Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
1974. ml retus I. EELET-MAGYARORSZÁC = VASÁRNAPI MELLfiKLOT T. o!<fe» FORRÁS Aporligeten jártam a héten. Abban az ezerháromszázvalamennyi lelkes faluban, amely Nyírbátor és Nyírvasvári után, a román határnál fekszik, távol a forgalomtól, a világ zajától. Az ősláp faluja Bátorligetről híres, meg Fedics Mihályról, a nép írástudatlan fiáról, aki köteteket mesélt. És még arról, hogv Aporliget kapott' utolsónak villanyfényt a háromezernyi magyar falu közül. Négy órára hirdették az újságíró-olvasó találkozót a Fedics-emlékháznak elnevezett aprócska épület kis termében. Meleget ontott a cse- rénkályha, még elnökségi asztalt is kiképeztek. ahogy arrafelé ilyen eseménynél dukál. Tele volt a kis terem. Az újságíró ismerteti a Kelet-Magyarország” készítési folyamatát és kéri, mondják meg az ott levők, hogy mit, miről szeretnének olvasni a későbbiekben. Hamar megindult a szóáradat. A népművelő a falusi könyvtárak szerepéről, a honismereti, helytörténeti munka fontosságáról szólt. A tanács elnöke arról, hogy Aporliget és Terem közös gazdaságai, az egyesülés utáni első évet kezdik. Az aporligeti tsz jól zárt eddig, a „menyasszony” gyengén gazdálkodott. Érdemes megnézni, milyen lesz vajon a jövő? Az emberek azt mondták, hogy a közös tanácsa is bevált. Miért ne lenne jó akkor a nagyobb termelőszövetkezet... Megírhatnánk — javasolják továbbá—, hogy a tanyai emberek élete miben változik. Elmondják, hogy most épül például köves út Üjtanyára. De nem ártana, ha elmenne az újságíró Sárgaházára, Csorbaházára, Fülemezőre és a többi tanyára. Mert tanya van ezen a környéken igen sok. A lakosság nagy része külterületen él. Ide kívánkozik, amit egy fiatalember mondott: kellene a tanyavilágnak mozgó-könyvtár, több újság, amellyel jobban megszerettetnék az olvasást. Témának javasolják a legutóbbi véradást äs. És általában a falu egészségügyét. Azt mondják, hogy az orvost dicséri, ha körzetében az egészségügy rendezett. Annak ellenére sincs nagyobb gond, hogy 38 kilométert kell megtenni kocsival, kerékpáron, vagy gyalog annak, aki be akarja járni a falu határát. Nem kis feladat ez orvosnak, nem kévés távolság ez betegnek, de egészségesnek sem. Egy asszony azt kéri: segítjük ápolni úgy fs a hagyományokat, hogy ismertessük a pa- szabi szőttes és a beregi keresztszemes mintáit. A főagronómus azt mondja, hogy nagyon sok az ifjú szakember a tsz-ben, az iparban. Nagyon megérné, hogy fórumot adjunk nekik. Taoasztalatot cserélnének így, közelebb kerülnének egymáshoz, könnyebben kitörnének szűk magukra hagyatottságukból. Egy másik asszony — pedagógusnő — arról beszél, hogy példakép kell a gyerekeknek, a felnövekvő nemzedéknek. Onnan, helyből is látható, tapintható, élő példakép. Megvannak a mindennapok hősei, az egyszerű embeísk, a közös megalapítói és gyarapítói. Az apák, nagyapák elismerése is buzdíthatja a fiakat, az unokákat a mezőgazdaság, a falu szerete- tére. Szóba jön az is, hogyan él ma egy ilyen faluban a pedagógus. Magas, zép, szőke asz- szony magyarázza: igaz, hogy ott a tv. De színház, zene, társaság, szakmai fejlődés? S még mennyi hátrány, amely miatt a helyzetük közel sincs olyan, mint a városi kollégáknak. Kérdezi: becsülik-e vajon eléggé azokat, akik idejönnek és itt is maradnak? A fiatal határőrnagy arról beszél, hogy Aporligetnek — a megyében másodikként Határőr község címet nyert településnek határőr ifjúgárda szakasza is van. Nagyon jó a kapcsolat a határőrök és a helyi lakosság között. Megérne egy írást — mondja — az a januári eset, amikor egy aporligeti lakos elfogott egy határsértőt. Sok a jó téma. Javasolják, hogy tanácsot adhatnánk a kiskerttulajdonosoknak, növényvédő előrejelzést a mezőgazdasagi nagyüzemeknek. Tanulságokat lehetne ievonni a zárszámadó közgyűlések után —, hadd okuljanak másoktól, mit tettek jól es mit rosszul. Kérték hogy mutassuk be a megye szép, er dekes tájait. Még az is szóba oitsünk megnézni, mi van az ügyükké . fél esztendeje már, beadták kérelmüket a járáshoz, hogy kapja vissza a kozseg reg' tor- ténelmi nevét, hiszen úgy ismeri ezt a tele púlést ország-világ: Bátorliget. És így tovább. Az újságíró hazafelé menet arra gondol, hogy érdemes kimozdulni, témát meríteni az emberektől, a tiszta forrásból Kopka János VÁLTOZÓ VILÁGUNK I párosodó mezőgazdaság Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági termelését különösen az utóbbi években a hozamok dinamikus emelkedése, a csökkenő élőmunkafelhasználás, a termelési társulások szélesedése, az üzemnagyságok növekedése, az anyagi-műszaki bázis és a szakember ellátottság magasabb színvonala jellemzi. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink fő célja, hogy a munkatermelékenység növelésével, a korszerű módszerek és termelési eljárások alkalmazásával egységnyi földterületről mind több mezőgazdasági terméket — csökkenő költségráfordítás mellett — állítsanak elő. Ez a célkitűzés csak akkor valósítható meg, ha a mezőgazdaságban gyakorlati bevezetésre kerülnek a tudományos eredmények, ha az üzemek több és műszakilag tökéletesebb kivitelben készített géppel, épülettel, felszerelésekkel, új, nagy teljesítő képességű állatfajtákkal, nagyhozamú növényfajtákkal és jól képzett szakemberekkel rendelkeznek a termelés folyamatában. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek jelentős részénél a bekövetkezett üzemi szakosodás, a területi koncentráció, az évről-évre megalapozott ipari háttér ma már biztosítani képes a korszerű módszerek, eljárások, technológiák széleskörű elterjesztését az állattenyésztés és a növénytermesztés vonalán egyaránt Gépesítés, kemizálás Az eredménynövelő módszereknek mező- gazdasági üzemekbe történő bevezetése, azok gyakorlatban történő alkalmazása nem köny- nyű feladat. Üj és új ismeretanyagok elsajátítására, mind több jól képzett üzemi vezetőre, specialistára, szakmunkásra, betanított munkásra, egyre több álló- és forgóeszközre, korszerű munka- és üzemszervezésre van szükség, hogy a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelményeknek az üzemek eleget tehessenek. A korszerű termelési eljárások, a termelési rendszerek a mezőgazdaságban elsőként azokban az ágazatokban jelentek meg, ahol a termelési folyamat legjobban függetleníthető volt a külső — időjárási, környezeti stb. — tényezőktől. Ennek megfelelően a megyei mezőgazdasági nagyüzemek is a termelés gépesítésével, kemizálásaval, a nagyüzemi baromfihús- és tojástermeléssel, majtj .^zt követően a sertéshízlaló és tehenészeti télépek megvalósításával, öntözésfejlesztéssel növelik a mezőgazdasági munka termelékenységét, jövedelmezőségét. A mezőgazdasági termeléshez szükséges tényezők (szakirányítás, szakértelem, fajta, gép, műtrágya, öntözővíz stb.) pontosan meghatározhatók és zárt rendszert alkotnak. E korszerű termelési tényezők közül ki kell emelni a nagy potenciális termőképességű fajták igényeinek magas színvonalú, összehangolt kielégítését, az alkalmazott termesztéstechnológia részletekbe menő megtervezését, a közös érdekeltségre alapozott együttműködést a rendszer-központ és a részt vevő partnergazdaságok között, termelési tényezők korszerűsítésére irányuló állandó' kutatómunkát, a fegyelmezett, hozzáértő irányítást és munkavégzést. , A zártrendszerben folyó termelést iparszerű termelésnek is nevezik arra utalva, hogy a termelés koncentrációja, a szervezés színvonala és a dolgozók részéről a technológiai fegyelem betartása hasonló a jól szervezett ipari termeléshez. Az iparszerű mező- gazdasági termelésszervezésnek tehát az a lényege, hogy jól képzett szakemberek, szakmunkások a termelés folyamatának minden szakaszában a legkorszerűbb termelési elemeket komplexen alkalmazzák, s ezzel olyan technológiai rendszer jön létre, hol minden tennivaló előre pontosan meghatározott, programozott, ezáltal a termelés tárgyi és személyi feltételei összhangolva, egyidejűleg funkcionálnak. A nagyhozamú fajták, a legkorszerűbb termelő eszközök, a magas színvonalú irányítás lehetőséget biztosítanak a termelésnek eddiginél gyorsabb ütemű, hatékonyabb növelésére. Elsőként hazánkban a kukorica termelési rendszer kidolgozására került sor. Az iparszerű baromfihús, tojás termelés és sertéshús-termelés tapasztalatai alapján a Bábolnai Állami Gazdaság kezdte meg a kukorica CPS-rendszerben való termelését, melynek alapegysége 790 hektár termőterület. A CPS-rendszer kialakulása, gyors terjedése, az üzemi csatlakozási igények újabb termelési rendszerek kialakítására ösztönzőleg hatottak. így jöttek létre: 400 hektáros alapegységgel a BKR (rendszergazda: a Bajai Állami Gazdaság), 500 hektáros alapegységgel a KSZE (rendszergazda: a Szekszárdi Állami Gazdaság), majd 1973-ban egy termelőszövetkezeti közös vállalkozás keretében 600 hektáros alapegységgel a KITE (rendszergazda a nádudvari Vörös Csillag Tsz) kukorica termelési rendszerek. A termelési rendszerek elveiben sok hasonlóságot lehet találni, az alkalmazott gépsorok azonban különbözőek, az eltérő területű alapegységek a gépek teljesítményével vannak összefüggésben. A különböző termelési rendszerek által elérhető termeléstöbblet az alkalmazott termesztés-technológia betartása, a földminőség, az irányító és végrehajtó munka függvényében alakul. A bajai rendszer szocialista relációból beszerezhető gépekre alapozott, a Bábolna tőkés importú, a nádudvari és a szekszárdi rendszer vezérgépei is tőkés beszerzésből származnak. Érdeklődés Szabolcsban A kukoricatermelési rendszerek elterjedésén túl 1973-ban megalakultak a mezőhe- gyesi és a héki cukorrépa termelési rendszerek, ezzel együtt a MÉM által engedélyezett termelési: rendszerek. 267 ezer.termőterületet érintettek 1973-ban az országban. Ez évben tovább szélesedik a búza, a napraforgó, a rizs, a burgonyába lucerna, a gyep, á szója, és hagyma termelési rendszerekkel, s összesen az ágazati területi összesítés már ez évben 535 ezer hektáron jelzi a korszerű, iparszerű növénytermesztés gyakorlatát. A mezőgazdasági üzemek megyénkben is nagy érdeklődést tanúsítanak ae iparszerű termelési rendszerek bevezetése iránt. A különböző rendszerekbe való jelentkezés érthető, mivel az iparszerű termelés a technikai, biológiai, kémiai tényezők. és a» emberi tevékenység gondosan kiszámított kölcsönhatása — a hatékonyság növelése mellett — jelentősen javítja a termelés biztonságát is. Az új géprendszerek használatával a nagy tömegű mezőgazdasági munka optimális időben elvégezhető, javul az elvégzett munka minősége, a teljesítmények többszörösére emelkednek, az élőmunka csökken. Lényegében 1973-ban indult meg megyénkben a termelési rendszerekbe való belépés, de szélesebb körű további elterjedésére ez évben és 1975-ben lehet számítani. A jelentkezések alapján ez évben két állami gazdaság és két termelőszövetkezet CPS (bábolnai) rendszerben, 3550 hektáron, öt termelőszövetkezet KITE (nádudvari) rendszerben 3000 hektáron termel kukoricát, 1975-re további egy tsz CPS rendszerben, 11 tsz KITE rendszerben kíván dolgozni. Ezeket figyelem!)* véve a tervidőszak végére összesen mezőgazdasági nagyüzemeinkben 22 komplex gépsor áll rendelkezésre, mely 14 540 hektár kukoricái termesztési rendszerbe való csatlakozást jelent. A szerencsi cukorgyár kezdeményezésére az elmúlt évben két termelőszövetkezet 300 hektáron termelt zártrendszerűén cukorrépát, ez évben e termelési mozgalomhoz további négy tsz csatlakozik. A kukorica- és cukorrépa termelési rendszerek terjedése mellett számítani lehet a megyében is speciális igényű, munka intenzív ipari és kertészeti növények, a szálastakarmányok termesztésében, valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozói tevékenységben is az iparszerű termelési rendszerek kialakulására, ezekhez való csatlakozásra. Az 1973. évi intenzív burgonyatermesztéa kezdeti eredményei után ez évben már három állami gazdaság, 28 termelőszövetkezet és egy szakszövetkezet az 5200 hektár burgonya területéből 3000 hektáron folytat intenzív termesztést. A rendsz azdák itt a nyírma- dai, a nyíregyházi és a balkányi állami gazdaságok, a gávavencsellői és a kisvárdai tsz-ek, valamint a debreceni MÉK. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat öt éves időtartamra 24 termelőszövetkezettel egyszerű társulásként együttműködési megállapodást kötött napraforgó termelésre és értékesítésre. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat húsz gazdasággal bors-Her- melésre és értékesítésre kötött üt éves szerződést. A kertészeti termékek termelési rendszerének elterjesztése érdekében szervezés alatt van a „Szatmári Társulás” 3 állami gazdaságban és 10 termelőszövetkezet részvételével, melyet 2500 hektár alma, 500 hektár egyéb gyümölcs és ezer hektár dió korszerű telepítésére, ápolására, termesztésére és értékesítésére alapítanak. A nyírmeggyes; körzetben termelőszövetkezetek társ”1 •'-óban 2000 hektár alma és 700 hektár konzervzöldség termesztési rendszerének kialakítása van folyamatban. Jélenleg a megyében dohánytermesztés! rendszer még nincs, de két bemutató gazdaság (a nyírtassi Állami Gazdaság és a nyír- madai Kossuth Tsz) már korszerű módszerekkel termel. •” A korszerű gépek, eszközök optimális kihasználása, a műtrágyák, vegyszerek, minőségi vetőmagok időben és megfelelő mennyiségben történő alkalmazása szigorú, tudományos alapokon nyugvó agrotechnikai fegyelmet igényel a rendszergazdáktól, üzemi vezetőktől, az agrár- és gépész szakemberektől, a dolgozóktól. Csak ezáltal tudják az iparszert! termelési rendszerek biztosítani a magasabb terméseredmények elérését, a gazdaságosabb termékelQállítást. Lényeges javulás Pneumatikus kukorica-vetőgép A MÉM előterjesztése szerint 1976 é* 1980 között az országban két és félmillió hektáron folytatnak iparszerű termelést. Ez megyénket is gyorsabb ütemű fejlesztésre serkenti. Jó, hogy a különböző rendszerekbe bekapcsolódni szándékozók száma jelenleg as üzemi lehetőségeket meghaladják. Ezt azonban a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások, a szakmai felkészültség, az üzemméró-* tek, a táblanagyságok, a munkaerőforrás stb.' behatárolják. A termelési rendszerbe való belépésnek csak akkor van értelme, ha minden termelési tényezőt a legkorszerűbb szín-* ten, összehangoltan lehet alkalmazni, melyhez jelentős álló- és forgóeszközfejlesztés szükséges. Az sem elegendő azonban, ha minden tárgyi feltétel megteremthető, de hiányoznak a termelési rendszerek modem esz-* közeit működtetni, a korszerű elveket alkal-' mazni tudó üzemi vezetők, mérnökök, teehniJ kusok, szakmunkások. Ezért az iparszerű tér-' melési rendszereket csak fokozatosan, anyagi lehetőségeinkkel, az üzemek felkészültségével, a személyi feltételek egyidejű biztosi-* tásával összhangban lehet tovább terjeszted ni. Az eddigi megyei tapasztalatok szerint a* iparszerű termelési rendszerek nemcsak az egyes növénykultúrák színvonalában hoznak lényeges javulást, hanem a különböző rend-* szerekbe belépő gazdaságoknak egész gaz-* dálkodására, szervezettségére, ezen túl a környező üzemekre és szakemberekre is xeo- vező hatással vannak. Azért fontos ez. mert szükség van a hagyományos termeléssel elő-* állított mezőgazdasági termékekre is. Ezt +á- masztja alá a MÉM állásfoglalása, amelv a rendszeren kívüli gazdaságoknak továbbra is biztosítja a termeléshez szükséges vének,’ műtrágyák, vegyszerek beszerezhetőségét, tehát a rendszerek fejlesztése nem történhet a rendszeren kívüli gazdaságok rovására. Összességében megállapítható. hogy a ter-J melési rendszerekből adódó kedvező üzemszervezési és termelést fokozó tanaszfatatok. mezőgazdasági nagyüzemeink korszerű terrr-lésra irányuló törekvései biztosítékai annak, bogy a tudományosan megalapozott inarszerő termelés mewénk mezőgazdasági tizemoit—n ;<j egyre inkább helyes gyakorlattá válik meTy népgazdasági, üzemi, tagsági érdekeket »gyj aránt szolgál. „ taub István
