Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

4. oWal RELET-MAGYARORSZÁÖ T?74. március 59. Újdonságok 1 udományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Az őszibúza vegyszeres gyomirtása Fontos a vegyszerek választéka — Az üzemi munkacsúcs mérsékelhető A megyében 65 182 ha te­rületen termelnek őszibúzát. Az elmúlt évi 33,0 q/ha me­gyei termésátlag a jó fajta­potenciál, a gondos agro­technika, a nagy adagú mű­trágya és nem utolsó sorban a rendelkezésre álló korsze­rű és alkalmazásba vont vegyszeres gyomírtószerek közös eredménye. A . vegyszeres gyomirtásra több alkalmas vegyszer áll az üzemek rendelkezésére. Az engedélyezett készítmé­nyek választéka és a ha-ra vetített anj4Pgköltsége az alábbiak szerint alakul. Dikonirt D normál dózis esetén 29 Ft/ha, Dikotex 40 EC normál dózis esetén 25- 27 Ft/ha, Aniten D normál dózis esetén 82-136 Ft/ha, emelt dózisban 211 Ft/ha, Aniten M normál dózis ese­tén 100-118 Ft/ha, emelt, dózisban 254 Ft/ha, Gabonil (H—18—C) normál dózisban 125-140 Ft/ha, emelt dózisban 140-175 Ft/ha, 2-4 D amin (Dikamin Df 30 Ft/ha, Aniten DS 220 Ft/ha, Sys 67 ME közölt ára nincs, Dicuran 80 WP 263-321 Ft/ha, Banvel M (2 lit/ha) 165 Ft/ha. A vegyszerválasztékra nagy szükség van. Egy-egy készítmény használatának velejáró következménye, hogy a készítményre érzékeny gyomfajokat radikálisan ki­írtja Az ellenálló, vagv ke­vésbé érzékeny gyomfajok szaporodása, terjedése így za­vartalanná válik, és az új ki­alakuló gyomaspektusban részarányuk évről-évre foko­zatosan emelkedik. A Dikonirt D és Dikotex pl. a 10-15 éve igen nagy ter­melési költséggel végzett acatolást radikálisan megol­dotta. Ezzel egyidőben viszont ezek a készítmények teret engedtek a nagyszéltippan, (Apera spica-venti), a galaj- félék Galium spp., a pipité­rek Anthemis spp., és néhány egyéb fontos gyomfaj elterje­désének. A széles vegyszerválasz­tékra azért van szükség, hogy az üzem növényvédelmi szak­embere mérlegelve az őszi­búza gyomviszonyait, célzott védekezést tudjon végezni. 1-2 gyomfaj ellen is indokolt lehet egy készítmény alkal­mazása. A permetőszer jó megvá­lasztásához szükséges a táb­lára lemenő gyomviszonyok ismerete. A nem célszerűen megválasztott készítmény al­kalmazása terméskiesést, fö­lösleges munka és anyagbe­fektetést okoz és a gépi be­takarítást vagy kizárja, vagy vontatottá teszi. A fentiekben foglalt anyag- költségek miatt megyei szin­ten szélesebb körben kerül alkalmazásra a Dikonirt D, Dikotex 40 EC és a Dikamin D (2-4 D amin). A Dikonirt D a Dikotex 40 EC és a Dikamin D (2-4 D amin) azokon az őszibúza, vagy ősziárpa táblákon hasz­nálható eredményesen, ahol e készítményekre toleráns Con- solida regalis (Mezei szarka­láb), Adonis aestivalis (Veté­si hérics), Viola arvensis (Me­zei árvácska), Anthemis cotu- la (Büdös pipitér), Centaurea cyanus (Kék búzavirág), vagy a készítményekre rezisztens Bifora radians (Poloskafű), Galium apparine (Ragadós galaj), Galium verrum (Tej­oltó galaj), Lithospermum ar- vense (Mezei gyöngy köles), Veronica spp. (Veronika fa­jok), Avena fatua (Hélazab), Apera spica-venti (Széltip- pan), gyomfajok mennyisége jelentőségben elmarad az össz-gyomfajhoz viszonyítva. A beregi és a szatmári táj­egység kötöttebb talajain, va­lamint a tiszalöki, tiszavas- vári térségben nagyobb arányban elszaporodtak a pi­pitérek (Anthemis spp.) az ebszékfű-félék (Matricaria spp.) a galaj-félék (Galium spp.), melyek irtására a Ga­bonil (H—18—C), Aniten D, Aniten DS, Aniten M, és a Banvel M alkalmazható ered­ményesen. Repülőgépes gyomirtáshoz a Sys 67 ME alkalmazása ja­vasolt 1,9-2,3 kg/ha mennyi­ségben a teljes bokrosodás után a szárbaindulás kezde­tén. A megye déli, középső és északkeleti részének búzave­téseiben az egyszikű nagy­széltippan (Apera spica-ven­ti) szaporodott' el jelentős mértékben. A hormonhatású készítmények ezt a gyomnö­vényt az egyszikű búzához hasonlóan nem károsítják. Az Apera spica-venti irtá­sára a Dicuran 80 WP hasz­nálható elfogadható ered­ményei. Az üzemi gyomírtási jnun- kacsúcsokat a különböző ké­szítmények alkalmazásával mérsékelni lehet. Az egyes kezelések optimá­lis időpontjai és permetezési paraméterei: A BÜZA 8—4 LEVELES KORBAN Dicuran 80 WP Gabonil (H—18—O Banvel M ki permetezve. 1,8-2,2 kg/ha 2,4-2,8 lit/ha 3,5 lit/ha A BÜZA 6—8 LEVELES KORBAN Aniten DS Aniten D Aniten M kipermetezve. 1,2-2,1 lit/ha 3,— lit/ha 1,7-2, lit/ha 500 lit/ha vízzel, 170-250 lit/ha vízzel. 250-300 lit/ha vízzel 350-400 lit/ha vízzel, 350-400 lit/ha vízzel, 350-400 lit/ha vízzel 8 LEVELES KORTÓL—SZARBAINDüLAS KEZDETÉIG Dikonirt D 1,7 kg/ha 250-300 lit/ha vízzel, Dikamin D (2-4 D amin) 2,6-3,3 lit/ha 150-200 lit/ha vízzel, lit/ha £>0-300 lit/ha vízzel, kg/ha 260 lit/ha vízzel Dikotex 40 EC Sys 67 ME kipermetezve. 3,5-3,8 1,9-2,3 Ha a nagy pontossággal dolgozó keresztréses Teejet szórófejek az üzemben bizto­sítottak, kevesebb vízmennyi­ség felhasználásával is kijut­tathatok a fenti készítmé­nyek. A növényvédőszer cso­magolóburkolatán levő enge­délyokirati kivonat előírásait a legmesszebbmenőkig be kell artani. Az egyes szereknél a hő­mérsékleti kritériumok, vagy a fenológiai állapotok be nem tartása fitotoxikus hatást * eredményezhet, mely hiányos magkötésben jut kifejezésre. Jeney Lajos növényvédelmi szakmérnök Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás A szemenként! cukorrépa vetés A szemenként! vetés, a szántóföldi kelés, a növény­állomány és a gépesített be- . takarítás sikere érdekében feltétlenül tartsuk szem előtt a következőket: A vetőgép és a vetőmag összhangja elengedhetetlen a jó szemenkénti vetéshez. Ve­tés előtt a vetőgép elemeit a rendelkezésre álló és a cel­laméreteknek megfelelő vető­maggal egyenként le kell for­gatni és meg kell állapítani, hogy a gép a cellaszámnak megfelelő gomolyszámot veti-e ki. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gép a megengedettnél töb­bet vet ki, akkor a mag mé­reten aluli. Ha kevesebb a kivetett gomolyszám, akkor a mag méreten felüli. Az utób­bi nagyon veszélye« lehet, mert a vetés során sok lesz a hiányhely. A vetésnél a sortávolság a betakarítógépével egyező, a vetőelemek száma pedig a betakarítógépek soraiba szá­mának egész számú többszö­röse legyen. Sortávolság a je­lenleg használt betakarítógé­peknél 45 centiméter. A vetés egyenletességét az SZAKKÖNYVTÁRUNK: Uj utak a növényvé­delmi vizsgálatokban Növekszik-e a növények hőmérséklete a fertőzés után? Meglehet-e állapítani a fer­tőzést a szemmel látható tü­netek megjelenése előtt? Ki lehet-e választani a beteg fá­kat az erdőből vagy egy nagyüzemi gyümölcsös­ből akkor, amikor a fertőzés még csak egy-két növényt be. tegített meg? Hogyan állapít­ható meg, hogy a növényvé­dőszerek hatnak-e, és nem károsan hatnak-e a „védett” növényre? Hogyan győző­dünk meg arról, hogy a ke­zelt növények többlettermése nem a véletlen, hanem a ke. zelés hatására következett be? Milyen és hányszori ke- aelés adja a legkisebb költ­ségek mellett a legnagyobb termésérték-növekedést ? Ilyen és hasonló kérdések­kel nemcsak a növényvédő szakemberek találkoznak munkájuk során, de szinte naponta merülnek föl a me. zőgazdasági termelés egyéb ágainak vezetői előtt. is. E kérdések eldöntéséhez nyújt hasznos segítséget Bán István könyve, melyben a legkorsze­rűbb módszereket, a tudo­mány legújabb vívmányait ismerteti a magyar olvasók­kal. Műve a gyakorló és ku­tató mérnökök előtt egészen új területet nyit meg. mely gyakorlati haszna mellett el­sősorban a — műszaki érdek­lődésűek számára — újszerű, érdekes ismereteket közöl. is befolyásolja, hogy a vető­elem utáni sorbehúzó eszkö­zök milyen munkát végez­nek. Egyes vetőgéptípusok (RAU) a nyitott résbe hulló magot először a magágy al­jához nyomják, és csak az­után húzzák be laza talajré­teggel. Nedves, tapadós talajon fennáll a veszély, hogy a ki­vetett magvak rátapadnak a sorhengerre, az magával vi­szi és szabálytalan távolságra visszahullajtja őket. Ha ilyen jelenséget észlelünk, meg kell várni a talaj felszikkadását. A vetés mélységét a talaj állapotának és az időjárásnak megfelelően kell beállítani, és a magvak megfelelő takará­sának ellenőrzése is szüksé­ges. Célszerű a vetés kezde­tén, valamint bármilyen kö­rülmény (esőzés, víznyomásos terület) megváltozásakor a magok kikaparásával meg­győződni arról, hogy a gép a beállított mélységet tartja-e. Mind a kísérletek, mind a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kelés szempontjából egyaránt ked­vezőtlen a mély (5 centiméter vagy több) és a túl sekély (2 centiméter) vetés. Az optimá­lis vetésmélység 3 centiméter. A vetőelemek magládáit újratöltés előtt bizonyos időn­ként. legalább félnaponta tel­jesen ki kell üríteni. Ez szük­séges a biztonsági vetés érde­kében, mert amennyiben az osztályozott vetőmagtételék­ben esetleg a cellaméretnél nagyobb vetőmagvak is elő­fordulnak. azok összegyűlve nem engedik a jő méretű magvakat a cellákba ülni, így a vetés hiányos lesz. Vetés közben többször el­lenőrizzük, hogy a beállított 45 centiméteres sortávolság az egyes vetőelemék között megvan-e. A kengyelekkel vagy csavarpántokkal felfo­gott vetőelemek még szabály- szerű használat esetén is el- ' csúszhatnak a gerendelyen. Erőszakos behatások esetén pedig (például félig kiemelt helyzetben való fordulás, jel­zőkövekkel történő összeüt­közés. szállítás közben kelet­kezett deformációk) az ele­mek függesztő szerkezete el­hajolhat. A sortávolság ellen­őrzését sohasem a felfogó kengyeleknél, hanem mindig a csoroszlyáknál kell végre­hajtani. Legcélszerűbb a ve­tőgépet lejárt, tömött talajon sekélyen meghuzatni. és az így húzott vonalak közötti tá­volságot lemérni. Érdemes az ellenőrzést rendszerben elvé­gezni: a korszerű, 3—6 sor munkaszélességű betakarító- gépek ugyanis néhány cen­timéter eltérésre is igen ér­zékenyek! A traktor kerekeit ponto­san úgy kell beállítani, hogy a kerekek nyoma a vetőele­mek közé essen. Ezt a mun­kát nem szabad elhanyagolni, mert a keréknyomban egye­netlen lesz a kelés, és ez ter­méskiesét okoz. A traktorke­rekek beállítása a kultiváto- rozásnál, a növényvédelmi munkáknál és a betakarítás­nál is fontos. A vetőgépek előírt menet­sebességét (4—6 kim/óra) be •kell tartani! Nagyobb sebes­ség esetén ugyanis a vetes egyenetlen lesz a hiányhe­lyek száma nem kívánatos mértékben megnő A 12 soros vetőgépek teljesítménye az előírt menetsebesség betaka­rítása mellett is elég ahhoz, hogy a vetést optimális idő­ben el lehessen végezni. Ha a vetés ütemét gyorsítani akarjuk, nem a menetsebes­séget, hanem a vetőgépek számát kell növelni. A vetés időpontját, naptá­rilag pontosan meghatározni nem lehet. Tény, hogy hazai viszonyok között a korai (március végi, április eleji) vetés adja a legbiztosabb tér. mést. A vetés megkezdéséhez azonban legalább 8 Celzius- fokos talajhőmérséklet és felszikkadt talajállapot, szük­séges. Ez a magyar időjárási viszonyok között március 20-a táján, vagy ezt követően szokott bekövetkezni. A he­lyes időpont megválasztásá­hoz segítséget nyújtanak azok a német megfigyelések is, melyek szerint, az egres (vad- egres) rügyezése már elegen­dő hőt jelez a répamag csírá­zásához, a cseresznye virág­zása idején pedig már célsze­rű a vetést befejezni. (Közöl­jük: a cukorrépa tájékoztató alapján.) Kertbarátok tanácsadója Időszerű teendők a szőlőben Legsürgősebb tennivalónk most. amég ki nem nyitott szőlők nyitása. Ha tovább is késlekedünk a földbe ma­radt rügyek kipállanak, el­pusztulnak. Most van legfőbb ideje a szőlő metszésének is. A sző­lő metszésével szabályozzuk annak évi termésmennyisé­gét is. Vigyázzunk, mert a tőke rendszeres túlterhelése an­nak legyengüléséhez vezet. A metszést mindig a fajta igényének, a tőke növekedé­sének és a talajban lévő táp­anyag mennyiségének mérté­ke szerint végezzük. A bak- vagy fejművelés mellett a házikertekben mindjobban elterjed a lugas­művelésű szőlő. Lugasnak könnyebb a gondozása, mint a hagyományos bak, va pv fejművelésű tőkéknek. Ki­sebb területet is igen jól ki­használhatunk velük. Na­gyobb termőfelületük révén bőségesebb termést is adnak. Elhelyezhetjük a kerti utak mentén oszlopok és huzalok segítségével. Ügyes kialakí­tással kellemes, fedett pihe­nőt nyújtanak a nyári hőség­ben. de elhelyezhetjük^ kerí­tés mellett vagy lugasszőlő­vel takarhatjuk az udvar vagy kertet nem díszítő melléképületeit. A lugas azonban csak ak­'kör-elégíti id a- kívánalma­kat. ha rendszeresen gondoz­zuk is. A lugasművelés egyik legfontosabb része a karok kinevelése és azok metszése. Először is alakítsuk ki a lugas törzsét majd a vízszin­tes karokat, ahol a termés megjelenik. A folyamatos termés érde­kében a fejlett, több éves karokon mindig hagyjunk ugart és termőcsapokat. Ezek számát a tőke állapota, a faj­ta és a trágyázás mértéke ha­tározza meg. A kisebb für- tüeknél 15 cm-re legyenek, a nagyobb fürtü fajtáknál — a termés zavartalan fejlődése érdekében nagyobb távolság­ra képezzük ki a csapokat. Főként a csemegeszőlőknél vigyázzunk mindig arra, hogy ne terheljük túl a tőké­ket. Mivel a lugasszőlők leg­nagyobb része csemegeszőlő, ezeket hosszúcsa poßan met- szük. illetve szálvesszőzzük. Legjobb a váltócsapos met­szést alkalmazni. Végezhet­jük úgy, hogy a karon — egymástól megfelelő távol­ságra — hosszú és rövidcsa- pokát képezünk a hosszú ad­ja idén a termést, a rövid pedig majd a következő évi termés alapját neveli ki. A következő évben az idei termést adó hosszúvesszőt rö­vidre metszük. a rövidcsap­ból fejlődött hajtást pedig hosszúra, s ez adja most már a termést. De metszhettünk úgy is, hogy egy termőala­pon belül hagyunk rövidre és hosszúra is metszett vesszőt, amit évente váltogatunk úgy hogy az előző évi hosszúcsa­pot, amely a termést hozta levágjuk, az ugarcsapból fej­lődött egyik vesszőt pedig rövidre, a másikat hosszúra metszük. Sokszor előfordul. hogy a termőalap felmaga­sodik. felkopaszodik. Ezt ilyenkor meg kell ifjitani úgy, hogy a csap mellett elő­törő hajtást vesszővé nevel­jük ezt tavasszal két rügyre visszavágjuk, majd a követ­kező« évi metszéskor a fel­magasodott termőalapot tő­ből lemetszük, és így az új termőalapot metszük tovább. Az elmúló tél sajnos igen nagy fagykárokat okozott a szőlő rügyeiben. A károsodás kb. 40—60 %-os lehet. Fagy­ra érzékeny fajták 80—90 °/ri“ ban is elfagytak. Ebben az esetben a metszés idejét a fakadásig el kell húzni, mert csak a megduzzadt rügyek árulják el hogy élnek. Ha még is metszeni akarunk a szokott időben, úgy csak az előmetszést végezzük. A met­szés ebben az esetben abból áll, hogy az ugarcsapot 1—2 világos szemre, a termőcsa­pot pedig egy 8—10 rügyes szálvesszőre hagyjuk. Ezt a szálvesszőt csak a rügyek pattanásakor kurtítjuk a kír vént terhelés mértékére. Itt az Ideje RETEK Ismerünk hónapos, nyárt és téli fajtákat Hónapos re­tek kifejlődéséhez 30—50 napra van szükség. Vetni március, április hónapban 20 cm-es sortávolságra 1>5—5 cm mélyre kell. Kikelés után 5—6 cm távolságra ritkítani keEL ' Fajtái: Saxa, Nan plus utté ra, óriás vaj retek. Nyári retek: kifejlődéséhe» 50—70 napra van szükség. Vetni március április hő-’ napban 25 cm sortávolságra 1.5— 2 cm mélyen kell. Ritkítani 5—8 cm-re szük­séges. Fajtái: Jégcsap. Hús-; véti fehér. Húsvéti rózsaszín^ valamint a JánosnapL 1 Téli retek: kifeji ódéséhea 80—90 napra van szükség. Vetés július végén augusztus elején 30 cm távolságra 1.5— 2 cm mélyen. Ritkitáa itt is szükséges. A retek ápolása kapálás-! ból. egyelésből és öntözésé bői áll. Száraz időben bősé­ges öntözést kíván. Vízhiáé nyában pudvás lesz a termésí HAGYMA (VÖRÖS) Termesztése történhet magról, palántáról és dug- hagymáról. A házi kertben termesztése dughagymáról történik. Most időszerű a dughagymát a talajba juttatJ ni. (duggatni) A zöldfogya«5> tásra szánt hagymaágvások- ba nagyobb (pikles) dughagyé mát duggassunk. A dughagy­mát 3—4 cm mélyre kell a földbe dugni, mert így a szárnak egy része is fehér marad és fogyasztható lesz. Téli eltevésre borsó nagyé ságú dughagyma adja a légé jobb eredményt. Nem magé zik fel. Hagyma gondozása csupán a gyomtalanító és porhanyító kapálásból áll. A csemege­hagyma a fejlődésének megé felelően folyamatosan főé gyasztható. Inántsy Ferenc főiskolai tanáa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents