közönség figyelmét ketltik föl, esetleg országos érdeklődést vonzanak. Megyénk és városunk már nem szűkölködik az ilyen ünnepi rendezvényekben. Gondoljunk csak a Nyírbátori Zenei Napokra, a Mátészalkai Dalos Tavaszra, a Vajai Múzeumi Napokra, a Helybeli Művészeti Hetekre, tavaszi, őszi tárlatokra stb. örvendetes dolog ez. De miért? Azért mert a kultúra nem passzív tevékenység. A művészet nemcsak szórakozás, élvezet, hanem az élet kiegészítője, alkotó jellegű kiteljesedése az embernek. Ilyen élményt adó hangverseny volt a Művészeti Hetek első nagyszabású hangversenye március hó 2- án a Megyei Művelődési Központ hangverseny termében. A ..Liszt Ferenc” kamarakórus. a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, László Margit és Németh Zsuzsa énekművésznők közreműködésével, Párkai István, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárának vezényletével hangzott el a nagyszerű hangverseny. A nem nagy létszámú, har- mincegynehány főt számláló énekkar a maga egységes hangzásával, kristálytiszta intonálásával ügy szólt mint egy katedrális száz főnyi énekkara. Az első s&ám Mozart: Offertorium volt. A kettős karra írt művet az énekkar is kettéosztva énekelte s így az egymásnak félelge- tő szólamok plasztikusén hangzottak. Különösen kiemelkedő volt az utolsó tétéi fugátója. A következő kóruemfl Orlando di Lasso 16. századbeli kitűnő zeneszerzőnek 1594ben készült utolsó műve, a Lagrima di S. Pietro című vallásos madrigálgyűjteményéből 4 tétel volt. Jó gondolat volt, hogy az egyes tételek tartalmát ismertették 6 igy a hallgatósághoz közelebb került a „Szent Péter könnyei”-nek lírai mondanivalója. Az elég hosszú és nehéz kórusművek után. hogy az énekkar kissé pihenjen, zongoraszámot iktattak be. Rómán Imre, a Liszt Ferenc Zeneműv. Főiskola Hl. éves zongora szakos hallgatója játszotta el Bach: Olasz koncertjét és Bartók; Első román tánc c. művét. A fiatal és tehetséges zongorista produkciója méltóképen illeszkedett bele a hangverseny magas nívójába. Zempléni Kornél tehetséges növendékéről még bizonyára hallani fogunk, mint kiváló zongora- művészről. Az ezután elhangzó énekkari számok a legmodernebb hangzású kórusokat képviselték. Előadásukhoz rendkívül igényes kórustechnika, kitűnő és biztos hallás és ritmus készség komoly zenei képesség és tudás kell. Elhangzott Kosa Györgytől két phaedrus mese. Fehér Andrástól: Három miniatűr és Petrassi-tól két tétel a „Nonsense” c. ciklusból. Rendkívüli volt a kórus tiszta intonálása ezen nagyon nehéz, éles disszonanciákkal téli kórusokban. Érdekessége a hangversenynek, hogy Fehér András: Három miniatűr c. kórusának itt és most volt az ősbemutatója. Maga a szerző is megjelent, mint az énekkar basszus szólamának egyik tagja. Ő maga is kórusvezető s mint ilyen tisztában van a kórus- hangzás lehetőségeivel. Kórusának hangzása rendkívül színes, újszerű, néha szinte meghökkentő. te...” c. sorozatának mindegyik darabjában valójában ugyanazokra a kérdésekre, kereste a választ: a befogadó és cselekvő ember Viszonyára a valósághoz, a konfliktusoknak az emberért és az emberiség haladásáért történő feloldozhatóságéra, A közvetlen hangú beszélgetés felért egy „öiszefflkítet”-el. (Úgy látszik, Vitray népszerű sorozatával már jóra minősíthetünk is...) A szombat—vasárnapi műsorból Kosztolányi Dezső halhatatlan regényéből készült „Édes Anna” c. niágyar film emelkedett id. A kis cseléd sorsa (Törőcsik Mari kiváló megformálásában) a Fábri Zoltán rendezte filmben is jól példázta az elstily- lyedt világ dolgozókat megalázó emberi viszonyait, s Édes Annával (a többi „Édes Annával” együtt) való mély együttérzésünket váltotta ki. Viszont nem sok jót mondhatunk „A miniszter és a kacsa” c. NSZK-tévéíilmről. Ez egy eléggé képtelén ötletre épített, „angolosított”, angol környezetbe épített vig- játékocska volt, némi igazán óvatos, kedélyes politikai felhanggal. Az ál-miniszteriális környezet a törvényjavaslatoknak a mandarinkacsa tojásai alá helyezése, néhány angolosra stilizált jellem és igen mérsékelten bonyolult helyzet gyér humorforrásainak kimerítésére nyújtott csupán alkalmat. Merkovstky Pál A közönség nagy tetszéssel fogadta az avant garde kórus irodalom ezen mostani bemutatóját. Petrassi Goffreáo olasz zeneszerző „Nonsense” (képtelenségek!) e. kémiaiban a dodekafon hatás érezhető. Párkai István karnagy a modem és ritkán hallott kórusok hivatott mestere és kivitelezője. Kórusa számára nincs megoldhatatlan nehézség. Szünet után két HKndel zsoltár hangzott el: a 112 zsoltár László Margit közreműködésével és a 42. ffioltár, Németh Zsuzsa közreműködésével. Mindkét zsoltár elég ritkán hangzik el, talán éppen a szóló ének rendkívüli nehézsége miatt, amit az énekművésznők tökéletes technikával. mély átéléssel oldottak meg. A két zsoltár előadásánál közreműködött a Szabolcsi Szimfónikus Zenekarnak egy kamarajellegű részlege, vonóskar. 2 oboa, fagott, continuo (zongora). Á művekben előforduló fugátóls nem könnyű belépéseit a zenekar tökéletes pontossággal, a művekhez méltó stílusban oldotta meg. Tetszett a szóló ének részeket kísérő ki* együttesek precíz és finóm játéka, az oboa, gordonka és continuo stílusos kísérete. A nem sok próba ellenére is szinte tökéletes volt a zenekari kíséret. Ennek még a Pestről lejött együttes tagjai is hangot adtak. Méltó elismerés illeti Molnár László karmestert is. aki betanította a művet s így lehetővé tette a művesei előadást Párkfi István karmestert és kitúr»* énekkarát máskor is nrveeon látnánk Nyíregyházán. A Művészeti Hetek megnyit* hangversenye értékes és komoly élménnyel gazdagította a hallgatókat VBUr
