Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

*. oidaS KELET-MAGYARORSZAO 1974, március 1! Külpolitikai ANGLIA: kommentár ilz „acél. ököl** A spanyol országi rendszer ellen újra tüntetések söpör­tek végig Nyugat-Európában. Brüsszelben, Rámában és a haladó emigráció egyik fel­legvárában, Párizsban sokan tiltakoztak egy ítélet ellen, amit a tőlük jobbra állók is politikai gyilkosságnak tar­tanak. Hogy ez mennyire így van, arra jellemző, hogy a döntést nem a bíróság, ha­nem Franco tábornok elnök­letével ülést tartott spanyol minisztertanács hozta még. Ennek a döntésnek a nyo­mán végezték ki különösen brutális módon, a középkor­ban. az inkvizíció által hasz­nált nyakszorító vassal Sal­vador Púig Antich 26 éves diákot, akit egy rendőr meg­ölésének — soha be nem bi­zonyított — tettével vádoltak. A kivégzés Barcelonában történt és hírére ebben a nagy spanyol városban a fel­vonultatott rendőri erők el­lenére is tüntetésekre került fear. A kivégzés minden szem­pontból tömény politikai gesztus volt. Sokkal bonyo­lultabb értelemben is. mint amilyennek első pillanatra tűnik. Nemrég közismerten, merénylők ölték meg Carrero Blanco miniszterelnököt. A tengemaev Franco iobbkezé. nek számított. Szinte megte6. tesítetté azt a politikát, amely fokozatosan kiszorított ta a közvetlen hatalomból a hírhedt Falange nagyágyúit, szakembereket, úgynevezett technokratákat vont be a ve. zetésbe és jó kapcsolatokat tartott fenn a viszonylag li­berális Opus Dei nevű kato­likus szervezettel. Amikor az admirális-kor­mányfő gépkocsija felrob­bant, nem volt nehéz megjó­solni, hogy a merényletet a hétpróbás régi fasiszták a ré­gi, rezzenetlen rend, ahogy ők nevezik, az „acélököl” visszaállítására próbálják fel. használni. Franco és környe­zete azonban veszélyesnek látta azt a kísérletet és úgy döntött: visszatér a Carrfero Biánco által megszemélyesí­tett vegyes taktikához. A bel­ügyminiszterből lett kor­mányfő, Ariás Navarro aránylag józan programbe­szédet mondott a Cortezben, a parlamentben, az új bel­ügyminiszter, Hernandez pe­dig érzékeltette, hogy a rend­őri szervek nem kizárólag balfelé figyelnek. Ez a világ közvéleményének is fezólt. De valamit „adni” kellett az ült. ráknak is. Ilyen helyzetben látta jónak a spanyol kor­mány. hotw az újra csalódot­tan üvöltő szuper-jobbold ál­nak odavesse a nyakszorítás kivégzés politikai koncát. Wilsont bízták meg a kormányalakítással A brit konzervatív kor­mány hétfőn este lemondott, miiítán a liberális párt be­jelentette, hogy nem vesz részt a Heath által felkínált koalícióban. Harold Wilson hétfőn, * konzervatív kormány le­mondását követően elfogadta II. Erzsébet királynőnek az új kormány megalakítására szőlő felkérését. A brit hi­vatalos etikett értelmében Harold Wilsoh kézcsókkal köszönte meg a megbízást, amely ezzel hivatalosán is érvénybé lépett Az 58 esztendős munkás­párti politikus ez év tava­szán harmadízben vezette győzelemre pártját és alakít kormányt. Az új munkáspárti kor­mány helyzete azonban nem ígérkezik a korábbiakhoz ha­sonlóan biztosnak, mint­hogy a munkáspárt 301 al­sóházi mandátuma nem je­lent abszolút többséget. A konzervatívokkal a koalíciót megtagadó liberálisok ugyanakkor már hétfőn este nyilatkozatban jelezték: nem riadnak vissza az új kabinet megbuktatásának kísérletétől sem abban az esetben, ha a munkáspárt ál­lamosításokat tervezne. A Közös Piac brüsszeli központjában hivatalos sze­mélyiségek Wilsonék ismé­telt hatalomra jutásával' ne­hézségekre számítanak a gazdasági közösségen belül, minthogy az akkori „árnyék- kormány” vezetője 1972 óta elszántan Anglia közös pi­aci belépése feltételeinek fe­lülvizsgálása melett kar­doskodott Andrej Grotniko egyiptomi tárgyalásai (Folytatás áz 1. oldalról) nek kérdéseit. A damaszku­szi tárgyalásokon rendkívüli figyelmet szenteltek a közel- keleti , rendezés problémái­nak. Mint ismerete, a da­maszkuszi tárgyalások első szakaszának befejeztével a szovjet külügyminiszter Ka­iróba utazott, s ott az egyip­tomi vezetőkkel tárgyal. A Szovjetunió kapcsolatai Szíriával. Irakkal, Egyiptom­mal és más közel-keleti álla­mokkal nem konjunkturáli­sok, hanem az imperializ­mus. a gyarmatosítás és a cionizmus elleni közös harc általános elvein alapulnak. Anvar Szádat egyiptomi el­nök és Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter a szom­baton délután folytatott négyórás tanácskozás Után újságíróknak nyilatkozott. Ahvät Szadat közölte, hogy ismét méghívta Leohyid Brezsnyevet, látogasson el Kairóba. Elmondta, hogy üzenetet kapott a szovjet ve­zetőktől. és hamarosan elkül­di válaszát. Szadát bejelentette, hogy Gromiko a szíriai—izraeli csapabszét választásokkal kap­csolatos további tárgyalások céljából ismét Damúszküszba utazik. A szovjet külügymi­niszterrel folytatott eszme­csere során — mondotta az egyiptomi államfő — megvi­tatták a genfi békekonferen­cia kérdését is, és Gromiko kifejezte azt a reményét, hogy az értekezlet haíháro- san folytatja munkáját. Az egyiptomi elnök a további­akban közölte: Gromiko tá­jékoztatta arról, hogy a Szov­jetunió hajlandó részt venni a Szuezi-csatorna megtisztí­tásának munkájában. Gromiko külügyminiszter igen hasznosnak nevezte a tárgyalásokat, és elégedett­ségét fejezte ki az elért ered­mények felett. A külügymi­niszter megerősítette Szadat elnöknek azt a kijelentéséi, hogy a tárgyaló partnerek ,,minden kérdésben meg­egyeztek”. A szovjet—egyip­tomi kapcsolatok olyan ha­talmas területet ölelnek fel — mondotta végül az egyip­tomi államfő —. hogy „nem négy, de tíz óra is kevés len­ne megvitatásukhoz”. Henry Kissinger amerikai külügyniihiszter Jordániái lá­togatása befejeztével vasár­nap Bonnba repült. Kissinger délelőtt, az elutazása előtt, egyórás megbeszélést folyta­tott Husszein jordániai ural­kodóval. A tanácskozáson je­len volt Rifai miniszterelnök, és az ország fegyveres erői­nek vezérkari főnöke is. A Fehér Ház bejelentette, hogy Husszein király március 12-én, Nixon elnök meghívá. sára, az Egyesült Államok­ba utazik. Az uralkodó ame­rikai látogatását eredetileg február 8-ára tervezték, de elhalasztották. A Fehér Ház szóvivője szerint Husszein és Nikon a közel-keleti helyzet­ről és „más, mindkét felet érdeklő kérdésekről” folytat majd megbeszélést. Nikon elnök hivatalba lépése ótáez lesz Husszein ötödik Was­hingtoni látogatása. 15. Szemközt a raktárépület, a kormos falakról' már le­olvadt a hó. Most már csak úgy emlékszem az egészre, hogy a tűz időnként masni­kat kötött a lángokból, és a masnikból tornyokat épí­tett. Szaladtak egymás elől körben az épületben, aztán az épület tetején összefutot­tak a lángok, hirtelen meg­csókolták egymást, és ne­vetve szétszakadtak. Ké­sőbb, mikor a tűz megko rholyodott és önállósított." magát, korülnyelte a szem­beniévé épület ablakait, de végül is megmaradt a rak­tárnál. Az tetszett neki á legjobban. Aztán, hogy a tűz befalta a tetőt, egy télen át a hó marta a kormot az épületen. Már lebontják egészen. Ari mondják, ha nincs a tűz. akkor is lebontották volna Öreg falak és a falaknak egyszer úgyis le kell omla- niök. Már bontják hátul, ott ahol magasan megmaradtak a téglák. Építik az új raktárt, de hogy az milyfen lesz, ki tudja. Majd megmutatja az éjszaka, ha már felépült. Akkor már tudom, hogy milyen l<esz és azt is, mily ér '.esz akkor, ha ég. Mért miri dig a raktár ég. Á ráktár árra való, hogy leégjeh. Minden raktárt már éleve úgy építenek, hogy mennél jbbbah leégjen. Ahogy ellépek a bontás mellett, ahányszor csak itt járok, mindig hallom, hogy valami ott még mozog. A tűz párája már kiköltözött, nincs már anyag, amiért ott lesel­kedjen, de valami mégis játszik ott a téglák, az ócs­kavas meg a betongerendák között. Patkány itt nincs Magam nem lépek bfe a Vo­rn ok közé, mert nem bírom ázt á dohos köromszágot, ami még kívül is itt ül a fal tövében. A mufcusbk bírják. Ahogy nőst a fal mellett lépek :állom, hogy valami rnözog le nem az, ami még á télen bevette magát a hó alatt. Tudom éh jól, högy mi fnozög. SiáihílettaiB is rá, Szuez, a legendás vízi út A csaták és szenvedések, amelyeket Renan megjósolt csakhamar bekövetkeztek. Anglia elkeseredetten elle­nezte a csatorna építéfeét és visszautasította Lesseps Fer- dinándot, amikor az a brit kormánytól is pénzt akart felvenni. Ám a gyarmati rab­lás legszebb hagyományai­hoz híven nyomban jelentke­zett és megpróbálta kicsavar, ni az immár elkészült vízi. utat Franciaország kezéből! Nem telt bele nyolc eszten­dő és teljes fordulat történt. A fordulat értelmi szerzője Disraeli brit miniszterelnök volt, aki 1875 novemberének egy homályos estélyén a Downing street 10-es számú házában, az angol miniszter­elnökök hagyományos rezi­denciájában titkos memoran­dumot írt Viktória királynő­nek: „Felség! Az egyiptomi kedive a csőd szélén áll és úgylátszik meg akar válni a kezében lévő Szuezi-csatorna részvényektől. Azt mondja, hogy e hónap 30-áig feltétle­nül szüksége van négy millió fontsterlingre. Ez az idő lé­legzetvételre is kevés, de nyélbe kell ütni a dolgot.” A londoni Rotschild bank­ház mindenesetre segített lé­legezni az angol gyarmati hó­dításnak. A parlament éppen szünetet tartott és az Angol Bank a parlament jóváha­gyása nélkül nem nyúlhatott a zsebébe. Disraeli érre rend. kívüli minisztertanácsot hi­vott össze és közben elküldte megbízottját a londoni Rotschild barikba. Az angol Rotsehild-ház feje — a le­gendák szerint — éppen mus. kotálvszőlőt majszolt íróasz­talánál. amikor őfelsége mi­niszterelnökének megbízottja előadta a kérést. Majd lus­ta mozdulattal a csengőhöz nyúlt és utasítást adott a pénz átutalására. Az angol parlament csak utólag érte­sült az üzletről, amely egyi­ke volt az. an vaj gyarmatosí­tás legkifizetődőbb boltjai­nak! Disraeli kormánya négy millió fontért — a kapott ér­tékhez viszonyítva szinté in. gyen — kapta meg a pénz­zavarral küzdő egyiptomi kedive szekrényében lévő 176 ezer csatornarészvényt. Ez­zel Nagy-Britannia rá tette a kezét a Szuezi-csatorna rész­vényeinek 44 százalékára. MÜhtáh a többi részvények birtoka megoszlott — Anglia lett a legnagyobb részvénytu­lajdonos és döntő szót kapott a Szuezi Csatorna Társaság ügyeinek irányításában! Száz évvel később a naev vásár mérlegét az Egyesült Álla­mondtam is a rendésznek hogy esténként ide hordjál: majd a mueusokat, ha nincs mok legtekintélyesebb lapja, a New York Times így fog­lalta össze: „A Disraeli— Rotschild üzlet az angolok­nak olyan hatalmat és tekin­télyt adott, amely mellett Disraeli álmai ís eltörpültek. A Szuezi-csatorna... Anglia kézébe adta az egész Közép. Kelet kulcsát... A második vi­lágháború elejére Anglia a Szuezi-csatorna övezetében szervezte meg közép-keleti katonai rendszerének köz­pontját. Támaszpontok, rak­tárak, repülőterek egész há­lózatát építették és 80 ézer katonát, küldtek a csatorna- övezetbe”: Mindezt a lehetőséget négy millió akkori fontért! Ma a becslések szerint, a csatorná­nak csak a helyreállítása öt­ven millió fontba kerül. A nagy vásár és a Léndon számára döntő szuezi tá­maszpont végleges kiépítése között persze ihég sok min­den történt és az Egyiptom­ban lábrakapó nemzeti moz­galom elkeseredett ellenállá­sát sokszor véresén és sötét cselszövések árán kellett le. küzdeni. Aihikor Diöíáeli megkötötte az üzletet, a csa­torna elméletben angol— francia irányítás alatt állott, és kimondották a csatorna semlegességének elvét is. Ez persze nem felelt meg a döntő részvénytöbbség bír. tokában lévő angol hatalom­nak. 1882-ben Alexandriában az angol titkosszolgálat ügy­nökei véres ütközetet provo­káltak a város európai és egyiptomi lakosai között. A gondosan előkészített provo­káció Után az angol hadsereg nyomban megindult: fütyült a csatorna semlegességére és a víziút irányából támadva elfoglalta Kairót, megszáll ta Egyiptomot. Lesseps. a csa­torna építője ezt hallván, így fakadt, ki: „Az angolok lépése háborús, cselekedet, a csator­na semlegességének kiáltó megsértése.” Ettől kezdve már nemcsak a Szuezi-csatorna, hanem egész Egyiptom felett az an. goi birodalmi zászló lengett. Egyiptom ébredő nacionalis- ta erői nyomban Látták: ha va­laha ki akarják vívni az or­szág függetlenségét — akkor a Szuezi-csatorna angol bir­toklása ellen kell harcolniok. Jellemző például, hogy a na­cionalista kereskedők és föld­birtokosok kezében levő egyiptomi törvényhozás már az első világháború előtt is visszautasította a szuezi kön. cessziós szerződés meghosz- szabbítását. Mint említettük: áz eredeti szerződés a esator. na megnyitásától számított 99 évre szólt tehát 2008-ig ter­jesszék ki a koncessziós szer.' ződésíl. Az akkori, mai szemmel nézve reakciós, de a nemzeti szen­vedélyek nyomása alatt ülé­sező egyiptomi parlamentben csupán egyetlen képviselő merte megszavazni ezt az in- ditványt. Az angol követelést így visszautasították. A két világháború közölt, amikor az angol hatalom ár. nyékában az egyiptomi náci. onalista nagyburzsoázia párt­ja az úgynevezett Wafd irányi, tóttá az ország belső életét — már nyíltan követelte áz an. goi csapatok kivonulását Egyiptomból és így a Szuezi, csatorha övezetéből. 1919-ben már-már nyílt fegyveres felkelés robbant ki a szuezi ügy miatt Egyiptom­ban. Ám London parancsára Allenby marsall tűzzel vas­sal taposta el a felkelőket. Ettől kezdve az angol gyar- matositök szinte minden esz. tendőben vérfürdőt rendez, tek. 1924-ben azután — mint az angol . gyarmatosítás és Egyiptom történetében any. nyiszor, — kellő pillanatban megint rendelkezésükre állt egy provokáció. Máig is fed. déri tetten körülmények kö- zott „ismeretlen. tettesek* Kairóban megsebesítették az egyiptomi hadsereg angol fő- parancsnokát. és ez pompás ürügyet szállított „rendfenn­tartás” címén a brit fegyve­rek bevetésére. Az angol ka­tonaság körülzárta a parla. mentet és a kormányé püíetét, lesöpörte a kormányról a Wafd politikusait és ettől kezdve hivatalosan is kato­nai Önkénnyel kormányozta Egyiptomot. A teljes gyarmati kiszol­gáltatottság, az angol fegy­verek árnyékában született meg 1936-ban az új angol-— egyiptomi szerződés. 'Erre Angliának. azért volt szüksége, ifiért a fasiszta ten. gely-hatalmak már lázasan fegyverkeztek és Olaszország akkor líbiai gyarmatain eről­tetett ütemben építetté a ha­dibázisokat. Az angolok az új veszélyekkel fenyegető helyzetben szükségesnek tar­tották a Szuezi-csatorna te. lett! uralmuk feltétlen biz­tosítását. Az új szerződés ki­mondotta: .bármi is történjék Egyiptomban, a Szuezi-csa­torna övezetében az angolok­nak joguk van csapatokat tartani mindaddig, amig az egyibtomi hadsereg „saját erejéből nem képes ellátni a Szuezi-csatorna védelmét”. A második világháború előtti korszaknak ez az utotfeó. nagyszabású szerződése volt az a bilincs, amely egészen 1951 közepéig guzsbakötve tartottá Egyiptomot és Ang­liához láncolta a Szuezi-ciSa- tornátt (Folytatjuk) Felavatták a Jósa András Múzeum és a megyei levéltár ellene kifogása. A rendész a rí mondta, ha már hotelt nem tud a vállalat építeni, hagy­juk az ügyeket menni, úgy ahogy mennek. Az első kört ma éjszaka a bál tiszteletére elhagytam. Tizenegykor volí a bulitom- boia, legalább Is ahogy ter­vezték, így szólt a plakát. Tombola közben kasszát még nem fúrtak, kerítésen át még nem másztak ajtót még fel nem törtek. Ha ilyenkor van tolvaj, akkor most az is bulizik valahol, tálán éppen itt a kul'túrházban. Ha valamit forgat is a fe­lében, most legfeljebb kiáll á kuXúrház elé és úgy tesz, mintha a holdat vizsgálná, közben szemrevételez. A be­törést a jövő hétre ütemezi, akkor majd kisebb lesz a hóid. Hä felhő sem lenne, az se baj. A púszta fcsillag- fény még elviselhető. Á második kört már hem hagyom él. Éjfél után min­dig tanácsos megkerülni a gyárat. Mondjuk, valakinek csak annyi ereje volt. hogy 4 réten át elhúzta magát a kerítésfalig. (E'olytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) turálls fejlődését. A mosta­ni elhelyezés megfelelő igazgatási, kutató és könyv­tárhelyiségek kialakításával a közel száz éven át meglévő elhelyezési gond végleges megoldását jel'entl. Az el­helyezés lehetővé teszi a le­véltár hármas feladatának, a tudományos, az igazgatási és a működési feladatok magasabb szintű elvégzését Egyike lett a legcélszerűbben berendezett területi levél­táraknak. Gyúró Imre beszédében utal't arra. hogy a megye gazdag múltja nemcsak ré­gészeti, hanem néprajzi és forradalmi hagyományaival, annak feldolgozásával je lentősen hozzájárulhat né­pünk, országunk történeté nek múltbeli életének tel­jesebb értékű felrajzolásá­hoz. Ézt követően a megnyitón részvevő nagyszámú közön­ség megtekintette a múzeum új épületét négy állandó és három Ven­dégkiállítását. Az állandó ki­állítások: Felső-TisZa-vidéki szőttesek és hímzések, Benczúr Gyula emlékkiállr tás a Magyar Nemzeti Galé­riával, Krúdy Gyula emlék­kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös rendezés­ben, s Harminc év a szoci­alizmus után megyénk kép­zőművészetének tükrében című kiállítás. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a vendégkiállításokat, a Ma­gyar Nemzeti Múzeummal és a Csongrád megyei Mú­zeumi Szervezettel közösen rendezett országos régészeti kiállítás első magyarországi bemutatóját és a Modern műalkotások című tárlatot, melyet a Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményéből állí­tottak össze. Vigh Tamás szobrászművész művei kap­tak még helyet a vendégki- állitásök sorában. A kiállí­tásokat a központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai készítették. 2. A nagy üzlet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents