Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-29 / 74. szám
I. oldal tüLBt-MÄGTARORSZÄÖ í&fí. március 59t Újdonságok í tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A burgonya- program mi így csináljuk... Cél a „döntetlen“ Egy szakosított sertéstelep első éve A burgonyatermesztés, -ellátás legfőbb gondjaink egyike lett. Hazánkban, az egy főre juitó évi burgonyafogyasztás 70—75 kilogramm. Az utóbbi években tapasztalhattuk. hogy a fogyasztói igények mennyiségi, minőségi kielégítése nem volt megfelelő. Ezért is volt időszerű a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kidolgozott burgonyatermesztés fejlesztési program. A program lényege, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a legkorszerűbb termelési eljárásokra rendezkednek be. A már jól bevált nagyüzemi burgonyatermesztési rendszer anyagi és műszaki feltételeit országosan mintegy 14 ezer hektáron biztosítják. A nagyüzemi termelők a rendszerekben együttműködve különféle kedvezményekben részesülnek. például egyedi elbírálás alapján beruházási támogatást kapnak. Köztudott, hogy megyénknek a burgonyatermesztésben nagy jelentősége van. Az elmúlt esztendőben jelentős előrelépés volt. hogy új burgonyafaj'ták termesztésével növekedett a termelt mennyiség. Egy sor mező-, dasági üzemben kemizálás- sal. gépesítéssel, a i-endszer- ben /való termelés előfeltételeit is megteremtették. A Balkányi Állami Gazdaságban például az új hollandi fajták alkalmazásával majdnem 140 hektáros azonos területen 1972-ben 16 ezer ötszázhuszonhét mázsát. 1973- ban 25 159 mázsát termeltek. A fajtán kívül lényeges termésnövelő tényező volt a helyesen alkalmazott technológia. A MÉM-programmal' egyező. hogy a Balkányi Állami Gazdaság zártrendszerű burgonyatermesztést úgy fejleszti tovább hogy környező tez-ekkel kötött megállapodást. bevonva őket is a burgonyatermesztési rendszerbe. A megállapodás értelmében 1974-ben a gazdaság 175 hektáron a rendszerhez csatlakozó 3 termelőszövetkezet 160 hektáron termelt burgonyát. A rendszergazda balkányi gazdaság biztosítja a vetőgumót, szaktanácsot és termesztéstechnológiát ad. beszerzi a szükséges növényvédőszert, géprendszert. SE A telep Mátészalka közelében, a Jármi úton épült fel. Szemre is szép, épületei feltűnően korszerűek. A bejáratnál tábla hirdeti, hogy a telep két tsz ■— a mátészalkai és a jármi — közös üzeme, s a „Ka-Hyb” felirat azt jelenti, hogy a „kaposvári hyrid” sertésfajtát tenyésztenek és hizlalnak benne. Az ajtón belül két fiatalember, Gaszner Ferenc, a kombinát vezetője és dr. Molnár Antal, az Egyesült Erő tsz állatorvosa fogad. Mosakodás, átöltözés, fehér köpeny, fehér gumicsizma és indulhatunk... A telep 1972 augusztusában készült el, szeptemberben érkeztek az első tenyészkoca- süldők, először 200, majd decemberben megint 200. 1973 februárjának utolsó napjaiban kezdődött a fialás, s az első 50 napos falkák április második felében alakultak ki. Mert itt 50 napos korban kezdődik a hizlalás. Meglepően jó volt a fialási átlag. Az első fialás átlaga: 9,3 malac anyánként (első vemhesség- ből), a másodiké 10,3 malac. Lakatos Mihály dicsérete — Ez hogyan sikerült? — kérdeztem, mert szokatlanok az ilyen jó eredmények. — Ügy véljük, ez elsősorban a mesterséges megtermékenyítésnek, pontosabban: Lakatos Mihály inszeminátor kiváló szakmai hozzáértésének, lelkiismeretes munkájának köszönhető — válaszol a {combinát vezetője. A mátészalkai sertéskombinát úgynevezett „AGROKOMPLEX” (agárdi) típusú, országosan elterjedt. A sertések mesterséges megtermékenyítése ezekben hozzátartozik a technológiához, de az átlagos eredmény jóval a mátészalkai kombinát alatt van. Minden szakember Lakatos Mihályt dicséri, aki külön is figyelmet érdemel, mert ez a fiatalember cigány származású. Mezőgazdasási technikumot végzett, s külön tanulta az inszeminálást... A mátészalkai sertéskombinátban a szopósmalac- elhullás 1973-ban 11 százalék körül alakult (s ez is jobb a többi telep átlagánál, de hizlalás közben csak 2 százalék volt az elhullás. Ez viszont négyszerte jobb a szakosított telepek átlagánál. Végeredményben a telep 480 000 forint veszteséggel zárta az első üzemelési évet, de a tsz-ek vezetősége eredetileg 1 800 000 forint veszteséget tervezett. S a két szám közötti különbség óriási, különösen akkor, ha az úgynevezett objektiv tényezőket is vizsgáljuk. Ezek közt is elsődlegesek a tervezési hibák. A mátészalkai telepet például, évi 7000 hízósertést kibocsátó kapacitással tervezték, de erre a telep képtelen, mert a férőhelyeket szűkre tervezték. Csak évi 6000 hízó kibocsátására alkalmas, ha az úgynevezett „normál súlyra” hizlalnak. Mátészalkán azonban foglalkoztak úgynevezett „sonkasertés” hizlalásával is. Tavaly 1100 darabot értékesítettek, 90 százalékban export minőségben. Ezek „elkészítési” ideje rövidebb, mint a „normál súlyúaké.” Módosított technológia... A mátészalkai tsz sertéskombinát veszteségét azonban nem csak az említett tényezők csökkentették a betervezettnek 30 százalékára, hanem sok egyéb is. Gaszner Ferenc, a kombinát vezetője, aki agrármérnök, 32 éves és a beüzemelés kezdete óta irányítja a munkát, hozzá mert nyúlni az etetési technö!ftg&; hoz is. A hizlalás első időszakában kiiktatta az automata etetést és 45 kiló súlyig önetetőkből esznek a süldők. — Egyszerűen abból a tényből indultam ki, hogy fiatal korban leggyorsabb az állatok fejlődése, ezért annyit egyen, amennyi jól esik neki — mondta Gaszner. — Fiatal korban jobb a takarmányértékesítés is. Ezért jobb és eredményesebb az önetetés. A 45 kiló súly után visszatérünk az eredeti technológiához, az automata adagoláshoz. Gaszner felvette a kapcsolatot az Agrártudományi Kutató Intézettel is, amely speciális sertéshizlaló tápokat kísérletezett ki súlykategóriák szerint. Ezeket a tápokat a tsz sertéskombinát részére a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat mátészalkai üzeme készíti. — Nagyon elégedettek vagyunk ezekkel a tápokkal — mondotta Gaszner. — Eddig a mátészalkai üzem mindent- úgy csinál, ahogyan a kutatók leírták. — Minden eredmény a telep dolgozóinak köszönhető — mondta. — Szorgalmasak és odafigyelnek a szakember véleményére. Amin javítani kell — A kivitelezők még mindig nem szüntették meg a beruházási hiányosságokat. Ez rontja az eredményeket. Szerintem a malacelhullást 10 százalék alá kell szorítanunk, azután még Jejjebb. Ez lesz a legnehezebb munka. És szeretnénk szakszerűen hasznosítani a telepen keletkező trágyát is, főleg nyárfatelepítésekben. Ehhez azonban 2—3 millió forint beruházás kellene. Erre várni kell. Viszont: elkezdjük az idén a tenyészalapanyag nevelését és értékesítését, mert erre a kombinát felkészült. A felkészülés azt is jelenti, hogy minden fertőzéstől mentes a telep (brucellózis és lep- tospira-negatív), ezért alkalmas tenyészalapanyag (tg-, nyészkoca-süldő) nevelésére is. 1974 április 4-ig minden dogozó vizsgát tesz és megszerzi a „betanított munkás” bizonyítványt, azután hozzákezdenek a kétéves szakmunkásképző iskola elvégzéséhez helyben. Mindezek ellenére a két tsz vezetősége még 1974-re is egymillió forint veszteséget tervezett a telepre, de az emberek bíznak, és Gaszner Ferenc is reméli: nem lesz veszteség. Talán még nyereség se, de — ahogy képletesen fogalmazták — a „döntetlent” az úgynevezett „nulla—nullát” elérik, ami azt jelenti, hogy veszteség és nyereség nélkül zárják az évet. Szendrei József A cukorrépa vegyszeres gyomirtása Megyénkben 6900 ha területen termelnek cukorrépát. A gyomirtás elmaradása esetén a magas befektetések, mint pl. vetőmagár, magas műtrágya felhasználás költsége, a vetési és talajelőkészítési munkák magas üzemi költsége — a termés- mennyiségben és minőségben nem realizálódhatnak. A korszerű agrotechnika és a zavartalan gépi betakarítás is egyértelműen szükségessé teszik a gyomirtás végrehajtását. A cukorrépa gyomirtásra alapkezelésként a Pyramin +NaTA vagy Pyramin + TCA—87 áll az üzemek rendelkezésére. Az alapkezelésen túlmenően szükséges lehet — a gyomosodás mértékétől függően — a cukorrépa 2—6 leveles korában végzendő Betanal-os felülkeze- lés is. A növényvédőszer engedélyokiratok előírásai szerint az alap és felülkezelések az alábbi előírások szigorú betartásával hajthatók végre. 1,5—2%-OS SZERVES- ANY-VG-TARTALMÚ TALAJON NaTA 6,1 kg/ha + Pyramin 4,4 kg/ha vagy TCA—87 6,1 kg/ha + Pyramin 4,4, kg/ha — mennyiségben 600—700 lit./ha vízben kipermetezve. 8—3%—OS SZERVES ANYAG-TARTALMÚ TALAJON , NaTA 7,0 kg/ha + Pyramin 4.4 kg/ha, vagy TCA—87 7,3 kg/ha + Pyramin 4,4 kg/ha — mennyiségben 600—700 lit./ha vízben kipermetezve. 3—3,5%-OS SZERVES- ANYAG-TARTALMÜ TALAJON NaTA 8,5 kg/ha + Pyramin 4.4 kg/ha, vagy TCA—87 8,1 kg/ha + Pyramin 4,4 kg/ha — mennyiségben 600—700 lit./ha vízben kipermetezve. Ahol a talaj szervesanyagtartalma 3,5°/o feletti ott a kombináció eredményesen nem alkalmazható. Az alapkezelést két időpontban lehet végezni, vagy vetés előtt egy héttel, vagy a vetés utáni 5 napon belül. A tavaszi száraz időjárásban a vetés előtti kezelés szakmailag indokoltabb, mivel kipermetezés után a kombináció 2—3 cm-re a talajba sekélyen bedolgozható. Így jobban biztosítható, hogy a gyomirtószer, illetve kombináció a gyomnövények csirázási zónájába kerüljön. A mélyebb bédolgozás fito- toxikus hatást válthat ki a kultúrnövényen. A gyomirtószer kombinációt a helyszínen kell bekeverni. A kimért szerekből törzsoldatot kell készíteni külön-külön a tartályba NaTA vagy TCA—87 — Pyramin sorrendbe kell beönteni és a szükséges vízmeny- nyiséggel felhígítani. A kombináció az egynyári magról kelő egy- és kétszikű növények ellen használható eredményesen. A hatáskifejtéshez 25—30 mm csapadék szükséges a permetezést követő 2 héten belül. A szükségessé váló talajmunka csak a felső 2—3 ernes mélységben végezhető. A kombinációval kezelt területeken a következő évben uborka, tök, dinnye, paradicsom, paprika, fejes saláta és káposzta nem termeszthető. FELÜLKEZELÉS: Az alapkezelésen kívül, ha a gyomirtási hatásfok nem elfogadható — bármely okra is vezethető vissza — szükséges lehet a cukorrépa 2—6 leveles korában afelül- kezelés. A felülkezelés optimális időpontja, amikor a gyomnövények többsége 2—3 leveles állapotú. Amennyiben az ellenálló árvacsalánfélék (Lamium spp.) keserűfű- félék (Polygonum spp.) vagy a muharfélék (Setaria spp.) erős mértékben fertőzik a répatáblát úgy ezeknek a növényeknek a szikleveles vagy kétleveles fejlettségi állapotában kell a felülkeze- lést elvégezni. Felülkezelésre a Bétánál (16% Fenmedifam) engedélyezett, 6—7 lit./ha mennyiségben 160—180 liter vízben kijuttatva. A készítményt 25 C fokon vagy 25 C fok felett igen erős perzselő hatása miatt nem szabad felhasználni. Ahol kivitelezhető ott az alkonyati permetezési időpontokat kell alkalmazni. A készítmény nem tartós hatású, ezért csak a kezelés időpontjában meglevő gyomnövények irtására alkalmas. A Bétánál permetezéséhez javasolható a 3 atm. üzemi nyomás, az 5 km/ó. haladási sebesség ég a 11002 sz. Tee- jet keresztréses szórófejek alkalmazása A technológiai követelményeket és óvórendszabályokat szigorúan be kell tartani. Jeney Lajos Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Kertbarátok tanácsadója II szamóca termesztése a liázikertekben A szamóca korad fajtád a legkorábban érő gyümölcsünk középérésű fajtáival együtt pedig a tavasz végétől a nyár elejéig terjedő időben majdnem egyedül adja frissgyümölcs-szükségletün- ket. A szamóca elsősorban a házikert növényé. Hazánkban üzemi termesztésbe csak az utóbbi években került. Termesztése különösebb igényeket nem támaszt «em az éghajlattal, sem a talajjal szemben. Gazdag termést azonban csak a megfelelő víz- és tápanyagellátás esetében hoz. A félárnyékot is eltűri. Ilyen terület pedig a házikertekben rendszerint sok van. Azonban vigyáznunk kell arra, hogy a méreggel rendszeresen permetezett gyümölcsfa közelébe ne kerüljön, mert a permetezéskor a méreg a szamócatermésre is hull. A SZAMÓCA ÁPOLÁSA A szamócatábláik gondozása egész évi feladatot ad. A tápanyag-utánpótláson, a gyomirtáson, a talajporha- nyításon kívül indázásról, fagy elleni téli takarásról és öntözésről is gondoskodnunk kell. A szamócaültetvény tápanyagellátásának legjobb módja az ültetés előtti istái ló trágyázás és megfelelő műtrágyákkal való kiegészítése. A telepítés előtt ha- ként legalább 600—800 mázsa Istállótrágyát kell adni. Ugyanekkor ki kell ' szórni szuperfoezfátból 250—300 kilogrammot és 40 százalékos kálisóból 300 kiíbgrammot. Ha lehet klórkálium helyett kénsavas káliumot juttassunk a szamócáinak, mert a klórra nagyon érzékeny. A telepítés utáni esztendőben csak nitrogén műtrágyát használjunk, az első kapálás előtt kiszórva 100—150 kilogrammot. A talajmunka a szamócatermesztésben a telepítés előtti mélyszántással kezdődik és a továbbiakban a szükség szerinti gyomtalaní- tó és porhanyító kapálásból áll. A Rzomócásnak a virágzás előtt teljesen gyomtalan- nak kell lenni, mert a termés érése alatt a gyümölcs szennyeződése miatt kapálni nem lehet, és így a tábla a termésszedés befejezéséig túlságosan elgyomosodik. A gyümölcsszedés befejezése után sem Kzabad magára hagyni a szamócáit, mert az a következő évi termés- mennyiséget kedvezőtlenül befolyásolja. Külön munkát jelent az indák eltávolítása. Az indákat elgyökeresedés előtt kell leválasztani. Ez a folyamat rendszerint a gyomirtó kapálással kapcsolható össze. Az indák meghagyása csökkenti a következő évi terméshozamot. A SZAMÓCA ÖNTÖZÉSE Száraz tavaszokon virágzás előtt bőségesen öntözzünk. Ez elősegíti a gazdag virágzást, és hozzájárul a jó termékenyüléshez. Az elvirágzás után a gyümölcs növekedéséhez is vízre van szükség. Minden szedés után jó ha öntözünk. Csak így tudjuk elérni, hogy az utolsó virágzásból is jól fejlett termést szüreteljünk. A következő évi termés érdekében július, augusztus hónapokban igen fontos öntözni, hogy a következő évi termőrügyek kialakulhassanak. Szedés közben 20—25, tavasszal és nyár végén 40—50 milliméter csapadéknak megfelelő öntözést adjunk. A SZAMÓCA BETAKARÍTÁSA Az érés általában május harmadik harmadában kez- dödik és július elejéig tart. A szamóca nem utóérő gyümölcs, így íze és zamata csak teljes érett állapotban fejlődik ki. Kemény, érettségi állapotban kell szedni. A túléretten szeded gyümölcs megpuhul, szállításra alkalmatlan lesz. Gyors érése miatt 2—3 naponként szüretel, nünk kell. A szedést lehetőleg a reggeli órákban végezzük, mert az átmelegedett gyümölcs kevésbé tűri a szállítást, könnyebben is romlik. A szamócát kocsánnyal együtt, közvetlenül a. szállításra kijelölt edénybe szedjük. — Szedéskor lehetőleg nagyság szerint is válasszuk külön a termést. Az étkezésre nem alkalmas nagyságú, vagy hibás, túlérett példányok egy külön edénybe kerüljenek. Mivel a szomócagyümölcs könnyen romlik, szedés után azonnal kerüljön fedett, hűvös helyre. MOST IDŐSZERŰ A szamócanövény az átte- lelós után most indult fejlődésnek. Most van legfőbb ideje, hogy az őszig le nem szedett indákat eltávolíteuik, a feleslegesen legyökeresedett palántákat kiszedjük, es a szükséges 100—150 kilogramm pétisó kiszórása után a tavaszi kapálást elvégezzük. A kapálás befejezése után — tekintettel á nagy tavaszi szárazságra — bőségesen meg kell öntözni (40— 60 milliméter). A szamócát tavasszal is lehet telepíteni, de , az új növény kéik ebben az évben nagyon kevés, illetve . egyáltalán. neoft hoznak tertnést. Inántsy Ferene Növényvédelmi leendők A kártevők a telelő helyükről előjöttek. A sodrómolyok lárváinak mozgását március 2.2-én, levélaknázómolyok rajzáskezdetét március 23-án, almalevéltetű tömeges megjelenését március 19-én, alamfavarasodás spóráinak szóródását 2l-én észleltük. Az alma a megye egész területén zöldbimbós állapotban varu Sárgamérget ilyenkor használni már tilos! A rovarkártevők ellen e stádiumban legeredményesebben védekezni a foszforsavészter-tí- pusú készítményekkel lehet. Nagyüzemben a Wofatox Sp. 30* Gusathion 25 WP, Methil-Cot- nion 25 WP, Dimecron 50, míg házikertben a Safidon 40 WP, Bi—58, Lebaycid stb. használatát javasoljuk. Pirosbimbós állapotban a fenti szerek helyett rövidebb várakozási idejű — különösen a sodrómolyok és a levélaknázómolyok ellen kiváló hatású — Nogos< Vapona, vagy Unifosz használatára kell áttérni. Erős takácsatka fertőzés esetén ugyancsak pirosbimbóban feltétlenül indokolt speciális atkaölőszerekkel — Pol-Akaritox, Galecron, Dani- non — beavatkozni. Kórokozók közül varasodat veszéllyel a jelenleg uralkodó száraz időjárás mellett is számolni kell. A fertőzéshez csupán néhány órás csapadék is elegendő, hiszen egyéb feltételek (érett aszkospora, fogékony növényfelület) már adva vannak a betegség kialakulásához. Zöldbimbós állapotban ezért az alábbi réz, vagy rézpótló szerek valamelyikével feltétlenül permetezni kell. Réztartalmúak: a Rézoxiklorid. Kombinált ható- anyagúak (rezet is tartalmaznak) a Cuprosan Super D, Re- cin-Super. Szerves rézpótlók a Dithane M—45, Antrakol, Zineb stb. Pirosbimbós állapottól a réztartalmú szerek használata a perzselési veszély miatt nem ajánlatos. Lisztharmatfertőzés megelőzésére mind zöld-, mind pirosbimbós stádiumban védekezni kell. Felhasználható a Karathane FN—57, Karathane LC és a Mo- restan, Kumulus, Kolosul, Thio- vit. Morestan-nal, Thiov t tál, Kolosul-lal és Kumulus-sal indokolt esetben virágzásban is lehet permetezni. Tekintettel arra, hogy a következő hetekben virágzó növények mind nagyobb számban fordulnak elő a gyümölcsösökben, vagy azok szomszédságában. a hasznos élőszervezetek^ méhek védelmére feltétlenül gondolni kell. Méreggel ezért a nem virágzó növényeken is körültekintően, az óvórendszabályok betartásával szabad csali védekezni. Keresztesi István megyei növényvédő állómat
