Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
LArVtm «ARTALNAmML XXXI eVFOLTAM. 53. SZÄM ÁRA: 80 FILLER 1974. MÄRCIÜS 5, KEDD A esarodai példa »3. oich*If Névházasság — települések között (4. oldal) Hivatalos tájékoztató 13. oldat) Sportjelentéseink (7. oldal) Bővülő kapcsolatok Az államok közötti kapcsolatok terén mindig különös jelentősége volt a jószomszédságnak, a baráti országok építő együttműködésének. Ezért térünk visz- sza Ion Gheorghe Maurer román miniszterelnök múlt heti magyarországi hivatalos, baráti látogatására. A látogatás végén kiadott magyar-román közlemény hangsúlyozta, hogy a tárgyaláson megkülönböztetett figyelmet szenteltek a két szocialista ország kapcsolatainak, s e kapcsolat fejlesztésének. Ennek jegyében több megállapodást írtunk alá. A magyar-román gazdasági együttműködés már korábban is számottevő eredményeket hozott. A kölcsönös árucsere-forgalom oz 1970. évi száz millió rubelról az idén - előreláthatólag százötven millióra emelkedik. Egy igen jelentős mozzanata együttműködésünknek a Szeged-Arad távvezeték 1972-bí»n történt bekapcsolása. Nem kevesebbet jelent, mint hogy eddig ezen a vezetéken összesen 250 millió kilowatt energiát importáltunk. S egy másik adat: földgázbehozatalunk Romániából tavaly elértedé 200 millió köbmétert. S szintén az együttműködés szellemét tükrözi az o megállapodás, amelyet a határmenti ár- és belvíz elleni védekezésre, a közös vízgazdálkodásra kötöttünk. Határon innen, határon túl gördülnek a vagonok, amelyek Magyarországra fűrészárut, vegyianyagokat, cementet, építőanyagot, Romániába hengerelt árut, aluminium gyártmányokat, növényvédő szereket szállítanak. A két ország ipari termékei közül Magyarország vásárlója a román olajfúró berendezéseknek, tehervagonoknak, teherautóknak, traktoroknak, s nem utolsó sorban annak a 4500 Dáciának, amelyet a Merkúrnál már lekötöttek a vásárlók. Ugyanígy szívesen látják Romániában a ma gyár szerszámgépeket, elektrotechnikai és elektronikus műszereket. A vasúti fuvarlevelek a tanúi, hogy a 11 millió rubeles teherautó és autóbusz gyártás kooperációban mennyi alkatrész utazik innen oda és fordítva. A magyar—román kooperáció lehetőségeit még távolról sem merítettük ki. A kohászatban, a közlekedési gépgyártásban, a vegy- és gépiparban és más területeken még sok, kölcsönösen kifizetődő lehetőség rejlik Realizálásuk a KGST 25. Olésszakán elfogadott komplex program szellemében a Jelenlegi és a következő tervidőszak feladata. Andrej Gromiko egyiptomi tárgyalásai A szovjet külügyminiszter hétfon Heluanba látogatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos egyiptomi látogatásának hétfői programja szerint He- iuanban egy vas- és acél- kombinátot látogatott meg. Az este folyamán vendéglátója, Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter vacsorát adott Gromiko tiszteletére. A Pravda szokásos vasárnapi nemzetközi szemléjében a közel-keleti helyzetet kommentálva az alábbiakat írja: A csapatszétválasztási megállapodás kétségtelenül pozitív jelentőségű döntés, de csupán az első lépés, mert ez után a katonai jellegű részintézkedés után el kell érni az alapvető politikai rendezést. A tartós béke változatlanul fontos feltétele, hogy az összes megszállt arab területről kivonják az izraeli csapatokat és biztosítsák a Palesztinái arabok törvényes jogait. Andrej Gromiko külügy. miniszter Damaszkuszban a szíriai vezetőkkel folytatott eszmecseréje során megvizsgálta a két ország közötti baráti kapcsolatok és együttműködés további fejlesztésé(Folytatás a 2. oldalon) Szadat, egyiptomi államfő és Gromiko szovjet külügyminiszter Kairóban eszmecserét folytattak. Képünkön: Szadat (jobbról) üdvözli a megbeszélésre érkezett Gromikni (Kelet-Magyarország teleíotó) Felavatták a Jósa JIndrás Múzeum és a negyei levéltár új épületét Vasárnap nagy érdeklődés mellett felavatták a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a megyei levéltár új épületét. A megyeszékhely egyik patinás épületébe költözött a múzeum és a levéltár, e két jelentős kulturális intézmény. Jósa András a múzeum alapítója írta egykor: „Odaálmodtam a Károlyitérre. ahol a legnagyobb világításban terjeszti a világosságot”. Több száz érdeklődő jelent meg a Benczúr tér 21. sz. alatti épületben, ahol dr. Dienes István, a Jósa András Múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Czimbalmos Bélát, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Szemerszki Miklóst, a városi pártbizottság titkárát, a megyei és városi szervek, intézmények képviselőit, a szabolcsi és más megyék múzeumainak vezetőit, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának munkatársait. Köszönetét fejezte ki a megyei és országos szerveknek. a tervezőknek és építőknek, akik a múzeum végleges és méltó otthonának létrehozásában tevékenyen részt vettek. Eztán Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mondott avató beszédet. — A hagyományait tisztelettel őrző és gyarapító Szabolcs -Szatmár megye kultúrtörténetében 1974 március 3-át a jeles napok között fogják számon tartani — kezdte beszédét Végleges és méltó helyre és otthonra talált a Jósa András Múzeum és a megyei levéltár. Kaput nyit ma és újjászületik ez a több mint száz, illetve 250 éves tapasztalattal és hagyománnyal rendelkező két nagy múltú intézmény, hogy feladatát jobb feltételek között a hétköznapok szorgalmával és gondosságával ellássa. A megyei tanács elnök- helyettese méltatta a múzeum és a levéltár munkatársainak munkásságát, akik a korábbi, mostoha körülmények között is eredményesen dolgoztak. A múzeum múltjáról elmondta: a Szabolcs vármegyei Múzeumot 1868 december 1-én alapította Jósa András vármegyei főorvos Nagykálló- ban, a megye akkori székhelyén. Ekkor hozták létre a Régészeti Társulatot, majd a későbbi Múzeumi Egyletet azzal a céllal, hogy a megyében előkerülő régiségeket összegyűjtse és megőrizze. A múzeum már a kezdeti időkben hírnevet szerzett, különösen őskori és főként bronzkori anyaga hamarosan a leggazdagabb lett az országban. 1875-ben már Grazban nemzetközi kiállításon szerepel 210 bronzkori tárggyal, majd 1876-ban Budapesten a VIII. Nemzetközi ösrégészeti Kongresszus alkalmával rendezett kiállításon 679 tárgyat mutat be a Szabolcs vármegyei Múzeum. Ezután a nagy múzeum- alapító, Jósa András munkásságát tovább folytató tudós igazgatók érdemeit méltatta a7. előadó: Kiss Lajos néprajzkutatóként 1912-be került a múzeumba, először Jósa András segítőtársaként, majd halála után (1918) ő lett a múzeum igazgatója. 1912-ben a múzeum gyűjteménye már 6135 régészeti tárgyból állott. Kiss Lajos Kossuth-díjas igazgató •» addigi egyirányú régészeti gyűjtést a néprajzi gyűjtéssel egészítette ki, s fokozatosan megindult a helytörténeti, képzőművészeti anyag gyűjtése is. Ez a munka folytatódott Nyárádi Mihály munkásságának idején is. Dr. Csallány Dezső igazgató irányításával pedig nemcsak szervezetileg erősödött és terebélyesedett a múzeumhálózat megyénkben, hanem tudományos kutató munkával bizonyítást nyert, hogy Szabolcs-Szatmár gazdag tárháza a régészeti emlékeknek, csak értő kézzel kell megközelíteni. — Az utóbbi két évtized alatt — folytatta az előadó — intenzív fejlődés eredményeként az egész megyét behálózó intézményrendszer jött létre. A Jósa András Múzeumon kívül ma a megyében öt múzeum van — Nyírbátor. Vaja, Kisvárda, Vásárosnamény. Tiszavas- vári. S most alakul a hatodik, a mátészalkai Szatmári Múzeum. Emlékszoba őrzi Szatmárcsekén Kölcsey, Ti- szacsécsén Móricz, Tisza- bercelen Bessenyei, Tunyog- matolcson Zalka Máté, Nagv- kállóban Korányi Frigyes, Aporligeten Fedics Mihály emlékét. A 106 éves Jósa András Múzeum ma hazánk egyik legrégebbi és leggazdagabb anyaggal rendelkező vidéki múzeumai közé tartozik: több mint 150 ezer tárgyat őriz. A másik intézmény, mely végleges otthont kapott feladatában és jellegében rokon: a megyei levéltár. Azonos célt szolgálva, egymás munkáját kiegészítve nagyobb hatásfokkal szolgálhatják együtt megyénk kul<t*tgrtetás » Z. «Maira» Megnyitották a Művészeti Heteket Hétfőn este a Nyüregyhazí Móricz Zsigmond Színházban telt házas közönség előtt nyitották meg a nyíregyházi Művészeti Hetek'rendezvény, sorozatát. A megnyitón megjelent Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepi megnyitó előtt átadták a megyei tanács, illetve Nyíregyháza város közönségének nívódijait a Déryné Színház és a Debreceni Csokonai Színház színművészeinek, azoknak a művészeknek, akik az elmúlt színházi évadban kiemelkedő alakításaik, kai tették emlékezetessé a már szinte saját társulatnak számító színházak vendég- szerepléseit. A megye külön, böző községeiben és Nyíregy. házán rendszeresen fellépő Déryné Színház művészei közűi kiemelkedő művészi teljesítményeiért nívódijaí kapott a nyíregyházi Fábián József, valamint Kőszeghi Gyula és Vajda Dezső. A kö. zönség szavazatainak figyelembe vételével magas színvonalú produkcióiért nívódijat adtak át Lontay Margit Jászai-dijas érdemes művésznek, Novak István Jászay-di- jas. érdemes művésznek és Sárközy Zoltánnak, a Debre. cety Csokonai Színház színművészeinek. Hatodik alkalommal kéz. dődött meg a hagyományos program, amely több mint r égy hónapon át változatos ■ kulturális eseményeket ki-' nál a művészet-szerető nvínegyházi közönségnek. Hármas jubileumra készülő megyeszékhelyünk kulturális életének formálásában jelentős szerepet töltenek be ezek a rendezvények. E gondolatok jegyében nyitotta meg a Művészeti 'Hetek több hetes' eseményisorozaiá i Biró László, a Nyíregyházi Váróéi Tanács elnöke. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: ..Az a célunk, hogy a város mindennapi igényéhez, rang. iához méltó kulturális életet, a rendezvények sajátos' nyíregyházi arculatát kialaki'. suk”. Váci Mihály szavait idézve utalt arra, hogy ez a rendeZvénysoroza t akkor ^tei. jesíthetné céljait, ha a.Művé. sxeti Hetekkel valóban meg. pezsdülne a város kulturális élete. Az évenként gazdagodó program a lakosság növekvő kulturális igényeit hivatott kielégíteni, a Művészeti Heteit iránti éredklődés és az eddigi eredmények is arra kötelezik a programok szerve, zőit, hogy' ezek a rendezvények mind színvonalasabbak legyenek. Ünnepi beszédében kitért a nyolcvan éves nyíregyházi színház alapítására, az Alpár Ignác terve alapján elkészült első színházépület megnyitására. amelyben 1894 február 6-án csendült fel — csakúgy mint tegnap este — Erkel: Hunyadi Lászlójának nyitánya. Megnyitójában reménvefj fejezte ki a Művészeti Hetek rendezvényeinek színvonala iránt, amelyek várhatóan nem csak a művészet barátaihoz szólnak, hanem újabb érdek, lődőket is szereznek. Az ünneoi megnyitó után 19 órakor kezdődött meg a Debreceni Csokonai Színház díszelőadása, a Művészeti Hetek egyik kiemelkedő rendezvénye. A színiláz opera- társulata Erkel: Hunyadi László című operáját adta elő, a címszerepben a vendévsze- wnnlő Simándy József Kos* suth-díjas, kiváló művésszel. A megyei gépipari hónap megnyitója Hétfőn délután, a Gépipari Tudományos Egyesület nyíregyházi szervezete rendezésében, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára 4- es számú gyáregységében ün. nepélyes megnyitóval vette kezdetét a megyei gépipari hónap. A március 31-ig tartó eseménysorozatra a GTE negyedszázados fennállása és a nyíregyházi szervezet 10 éves megalakulása jegyében, ünnepi taggyűlés keretében került sor. Megjelent az ünnepségen Prockl László, a GTE főtitkár helyettese, Scholtz Béla, a MTESZ megyei szervezetének titkára, Gyuricsku Kálmán, az MSZMP városi bizottságának titkára, ott voltak a jogi tagvállalatok képviselői. Az ünnepi taggyűlést dr. Cservenyák László, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője nyitotta meg. majd Sándor József, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője méltatta az egyesület munkáját A megyei gépipari hónapot megnyitó beszédében dr. Cservenyák László a megyei oárt végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a résztvevőket. majd elismerését fejezte ki azért a munkáért, amelyet a nyíregyházi szervezet tíz éves fennállása alatt végzett a megye ipari fejlesztése terén. A Gépipari Tudományos Egyesület me* gyei szervezete eddig eredményesen látta d feladataik Szervezetileg összefogta a megye műszaki értelmiségét, hatékonyan formálta a társadalomért. a megyéért érzett felelősségtudatot, mór gósított a gazdasági-műszaki célok megvalósításáért A szervezet tízéves működése — mondta — nem választható el megyénk társadalmi, gazdasági, tudományos életének fejlődésétől. Ebben egyre nagyobb jelentőséget kap az ipar és ezen belül a gépipar is. Sándor József beszédében foglalkozott azokkal a feV adatokkal, amelyek szükségessé tették, hogy megyénkben is megalakulhatott a Gépipari Tudományos Egyesület. Az akkor 31 taggal kéz* dő szervezet ma már több, mint négyszáz műszakit tömörít soraiban, s ma már a MTESZ keretében működve erős kapcsolatot épített ki a jogi tagvállalatokkal. A szakmai képzés, továbbképzés me’áett nagy arányú se* gítséget nyújt az egyesület a tanfolyami oktatás terén. Tudományos szintű munka volt — többek között — a megye géoioara távlati terveinek kidolgozása. Konkrétan részt vesz a szervezet a műszaki hónanok rendezésében. a termékbemutató kiállító sok megtartásában, törekszik a taoasztalatcserék szélesebb körű kiterjesztésére. Az ünnepi taggyűlésen felszólaltak: dr Anka István, Dajka Ferenc, Scholtz Béla én Prockl László.
