Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
HR. «frtfv» t. I. ofdaS PÁRTÉLET Terv és valóság Öntözés A csapodat példa SABLONOK SZERINT, minden fontos ügyben felülről várva a segítséget, megoldást, módszert, ma már lehetetlen a pártszervezetek helyes, célszerű irányítása. Mást, újat követel az élet, a megváltozott helyzet, egyebek között a termelőszövetkezetek egyesülése több helyen, a községi tanácsmunka körzetesítése, a közigazgatás korszerűsítése, hogy csak a fontosabbakat említsük. Ezek szinte törvényszerűen igénylik-kö- vetelik, hogy a falusi pártszervezetek segítőirányító-ellenőrző munkáját hatékonyabbá tegyük itt is koncentráljuk a teremtő-alkotó erőt, amely az emberekben rejlik. Általános receptként nem használható a csarodai példa, de arra igen, hogy tanulságként szolgáljon másutt is. Qsarodának, Tákosnak és a kis Hetének — e három falunak — együtt van egy csúcsvezetősége. A titkára Kósa Bertalan, aki egyben a Csaroda—tákosi Uj Élet Tsz párt-. szervezetének is titkára, s tsz-elnökhelyettes is. így együtt nem kevés teendőnek tűnik. Tókoson lakik, egy kőhajitásnyira Csarodától, s jobbára kerékpárral járja a három falut, mondván így nincs kötve az autóbuszhoz. Bár Hetébe buszozik, s dicséri, kiváló a közlekedés. Tapasztalt ember, földművelő volt valamikor, ez látszik kezein ma is, melyeket ugyancsak megérez az írógép. Mert tudni kell, hogy éppen abban az időben lett tanácselnök, amikor hiány volt adminisztrátorból, s kénytelen-kelletlen maga gépelt. így hozta a szükség. És szerencse, mert gépírója most sincs, s így maga gépeli csúcsvezetőség elé kerülő előterjesztéseket, a beszámolókat. Gépelés közben találtam az irodájában a tsz- kőzpont épületében. NÉGY ALAPSZERVEZET tartozik a csúcsvezetőséghez: a Csaroda—tákosi Uj Életé. Ez a legnagyobb, 51 a párttagság létszáma, a hetei, a csaroda községi, s a tákosi alap- szervezet. A párttagság összlétszáma 96. Hét tagból áll a csúcsvezetőség. Egy közülük elköltözött, hatan maradtak. Tagja a csúcsvezetőségnek: Danes Lajos a Csaroda—tákosi Uj Élet Tsz elnöke, Menyhért Ferencné tanács- titkár, Danes Zoltán traktoros, Szakács Sándor és Medve László növénytermesztési brigádvezetők. Csúcsvezetőségi ülésre készült a párttitkár. Napirend az intézkedési terv végrehajtása. Múlt év januárjában fogadták el. Ebben átfogóan megjelölték a legfontosabb teendőket. Most azt vizsgálták meg, mit, hogyan valósítottak meg, mit nem, s mit kell tenniök a végrehajtás érdekében. Lehetetlen volna arra vállalkozni, hogy ennek az intézkedési tervnek minden részletével foglalkozzunk. Csupán néhány fontos részét említjük, mely talán bizonyítja azt is, milyen eredmények születhetnek ott, ahol következetes, céltudatos a pártirányítás, s a határozatokat megvalósítják. Elöljáróban annyit, hogy ez az alig kilencven párttag Csarodán, Tákoson, Hetén és Fejércsén több mint 2200 ember érdekében cselekszik. Ennek egyik legfontosabb része a termelést segítő és ellenőrző pártirányítás. A csúcsvezetőség a saját maga által készített, a párttagsággal elfogadtatott, megszavazott határozatokat komolyan kezeli. így történt ez az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében készült határozattal is. Mindkét tsz: a Csaroda—tákosi Uj Élet és a Hete—fejércsei Szikra is elkészítette a tervet. Ezeket először — helyesen! — a csúcsvezetőség tárgyalta meg. így került a tagság elé. Nézzük a csarodaiakét. Ebben többek közöt célul tűzik az üzemágas rendszer kialakítását a korszerű termelési struktúra megvalósítását, a saját termelésű takarmánybázis biztosítását, — 750—800 szarvasmarha, 1500 anyajuh részére! — s a kemizálá-s teljes megoldását. Ezen kívül meg kívánják oldani a korszerű hizlalást és az intenzív báránynevelést. Előre látta a csúcsvezetőség a nők, az asszonyok, a családok gondját, a gyermekneveléssel járó teendőket. Ezért szerepelt a múlt évi intézkedési tervben az óvoda-bölcsőde gondok enyhítése, a szükséges anyagiaknak erre történő koncentrálása. Előírta tervük, hogy az óvodát 25 hellyel bővíteni kell. Ezt megoldották. így sem elég. Tervezik, hogy 40-re bővítik tanácsi segítséggel, a tsz támogatásával. Csarodának ég Tákosnak közös az óvodája. Úgy döntöttek az előzetes informálódások alapján, hogy ide hozzák a szülők Hetéből is a gyerekeket. Kiváló az autóbusz közlekedés, naponta háromszor van járat. S, hogy valójában mit jelent az erők egyesítése, a jól értelmezett-alkalmazott helyi politika, azt a „megteremtett” iskolanapközi is bizonyíja. Ennek megnyitása is az intézkedési tervben volt. ,E célra egy szép, jelentős épületet vásárolt a tanács, átalakították, amely most 40 gyereknek ad otthont, tanulási lehetőséggel! Az idén 80 személyesre kívánják bővíteni, lehetővé tenni, hogy a hetei felső tagozatosak is ide járjanak. ITT, FENN BEREGBEN megoldották az iskolások rendszeres tornatermi testnevelését is, azt, amiről a televízióban nem régen láthattunk jó példát. Átalakították a művelődési ház nagytermét tornateremmé, - felszerelték bordásfallal, van benne kosár- és kézilabda- pálya. Itt tartják a tornaórákat. Hetén a volt tanácsházát alakították át kultúrteremmé. Ebben kapott helyiséget a KISZ is. Tákoson új községi klubkönyvtárat nyitottak, Csarodán, a tsz-központ épülete alatt a közösség támogatásával, a fiatalok társadalmi munkája révén még városba is beillő, olyan kul-« túráit pinceklubot alakítottak ki, amely otthonává vált a fiataloknak. Ma már a három községnek függetlenített könyvtárosa és kul- túrfelelőse van. Szükségtelen bizonyítani, hogy mindez az emberek igényeire figyelő, s a legfontosabb teendők megoldására serkentő céltudatos pártvezetésnek köszönhető. Kezdődik ez a munka az alapszervezetek segítésével, munkájuk koordinálásával. A csúcsvezetőség rendszeresen tájékoztatja az alapszervezetek titkárait a legfontosabb, so- ronkövetkező pártpolitikai teendőkről, az intézkedési tervben előírtakról. Az alapszervezetek segítését differenciáltan végzik. Különösen. sok gondot fordítottak például a hetei pártszervezetre, ahol éppen ezért javult a pártmunka, a pártélet. Ügyel a csúcsvezetőség arra is, hogy a párttagok és pártonkivü- liek javaslatai, kezdeményezései közkinccsé váljanak. Értékelték az év végi beszámoló taggyűlések tapasztalatait. Ezeken sok olyan ésszerű javaslat, kezdeményezés hangzott el, amelyeket hasznosítanak, az intézkedési tervben figyelembe vesznek. A csúcsvezetőség minden tagja egy-egy pártszervezetet patronál. Erről a munkáról rendszeresen beszá-* mólnak. a NYUGODT LELKHSMERETTEL állapíthatta meg a csúcsvezetőség, hogy a Politikai Bizottság határozata nyomán született intézkedési tervet időarányosan teljesítették. Csak néhány vonását említettük a csarodai csúcsvezetőség munkájának, vezetési stílusának, módszerének. Az intézkedési tervből pedig tudatosan olyan témákat emeltünk ki, amelyek másutt