Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

1; ffffaT ^FTrP- WÄ&YÄWÖWZ7JG fm. «ShflBs if. Iagazinom Agazenomaüazínomag AzinoB^ . _ IslsIsialsiglalalalalaisIslHBIaisläiälalsiälHlsisilälälsiäläiHlslslälaBIaläSIslsiHiälällläla^SsllIüB^lsBlsi Gesztenyebimbó Mályvabimbómetszet Burgonyacsira- (Bottá Dénes felvétele — KS) A Delta új száma Meddig élhetünk? — teszi fel a kérdést a Delta Maga­zin új száma és válaszol rá a legújabb kutatásom eredmé­nyei szerint az emberi élet lehetséges időtartamát (ami becslések szénát 110—1?0 év lehet), az örökletésséget meg­hal ározó, a sejtmagban ta­lálható DNS szabja meg. A láp új száma részletesen ír a „multtflex” rugalmas építke­zésről, az újtípusú autómo­torokról, a három dimenziós moziról, az alakfelismerésre programozott számítógépek­ről, a növénytermesztés új felismeréseiről, a sors köny­vét „átíró” genetikai sebé­szetről, az Angliában feltárt római palotáról, a rokkantak megsegítésére kidolgozott új technikai csodákról, a gravi­tációs hullámok kutatásáról és a Jupiter feltárásában el­ért eredményekről. Mindenki meteorológiája „Várható időjárás... estig: felszakadozó felhőzet, délen és délnyugaton egy-két he­lyen zivatarral, helyenként erős délkeleti szél.” Ismerősen csengő mondat. Naponta többször is halljuk, olvashatjuk az újságokban, más-más „körítésben”. A me­teorológiai szakkifejezések­nek azonban csak elenyésző részét — elsősorban a hő_ mérsékleti értékeket — ért­jük. túlnyomó többségükről pedig csak azit hisszük, hogy értjük. Mert bizony nagyon nagy különbség van szél és szél, vihar és vihar, eső és eső között. Hogy a különbö­ző fokozatoknak mi a pontos jelentése, arról adunk most tájékoztatót, népszerű ma­gyarázatot, az Országos Me­teorológiai Intézet felvilágo­sítása alapján. A szélfokozatok megállapí­tására az úgynevezett Beaut- fort féle skála szolgál, tulaj­donságuk szerint ez csopor­tosítja a szeleket. Eszerint 11 féle szél létezik, a szél órán­kénti sebességének megfele­lően. Bevezetőül azonban ér­demes megemlíteni a szél­csendet is. mivel könnyen összetéveszthető a gyenge szellővel. Szélcsendről csak akkor beszélhetünk, ha a füst függőlegesen száll fel. A további ismertetésnél zá­rójelben közöljük a megne­vezett szélfa jta óránkénti sebességét. Gyenge szellő (maximális sebessége 5 kilométer): eb­ben az esetben a szélzászló még nem mozdul a füst azonban már ferdén száll, irányát tehát csak erről le­het megállapítani. Könnyű szél (5—11 km): a levelek megmozdulnak, s arcurukon is érezzük. Gyenge szél (11— 20 km): a vékony törzsű fák hajladoznak, ez a szél már kifeszíti a könnyű zászlókat. Mérsékelt szél (20—30 km): a vizen tarajos hullámok je­lennek meg, vastagabb fák ágairól lehullik a levél. Élénk szél (30—40 km): ne­héz kinyitni az esernyőt, még nehezebb megtartani, a táv- íród,rótok szánté fütyülnek, kifejezetten kellemetlen ér­zés. Erős szél (40—50 km): letöri a fák ágait, gyalogo­san is nehezebbé válik a közlekedés — repül a kalap! — gépkocsiban ülve is érez­hető, gyakran megbillenti az autóit. Közepes vihar (50— 00 km): az esernyőt kicsa­varja a kézből, nagyobb tárgyakat, fgy például kerti széket, camein vágyat görget maga előtt, dobálta a gép­kocsit. Élénk vihar (60—75 km): hullanak a cserepek, ledőlnek a kémények, ilyen­kor már nem tanácsos a sza­badban tartózkodni, különö­sen gyerekeknek nem. Erős vihar (75—90 km): gyöke­restől tépi ki a fákat, a fü­redi Thagore sétányt ez a fajta vihar tette tönkre. Öt- kán (100 kilométeren felüli): hazánkban nem túlzottan gyakori, elsősorban tengere­ken és tágas, szabad terüle­teken tapasztalható. Közepes nagyságú hajók tűnnek el a hullámok mögött. Hurrikán (200 km-en felüli): mázsás tárgyakat is „felszippant” pusztítása közben. Hasohló elv alapján kell megkülönböztetést tenni a különböző csapadékfajták között is. Csendes idő: foko­zatos borulás előzi meg, köz­ben szélcsend van. Szitáló eső: a fél milliméternél ki­sebb átmérőjű vízcseppek látszólag úsznak a levegő­ben. Záporeső; zivatar: a le­eső csapadék mennyisége hirtelen változik. Jégeső: ki­zárólag hosszantartó é« he­ves zivatarok esetén hullik. Keletkezéséről annyit, hogy a gyorsan hulló jégdarab­nak nincs ideje megolvadni, amíg földközelbe jut. Jégda­ra: általában 5 millimeter átmérőjű, fénylő szemekből álló. Ónos eső (mert „ólmos” nem létezik): a talajra érve megfagy és a földet sikos jégréteggel vonja be. Hóda­ra: 5 milliméternél kisebb és- kúpos alakú. Az érdes felü­letű csapadék a talajra hull­va szétesik. Havazás: hat­szög alakú kristály, néha jégkristállyal vegyesen hul­lik. Nem árt megjegyezni: a hófúvást nem szabad össze­téveszteni a hóviharral. Hó­fúvás esetén tulajdoniképpen nem, esik a hó. hanem a ta­lajon fekvő havat kavarja fel a szél. Ha a hóesés vi­harral párosul, az már hóvi­har. Gyakran esik szó pá­rásságról és ködről. Párás­ság annyit jelent, hogy 1 ki­lométer távolságnál még messzebbre lehet látná, míg köd esetében a látótávolság egy kilométernél kisebb. Erős vagy sűrű köd megje­lölésekor a látótávolság 30— 40 méterre csökken. Bár a hőmérséklet említé­sekor nem támad különösebb kételyünk, mégis érdemes tudni, hogy a meteorológiai megfigyelő állomásokon az egyik hőmérőt a talajtól 5 centiméterre helyezik el, a másikat pedig két méter ma­gasságban. Ha az előbbi hő­mérő 0 fokot mutat, akkor beszélnek talajmemtd fagyról, a normális hőmérsékletet azonban a magasabban álló hőmérő jelzi. Budapesten különbséget tesznek a kül­területi és belterületi hő­mérséklet között, mivel a beépített területen mindig magasabb a hőmérséklet. Pethes Sándor A fóliátok községe Egy antropológiai felmérés meglepő tapasztalatai Dr. Henkey Gyula, a Kecskeméti Megyei Múzeum antropológusa a palócföldi táj kutatás keretében Nógrád és Heves megyében kiterjedt embertani felméréseket vé­gez. A nógrádi Örhalom köz­ségben most befejezett vizs­gálatai meglepő eredménye­ket hoztak. A községben ugyanis olyan nagy szám­ban találkozott robosztus csontozató, „acélos” izomza­tú. súlyfelesleg nélküli fér­fiakkal. mbit a 16 000 fel­nőtt személyre kiterjedő ed­digi kutatásai során sehol másutt az országban, örhal- mon körülbelül minden má­sodik férfi ilyen testalkatú. Váltók Igen széles, nyakuk vastag, mellkasuk erős. al­só végtagjaik a törzshöz ké­pest arányosan hosszúak, s hosszú karjaikkal rendkívül nagy szorító eró kifejtésére képesek. Más palócföldi települése­ken. továbbá különösen az Alföldön, ugyancsak jelentős arányt képviselnek e tipi­kusan „birkózásra” termett férfiaik. Mint a kutató ál­lítja. Salgótarjánt és Balas­sagyarmatot elsősorban a felsőbb, magasabb súlycso­portok komoly utánpótlási bázisaivá lehetne fejleszteni. A birkózás antropológiai te­rületi-alkati bázistérképe szerint a robosztus alkat és az erős izomzat nagymérték­ben jellemző Bács-Kiskun, Szolnok. Heves és Nógrád megyék, valamint Pest me­gye déli részének férfiné­pességére. Örhalmon kívül azonban főként Kalocsa, s a hozzá közeli Szakmar és Drágszél paraszti száxmazá­Fantázia —1974 Kosár a fejen —, avagy a fodrászoknál Is elkel némi kcrié- szett ismeret. „Frizura-revüt” rendezett a Borsod megyei, Dél-budai és Észak-pesti Modern Fodrá­szat a Duna Intercontinen- tálban a közelmúltban. A műsoros bemutató mű­sorközlője Takács Marika — a televízió bemondónóje volt. A terem közepén felállított hatalmas dobogón a model­lek egyszerű hajviseletéből szinte percek alatt szebbnél szebb divat-frizurákat kreál­tak a fodrászok. A bemuta­tón ismerkedtünk meg egy fiatal angol fodrász — ha­zánkban eddig még ismeret­len — találmányának, az úgynevezett vidél sasson haj- vágásnak — titkaival. Ez a modern hajvágás tulajdon­képpen „haj-szabás”-t jelent, tehát a frissen mosott hajat a kívánt forma szerint vo­nalban ollóval vágják. Így születik az igen fiatalos, la­za, könnyű frizura. Elleshet­tük az erősebb nem „tupír” fésülését, amely megerősíti a szólás-mondást: „nincsen többé kopasz fej”, hiszen a kissé tar férfifejek meglevő hajából a fejtetőre hajkupa­cot „tópíroz” az ügyes fod­rászkéz. A túlsúlyban levő „gyen­gébb nem” hajviseletének meglepő újszerű formáit lát­hattuk. Az összhang — a haj szine, formája, s a hozzá il­lő ruha — igen jól dekorál­ta a modelleket. Például a „Tavasz” — azaz egy csinos karcsú fehér csipkeruhát vi­selő leány, a karján függő kosárból megszámlálhatat­lan Ibolya és hóvirágcsokrot osztogatott a nézőknek. Ér­dekes hajviselet és űrruhára emlékeztető fényes kelme összhangja érvényesült a sú fiatalemberei közül ke­rülhetne ki a legtöbb birkó­zó a nehezebb súlycsoportok­ból. Az antropológus szerint az egyébként elismert magyar birkózás sokkal nagyobb erőt képviselne a világver­senyeken, ha a sportágat decentraziáltabban fejlesz­tenék. Hazánkban elsősor­ban az Alföldön és a Palóc­földön lehetne nemzeti sporttá fejleszteni a birkó­zást. ahogyan például a Szovjetunióban a Grúz. az Örmény és a Tadzsik Köz­társaságra alapozva ez már megvalósult. Bár a súlyemeléshez is igen erős alkat és izomzat szükséges, de rövid karok­kal és rövid alsó végtagok­kal. így az említett terüle­tek e sportág fejlesztésére kevésbé alkalmasak. A kecskeméti antropoló­gus „műhelyében” egyéb­ként kialakulóban van egy „dobóatléta-körzet” is. Rapi Miklós „2000 év hajdivata” model­len. A „frizura-revü” csillagos ötöst érdemlő száma a gyer­mek bemutató volt. A szebb­nél szebb apróságok enge­delmesen tűrték, hogy vé­konyszálú tincseiket bodorit- sák, majd olyan magabizto­sán haladtak végig a dobo­gón, akár a felnőttek. Láttunk nappali, esti, va­lamint koktélfrizurókat. Kü­lönböző korok hajviseletei­nek az aranylamé ruhát vi­selő vöröshajú Miss Hérát, a bizánci császárhő" gyönyörű fekete kóntyát. Maria Antoi­nette csodálatos kontyos haj- rémekművét, a biedermeier ruha- és hajviselet, a szőke tincsekbe fésült Mrs. Minni- ver-t, s a fekete göndör hajú „Maximká”-t láthattuk. Be­leshettünk az ügyes fodrász­kezek „titkaiba”, hogyan le­het egyszerű hétköznapi haj­viseletet egy csatt, szalag, tű vagy hajdísz segítségével ünnepivé, alkalmivá vará­zsolni. A 25. jubileumát ünneplő miskolci szövetkezet gárdája járt élen a smink bemutató­ban. A fehér ruhába öltözött modell arcán a tavaszi eskü­vők virágát — a Kála gyö­nyörű kelyhét csillámporral és festékkel reprodukálták, megjelent Gyöngyvirág, fe­hér hajdísze kiemelte a mo­dell vörös haját és arcán — szeme körül — a virág vo­nalát mintázta. Vidám far­sangi álarc jelleget kölcsön­zött a modell arcára festett piros-fehér vonalak kaval- kádj a­A legszebb és legimpozán­sabb műsorszám a táncosnők bemutatója volt. Tizenkét or­szág jelmeze, jellegzetes arc­festési stílusa és tánca ele­venedett meg a dobogón. A sminket „gyártó” kozmeti­kusokat egyénenként bemu­tatták, s azt követte az ille­tő nemzet jellegzetes zenéjé­re koreografált tánc. India sejtelmes keleti táncához jól illett a táncosnő homlokára festett piciny piros virág, ha­talmas szempillái, ezüstös csillámporral díszített szeme. És megjelent Párizs alvilági kokottja, huncut-fekete für­tös feje, Üveges tánc illett a kalocsai virágmintákat esü- lámporból arcán viselő ma­gyar lányh'Z. És láttuk Há- way, Brazília, Spanyolország, Görögország táncait is. A rendezvény a magyar fodrászok és kozmetikusok ízlése az egész világon elis­merést erdeimő munkáját s. r> mázta Gáspár Judit Tavaszi rügyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents