Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
KELET-MAGYARORSZÄO f. oWsA Í IBM. március 3. Új hajtások BIZONYÁRA SOKAN ÉSZREVETTÉK MÁR, hogy a különböző fórumokon menynyi az új arc, az új hang. Tanácstagi beszámolón, falugyűlésen, brigádmegbeszélésen, tantestületi ülésen, társadalmi szervek testületéinek vitáin, szűkebb ke- rekasztal-beszélgetések, ankétok során sok olyan ember mond véleményt, kér szót. akik azelőtt valamilyen okból nem szóltak. Csak a több mint kétszázhúsz szabolcsi falugyűlésen — ahol legalább harmincötezren vettek részt, kétezer felszólaló mondta el saját vagy egy szűkebb kollektíva észrevételeit községfejlesztési ügyekben, a szolgáltatások javításáról, az ifjúságpolitikai határozat megvalósításának problémáiról. Észrevehetően olyan emberek százai és ezrei javasolnak, kérdeznek, bírálnak, dicsérnek, kutatják környezetük rejtett anyagi és szellemi tartalékait, akik most jutottak el odáig, hogy érdemesnek. sőt. szükségesnek tartják kimondani véleményüket. Nem a saját hangjukat szeretik hallani, nem a szereplési vágy hajtja őket. hanem az a felismerés, hogy mind több hasznos javaslat valósul meg, kerül be a többéves programokba. Ezért nem hiábavaló szót kérni, élni a demokratizmus által nyújtott jogokkal. Mindez azért igen kedvező, mert mind több szűrőn mennek át a problémák, feladatok, mind többen érzik magukénak a megvalósulás örömeit, buktatóit. Mind kevesebb az olyan tanácskozás, munkahelyi fórum, ahol a részvevők szinte előre tudják. kik fórnak szót kérni, akiknek úgymondván bérelt helyük van a véleménynyilvánítók, felszólalók között. Megbecsülést érdemelnek, jegyezzük meg nyomban, a közéletben törzegárda múlttal rendelkezők, akik fáradhatatlanul képviselik környezetük, utcájuk, kerületük, munkahelyük, vagy éppen bérházuk lakóinak érdekeit. Mondják el, olykor sok-sok fórumon észrevételeiket. Nagy hiba lenne csendre inteni, lebeszélni őket a köz érdekében való munkálkodásukról, amelyért nem jár semmilyen fizettség. Legfeljebb egv köszönöm. De legalább ilyen hiba lenne. ha nem figyelnénk azokra, akik ritkán szólnák, nyilatkoznak meg. Az ilyen embereket nyomós ok, lényeges problémák késztetik arra. hogy leküzdjék hallgatásukat, lámpalázukat és szót kérjenek. Néha nem is nyilvánosan. nem is személyesen, hanem a munkahelyi vagy más fórum névtelenül maradó hozzászólóinak, kérdezőinek sorában. S ha valóságos problémákat feszegetnek, éppolyan figyelmet érdemelnek, mint a csiszolt stílusban előadott felszólalások. bátorítani, buzdítani KELL az újakat, akik meglehet, nem mindig ismerik a maga teljességében a problémákat, nem is biztos, hogy mindig rátapintanak a leglényegesebbekre. Az egyik városi fórumon több mint kétszáz — többségében ezreket érintő — kérdés, javaslat került papírra, melyekre a várce illetékes vezetői válaszoltak. Városfejlesztés. ellátás, közlekedés egészségügy, és még sok-so* téma. Volt köztük olyan is, amel> mosolyra késztette a rész vevőket. Nevezetesen, az egyik kérdező azt tette szóvá; miért csak két műkő- szörüs van Nyíregyházán... Apróság mondjuk — legalábbis a sok milliós beruházási és egyéb kérdésekhez képest. Mégis, sok háziasz- szony mindennapi bosszúsága. egy kés, olló élezésére hetekig, hónapokig kell várni. S ebből az apróságból egy nagyobb gond is előbukkant. Az, hogy nemcsak a háztartások eszközeinek élezése hihetetlenül nehéz, nem megoldott a kórházak, egészségügyi intézmények műszereinek karbantartása sem, szükségessé válik egy szövetkezeti. vagy vállalati mű- köszörüs részleg létrehozása... Csupán azért említettük a ritkaság számba menő példát, hogy elmondjuk: a legjobb bátorítás a közéleti témák iránti fogékonyságra, a ma még közömbösnek látszok érdeklődésének felkeltésére, ha sorban megvalósulnak a közérdekű és egyben magánérdekű javaslatok. Nem késnek a szükséges intézkedések. Olykor vitázni, érvelni is kell az intézkedésre, válaszadásra hivatott vezetőknek. De sohasem maradhat el a friss „visszajelzés”, az újszerű megközelítés elismerése. Ész- revevése annak, hogy odafigyelnek az új hangra. Autósnyelven szólva: a Tanuló Felszólalóra. MINDENNAPJAINK DEMOKRATIZMUSÁT, hatókörének növekedését, mélységét jelzik a ma méá tanuló, tapogatózó megnyilatko- zók. Legyenek bárhol. tanácsi, népfront ülésen, ÁFÉSZ részközgyűlésen, tsz- zárszáma dáson, vagy a főiskolai tanács ülésén. Közgondolkodásunk mindjobban igényli a közös ügyek megoldásában való tevékeny, tartalmas részvételt, amely nem testálható néhány emberre. A sokaság részvételére van szükség egy-egy fontos helyi döntés előtt, de nem mellőzhető utána sem. Természetesen nem csupán a szavak erejéről van szó. Emlékeztetve a szabolcsi falugyűlések kétezer — többségében — közérdekű és meg is valósítható javaslatára, ez nyilvánvaló. Tettek, kezdeményezések. fizikai és szellemi társadalmi munkák, falu- és tsz-krónikák, iskolaszépítés, diákotthon-bővítés. út. járda, kút, hagyományos községfejlesztési tennivalók húzódnak meg a szavak mögött. Szabolcsi, szatmári, beregi emberek százai, akik korábban többnyire külső szemlélői voltak a dolgoknak, most ízlelgetik, mit jelent egy kicsivel túl látni az én házamon, az én portámon. Egy népfront megyei elnökség' ülésen került szóba: vajon társadalmi munkának minősíthető-e az a tevékenység, amikor emberek százai ülnek le vitázni, tanácskozni egy-egy községet, várost érintő problémában. Az ötletek, javaslatok mindenképpen egyfajta szellemi tevékenységet, teljesítményt foglalnak magukban, bárhogyan is minősítjük, elfogadjuk-e társadalmi munkának vagy sem. Hogy idegfeszültséggel, szellemi, olykor testi megerőltetéssel járnak az ilyen szereplések, erről legfeljebb a család körében esik szó. NEM AZ AGYONÉRTE' KEZGK védelmében és megdicsőülésükért szóltunk. A demokratizmus új hajtásait említettük meg, amelyek a fogalom emberi lényegét, hátterét alkotják. A gondolkodó és cselekvésre kész emberek, új arcok, hangok %zrevevését közéletünk sokkok színterén. Azokat, akik kevés szóval is sokat tudnak mondani, akiknek kezdeményezése, javaslata most kezd bejutni a nagy áramkörbe. Becsül iük még jobban. gazdálkodjunk ésszerűen az ni. friss energiákkal. Páll Géza Dr. Mázsári István Dr. Alexa Dr. Gluchman JeSzcnszki Miklós László István Vadon Gusztáv Balogh József Szerkesztőségi kerek asztal A társadalmi tulajdon védelméről Az MSZMP Szabolcs-Szat már megyei Végrehajtó Bizottsága tavaly március 7-én tárgyalta meg a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét és meghatározta az ezzel kapcsolatos állami, gazdasági és p olitikai feladatokat. A végrehajtó bizottság határozata kiemeli az anyagi ösztönzés fontosságát, az üzemi demokrácia fejlesztését, a kollektív ellenőrzés megjavítását, a kispolgári szemlélet és magatartás elleni harcot, a tudalformálás fontosságát, a párt&zervek és szervezetek fokozott felelősségét. Rögzíti a gazdaság vezetők feladatait is: fokozottan védjék területükön a társadalmi tulajdont, a közélet tisztaságát és személyre való tekintet nélkül lépjenek fel minden ezt sértő cselekedet ellen. A határozat meghozatala óta egy év telt el. Az azóta végzett munkáról tartottunk kerekasztal-beszélgetést dr. Alexa Miklós megyei főügyésszel, dr. Gluchman László ezredes megyei rendőrfőkapitánnyal, J eszenszki Istvánnal, az ÉPSZER Vállalat igazgatójával, dr. Mázsári Istvánnal, a megyei bíróság elnökével és Vadon Gusztávval, a nyírmegy- gyesi Petőfi Tsz elnökével. Szerkesztőségünket Balogh Jó. zsef képviselte. DR. ALEXA MIKLÓS: Az elmúlt tíz évet értékelve azt kell megállapítanom, hogy megyénkben a társadalmi tulajdon (sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 1969-ben volt a legmagasabb. Azóta hullámzásokkal ugyan, de csökkenő tendencia érvényesül. 1972-höz viszonyítva 1973-ban példáiul mintegy tíz százalékkal volt kevesebb az ilyen bűncselekmények száma. Ez a csökkenés elsősorban jogszabály- alkotás következménye, mert az önkiszolgáló bolti lopások ismét szabálysértésnek minősülnek. A bűncselekményekkel a társadalmi tulajdonban okozott károk összege Í6 csökkent mintegy 30 százalékkal. Ebben azonban szerepet látszik az is. hogy több jelentős kárösszegű bűnügy nyomozása objektív okok következtében elhúzódott, a befejezésük a közeljövőben várható. Ipar fejleszti» és vagyonvédelem DR. GLUCHMAN LÁSZLÓ: Valóban így van. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények számszerűsége csökkent, de ezt nem csak az önkiszolgáló boltokkal kapcsolatos jogszabályra vezethetjük visz- sza. Más területeken is van csökkenés, például a társa, dalmi tulajdon elleni sikkasztások, a hanyag kezeléssel elkövetett bűncselekmények számában. Megnyugtató, hogy megyénk iparának dinamikus fejlődése ellen''re sem nőtt, hanem csökkent az iparban a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma. Egyedül a közlekedésé« szállítás területén tapasztalunk emelkedő tendenciát cs nincs csökkenés az építőiparban sem. JESZENSZKI ISTVÁN: Ez a tény az építőipar sajátos helyzetéből is adódik: szétszórt munkaterületek, 6ok a" vág, melynek nagy részi aránylag könnyen mozgatható és iól hasznosítható. Mégis úgy vélem: a stagnálást is kedvezően kell értékelni, hiszen az utóbbi években sokkal gyakoribbak az ellenőrzések. Rendészetünk Szorosan együttműködik a rendőrségiéi és sokat javult a belső ellenőrzés is. Nagy energiát fektetünk a dolgo. zók tudatformálására meg kell azonban mondanom, hogy nem mindig ériük el a várt hatást DR. MÁZSÁRI ISTVÁN. Az ítéleteknél a kárértékben nem mutatkozik olyan arányú csökkenés, mint az előbb hallottuk. Ennek oka, hogy szigorúbbak lettek a bírósági ítéletek és — sajnos — akad néhány jelentős kárt okozó bűncselekmény is, amely az egy elkövetőre jutó kárösszeget megemeli. Lényegesen kisebb összegekről van szó, de fontos megemlíteni a mezőgazdaságot, mert a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények fele lopás, ennek pedig 43 százaléka a mező- gazdasági üzemeket sújtja. VADON GUSZTÁV: Szerencsés helyzetben vagyok, mert a mi termelőszövetkezetünkben ritkán fordulnak elő lopások, vagy egyéb bűncselekmények. A múlt évben mindössze 7 fegyelmi eljárást indítottunk, az okozott kár sem volt jelentős. Ezt az eredményt annak tulajdonítom, hogy kezdettől szigorú,, an bíráltuk el az ilyen eseteket még akkor is, amikor sokkal gyengébb volt szövetkezetünk. De köze van ehhez annak is, hogy jó kapcsolat alakult lei a tagság ég a vezetők között, egyre több jól kénzett szakemberünk van. akik jelentős tudatformáló tevékenységet végeznek. A lazaság következményei DR. ALEXA MIKLÓS: Rendszeresen vizsgálni és elemezni szoktuk azt, hogy milyen körülmények teszik lehetővé a bűncselekmények elkövetését. Az a tapasztalat, hogy leggyakrabban az ellenőrzés lazaságai, hiányos volta, vagy esetleg teljes hiánya játszik a legjelentősebb szerepet ebben. Ezért nem észleli a gazdasági egység vezetése a bizonylati fegyelem lazaságait, a számvitel hiányosságait, a gyakori mulasztásokat az anyagkezelés l)en és a raktározásban. Minthogy nem észleli, nem is követ el mindent ezek megszüntetése érdekében Nyilvánvaló, hogy azok. akik szeretnek a zavarosban halászni. kihasználták ezeket a lehetőségeket. Még mindig előfordul, hogv szakképzetten, nem eléggé jártas, vagv vagyon elleni bűncselekmények miatt már bűntett--11 előéletű személvt állítana1- be savas- és pénzkezelésül egvü+tiárő beosztásba. Magyarán mondva: „kecskére bízzák a káposztát". Nem egyszer pedig a rokoni ö&z- szefonódások gátolják a megfelelő ellenőrzést. DR. GLUCHMAN LÁSZLÓ: Az okok közé sorolnám a kispolgári szemléletet, amelynek közismert megnyilvánulása a harácsolás, a jogtalanul, a munka nélkül szerzett jövedelem iránti vágy. Ez végső soron összefügg az igények gyors növekedésével: a túlzott igények gyakran vezetnek bűncselekmények elkövetéséhez. Ilyen okok játszanak legtöbbször közre a mérleghamisításoknál, a legkülönbözőbb manipulációknál is és a vezetők mindezt gyakran úgy tüntetik fel, mintha a közösség érdekében cselekedtek volna. DR. MÁZSÁRI ISTVÁN: Néhány vezető valóban úgy tünteti fel kisebb csoportjának érdekeit, mintha az fontosabb lenne a társadalom érdekeitől. Sokan nagy gondot fordítanak például a vállalat, a tsz fejlesztésére és lényegesen kevesebbet a meglévő értékeik megvédésére. Több példát találhatunk arra is, hogy a tulajdonvédelem javításának egyetlen útját az anyagi ösztönzésben látják és nem figyelnek arra. hogy ez nem mindenütt éri ei a kedvező hatást. Félreértelmezett önállóság DR ALEXA MIKLÓS: A problémák gyökerét a gazdaságvezetők egy részének helytelen szemléletében kell keresnünk. Ezpk rosszul értelmezik a gazdasági vezetők önállóságának az állami felügyelethez és a külső ellenőrzéshez való viszonyát, a külső ellenőrzést a vállalat belső ügyeibe való beavatkozásnak tekintik, K úgy érzik, hogy önállóságúkat csorbítja. Más gazdasági ve. zetők felnagyítják az objektív helyzetükből adódó gondjaikat — munkaerőhiány, bérkérdés, bérfeszültség —és ezekre hivatkozással nem mernek a fegyelmezés, a felelősségre vonás eszközeihez nyúlni: attól félnek, hogy elmennek más vállalathoz a dolgozók. Még mindig tapasztalható a gazdasági vesztegetés, köznyelven .kenés”. Ajándékokat, pénzt adnak hiánycikkek beszerzésénél, vagy éppen ha jogtalan előnyökhöz kívánnak jutni. Politikailag is igen káros az a vezetői szemlélet mely a különböző tervek és feladatok határiJőben való teljesítését ilyen módon képzeli él. DR. MÁZSÁRI ISTVÁN: Még mindig hiányzik a gazdasági vezetők egy részénél a kellő törvénytisztelet. Ezt példázták az eddig elmondottak és az az eset is. amelyik éppen a papokban történt. Az egyik termelőszövetkezet vezetői kéréssel fordúltak a bírósághoz: jogerősen elítélt könyvelőjüknek csak később kelljen büntetését letölteni, mert szükség van rá a zárszámadás elkészítéséhez. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a könyvelő korábban is volt büntetve, a tsz vezetői ennek ellenére komoly, felelősségteljes munkát bíztak rá. A vezetők többsége becsülettel dolgozik JESZENSZKI ISTVÁN: Egy kicsit úgy tűnhet, mintha a társadalmi tulajdon védelme kizárólag a vezetők feladata lenne. Kétségtelen, hogy a gazdasági vezető felel beosztott dolgozóiért is, de éppen emiatt kell jobban megválogatni a középvezetőket, ók is felelősek saját területükért. VADON GUSZTÁV: Termelőszövetkezetünkben ilyen téren sincs probléma. Nem csak vezetők, középvezetők, raktárosok, hanem még a gépjárművezetők, traktorosok is rendelkeznek erkölcsi bizonyítvánnyal és talán ez az oka. hogy egyetlen külső ellenőrzéstől sem ijedtünk meg, sőt igényeljük. DR. ALEXA MIKLÓS: Nem szeretném, ha az eddig elhangzottakból bárki is azt a következtetést vonná le, hogy mi minden hibáért a vezetőket és csakis a vezetőket kívánjuk felelőssé tenni. Nincs szó bármiféle vezetőellenességről, hiszen a vezetők túlnyomó többsége becsülettel látja el a feladatát. Azért esett szó mégis a legtöbbet a vezetőkről, mert a társadalmi tulajdon védelme tekintetében egyrészt ők tehetnék a legtöbbet, másrészt övék a legnagyobb felelősség is. Vannak azonban olyan bűncselekmények, amelyeket csak a vezetők követhetnek el, és gyakran éppen ezek okozzák a legsúlyosabb kárt. Érthető, hogy ezek a bűnügyek foglalkoztatják legjobban a közvéleményt. A 100 ezer forinton felüli kárt okozó társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények nem a gyakoriságuk, hanem az abban résztvevő vezetők személye. a kár nagysága és az ügy egyéb kihatásai miatt keltik fel az érdeklődést. DR. GLUCHMAN LÁSZLÓ: Feltétlenül ide kívánko. zik azoknak a termelőszövetkezeteknek az esete, ame- lvek vezetői ellen bűnvádi eljárás folyik. Esetükben sem mindegyiknél az egyéni haszonszerzés volt a cél. de a mérleghamisítások, a hitelek célellenes felhasználása. az el nem végzett munka díiazása a közős tulaidont károsította. A magyarázat legtöbbször: a közösség. a csoport érdeke pedig —minden ilyen esetben — leginkább a közösség fizet rá az effajta ,iő*Zkonvságra”. Sok konkrét példa, sok hasznos javaslat hangzott még el a kerekasztal-beszélgetésünkön a társadalmi tulajdon védelméről. a szabálysértések és bűncselekmények megelőzéséről, a felelősségről Örömmel hallottuk, hogv csökkent a öűncselekménvek száma, de sok még a feladat. Mtt^erek. előtt a megyei párt-vb határozatának következetes végrehajtása. a szemléletben lévő fogyatékos«égők felszár- "p az érvényben lévő rendeletek, maradéktalan megtartá«’ a társadalmi és csoportérdekek öss -eh an gotten Fs ez nem csak a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek, hanem valamennyi» ünk közös feladata.