esetleg több gondot okoznak a csúcsvezetőségnek, pártszervezetnek. Nem lenne helyes lemásolni a csarodai példát. De tanulni belőlük feltétlen érdemes. Még akkor is, ha tudjuk, hogy nem kiforrott. Nem is lehet még, hiszen három község átfogó pártirányítása elég újszerű. Farkas Kálmán Látogató Szibériából Amíg a szíved ver, ne feledd, milyen áron vették örömöd — ... R. Rozsgyesztvenszkij Szabolcs-Szatmár megyét harminc évvel ezelőtt szabadították fel a Vörös Hadsereg harcosai. A háború ütötte sebek. azonban, mélvek. Az elveszettek ott élnek a hozzátartozókban. a barátokban, az ismerősökben. A szovjet emberek ma is ankadatlan energiával igyekeznek felkutatni a háború, ban elesett hozzátartozóit sírját Ezt tette Franc Julja- novics Zejc is. Bátyja siriá kereste aki 1944-ben a városunkért folyó harcokba:. Nagykálló és Nyíregyháza között vesztette életét. W. i. Zejc kérésére a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei bizottságainak munkatársai és Pusztai András nyíregyházi nyugdíjas vállalták a felkutatás izgalmát és fáradalmát. Sorra járták Nagykálló idős embereit, akiktől a harcok idejéről és az elesettek sírjáról kérdezősködtek. Segítő szándékukat siker koronázta. A nagykállói egykori szem. tanuk elbeszéléséből megtudták. hogy a község környékén elesett *ök sírjait néhány héttel a harcok után exhumálták és a nyíregyházi temetőbe szállították. A kutatócsoport segítségükkel a tömegsír felett emelt obelisz- :íen megtalálták Zejc Albin Tuljanovics szakaszvezető nevét. A Hazafias Népfront munkatársai közölték, hogy a sirt megtalálták. A folytatás pedig: Franc Júljanovios Zejc Magyarországra érkezett március elsején. Nyíregyházán felkex-este és koszorút helyezett el bátyja tömegsírban nyugvó síremléke felett. „Kegyetlen pillanatokat éltein át a sírnál. Vártam ezt á jálál- kozást, előre átéltem többször. Most mégis perceken keresztül azt éreztem, hogy földbe gyökerezett a lábam... Bátyám harminc éve halott. Bennem ma is tisztán él minden mozdulata, minden cselekedete. Édesapánkat korábban, édesanyánkat a háború idején vesztettük el. Bátyám volt a legidősebb, a család- fenntartó”. Beszélgetés közben meg-* tudtuk azt is. hogy az elesett szovjet katona családja Szibériában, Nyizsnvij Tagilban élt Albin Julíanovics Zejc vagongyárban dolgozott, majd a háború első évedben Még tél van, de már nem sokáig, mert már itt van március. Ennek a hónapnak már a neve is a tavaszt jelenti, és eddig márciusban még mindig be is köszöntött a tavasz, akármilyen szeszélyes volt az időjárás. De a mostani tél megint olyan, mint a tavalyi és a tavaly- előtti, vagy még rosszabb, ha az elmúlt hónapok csapadékmennyiségét vizsgáljuk. A lényeg: nagyon kevés volt a csapadék. Nincs nedvesség a talajban, nem volt miből tartalékolni, hiszen több, mint fél éve aszályos az időjárás, nem volt se eső. se hó elegendő. Bizonyára ez az oka, hogy már hetek óta „napirenden van” az öntözés, különösen a tavaszi öntözésre va'ió felkészülés, de általában az öntözési lehetőségek kihasználása és lehetséges bővítése 1974-ben mindvégig. Jó lehetőség — kihasználatlanul Megyénkben a legjobb öntözési lehetőségekkel a szatmári területen a Tisza, Túr, Szamos, Kraszna folyók mentén rendelkeznek a mezőgazdasági üzemek. Ezen a területen majdnem minden tsz és állami gazdaság tud öntözni é§ — néhány kivételével — rendelkeznek is öntözési kapacitással, felszerelésekkel, lerendezésekkel. A hasznosítás azonban — sajnos — meg se közelíti a lehetőségeket. Ezt bizonyítják a tények is. A szatmári területen — az említett folyók mentén — az öntözés gazdája a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság IJI. számú (mátészalkai) szakaszmérnöksége. Az öntözési előadó Csizmadia László agrármérnök, aki a területen minden mezőgazdasági üzemet jól ismer közvetlenül — tehát személyesen — is, de mert kezében fut össze az öntözés minden fontosabb ténye, számokkal is bizonyítani tud. S éppen azokkal a számokkal. amelyek hivatalosan érkeznek a mezőgazdasági üzemektől. Nézzük a tavalyi tényeket. 1973-ban a területen CTi- sza. Túr, Szamos, Kraszna folyók, belvíz-csatornák, társulati csatornák, öntöző fürtök és egyéb vizek mentén) 53 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság (a csengeri) jelentette be öntözési vízigényét a szakasz- mérnökségnek, az említett vizek gazdájának. Az igényléseken összesen 7652 hektár terület öntözése szerepelt különböző módszerekkel, de elsősorban esőztetéssel s részben (2000 hektáron) felületi öntözéssel. Elsősorban — és természetesen —a kapás növények, a rét- és legelő, valamint a kertészeti kultúrák öntözését tervezték a gazdaságok. Az igénylés szerint, például, 1973-banT—34-es tankokat gyártott, A Nagykálló környéki tankcsatában vesztette életét. A fiatalabb testvér. F. J. Zejc geológus Szibériában, a Kuznyecki bányáknál. Tasta- gol városban kutató. Több mint ötezer kilométer utat tett meg Nyíregyházáig. A visszainduláskor így búcsúzott: „Életem különös eseménye, hogy eljutottam fivérem sírjához. Jó érzés tudni, hogy a magyar nép szeretettel ápolja hősi halottatok sírjál. Hálás szívvel mondok köszönetét a két megye Hazafias Népfront bizottsága munkatársainak a segítségért, önfeláldozó munkájuk nélkül talán soha sem faláttam volna meg testvérünk siriát. Ké. rém. tolmácsolják hálámat a város vezetőinek és lakosságának a tömegsír gondozásáért és a soha nem hervadó virágokért. Szívembe zártam Nyíregyházát”, Szál árban több, mint 1400 hektáron akartak kertészeti növényeket öntözni. Az aszály ellenére A terület öntözési adottságait és az üzemek lehetőségeit ismerve azt lehet mondani, hogy a térvezett 7652 hektár terület öntözés nem lett volna kevés, de sok sem. Csakhogy ez az öntözési terv megközelítően se valósult meg. A szatmári gazdaságok 1973-ban — az aszály ejrenére — mindössze 4057 hektáron végeztek öntözést és összesen 5 951 672 köbméter vizet használtak fel. Könnyű kiszámítani, mennyi jutott ebből — átlagosan — egy hektár területre. Az öntözési tervnek így alig több, mint fele valósult meg. Hasonlóan alakult a kertészeti kultúrák öntözése is. A tervezett át 12 hektárral szemben mindösz- sze 759 hektár kertészeti területet öntöztek a szatmári mezőgazdasági üzemek. Pedig öntöző víz a szárazság ellenére is volt, a megigényelt vízmennyiséget a „vízügy” biztosítani tudta volna. Az öntöző berendezések és felszerelések üzemeltetését is csak az első hetekben (március végén, április elején) zavarta néhol alkatrész- hiány, később nem. A „vízügy” — a III. számú szakaszmérnökség — minden tőle telhető segítséget megadott a tsz-eknek az öntözéshez úgy is, hogy intézkedett a nem használt szivattyúk áttelepítéséről. De nézzük az idei esztendőt, a mostani igényeket. A számok most „szebbek”, mint tavaly. A szatmári területen a tsz-ek száma az egyesülések miatt csökkent. Egyesült a fehérgyarmati és a csengeri állami gazdaság is. (A fehérgyarmati ág tavaly nem öntözött, igényt se jelentett be, pedig az öntözési lehetőségei jók.) Most összesen 42 termelőszövetkezet és két állami gazdaság igényelt vizet összesen 9776 hektár terület öntözéséhez. Ebből — az igény szerint — 1329 hektár a zöldségfélék területe. Az idén szintén az esőztető öntözési mód megjelölése szerepel az összes terület mintegy 75 százalékán. Viszonylag megint nagy, ösz- szesen 2634 hektárom tervezik a rétek és legelők öntözését. Szántóföldi növények — kapások és búza — öntözését 4800 hektáron tervezik a szatmári mezőgazdasági üzemek. Kedvező jel.« Valamennyi tsz részletes öntözési tervét ismertetni sokáig tartana, de szép számmal vannak olyanok — elsősorban a nemrég egyesültek —, amelyek 500 hektáros nagyságrendben tervezik 1974-ben az öntözést. A Fehérgyarmati Állami Gazdaság 1700 hektár öntözését tervezi, ennyire igényelt vizet a szakaszmérnökségtől. Ez több, mint háromszorosa a tavalyi igényeknek, amikor még csak a csengeri ág öntözött, de most az egyesült állami, gazdaság kihasználja a fehérgyarmati területeken levő öntözési lehetőségeket is. A terv, az öntözési kedv tehát megint jónak, viszonylag kielégítőnek mutatkozik Szatmárban. Dehát a tervekkel tavaly se volt különösebb probléma. Hiszen ha teljesítették volna! A hangulat azonban most más, mint egy évvel ezelőtt. Minden mezőgazdasági üzemben látják és értik, hogy az öntözéssel nem lehet játszadozni. Nem elegendő azt csak betervezni, mert a tervezett öntözésből nem lesz több termés, se több haszon. Márpedig az ejmúlt év is azt bizonyítja, hogy ahol öntöztek, ott sokkal több volt a termés, bőven megtérült a költség. Kedvező jel az is, hogy most a szatmári mezőgazdasági üzemek sokkal jobb anyagi bázisokkal rendelkeznek, mint az elmúlt esztendőben. Ezért is remélhető, hogy az idén nem lesznek kénytelenek az öntözéssel, az öntözés költségeivel „takarékoskodni”. A „vízügy” is felkészül. A tér. vezett területre tudnak vizet biztosítaná. Bár a jelentések szerint a magas hegyekben, a Tisza, Túr, Szamos vízgyűjtő területein a hóvaetagság az átlagosnál vékonyabb, de azt mondják a vízügyi szakemberek, hogy emiatt nem szokott kevesebb víz lenni, sőt — több! A tapasztalatokra alapuló népi mondás is az, hogy „kis hó — nagy víz” és fordítva. A kis hó ugyanis a tavaszi melegben, a tavaszi esőiktől általában mind elolvad a magas hegyeken és a víz „lejön” a folyókon. A nagy hó viszont lassan és ne. hezebben olvad, mert ómra. gát is hűteni tudja. Van elegendő víz — De tízezer hektár öntözéséhez a szatmári vidéken mindig van elegendő víz, akármilyen kevés a hó a magas hegyekben — mondotta Csizmadia László, aki elsősorban a sok évj adatok alapján bizonyít, de tapasztalatból is, hiszen „bennszülött” szatmári ember. Egyetlen kis hiba. hogy a saamossályi víztározó kőburkolata megcsúszott — beomlott — és a meder eliezaposo. dott. A tározó most üres, a kőfalak építését megkezdték és az iszapot kotrással eltávolítják. Mire beköszönt az öntözési időszak — használó* lehet a ezamossályi víztározó vizét is. A vízhiányon tehát az idén sem múlhat, hogyan és milyen arányokban teljesí. tik a szatmári mezőgazdasági üzemek az 1974. évi öntözési tervet. Szendrei József Készül Vásárosnamcny szenny viz-elvezető csatornázása. A» egy méter átmérőjű betonkarikákat gép segítségével emelik be az árokba. (Hammel József felvétel«)
