Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
CVH. márctas SS. IÉELET-MAGYARORSZACI 5- oMsf Javuló gazdálkodás Interjú dr. Zahumenszky József Volán vezér igazgató-hely etiessel Szabolcs-Szatmár megyében az autóbuszközlekedés helyzete, a közúti teherfuvarozás gondjai az emberek ezreit érintő. mindennapi problémáké váltak az utóbbi időben. Az autóközi ekeden ágazati gazdája, a Volán 5. számú vállalata sem állt feladata magaslatán az utóbbi években, az igények rohamos növekedésével nem tudtak lépést tartani. A fejlődés lehetőségeiről. a személy- és teherszállítás távlatairól, a vállalat gazdálkodásáról kértünk tájékoztatót dr. Zahumenszky Józseftől, a Volán- Tröszt vezérigazgató helyettesétől. — Hogyan ítéli meg a tröszt a vállalat gazdálkodását? — A tröszt keretében 24 vállalat dolgozik, ezek közül az egyik az 5. számú vállalat. Négy-öt éve a legkisebbek közé tartozott, az utóbbi évek dinamikus mennyiségi fejlődése eredményeként a kisvállalati sorból kiemelkedett. Ez a fejlődés megköveteli a tervszerű, tudatos szervező és végrehajtó munkát, a személy- és áruszállítási feladatok kielégítését, s egyúttal a vállalat dolgozói életszínvonalának folyamatos növelését A vállalat gazdálkodásában 1970—71-ben jelentkeztek hiányosságok, ezek halmozódása 1972-ben a mélypontot jelentette. Örvendetes, hogy 1973-ban ez a negatív tendencia nagy mértékben megváltozott. Ez a tröszt sokirányú segítségével együtt a korábbinál szervezettebb, de még mindig sók hiányossággal tarkított munka alakult kL — A VoIAn Tröszt milyen segítséget nyújtott a gazdálkodási, Irányítási nehézségek elhárítására? — A tröszt menetközben több. a gazdálkodást, a termelést segítő intézkedést t v-* Alapvetően viszont a vállalat vezetésétől és kollektívájától igényelte a problémák helyszíni megoldását, mert ez elsősorban rajtuk múlik 1972-ben. a mélypont ideién 20 milliós eredményromlás volt. amiből a tröszt 10 milliót objektív okokból elismert. Az objektív okok közé soroltuk a termeléssel kapcsolatos feltételek hiányosságait, a viszonylag elöregedett járműparkok, a dolgozók rossz munkakörülményeit. — A vállalat atité buszpark ja kevés a megyei Igények kielégítésére. a személyszállítás színvonala romlik. Milyen lehetőségek vannak ennek a tendenciának a megváltoztatására? — A vállalatnak a múlt évben 11 új és 2 újjáépített autóbuszt biztosítottunk, ezenkívül 4 csuklós autóbusz átépítésére került sor. Ebben az évben a vállalat 20 darab új Ikarus 266 típusú autóbuszt kap. amiből 1.8-ai a selejtezés pótlására, kettő' pedig fejlesztésre használna!' tel. Mivel az új buszok nagyobb befogadőképességüek így 1130-al több férőhel' lesz naponta ebben az évben Az új autóbuszokkal Nyíregyházának és környékének közlekedése nagy mértékben Javul, ezenkívül a belső átcsoportosítások eredménye- Mnt Vüeáensnajaaény. Mátészalka és Fehérgyarmat térségében várható a jelenleginél jobb utazási körülmények kialakítása. Meg kell említeni. hogy országosan a tervezett 5—6 százalék helyett évi 8—12 százalékos volt a személyszállítás növekedése ezért a tröszt helyzetfeltáró komplex fejlesztési javaslatot készített a minisztérium vezetői részére a személyszállítás színvonalának javításához segítséget kérve. — A vállalat gzálUtási teljesítményeinek mutatói sok tekintetben elmaradnak az országos átlagtól. Milyen intézkedések szükségesek a lemaradás behozására? — Az autóbuszközlekedésnél ugrásszerűen nőtt a teljesítmény, a férőhely gazdálkodás és a bevétel. Nem ilyen mértékben javult a teherforgalom teljesítménye. Köteleztük a vállalatot a szervezettebb fuvarozás kialakítására. ehhez helyszíni segítséget is adtunk. Érdekes, hogy amíg a fajlagos költség- ráfordításban, kapacitás-kihasználásban a szakmai átlag fölött van a vállalat, addig a munka szervezettségét jellemző egy tonnára jutó állásidő. az egy főre jutó bevétel mélyen a szakmai átlag alatt van. — Az említett gondok milyen kihatással vannak a vállalat dolgozóinak mnkakörülménye- ht, jövedelmi viszonyaira? — Az előbbiek tulajdonképpen behatárolták a dolgozók bér- és jövedelmi viszonyait. Az utóbbi öt év első felében e téren a vállalat rendkívül elmaradott volt. összesen viszont 30 százalékos bérfejlesztés történt Tavaly különösen jelentősen javult a bérszínvonal egyes állománycsoportokban elérte a 10—15 százalékot. A tröszt vezetése olyan intézkedést hozott, hogy 5—6 napnak megfelelő nyereség kifizetéséhez átmeneti segítséget ad a vállalatnak, miután az az évközben az összes forrását felhasználta bérjavításra. Az elmúlt évek különböző pénzügyi támogatása egy részének a visszafizetésének a vállalat részére kötelező határideje 1977. vége. — Mit várnak a vállalat vezetőitől és dolg07óitól, hogy a kő- vetkező években ne legyen fennakadás a gazdálkodásban? — A tröszt felső vezetése az addig tett intézkedésekhez képest még többet vár a vállalat felső vezetésétől. Azok az intézkedések, amit a vállalat vezetése tervez, a különböző szinteken bekövetkezett személycserék, valamint a vállalati párt- és szakszervezettel való fokozottabb együttműködés ha tovább folytatódik, akkor várható, hogy a megszabott terveket teljesítik. Ha a dolgozóik pontosan ismerik a feladataikat. normális munkakörülményeket teremtenek nekik akkor magukévá teszik s vállalat célkitűzéseit. Mindehhez segítséget ad a tröszt is. elsősorban a forgalom és a kereskedelem területén, de a munkaügy, a műszaki karbantartás kérdéseiben szintén rendszeres konzultáció folytatnak a helyszínen. Lény! Botorul A városiasodó Fehérgyarmat árvíz után épült többszintes lakóházai Négy éwel az árvíz után A víz magasságát, tömegét, sebességét, az okozott károkat tekintve az 1970. május 14-éh ránktört árvíz túltett minden korábbin. Szegény emberek sok éves munkája vált a vakon pusztító víz prédájává. Egyik napról a másikra 30 ezer ember vált hajléktalanná. Az árvízi katasztrófa első pillanatában megmozdult az egész ország. Kollektívák és egyének ajánlották fel segítségüket. Az országos összefogásnak köszönhető, hogy megyénk árvízsújtotta területén nem lett úrrá a kétség- beesés. ötezer-nyolcszázhet- venegy rombadőlt, a víz martalékául esett lakást építettek újjá. Száztizennyolc közintézmény — óvodák, bölcsődék, iskolák, orvosi rendelők, könyvtárak, kulturházak, kollégium, áruházak — szerepel többek között a megvalósított létesítmények listáján. — A csenged nagyközségi közös tanács területén, mely nyolc községet ölel magába, 546 lakást' építettek újjá — mondja Jenel Lajos tanácselnök. — A mezőgazdaságot ért kár szinte felmérhetetlen, de már túl vagyunk a nehezén. Az új óvodákkal és bölcsődével, a gyerekek elhelyezését megoldottuk. A vízmű a járulékos beruházások hij- jával üzemel. A község négy termelőszövetkezete közül egy — igaz a legnagyobb — küzd csak gazdálkodási nehézségekkel. A tízezerét meghaladó lakosságból sok az ingázó. Hétszáz ember — zömében nő — foglalkoztatását kellene megoldanunk. Amit örömeink között tartunk számon: Kezdünk szót érteni a lokalizációs gáton belül maradt emberekkel. 1974-ben eddig §6 család — többségükben Komlódtótfaluból — jelentette be átköltözési szándékát. Csengersima látképéből a vakítóan fehér Géci-sor emelkedik ki. Az utca két oldalán tíz-tíz ház, szinte megannyi tévéantenna. A 4-es szám alá, Jánosi Istvánékhoz nyitunk be. A gazda és felesége szíves szóval, a tennivalók sorolásával kezdi: — Most éppen az udvar rendezése, a fák kezelése van soron. Van tizenhat kis almafánk. — A beszélgetés a szobában folytatódik. Az asz- szonyka veszi át a szót: — A fércemet leszázalékolták. így éjjeliőr. A két gyerektől én is csak négyórás munkát tudok vállalni. Takarító vagyok a Lenin Termelőszövetkezet iuhistállójában. így aztán még csak az egyik szobát tudtuk bebútorozni. A részlet magas, nehéz fizetni. Jánkmajtison az árvízkor az egyik legelkeseredettebb °mber Fazekas^ Endre volt. Mis fizette ki a lakásépítkezés OTP-s költségeit, máris »'vitte az árvíz. — Kétszer építettem én erre az alapra. A baj az volt, hogy először vályogból. De most tégla az egész épület. Ex már ellenáll az árnak Is, Fazekas Endre 1948 óta dolgozik a MÁV-nál. Váltó- St. Három fia van. A felesége tsz-tag. A vasúttól 45 ezer forint támogatást kapott. — Jól jött a pénz. Kevesebb a lakásrészlet, így be tudtuk bútorozni mind a két szobát. Az építőknek, az országnak még azért is hálás vagyok, mert 1970. augusztus 20-án a községben, meg a járásban is elsőként nekem adták át a kész lakást. A tanácselnök, Nemes István a felépült lakóházak mellett sorolja az új létesítményeket: — Nyolctanterme* Iskola, kulturház, vízmű. — Hozzáteszi rögtön: — Néha a fejűnkhöz vágják, hogy „Ahol a legjobban sepert az ár, oda jut el legkésőbb az ivóvíz”. És igazuk van, mert a gerincvezetékre volt pénzünk, a közelebbi utcákban Is ott van már a víz, de a távolabb lakóknak még bizony várni kell. Az árvíz legjobban a fehérgyarmati járás községeit sújtotta. Aki ma járja a járás községeit, az emberek tudatában a katasztrófának hírét sem találja. Nem, annak ellenére, hogy a járás dolgozóinak építési és más kölcsö- nökben 450 millió nyomja a vállát. Hogy az emberek tudatában miért van jókedv és bizakodás, arra Széles Lajos, a járási hivatal elnök« így válaszol: — Dolgos a ml népünk.' Nem az égből várja a mannát, hanem küzd az eredményekért keményen. Szorgoskodásuk nyomán, eredményesen gazdálkodnak mezőgazdasági termelőszövetkezeteink. Jól fizetnek. így a lakosság hangulata Is jó. Azzal meg, ha bővíteni tudnánk ipari lehetőségeinket, hozzájárulnánk az életszínvonal további fokozásához. Slgér Imre és Elek Emil riportja Biztonságban a huszonnyolc kilométeres védőgát mentén. Vidám Óvodások egy csoportja Csenget AJ lakónegyedének óvodájában* Ilyen ABC-áruházak épültek a SzamoskSzben.
