Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

1974. március 29. KELET-MACYARORSZAg 5- oldal A munkások egészségéért Az egfészség'üg'y és az ipar összefog Megyénkben jó kezdemé­nyezés jelzi, hogy az egész­ségnevelés kilépett az orvo­si rendelőkből, az iskolákból. A gyakorlat arra hívta fel a figyelmet, az üzemekben is lehet. sőt kell rendszerei egészségnevelést folytatni. Ez egyben a munkaköri ártal­makkal szembeni védekezést is jelenti, de lényegesen több, mint egyszerű munkavéde­lem. A megyei egészségnevelési csoport, valamint a tanács ipa­ri osztálya ebből a meggondo­lásból indult ki, amikor meg­kötötte azt a megállapodást, amely szervezetté, egységessé teszi ezt a folyamatot. Sza- bolcs-Szatmárban két üzemet jelöltek ki, amely modellként szolgál, és az ottani tapaszta­latok általánosítható részével hatékony módszert terjeszthet el a mind több szabolcsi gyárban, üzemben, ipari szö­vetkezetben. Az első és legfontosabb feladat, amit a már lassan mozgásba lendülő megállapo­dás gyakorlata megkíván az, hogy folyamatosan alakítsák a dolgozók személyi higiéniá­ját, növeljék ez iránti igé­nyüket. Ez természetesen az az üzemekre is nagy felada­tot hárít, hiszen a személyi tisztaság és tisztálkodás fel­tételeinek létrehozása a mun­kacsarnokokban és a szociális helyiségekben alapfeltétel. Az egészségnevelési csoport — kiegészítve és erősítve, a maga sajátos eszközeivel és szemléltető anyagaival — já­rul hozzá ahhoz, hogy a munkavédelem színvonala növekedjék. A balesetek el­leni védekezés így még szé­lesebb aktivista hálózattal rendelkezik majd, lényegében elősegíti az egymást nevelés kívánatos gyakorlatát. Az egészségügyiek az üze­mekkel együtt az eddiginél lényegesen nagyobb figyel­met fordítanak a foglalkozási ártalmak megelőzésére. Sok esetben tapasztalható, hogy a munkások nem sok ügyet vet­nek a szabályokra, nem hasz­nálják például zajos üzemek­ben a védőlehetőségeket. A mulasztás következményeinek tudatossá tétele a program egyik pontja. Lényeges feladat a káros szenvedélyek elleni harc. Az alkoholizmus, a mértéktelen dohányzás ellen —■ számos eddigi sikeres eset bizonyítja — esetenként egy-egy kollek­tíva, szocialista brigád ered­ményesebben küzd, minden propagandánál. A vöröske­resztes erőfeszítések mellé most; ezt segítve társul a tu­datos egészségnevelés, és a vállalatoknak az az elhatáro­zása, hogy esetenként élnek azzal a lehetőséggel, amely a kényszerelvonást teszi lehető­vé. Megyénkben jelenleg két üzemet, a Vörös Október Ru­hagyár nyíregyházi egységét, valamint a mátészalkai bútor­gyárat jelölték ki modell- üzemnek. Az üzemi tapaszta­latokon kívül fő feladatnak azt tekintik, hogy a gyáron belüli tudatos hatások érvé­nyesüljenek az otthonban, az egészséges életmód, az iránta felkeltett igény hasson a csa­ládokban is. A tervek hosszú távra szól­nak. Nem egyesek erőfeszíté­séről van szó, már a kezdet­ben koordinálták a munkát. A megyei vállalatoknál az egész­ségügyért felelősök részt vesznek minden olyan mun­kaértekezleten, vezetői megbe­szélésen, ahol közös feladatok kerülnek szóba. A vállalatok­nál folyik a szakszervezet, az üzemegészségügyi hálózat a Vöröskereszt egységes prog­ramjának kialakítása, még­pedig a helyi viszonyok ala­pos mérlegelése alapján. Az éves munkatervek lehetővé teszik a tapasztalatok értéke­lését is. Az üzem, gyár adta lehető­ség kihasználása az egészsé­ges ember nevelésére példa­szerű kezdeményezés, és kü­lönösen jelentős akkor, ha számba vesszük, hogy a léte­sült és születő üzemeink munkásai nagyrészt olyanok, akik számára a gyárba kerü­lés életforma változást is je­lent. így a pszichés kérdések­től a korszerű táplálkozásig, a beidegzett rossz szokások megszüntetésétől az úi jó tu­lajdonságok kialakításáig minden területet átfogó offen- zivárói beszédétünk — a munkás érdekében. (bürget) PIHENÉS Mit csinál ön a hétvégén? Ez a kérdés manapság gyakran elhangzik. A szabad­szombatok általánossá válása hozta magával a gondot: mi­hez kezdjünk megszaporodott szabad időnkkel. Sok szó esik arról, hogy nem tudjuk ész­szerűen kihasználni a kétna­pos hétvéget, így sem jut több idő a pihenésre. A cím­ben szereplő kérdésre adott válaszok arról tanúskodnak, hogy ez csak részben igaz. Program a klubban Spisák József huszonéves, az UNIVERSIL üvegolvasztá- ra. — Nyíregyházi vagyok, szombat estéimet mostanában a városi művelődési központ ifjúsági klubjában töltöm. Alapító tag vagyok, igaz, alig egyhónapos a klubunk. Szom­baton kötetlen program van, ami zenehallgatást, játékot, beszélgetést jelent. Most va­sárnapra kirándulást szervez­tünk Tokajba. Huszonöt— harmincán megyünk, klubta­gok. Megnézzük a nemrég nyílt képzőművészeti kiállí­tást. fölmegyünk a hegyre is. Az idő nagyszerűnek ígérke­zik. Természetesen megeszünk egy halászlevet, és a tokaji bort sem hagyjuk kóstolatla- nul... — Máskor, ha otthon va­gyok a hétvégeken, szívesen barkácsolok. Tavasszal-nyá- ron pedig a Sóstón, a kis csa­ládi telkünkön dolgozom: ró­zsát szemzek, a szőlővel fog­lalatoskodom. Néha meg fel­ülök a motoromra, és nekivá­gok az útnak valamerre... Munka — hét végén is Jósaváros házai között szor­goskodtak a KEMÉV dolgo­zói — járdákat, utakat beto­noztak. Elsőnek Tóth József­fel beszélgettem. — Munka. Ez van a hét vé­gén is. Ibrányból járok be mindennap, hét közben alig vagyok otthon. Szombat-va­sárnapra mindig akad tenni­való a ház körül. Állatokat tartunk, a kert is ad munkát Ha lehet, a téesztől harmados munkát kérünk, répát, mákot. Én nem is tudom másképp elképzelni a szabadszombatot, a vasárnapot. — Hát, én bizony el tud­nám képzelni... — szól köz­be Csajbók János. — Múlt szombaton és vasárnap dol­gozni kellett. Baktán voltunk munkában. Én szívesen le­mondanék arról a pluszpénz­ről, ha tényleg pihenéssel tölthetném a hét végét. Mert az igaz, hogy otthon senki sem dolgozza halálra magát, mégis, sokszor jó, ha arra jut idó, hogy vasárnap délután tisztességesen meg­borotválkozzam... — Néha még arra is csak hétfőn hajnalban kerítek sort — Poór Sándor is beavatko­zik a beszélgetésbe. — Nem kívánom én azt az otthoni munkát. Pár éve jöttem haza Pestről, és ott szinte egy ez­ressel többet kaptam ugyan­ezért a munkáért. Itt keve­sebb a fizetésem, hát szükség van az otthoni kiegészítésre... A labdarúgócsapattal A Nyíregyházi Konzerv­gyárban is feltettem a kér­dést néhány dolgozónak. Za- tureczki Erzsébet csinos, fia­tal lány, a főzeléküzemben gépkezelő. — Én még otthon vagyok a szüleimnél, sok gondom nincs. A szombat azért a házimun­kákkal telik el, délutánon­ként pedig tanulok. Most vég­zem a gimnáziumot az esti iskolán. Este, ha van valami­lyen rendezvény a faluban — Oroson lakom —, akkor el­megyek. Máskor a tévé, olva­sás. A vasárnap általában csendes. Nyáron sokszor va­sárnap is dolgozunk. Ez nem valami jó, de másképp nem lehet... a nyersanyag nem en­gedi. Most viszont minden szombat szabad, a szezonbeli rohamtempó ellensúlyozásá­ra. Seregi Mihály főcsoportve­zető is fiatal. — Az én hétvégem a szom­bati bevásárlással kezdődik. Ez az én feladatom. Sok há­zimunka nincs, mivel albér­letben lakunk. Egy gyerekünk van. Szombat délután a gyár kispályás labdarúgócsapatá­ban rúgom a bőrt — nagyon szeretek focizni. Vasárnap pedig a borbányai kis tele künkre megyünk a családdal. Itt a gyárban fizikai munkát nem végzek, ezért kimondot­tan felüdít a kertészkedés, az ásás-kapálás. Az pedig külön öröm, amikor az ember a sa­ját terméséből ehet — ha az nem is olyan sok... r A család körében Héczei Jánosné, a főzelék­üzem munkásnője egyedü! neveli négy gyermekét. — Már nagyok a gyerekek: az idősebb fiú huszonkét éves, a legkisebbik lányom pedig tizenhat. Mind az öten dolgozunk. Szombaton az ösz- szegyűlt háztartási, ház körü­li munkákat végezzük. A gye­rekek sokat segítenek, de hát ők mégis csak fiatalok... a hét­végeken szórakozni vágynak, gyakran el is mennek. Én va­sárnap délután jutok pihenés­hez — kézimunkázok. Ez je­lenti számomra a legjobb ki- kapcsolódást,.. Sokszor még az esti tévéműsort is úgy né­zem, hogy közben jár a ke­zemben a tű... Végül Völgyi László fiatal pedagógus válasza. Nős, gye­rekük még nincs. — A szombati nap a házi­munkáé. Bevásárlás, takarí­tás — észre sem vesszük, és már beesteledett. Vasárnap délelőtt — immár rendszere­sen —a sóstói erdőbe, a tor­napályára megyünk. Nagyon szeretjük: egy jó óra, és fel­frissülve, némi izomlázzal ülünk a buszra... Ezen a va­sárnapon délután megnézzük az új Jósa András múzeumot. A különféle kiállításokra kell néhány óra, ha mindent ala­posan megnézünk.... Tarnavölgyi György Munkában a nagy teljesítményű szivattyú. BARÁTSÁG II. Ebben az évben 5,1 millió tonna kőolaj érkezik a Barátság II. kőolajve­zetéken a Szovjetunióból a fényeslitkei fogadóállomásra. A terveknek megfelelően már­cius végéig az üzem eléri az 1,1 millió tonna olajszállítást. A vezérlőteremből irányítják az érkező és továbbítandó olajat. Képünkön Pcrliáes Béla elakírikus a műszereket ellenőrzi. A Szovjetunióból érkező olaj minőségvizs­gálatát Nemond Nándor végzi a laborató­riumban. (Elek Emil felvételei) JÚLIUS 1-TŐL Negyvennégy órás munkahét a kereskedelemben „Sziabadszombat van ?” — a immkaugyisek a megmond­hatói, így egy az egyoen gyakran elhangzik a kérdés uoiigozoieivetelniei. es sok esetoen döntő a válasz. Ami­óta a különböző iparágak­ban, a közalkalmazottaknál stb., bevezették a csökkentett munkaidőt, a szabadszamba. tokat már természetesnek tartjuk, elvárjuk. A jót ha­mar megszokjuk... Most újabb dolgozókat érint a rendelkezés: Buda­pesten április 1-től. július el­sejétől pedig már az ország egész területén újabb — nem is kis létszámú dolgozó cso­portnak — a belkereskede­lemben, közelebbről a kiske­reskedelemben, a vendéglá­tóiparban alkalmazottaknak csökken a munkaideje. Or­szágosan csaknem félmillió, Szabolcs-Szatmár megyében több, mint 15 ezer embert érint ez, az élet- és munka- körülményeket, tehát az élet- színvonalat javító intézke­dés. Hányszor vagyunk ingerül­tek, mert nehezen 'utunk ki a boltból, áruházból ? Pa­naszkodunk. csúcsidőben ne­hézkes a vásárlás. (Más kér­dés. hogv miért éppen csúcs­időben, hét végén vásárolunk tartós fogyasztási cikkeké1, alapvető élelmiszereket, cuk­rot. sót stb.) Közismertek a belkereskedelem munkaerő­gondjai. Éppen a szakképzett dolgozó kevés —, a mostoha munkakörülmények miatt. Mert bármennyire gyorsan fejlődik, korszerűsödik a bolthálózat megyénkben is. nem beszélve a megyeszék­helyről, ahol most egyszerre két nagv áruház épül. Mégis, a kiskereskedelemben, a vendéglátómarban dolgozók erős fizikai munkáját, meg­terhelését még csak kevés helyen sikerült kiiktatni. Az árurakodás, mozgatás napi kilói mázsákká, tonnákká súlyosodnak a hónapok, évek alatt. Sok helyütt osztott a munkaidő, vasárnap, ünne­peken is dolgozni kell. Mi lesz a munkaidő-csök­kentés bevezetése után? — kérdezi a fogyasztó. Ismere­teink, tapasztalataink birto­kában — joggal. Nos, ezért van szükség az aprólékos, gondos előkészítő munkára, amelyet ezekben a hetekben végeznek megyénkben is. A belkereskedelemben már a múlt év végén végeztek elő­zetes felméréseket a lehető­ségekről létszám, anyagi, gazdasági vonatkozásban, hogy milyen következmé­nyekkel jár majd a rövidített munkaidő e szakmában. A Belkereskedelmi Minisztéri­um módszertani útmutatót adott ki, s az ebben megha­tározott módon kell elkészí­tenie a felkészülési tervet valamennyi érdekelt válla­latnak. szövetkezetnek. Szá­mot kell adniuk arról, megvannak-e a munkaidő- csökkentés feltételei: milyen reális forrásokból pótolják a kieső időalapot, müven mó­don adják ki a többletsza­badidőt, stb. A felvetődő gondok megoldására a variá­ciók. a helyi lehetőségek so­rát kell számbavenni. Az üzleti munkarend és a mun­kaerő-gazdálkodás felülvizs­gálatát; a körültekintőbb munkaszervezést; a vevő­áramláshoz jobban igazodó munkaidő-beosztást, a lép­csőzetes munkakezdést. A nyitvatartási idő módosítását, ennél azonban feltétlenül te­kintettel kell lenni a terüle­ten működő, hasonló jellegű kereskedelmi egység nyitva­tartási idejére. Sor kerülhet létszámnövelésre, teljes vagy részmunkaidővel foglalkozta­tott dolgozók felvételével. Sokat segíthet az élő mun­kát pótló, csökkentő techni­kai eszközök alkalmazása az áruk átvételénél, raktározá­sánál. anyagmozgatásnál, elő- recsomagolásnál. A műszaki, technikai fejlesztés céljait szolgáló vállalati anyagi alapokat átmenetileg első­sorban a munkaidő-csökken­tés megalapozására kell for­dítani, s ebben az esetben 50 százalékos központi tá­mogatást is kaphat az érin­tett kiskereskedelmi vállalat, szövetkezet. A munkaidő-csökkentés módszerét, a szabadnapok számának és kiadásának módjait szintén a helyi sajá­tosságoktól, lehetőségektől függően határozzák meg. Mégpedig úgy. hogy az lehe­tőleg a heti pihenőnaphoz kapcsolódjék, ennek követ­kezményeként a dolgozók ke­resete nem csökkenhet, nem változhat meg alapvetően a 2 üzletek - jelenlegi nyitvatarw tási rendje. Tehát a lakos­ság ellátásának elsődlegessé­ge és a kereskedelmi dolgo­zók érdeke összhangban ér­vényesüljön ! A megyei kői ordinációs bizottság — melyJ nek tagjai a megyei tanács kereskedelmi. munkaügyi osztálya, a KPVDSZ megver bizottsága, és a MÉSZÖV illetékes vezetői, valamint az érdekelt vállalatok szakértői — már most, menet közben is segíti, ellenőrzi a vállalati felkészülési tervek készítését; s végül majd el is bíráljad Csak a bevezetésre alkalmas tervek alapján járul hozzá a meghatározott időpontban a munkaidő-csökkentéshez a beTkeréskedelmi szakmában működő vállalatoknál, szö­vetkezeteknél. Kádár Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents