Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztó lat csere a mezőgazdaságban Kísérletben egy új módszer Az altalajcsöves vízrendezés A vízrendezés — elsősorban a íolyók mentén, folyók között, általában a mélyfekvésű területeken — máig se befejezett, elég nehéz és költséges munka. A vízügyi hatóságok, a vízrendezési társulások és a mezőgazda- sági üzemek több módszert is alkalmaztak már, hogy a káros belvizektől és a felesleges talajvizektől' megszabadítsák a területeket. Az eddigi vízrendezési módszerek azonban — bár vannak köztük változatok — mind felületiek, ami azt jelenti, hogy nyitott csatornákkal vezetik el a káros, nem kívánatos vizeket. A Csengeri Állami Gazdaságban és a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezetben azonban az elmúlt esztendőben kísérleti jelleggel új módszert kezdtek alkalmazni, egyelőre 300 hektárnyi területen. A kísérlet lápi és úgynevezett öntési talajokon kezdődött el. Ez a módszer sokkal' fejlettebb, korszerűbb minden eddiginél, de drágább is. Tdiesen gépesített A módszer magyar nyelve: altalajcsöves vízrendezés. Szakmai nyelven csak „drónezés”-nek nevezik. Lényege, hogy a talajban — a felszíntől függően — 90— 120 centiméter mélységű keskeny csatornákat nyitnak és azokban égetett agyagból készült, 10 centiméter átmérőjű, egymáshoz kapcsolódó csöveket fektetnek le. Minden munkát gép végez, a csöveknek nyitott csatornák behuzatását (betemetését) is. Az így lefektetett csövek a talajvizet magukba szívják, összegyűjtik s mert megfelelő lejtésük van, azt a gyűjtő csatornákba — amelyek nyitottak — kivezetik. Ezzel a módszerrel elsősorban a felesleges talajvíztől lehet „megszabadulni” a belvizes időszakokban és nagy esőzések után. A drénezés — altalajcsöves vízrendezés — azonban, a tervek szerint alkalmas lehet a talajvízszint szabályozására is. Más szavakkal: a csöveken szükség esetén a gyűjtő — vagy öntöző — csatornákból vissza is lehet juttatni a vizet a talajba, ami- koris a vízáramlás fordított mechanizmusa játszódik le. A visszajuttatott víz a csövekből a száraz talajban szétszivárog és növeli a talaj nedvességtartalmát, elsősorban a csövekhez közeli zónákban, de a párolgás folytán általában, tehát a felső zónákban is. Ez lényegében az altalaj „öntözése” a csőrendszeren át. Hogy „Világrekorder“ juiiiajta Annak ellenére, hogy a szintetikus szálak az utóbbi két évtized során alaposan „betörtek” a textiliparba, a gyapjú iránti kereslet semmit sem csökkent. A műszálak látványos sikerüket részint a pamutáruk rovására érték el. részint az egyre növekvő mennyiségi igények teremtettek számukra piacot. Szovjet szakemberek a merino juhok keresztezésével olyan keveréket tenyésztettek ki. amelyről évenként egyetlen nyírással 32 kg gyapjú nyerhető. Ez a hozam „világrekordnak” számít. A mennyiség mellett az is figyelemre méltó, hogy a gyapjú /ékonyszálú é6 világos színű, az elemi szálak hossza eléri a 10—11 centimétert. A jóminőségű gyapjút adó állat súlya 120—130 ke. A .sokoldalú” iuhfajtát főkém Sztavropol, a Kaukázus, a Volga vidék és Orenburg környékének legelőin . jí-Áy ész tiki ez mennyire jó és hatásos — még nem próbálták ki. mert a kísérlet első szakaszánál tartanak, amelynek célja — egyelőre — csak a korszerű vízrendezés gyakorlati erdeményeinek vizsgálata, mérése összehasonlítása. A víz visszajuttatása a talajba —? szárazság esetén — a csőrendszeren át — későbbi céi és kísérleti feladat. A Csengeri Állami Gazdaság tavaly két helyen kezdte a kísérletet. Az egyiket szántóterületen, a másikat — a Sa- nyi-laposban — törpegyümölcsösben. A kísérlet ösz- szetett. Nem csak a talajvízszint alakulását mérik, hanem más tényezőket is egymással összefüggésben. Elsősorban is: a természetes csapadékot s annak hatását a talajvízszint mozgására, illetve: a csőrendszer működésére a talajvízszint-szabá- lyozásban. De mérik a széliét, a napfényt, a hőmérsékletet, a talajnedvességet különböző mélységi zónákban, és vizsgálják a talaj mechanikai, kémiai viselkedését — változásait — is. Mindezt rendszeresen, a módszer szisztémája szerint, és az adatokat egymással összefüggésben értékelik. Mindez — természetesen — keveset érne összehasonlítás nélkül, hiszen minden kísérlet egyik lényeges követelménye az öszehasonlítás. Éppen ezért a drénezett területek közvetlen szomszédságában i— ugyanolyan talajban — azonos szisztéma szerint vizsgálják a kontroli- területeket. Az így szerzett adatokat összehasonlítják a drénezett terület adataival. Természetesen: értékeink a költségeket és a terméshozamokat is, mert — néhány év múltán— csak fey lehet megállapítani.:érdemes-e a korszerű altalajcsöves vízrendezést alkalmazni és elterjeszteni, vagy gazdaságosabbak a hagyományos módszerek. A gazdaságosság ugyanis — minden korszerűség ellenére— elsődleges követelmény. Előnyösebb a régieknél E módszer nagy előnye, hogy így a vízrendezés maximálisan gépesíthető. A nagy költségeket viszont a csövek jelenlegi ára okozza. A Szovjetunióban óriás területeken alkalmazzák már ezt a módszert, de ott a szükséges égetett agyagcső olcsó. Ezért terjedt és terjed a Szovjetunióban a vízrendezésnek ez a vitathatatlanul korszerű módszere gyorsan, mert minden egyéb vonatkozásában jobb, előnyösebb a réginél. Sikerének — a gazdaságosság miatt — nálunk is egyik fő tényezője lehet az égetett agyagcsövek árának további alakulása. Minden más vonatkozásában a módszer máris biztatónak ígérkezik. Végső, összegező vélemény — természetesen — még nincs és nem is lehet. Három-négy év szükséges ahhoz, hogy a szakemberek megbízható végleges véleményt mondhassanak. Ráadásul Csengerben azt is figyelik — folyamatosan vizsgálják és értékelik —, hogyan alakul a talaj mechanikai és kémiai szerkezete (károsan, vagy hasznosan) a lefektetett csövek közvetlen körzetében és a esősorok közötti zónákban szakaszonként. Erről is csak háromnégy év múltán lehet megbízható véleményt alkotni. És csak ezután próbálják ki a talajvízszint-szabályozást, vagyis a víz visszajuttatásának módszerét és hatásait. Ha ez is beválik és pozitív eredményeket mutat, akkor az altalajcsöves vízrendezés felbecsülhetetlen értékű lehet, hiszen így a talajnedvesség növelésére — az altalaj öntözésére — is felhasználható. Tavaszi munka — két héttel korábban A kísérleti területeket az idén tovább növelik. A módszert újabb talajtípusokban és más-más növénykultúrákkal próbálják ki. Teljes siker esetén ez a módszer azt is lehetővé teszi, hogy a tavaszi talajművelési munkákat legalább két héttel korábban kezdhetik el a gazdaságok azokon.a területeken, ahol a táíajvízszjht magassága, vagy éppen a felületi belvíz miatt ma még csak későn lehet rámenni a talajra. Az égetett agyagból készült csőrendszer ugyanis sokkal gyorsabban gyűjti össze (szívja be) és vezeti el a gyűjtőcsatornákba a talajvizeket, mint a természetes elpárolgás, kiszáradás, így a talaj felső zónája gyorsan szikkad és időben mű velhetővé válik. További előny, hogy az altalajcsöves vízrendezés után nem maradnak nyitott csatornák, s így egészen nagy táblák is kialakíthatók, ami elősegíti a gépek jobb, gyorsabb, hatékonyabb üzemeltetését. Az altalajcsöves vízrendezési kísérleteket a vízügyi. állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek közösen végzik. Szeneire! Józsep Gyümölcsfaállományunk alakulása Az 1972 évi általános mezőgazdasági összeírás keretében elvégzett gyümölcsfaszámjálás eredményeként egy nagyon hasznos összesítőt jelentetett meg — 1974 februárjában — a KSH Mezőgazdasási Főosztálya az ország gyümölcsfaállományáról. Szükség volt e kiadványra, hiszen évek óta nem voltak pontos adataink a gyümölcsfaállományról. Ezt bizonyítja, hogy maga a Központi Statisztikai Hivatal sem közölt évek óta csak 1968 évi adatokat. Általánosan ismert az a tény, hogy a felszabadulás után, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a gyümölcstermelés hazánkban gyors ütemben fejlődött, üzemformák tekintetében korszerűsödött s a gyümölcsfajok ég fajták összetételét illetően értékesebbé vált. A korszerű, nagyüzemi művelésre alkalmas árugyümölcsösök mellett fejlődtek a kisüzemi kezelésben lévő gyümölcsöskertek is, hiszen faállományuk 12%-a már intenzív művelésű, s a gyümölcsfák gondozottsága is fokozódott. Az ország gyümölcsfaállományának alakulása: Szakkönyvtárunk Év 1000 db Az 1895 évi Az előző összeírás százalékában 1895 21 799 100,0 — 1935 32 394 148,6 148,6 1959 87 539 401,6 270,2 1972 79 867 366,4 91,2 1895 és 1935 közötti 40 év alatt az ország gyümölcsfaállománya 48,6 %-kal nőtt. Ezzel szemben 1935 és 1959 közötti 24 év alatt 170,2%-kal nőtt a gyümölcsfák száma. Bár 1972-ben kevesebb gyümölcsfa volt hazánkban mint 1959-ben, mégis több gyümölcs termett, sőt 1972-ben 41 460 vagon friss gyümölcsöt exportáltunk is az 1960 évi 4650, az 1961 évi 12 330 és az 1962 évi 8770 vagonnal szemben. A minőségi gyümölcstermesztés tekintetében tehát 1959 óta sokat fejlődtünk. A gyümölcsfaállományunk üzemformák szerinti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Üzemforma 1959-ben 1972-ben 1972 az 1000 db %-os 1000 db %-os 1959 megoszlás megoszlás évi %-ában Házikertben 36 065 41,2 36 638 45,9 101,6 Szőlő között 25 893 29,6 12 210 15,3 47,2 Szórvány 17 430 19,9 10 131 12,7 58,1 Együtt 79 388 90.7 58 979 73,9 74,3, Árugyümölcsöeben 8 151 9,3 20 888 26,1 256,3 összesen 87 539 100,0 79 867 100,0 91,2 Gyümölcsfaj 1959 1972 1972 az 1000 db %-ÖS 1000 db %-os 1959 megoszlás megoszlás évi %-ában Alma 13 814 15,8 18 923 23.2 134,1 Körte 5198 5,9 5 862 7,3 112,8 Birs 1 907 2,2 1 196 1,5 62,7 Cseresznye 3 916 4,5 2 408 3,0 61,5 Meggy 8.104 9,3 6 757 8,5 83,4 Szilva 30 847 35,2 19 449 24,4 63,0 Kajszi 5 942 6.8 5 376 6.7 90,5 Őszibarack 10 735 12,3 14 799 18,5 137,9 Mandula 901 1,0 524 0,7 58,2 Dió 6 175 7,0 4 973 6,2 80,5 összesen 87 539 100,0 79 867 100,0 91,2 1959 óta a nagyobb termést és értékesebb gyümölcsöt adó gyümölcsfajok aránya növekedett nagyobb mértékben. Legjobban az alma- és az őszibarackfák száma nőtt. A szőlő közötti és a szórvány fák kivágása elsősorban a szilva- faállományt érintette. A szilvafák száma 1959 óta több mint 11 millióval, azaz 37%-kal csökkent. Jelentős — mintegy 40%-os — a cseresznye-, a birs- és a mandulafák számának csökkenése is. A meggyfaállomány 1,3 millióval (17%-kal), a diófák száma 1,2 millióval (19%-kal) volt kevesebb, mint az 1959-es összeírás idején. E csökkenés hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években a lakosság nyári csonthéjas gyümölcsökkel való ellátásában problémák voltak. A következő években az életszínvonal emelkedésével a lakosság gyümölcsfogyasztása tovább fog nőni. Ugyanakkor gyümölcsexportunkat is fokozni akarjuk. A várható keresletnövekedés kielégítéséhez a gyümölcstermelés további gyorsütemű növelése szükséges. Sípos Sándor docens Mezőgazdasági Főiskola A SZABOLCS-SZATMÄR megyei temetkezési VÁLLALAT értesíti a lakosságot, hogy 1974. március 1-től a Vöröshadsereg út 4. szám alatt árubemutató üzletünket megnyitjuk A vásárlók részére a kegyeleti cikkek kiválasztása és számlázása az üzletünkben, kiadása: az Északi temetőben történik. TEMETKEZÉSI VÄLLALAT (124124) Pieces kertészet Divatjamúlt és divatba jövő fogalmakat ideg Tomcsá- nyi Pál könyvének címe: piacos árun a régi kertészek olyan fajták termékeit értették, melyek könnyen vevőre találtak, mert a piac igényeinek megfeleltek. A piacos kertészet az eeész ágazat „piacossását” jelenti, azaz a fogyasztásra orientált, versenyképes és jövedelmező zöldség-, gyümölcs, szőlő- és dísznövénytermesztést. Ez a termelésirányítás és a fogyasztásbefolyásolás tervszerű összehangolásával valósítható meg, amihez új szemléletre — marketing- szemléletre — van szükség. Ennek a szemléletnek kell áthatnia a termék útjának minden fázisát, a terprielés- től kezdve egészen az elfogyasztásig. A marketingmunka tehát nem kereskedelem, értéke, sites vagy áruforgalom, hanem a termelőüzemek piaccal és fogyasztással kapcsolatos munkája. Eszköztárába tartoznak a piackutatás. a reklám, a fogyasztáslélektan* az értékesítés új módszerei, az árral és az áruminőséggel kapcsolatos számítások. A kertészeti ágazati mat*» keting fő feladatai a termékfejlesztés (fajtaválasztás és ternieléstechnológia), a termelésszabályozás (a kockázat csökkentésére) és a fogyasztásirányítás (reklám). A kialakuló.. szocialista kertészeti marketing céljában és tartalmában a válla-; lati érdek és á közérdek között nincs ellentmondás —» hiszen a több és jobb termeléssel együtt jár a lakosság egészségesebb táplálkozása, környezetének szebbé tétele. Ezért nagyon messze esik a tőkés ipari monopóliumok agresszív marketingjétől, de még sokat tanulhat a túltermelés és tervszerűtlenség eL len védekező holland és francia parasztok, amerikai kisfarmerék marketinggyakorlatából. A kertészeti marketing kHu rejöttét az új gazdaság! mechanizmus, az ágazatban általános szabad áralakulás és a több csatornás értékesítés tette időszerűvé.. Hatékonyságának kedvez nagyüzemi agrárszerkezetünk és szocialista társadalmunk jó. léti célja — az ellátásfejlesztés és kömyezetszépítéa. Bár a könyv fő célja a témakör elméleti alapjainak fölvázolása, nagy mennyiségű praktikus ismeretanyagot is tartalmaz a kertészeti marketing megvalósítói, a gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői, termelő és értékesítő szakemberei, a* áruforgalom helyi és felső irányítói számára. Az 5 munkájukat könnyíti meg a szerző a sok, nehezen hozzáférhető ismeretanyag köny- nyen áttekinthető rendszerbe foglalásával, melyben mindennapi munkáiukhoz is gyakorlati útmutatást talál, hatnak. A tárgykör sok új és zömmel idegen szavú fogalmát jól áttekinthető, magyarázatos tárgymutatóban találja meg az olvasó. A könyv az ágazati „egyetértés” útját 'egyengeti. Az általános marketingszemlé. létén túlmenően a termelőt az áruforgalmi és oiaci, a forgalmazót pedig a ten* mékbiológjai és technológiai fogalmakkal ismerteti meg. N élkülözhetetlen könyve kíván lenni a kertészeti tér. mékek előállítóinak, feldolgozóinak, forgalmazóinak és a fogyasztói érdekek képviselőinek egyaránt. A Legjelentősebb növekedés az árugyümölcsösökben tapasztalható. Nőtt a gyümölcsfák száma a házikertekben is. Figyelemre méltó az, hogy 1972-ben az ország gyümölcs faállományának 45,9%-a a h4^k«rj^teh yoltv között és 'a szórványban lévő gyümölcsfák szarna és aránya csökkent, elsősorban a mezőgazdáság szocialista áfszerv$* zése utáni tagosítások következtében. A tisztánlátás legkevésbé volt meg az utóbbi években ä gyümölcsfaállomány fajok szerinti megoszlása tekintetében. A pontos adatok;
