Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

«XXI ÉVFOLYAM, It SZÁM f ARA: 1 FORINT UH MABCIUS 24, VASÄRNAF érettségi vei — műhelyben (Tfl. oláaf Gyorsítják as ál bölcsődék építését Nyíregyházán <8 oldal) Jelentések bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről (ti. oldal) Munkás* dinasztiák Vannak üzemek, ahol akár családfának beillenék a létszámnyilvántartás, mert szülőket, gyerekeket, testvé­reket, sógorokat összevéve húszán, harmincon dolgoz­nak ott. Családi gyár? Miért ne? Rossz ez? Nagyon jól Aki gyárba jár, s még in­kább, aki ott dolgozik, jól tudja, a munkás dinasztiák magatartásukban, gondol­kodásukban legtöbbször az átlag fölé emelkednek, hí­rük, tekintélyük van, s ma­guk is úgy vélik, a példa kötelez. Ezer az ága-boga annak, miként verbuválód­nak e családi, rokoni di­nasztiák, miért követi a test­vér, a gyerek • rokon az előtte járó útját, egy valami azonban bizonyos. Csak rit­kán iparancsszóra, a szülői szigornak, a családfői aka­ratnak engedve. Talán azért, mert otthon jót hallott a munkahelyről, Inert tiszteli a szülő, a testvér, a rokon szakmáját, munkáját, becsü­letesnek tartja a fizettséget, nehezebben találná meg a helyét idegenek között... Ne kutassuk a személyes in­dítékokat, azaz, kutassuk, de más módon. A munkahely eszközeivel, lehetőségeivel, szándékai­val, és terveivel. Mert a mun­kás dinasztiák léte, gyara­podása feletti örvendezé­sünk nehogy elfeledtesse: kölcsönösen előnyös kapcso­latról van szó! Azzal, hogy váz öreg Barna Márton bá­csi behozta a fiát a gyár­ba", a gyárhoz való ragasz­kodását, a ayár jövendőjébe vetett hitét fejezte ki. > Megtörtént, hogy lehur­rogták a főművezetőt, aki egy család tagjaiból szer­vezett brigádot; végül nagy- nehezen megengedték. Ez a munkacsoport ma aranyko­szorús szocialista brigád, s a mag most is a család, de örömmel vettek maguk közé Idegeneket. Másutt nem né­zik jó szemmel, ha férj is, feleség is egy helyen dolgo­zik. Mi a baj ebben, ha a munkapadoknál nem kelet­kezhet összeférhetetlenség? S nem kegyként, hanem ter­mészetes kötelességként kell felvenni annak a fiát, lá­nyát. aki tíz vagy több esz­tendő becsületes munkájá­val kovácsolt szavainak hi­telt magának fajsúlyos er köles’ tőkét Sőt. oéldakén* lehet állítani őket: ilyen mó dón is ragaszkodnak a gyár hoz. a vállalathoz, s a mun kahelv meg hozzájuk, gyere keikhez Büszke lehet az a munka hely ahol egész padsort foglalnak el termelési ta nácskozósokon. vállalati ün­nepségen a családi dinasz­tiák. O. Budapesten tartották Javuló gazdálkodós a Duna-bizottság 32. ülésszakát Növekvő nyereség a szabolcsi vállalatoknál A Duna-bizottság 32- ülés­szakát 1974. március 12— 23. között Budapesten tar­tották meg. Az ülésszak munkájában Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság, dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság. Ion Cotot, a Román Szocialista Köztársaság, V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, E. Maloveczky. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselőjének helyettese, V. Stalio. a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság képvise­lőjének helyettese, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, a Magyar Népköz- társaság képviselője, vala­mint a fenti képviselők ta­nácsadói és szakértői vettek részt. Az ülésszak munkájában részt vettek a Vaskapu fo­lyami szakigazgatóság kép­viselői, a Rajka—Gönyű fo­lyamigazgatóság képviselői, az NSZK közlekedési mi­nisztériumának szakértői, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkársága, a KGST titkársága, a távköz­lési világszervezet, valamint az UNESCO képviselői. Az ülésszak megvizsgálta és határozatokat fogadott el hajózási és ezzel öszefüggő más kérdésekről, valamint hivatalos és egyéb kapcso­latok létesítéséről a Duna- bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek, ne­vezetesen a KGST között. Az ülésszak megtárgyalta a bizottság által végzett mun­káról szóló jelentést és elfo­gadta a Duna-bizottság mun­katervét az elkövetkező idő­szakra. Az üzemek, vállalatok már az idei év tervfeladatain dol­goznak, de február végén és március hónapban adtak il­letve adnak számot részlete­sen, minden területet elemez­ve a múlt évi gazdálkodá­sukról. A mérlegek adatai­ból reálisan kitűnik, hogy hol érték el a legmagasabb ered­ményt, de az is, hogy hol kell még javítani. A jó munka egyik mérője a nyereség, az, hogy a dolgozók milyen mér­tékben részesedtek a vállala­ti eredményből. Az össze­hasonlítási alap az 1972-es év. Négy vállalatnál néztük meg, hogy a megtermelt, a múlt évinél magasabb ered­ményt hogyan érték el, ho­gyan alakult a dolgozók ré­szesedése. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat termelési értéke 378 millió forint volt, 11 mállió­W magasat* a mát trviadL A vállalati eredményben Je­lentős. mintegy 12 milliós többletet értek eL, ha a trösz­ti nyereségelvonást nem te­szik figyelembe. Ennek alap­ján a kiosztott részesedés a korábbi évhez képest meg­duplázódott. A 880 ezer fo­rint azt jelenti, hogy a válla­lat egy dolgozójára 25,3 nap­nak megfelelő nyereség ju­tott. A vezetőség több iwtérice­dést dolgozott Id a magasabb eredmény érdekében. Külön­böző anyagi ösztönzéseiket ve­zettek be. célfeladatokat tűz­tek ki a termelékenység in­tenzív növelésére. Ennek kö­vetkeztében csökkentek a termékek energia felhaszná­lási mutatói, az úgynevezett fehéráru — benzin, gázolaj — kihozatali százaléka növeke­dett. de emelkedett az ofctám- szám javító pirolizis benzin feldolgozásának színvonala. Ennek következtében, több. értékesebb terméket — pél­dául 86-os autóbenzint — tudtak termelni és értékesíte­ni. Jelentős volt a desztil­lációs és a pirolizis üzemré­szek magas eredménye. A nyírbogdányi vállalat a részesedési alapból szociális, kulturális, sport és egyéb jó­léti célokra 150 ezer, a szo­cialista brigádok jutalmazá­sára 80 ezer forintot tartalé­kolt. Annak elleniére, hogy a ter­melési érték nem változott 1972-höz viszonyítva mégis egymillió forinttal magasabb, mintegy 4 millió 100 ezer fo­rintot osztott ki a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vállalat négyezer dolgozójának. Csök­kent a vállalat árbevétele, de gazdálkodásának színvonala emelkedett. A már említett eredmény­ből 3 millió 600 ezer forint­tot bérarányosán fizettek ki, 500 ezret pedig differenciált részesedésként Itt a fizikai dolgozok és az alkalmazottak közötti felosztási arány 70,— 30 «zúzalékos. Az alkalma­zottak közül is általában azok kaptak, akik kis fizeté­rfhsfc éi nem pnee#8flto1S Tartalékra 500 ezer loefcto» hagytak — tekáaép*bésn% egyéb juttatásokra, *g eseté*. ges reklamációra. A dolgozók: 1973-han • kén* ponti bérfejlesztéssel együt* 7,4 százalékos béremelésben részesültek, melyből több. mint 3 százalék saját erőből történt A* idén *a váűlaiat közei 6 százalékos bérfegteco- oést tervezett. ipari és mosószer már ered« ménye elérte a 82 millió fo­rintot, • korábbi 25 millióval szemben, A 479 dolgozó kö­zött 1 millió 211 ezer forav. tot Bzettek ki, ami 30 naprnat» fele* meg. A törzsgárda ta­goknak a tagsági időtől füg­gően 20—50 százalékos pótlé­kot adtak. Az üzemrészek Jrözö a JeiS eredményesebb a mosószer- üzem volt. mely munka j* nagyban hozzá járult az 545 milliós termeié értékhez, % nyereséghez. Az eredmény alakulását feltétlenül megha­tározta a mosószer termeié« 68 százalékos emelkedése, » rezsiköltségek közel négy százalékos csökkenése és • kedvező ‘exportszállítások. A Nyíregyházi Vasszerke­zeti és Gépipari Vállalatnál a termelékenység javításával, ösztönzőbb bérezési rendszer — teljesítmény és prémiumod rendszer — bevezetésével nö­velitek a vállalat árbevételét, a termelési értéket. Ez meg­látszik az eredményességen :9 — 2 millió 100 ezer forintod nyereségrészesedést fizettek ki 850 dolgozónak. Most ka­pott nyereséget az a közel háromszáz dolgozó is. akik aa összevonáskor a gépjármű­technikai vállalattól kerültek a VAGÉP-hez. Valamennyi tevékenységük nyereséges vált, s ezért a ió eredményből tartalékolni a tudtak kiváló dolgozók ju­talmazására, lakásépítésre, a szociális és kulturális alapra, az átlagon felüld munkát vég­zők számára, mintegy 500 ezer forintot. R. J, A Gyulatanyai Állami Gazdaságban három nagyteljesítményű géppel megkezdték a bur­gonya ültetését. A gazdaságban mintegy 200 hektár holland buigonyát ültetnek. TAVASZI MUNKA A FŐJ DEREN Támogatjuk a DIFK-nek a viemami probléma rendezésére irányuló javasltait gyalásain a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormánya által már- :ius 22-én előterjeszteti lat- >onto6 javaslatról. A kül- igy miniszter támogatásunk­ról biztosította a DIFK-nek a vietnami probléma rendezésé­re irányuló javaslatait, ame­lyek teljes mértékben meafe. lelnek a párizsi megállapodás lemének. Púja Frigyes, külügymi­niszter kérésükre fogadt? Nguyen Thanh-t, a Dél vietnami Köztársaság és Dán Tran Ngoan-t, a Vietnam Demokratikus Köztársasé nagykövetségének ideiglene ügyvivőjét. A Dél-vietnam Köztársaság ideiglenes ügyvi vője tájékoztatást adott a ké dél-vietnami fél ná»-»wi tár­Az apsgyi Hunyadi Tsz 180 holdas gyümölcsösében hamarosan befejezik aa első permete­zési munkát. (Elek Emil felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents