Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
t «Mal Relet-magyarorszAö WTO. mSrdiws *1 _ , , ■ !!■■■■ ........ ............... Látogatókan a Jupiternél Az események krónikája HÉTFŐ: A munkáspárti kormány bizalmat kapott az angol alsóházban — Hét arab olajexportáló ország feloldotta az USA elleni olajszállítási tilalmat i . % KEDD Leonyid Brezsnyev Moszkvában fogadta a norvég kormányfőt — Tisztogatás a portugál hadseregben SZERDA: Koszigin és Pham Van Dong tanácskozása Moszkvában — A francia kormány új "gazdaságpolitikai intézkedéseket fogadott el, amelyekre nagy arányú sztrájk volt a dolgozók válasza CSÜTÖRTÖK: Kissinger sajtóértekezletet tartott moszkvai utazása előtt — Waldheim nyilatkozata a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi harc napján PÉNTEK: Pham Van Dong Havannába érkezett — Algírban véget ért az el nem kötelezettek állandó koordinációs bizottságának ülése SZOMBAT: Grecsko marsall tárgyalásai az iraki fővárosban — A chilei junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság ülése Helsinkiben. Amikor a bécsi Ringen először megláttam, hitetlenkedtem: az egyetemmel szemben emelkedő, viszonylag szokványos irodaház lenne a tíz év alatt híressé vált, világméretű jelentőségre szeri tett OPEC. az olajtermelő országok otthona? Méghozzá „társbérletben”, mert ugyanott van ez egyik nagy ellenfél. az amerikai TEXACO olajtársaság irodája is... Persze nem az elhelyezés a fontos. hanem amit — bármily szerény külső körülmények között — elhatároznak! Hét elején az olajexportáló országok minisztereinek bécsi alkudozásaira figyelt a világ. Előbb az említett OPEC döntött arról, hogy 1974 június 30-ig „befagyasztja” az olaj árát, vagyis nem' emeli, serf nem csökkenti a — mondjuk így — termelői irányárai ami után tőkés olajtársaságok adót. illetéket stb. fizetnek. Ettől még a forgalomba hozott fűtőolaj, benzin stb. ára emelkedhetik is. csők- kenhét is aszerint, hogy hogyan alakul a kereslet és a kínálat az alaposan megbolydult nemzetközi olajpiacon. Politikai szempontból izgalmasabb volt a bécsi tárgyalásoknak a második része. Az arab olajtermelők küldöí- tei találkoztak a Hotel Imperial egy szalonjában, nekik azt a kérdést, kellett eldönte- niök. hogy megtartják-e vagy feloldják az USA elleni embargó-határozatot, a szállítási tilalmat. Az Egyesült Államok viszonylag kevés arab olajat használ, de kétségtelenül enyhít az amerikai energia-gondokon, ha ismét befutnak majd arab olajjal teli tartálvhajók a keleti part kikötőibe Két hónap múlva már bizonyára így lesz. hiszen hét ország- bécsben úgy döntött, hog^ azonnali hatállyal megszünteti pz embargót. A haiók elindulhatnak az amerikai kikötők felé. A döntés politikai tartalma az. hogy hét arab ország ezzel kifejezte: az USA „erőfeszítései” a közel-keleti béke szempontjából hasznosak és üdvözlendők, sőt jutalmazan- dók... Irak kezdettől fogva szembeszállt ezzel az állásponttal. nem is küldte el képviselőjét Bécsbe. Az arab olajexportálók értekezletén aztán Algéria is fenntartásokat hangoztatott. Líbia és Szíria pedig egyértelműen elutasította az embargó feloldását. Maradtak a mindig is «merikabarát országok (például Szaud-Arábia), az exportban igen érdekelt sejkségek, emirátusok (például Kuvait és Abu Dhabi) és Egyiptom, amelynek a helyzete sajátos. A Sinai-félszi- geten további izraeli visszavonulást egy újabb amerikai nyomástól vár Kairó, ezenkívül jelentős amerikai segítségre számít a Szuezi-csa- toma újra üzembe helyezéséhez csakúgy, mint egy új olajvezeték megépítéséhez és általában a háború okozta károk helyreállításához. Az arab olajországok egységfrontja ezzel többé-kevés- bé felbomlott Következményei . az ENSZ április elején összeülő rendkívüli közgyűlésén éppúgy megmutatkozhatnak. mint a genfi közel- keleti békekonferencia elhúzódásában. A dolgok összefüggenek: nyilvánvaló, hogy Izrael mindezek láttán vonakodik visszavonulni a Golan- íennsíkról. A szíriai és izraeli csapatok szétválasztása ezért várat magára itt. Sőt, mert Izrael hadserege állásainak szüntelen erősítésén fáradozik, szír részről igyekeztek ezt megakadályozni: az eredmény immár tíz napja folyó, megújuló tűzpárbaj, amelyben nem egyszer páncélos összetűzésekre is sor kerül. Kissinger amerikai külügyminiszter. aki korábbi terve szerint már ezen a héten ellátogatott volna — Immár ötödször az októberi háború1 óta a Közel-Keletre, moszkvai utazása utánra halasztotta újabb közvetítői kísérletét.. A szovjet fővárosban hétfőn kezdi meg tárgyalásait. J5zt megelőzően sajtóértekezletet tartott Washingtonban is nagy nyomatékkai szólt a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztéA Helsinkiben tanácskozó nemzetközi bizottság, amely a chilei katonai junta bűntetteit vizsgálja, szombatom további tanukat hallgat meg. Bolíviai, uruguayi, chilei és szovjet állampolgárok nyilatkoznak a junta politikai foglyokkal és a menekültekkel szemben tanúsított bánásmódjáról. A szombati ülésen Sergic ínsunza, a népi egység kormányának emigrációban élő igazságugyminisztere szakértőként értékeli a tanúvallomásokat. sének az egész világra kiható jelentőségéről. Ami a Közel- Keletet illeti. Kissinger megjegyezte: „elkerülhetetlen, hogy egy Qyen fontos térségben ne legyen súrlódás az USA és a Szovjetunió politikája között.” Hozzátette, hogy a „Közel-Keleten nem lehet tartós bekét elérni a Szovjetunió ellenére, ezért az USA olyan együttműködésre törekszik a Szovjetunióval, amilyen mértékben ez lehetséges.” Kissinger sajtóértekezletén sok gzó esett persze az atlanti vitáról is. arról, hogy az Egyesült Államokat elsősorban Franciaországgal, de leplezettebb formában más nyugat-európai szövetségesével is szembeállítja. Bizonyos fokig enyhült á feszült viszony az után. hogy Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminiszter Washingtonban elvileg megállapodott arról, milyen arányban járul hozzá NSZK kincstára a nyugatnémet földön állomásozó amerikai csapatok fenntartási költségeihez. Az új angol kormány külügyminisztere. Callaghan szintén „hűségnyilatkozatot” tett Washington politikája mellett. Párizsban erre — legalábbis Jobert külügyminiszter legújabb megnyilatkozásai szerint — valamelyest visszakoztak.” A francia fővárosban egyébként is más gondok jelentkeznek. Az egyik Pompidou égészségi állapotával kapcsolatos: csütörtökön roszszullét miatt a köztársasági elnök lemondott egy diplomáciai. vacsorát, ami aztán újra tápot adott a kósza híreknek az államfő betegségéről, illetővé maga az utódlás lehetőségéről. Sokkal konkrétabb gondot az uralkodó köröknek a szociális helyzet feszült volta okoz: súlyos sztrájkok robbantak ki és bénítottak meg Párizs előtét. S hadd idézzek Itt — bizonyos magyarázatul — néhány számot az egyik szak- szervezet felméréséből: A párizsi munkás heti 40 órai munkával havonta 974 frankot keres a bérskála alján, pedig egy cselédszoba bére tető alatt 350 frank, 70 frank a gáz és villany, 369 frank a koszija, 20 frank a közlekedésre kell 150 fiánk a részletek törlesztésére, mert semmit egy összegben kifizetve nem tud megvenni magának, 1 frank 80 centime a napi cigaretta adagja, 24 frank egy hónapban kell a napi vörösborára, és így tovább. A CFDT nevű szak- szervezet kiszámította, hogy havi 1500 frank egy, francia létszükséglete. Ezért hát a francia dolgozóik — banktisztviselők, metróvezetők vagy az elektromos műveknél alkalmazott szerelők satrájkmoz- galma. A kormány új gazdaságpolitikai intézkedéseket határozott el. de hozzátette: 1974. nehéz év lesz mindenkeppen. Pálfy József Pham Van Bach, a Vietnami Demokratikus Köztársaság legfelsőbb bíróságának elnöke, a vizsgálóbizottság nemzetközi tekintélyű tagja az MTI tudósítójának kijelentette: a dokumentumok előzetes tanulmányozása alapján úgv véli, hogy $ chilei katonai uralkodó csoportok súlyosan megszegték a nemzetközi jog alapvető normáit, amikor a külföldi követségekre menekülteket gyakran a missziók területére behatolva fogták el. A távoli ismeretség után nemrég közelebbről is sikerült szemügyre venni az óriásbolygó szüntelenül változó arculatát a legújabb űrszonda mérőműszereivel és fénymérőivel. Ma már egyre bizonyosabb, hogy a Jupiter légkörében színes felhők úsznak, és nem lőhetne megállni a felszínén, mert nincs szilárd kérge. Gigantikus gömbje évente egy milliméterrel húzódik össze, ebből ered belső hősugárzása. H a a Nap váratlanul megsemmisülne — ami szerencsére nem történhet meg —, a hatalmas Jupiter bolygó venné át az uralmat a Naprendszer felett Tömege egymagában csaknem 2,5-szerese a többi nyolc bolygóénak; a Földnél 318-szor nagyobb tömegű, és átmérője mentén tizenegyszer férne el bolygónk. A két naprendszerlakó úgy aránylik egymáshoz, mint a borsószem egy citromhoz. Amikor az első „hosszútávé” bolygószonda. a Pioneer—10 a múlt év decemberében 130 ezer kilométer távolságban elsuhant a Jupiter mellett, a kutatók seregnyi kérdésre vártak választ. De nemcsak csillagászati szempontból. Újabban egyre több szakember reméli, hogy a Jupiter tanulmányozása fontos eredményekre vezethet a Föld őstörténetének és talán az élet kialakulásának megismerésében is. Számos jel vall arra. hogy az óriásbolygók mintegy .konzerválták” a Naprendszer kialakulásakor uralkodó fizikai és kémiai körülményeket. Külső gázburkolatuk valószínűleg a földi légkör ősállapotát tükrözi az élet megjelenésének megfelelő időszakban. Á távcsöves mérések és észlelések alapján a Jupiter eddig nem volt teljesen ismeretlen előttünk. Külső. közvetlenül megfigyelhető gázburka hidrogénből, szénből, nitrogénből és az úi mérések szerint héliumból áll Legjellemzőbb ,, vegyületoi a metán, ammónia. vízgőz, molekuláris hidrogén, továbbá valószínűleg szénmonoxid és kénhidrogén is. amelyek barna, vörös, szürke és palakék színű fel- hősávokat alkotnak légkörében, fehér vagy vllágossárga sávokkal szabdalva. Az óriási Jupiter 9 óra 55 perc alatt perdül meg tengelye körül, ezért valamennyi világos és sötét felhősáv a bolygó egyenlítőjével párhuzamos. A gyors forgás miatt a Jupiter nem is pontosan gömb alakú. Egyenlítőjénél erősen kidomborodik, s sarkai pedig észrevehetően lapultak. A forgási sarkok felé mért félátmérő 4300 lom-rel rövi- debb az egyenlítői gömbsu- gámál, amely a legújabb mérések szerint 71 880 km. Érdekes, hogy a Pioneer—10 mozgásából még 300 km-rel nagyobb lapultságot számítottak ki a szakemberek. De ez már egy láthatatlan „belső lapultság”, amely arra utal, hogy a bolygó középpontja felé rohamosan nő a ■ Jupiter sűrűsége. Valószínűleg a külső gázburok sűrűsége a látható felhők szintje alatt 2300 kilométerrel már elérj a vízsiirüség negyedét. Ezt a „gáztakarót” tekinthetjük a Jupiter légkörének. A középpont felé haladva egyre nő a nyomás és a hőmérséklet. A hidrogén-hélium keverék előbb cseppfolyóssá válik, és a bolygó magjában már szilárd anyaggá alakul át. A Jupiternek tehát aligha van szilárd kérge. A csepfolyós-szilárd állapot között minden valószínűség szerint fokozatos az átmenet. A fémes mag minden bizonnyal a Jupiter erős mágneses terének forrása is. A felhőzet szintjén a mágneses sarkok térerőssége a Pioneer mérései szerint 30 szorosa a földi mágneses térerősségnek (20 gauss). Igaz. ebből csak négy gauss származik a belső magból, mert a többi a külső, villamosán vezető gázburok áramlásában jön létre, de még így is jóval erősebb Földünk „dinamójánál”. A bolygószondának ez az észlelési adata dr. Egyed Lászlónak. a nemrég elhunyt kiváló geofizikusnak az elképzelését támasztja alá a bolygók mágnességének eredetéről. Feltevése gzerint a Föld és a bolygók mágneses terét a nagy nyomáson egymás mellé préselt atommag mágneses nyomatéka kelti. E sorok írója pusztán Egyed professzor elméletére alapozva már régebben kiszámította a Jupitgj mágneses terének várható értékét, és a legújabb mérések feltűnően egyeznek ezzel az eredménynyel. É rdekes, hogy az óriásbolygó mágneses terének forrása nem esik egybe a- mértani középponttal. Dr Barta György geofizikus hasonló „elcsúszást” mutatott ki már a Föld mértani és mágneses központja között is. Vizsgálatai arra utalnak, hogy ilyen aszimmetrikus tömegeloszlás minden bolygón . előfordulhat. Az űrszondák mérései eddig a Hold és a Mars esetében igazolták az elméletet, most a Jupiter is a bizonyítékok közé került. Az erős mágneses tér nyomán a Jupiter körül hatalmas „mágneses barlang”, magnetcGzféra alakult ki. Ezen belül a bolygó mágneses tere az úr. így az északi és déli mágneses sarkok között csavarvonalú pályán száguldó. villamos töltésű részecskék erős sugárzási övezetet alakítottak ki a bolygó körüL Idestova másfél évtizede tudjuk, hogy a Jupiterről érkező, deci méteres hullám- hosszú rádiósugárzás mintegy harmincszorosa az elméletileg lehetségesnek tartott értéknél. A zajos „műsor” nemcsak magáról ,a bolygóról. hanem a körülötte lévő térségből is folyamatosan érkezik. A rejtély megfejtéséhez az akkoriban felfedezett földi magnetoszféra adta meg a kulcsot Minthogy a Jupiter mágneses tere nagyon erős, a sugárzási övék is bővebben ontják rádióhullámaikat. A Pioneer műszerei most valóban a földnél tízezerszer. sőt milliószor erősebb magnetoszférát jeleztek. A belső sugárzási övezet egymillió kilométer magasan kezdődik a bolygó felett. Itt a sugárzás ezerszer erősebb az emberre veszélyes értéknél. Ezek a mérések közvetve azt is igazolták, hogy a Jupiternek (és feltehetőleg a Szatürnusznak is) belső energiatermelése van. Minthogy a Jupiter naptávolsága több mint ötszöröse a Földének, a Szaturnusz pedig 9,5-szer messzebb van. ezért a felszínükre jutó napsugárzás nem egészen négy, illetve egy százaléka a Földre érkező sugárzásnak. Az Arizona Egyetemen F. J. Low és munkatársai a vörösön Inneni sugárzások mérésével megállapították. hogy a két bolygó felhőzetének hőmérséklete 20 C fokkal magasabb a várt érteiméi: csak mínusz 125 C fok hideg uralkodik bennük. Eszerint a két óriásbolygó 2.7—2,3-szor annyi energiát sugároz ki. mint amennyit a Naptól kap. Ez csak úgy képzelhető el. ha belső energiatermelésük van! Minthogy a kisugárzott energia nem származhat olyanféle atommag- átalakulásokból. amilyenek a Napot fűtik, a legvalószínűbb, hogy ennek a forrása a _ bolygók tömegének összehúzódása. A számítások szerint éveijte körülbelül egy milliméterrel zsugorodik óriási gömbjük. Ez azt jelenti, hogy a Jupiter és a Szaturnusz légkörét ez a belső „hőmotor” hajtja, míg a Föld (valamint a Vénusz és a Mars) légköri folyamatait külső energia, a napsugárzás táplálja. így már érthetővé válik a Jupiter fel- hősávjainak hihetetlenül élénk és gyakorta heves mozgása is. A bolygó szinte óráról órára változtatja arculatát. ami a legnagyobb földi viharok sebességét tízszeresen felül múló gázáramlásokról tanúskodik. 1962-ben e cikk írója például olyan felhőképződményt figyelt, meg. amely óránként 1400 km-es sebességgel száguldott a Jupiteren. A viharzó gáztömegben csak egyetlen hatalmas. elliptikus alakzat tűnik változatlannak, a Nagy Vörös Folt. Hossza 40 ezer km, észak-déli kiterjedése 12 ezer km. így az egész Föld beleférne! Színe hol élénk vörös, hol halvánv rózsaszín. Az arizonai Holdes Bolygókutató Laboratórium mérései szerint a Vörös Folt kiemelkedik a környező felhőzet szintjéből. A felhőzet és az alatta húzódó gázburok sói: szempontból hasonlít a három-négy- milliárd évvel ezelőtti földi őslégkörhöz. Sőt olyan kémiai elemeket tartalmaz, amelyek elsőrendűen fontosak az élet kialakulásának szempontjából. Lefelé növekvő hőmérsékletének és nyomásának következtében az egyszerűbb vegyi kapcsolatokból bonyolultabb molekulák is felépülhetnek. Amint G. Pj Kuiper feltételezi, a felhőzónák és a sávok színei a kémiai átalakulásokat jelzik. Szerinte például az ammónia és a kénhidrogén ammónium-po- liszulfiddá egyesül; ennek színe alacsonyabb hőfokon fehér (ezek a világos zónák), nagyobb hőmérsékletein pedig sötétvörös (ezek nyilván a sötét felhők). A Nap ibolyántúli sugárzása valószínűleg kén atomokat hasít le ezekből a vegyületekből. majd a kén a mélybe süllyedve ismét kén hi drogén vegyületek- be épül be. C. Ponnamperuma amerikai -'Csillagász laboratóriumi körülmények között ennél bonyóluljafí^'veSyT'''-’ kapcsolatokat is létrehozott mesterséges Jupiter-légkörben. A bolygó külső atmoszféráiét utánzó gázkeverékbén ibolyántúli sugárzással és villamos kisülésekkel idézett elő változásokat. Ilyen módon bonyolult felépítésű aminosa- vakat molekulákat kapott, n-g élő fehérje alapvető építőköveit. Meglepő módon e ve- gyületek színe rendkívül hasonlított a sötét felhősávoké- hoz és a Nagy Vörös Foltéhoz. Bár a Jupiter esetében az ibolyántúli napsugárzás nagyon kicsiny, de a „belső fűtés” nyomán valószínűleg óriási erejű villamos kisülések jönnek létre. A tízméte- res rádióhullámok tartományában észlelt, kisülések százezer földi villám energiájával egyenértékűek,. Emellett a Jupiter sugárzási öveiben is keletkezhetnek kémiailag hatékony röntgen- Ó6 ibolyántúli sugarak. Mindez valóban előidézheti a feltételezett vegyi átalakulásokat. A Vörös Folt ma is sok vitára ad okot. Egyes kutatók hatalmas gázörvénynek tekintik, amely a belső szilárd hidrogénmag egyik nagyobb kidudorodása felett keletkezett, és a légkör tetejéig nyúlik. Más bolygókutatók ameUettl törnek lándzsát, hogy olyanféle erős felemelkedő gázáramlást látunk, amilyenek a Föld egyenlítői övezetében a 16—18 km magas felhőtornyok. Ezt az utóbbi feltevést elméleti számítások is alátámasztják. Ha ez igaz. a Nagy Vörös Folt légáramlása óriási energiákat hordoz, amelyek nyomán kialakulhatott a szerves élet vegyületeinek gigantikus „lombikja”. N em egészen alaptalan tehát, ha „élő” bolygónak tekintik a kutatók a Jupitert. Lehet, hogy az élet előjátéka folyik ezen a bolygón. (A Delta legújabb számából.) j Tanuk a Nemzetközi Bizottság eiött VILÁClIiPAPO
