Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
ttfi. mSrcíus 5f. ^ELÉf-MAGYARORSZAÖ l óléi HOZZÁSZÓLÁS A közgazdászok munkájáról • • Ünnepi megemlékezés megyénkben a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulóján Koszorúzási ünnepség a baktalórántházi mártírok emlékművénél. (Elek Emil felvétele) Megyénk szellemi kapacitásával foglalkozott a közelmúltban Hársfalvi Péter a Kelet-Magyarország hasábjain. Hozzászólásom e cikkből kiemelt két gondolathoz kapcsolódik: megyénkben 305 közgazdasági végzettségű szakember dolgozik, ez az összes diplomások 3,5 százaléka... Kevés a képzett közgazdászunk — jegyzi meg Hársfalvi Péter. Ha különböző bontásban adnánk meg a számot, még- inkább igazoltnak látszik a cikkíró megállapítása. Munkaterületemhez kapcsolódva jegyzem meg például, hogy megyénk 203 termelőszövetkezetibben és 35 szakszövetkezetében mindössze 18 felsőfokú végzettségű közgazdász dolgozik. A Tiszamenti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének értékeléséből pedig az tűnik ki, hogy 52 termelőszövetkezet és 15 szakszövetkezet összesen öt felsőfokú végzettségű közgazdászt foglalkoztat és nyolc szakemberük tanul tovább felsőfokú közgazdasági iskolában. Mindez valóban kevés. De azt hiszem, nem jobb a helyzet, ha az idei beiskolázásokat nézzük: a jelentkezési határidő, legtöbb felsőfokú közgazdasági szakiskolán március 31-én lejár és ismereteim szerint megyénkből ismét alig jelentkeznek többen az eddigi átlagosnál. A közgazdász képzés, továbbképzés fontosságáról aligha kell meggyőzni valakit. hiszen a termelésben rendkívül fontos mit?, hogyan? mellett éppen a köz- gazdasági végzettségű szakemberek segítenek legtöbbet a miért? és mennyiért? kérdésekre adandó válasz kidolgozásában. Olyan fontos témák elemzése tartozik fő feladataik közé, amelyek arra is választ adnak. hogy egyáltalán célszerű, érde- mes-e az illető gazdasági tevékenységgel foglalkozni, nö- veli-e a gazdaság eredményét. nem fizetnek-e rá az illető munkára. A közgazdász gyakorlati célokat követ, tevékenysége a vezetés szerves részét képezi és hozzásegíti a vezetést a célszerű gyakorlati döntésekhez is. A különböző speciális képzettségű szakemberekre nagy szükség van minden területen. Szakosodik a közgazdaság tudomány is: szinte teljes szakterület maga a vállalati. szövetkezeti pénzgazdálkodás. a számvitel, a folyamatszervezés. a rendszer- szervezés. a gazdálkodási tevékenység elemzése, tervezé** fölötti örömöm, hogy a legelső KERAVILL-ban, afrová betévedtem, azonnal kaptam egy Lambda 848 típusú televíziókészüléket, korainak bizonyult. A gép tulajdonképpen üzemzavar nélkül működött, s híréhez méltóan szép. tiszta képet és hangot adott. Csak az volt a furcsa, hogy az általam vett műsor egyáltalán nem egyezett a műsorújságban közzétett programmal: ismétlésként ható régi számokat láttam, olyanokat, amelyeket már korábban is végignéztem a képernyőn. Telefonáltam a televízió műsorszerkesztésének. ahol csodálkozva és hitetlen- kedve hallgatták a műsor- változásokkal kapcsolatos panaszomat, sőt erősködésemre a kagylót is lecsapták. Ezek után a szervizhez fordultam’, el is vitték a készüléket, mint utóbb megtudtam, egyenesen vissza a gyárba. És egészen fantasztikus dolog derült lei- Megállapították, hogy gyári hibás a készülék. A gyár — erős exportkötelezettségeire való tekintettel — feszített tempóban állítja elő a hazai •taron csak ritkám és nehe~ se is. Napjainkban különösen gyakran esik szó a szocialista gazdaságirányításról a gazdálkodás mechanizmusáról. Naponta olvashatók az újságokban. szaklapokban, tanulmányok, számos riport hangzik el a rádióban televízióban. a szocialista terv- gazdálkodásról. a gazdasági irányítási rendszerről, a köz- gazdasági szabályozókról. Gyakran témája a szaksajtónak a piaci mechanizmus az érték-pénz kapcsolat. Szakmai kérdések, problémák ezek. megértésük és megoldásuk a mindennapi életben is nagy szakértelmet kíván. Elég. ha csak arra utalunk, hogy a pénzügyi szabályozók^ a pénzalapok képződése és azok felhasználása alapvetően befolyásolja a gazdálkodó szervet, jelen és jövőbeni elhatározásait. tevékenységének eredményességét. Nemcsak a rendelkezésre álló vagy megszerezhető eszközökkel, gépekkel, anyagokkal. munkaerővel, hanem a pénzzel is gazdálkodni kell, a pénz elköltése nem csupán vásárlást jelent. Mindezekből már érzékelhető a köz- gazdasági ismeretek fontossága. az ilyen területen dolgozó szakemberek tevékenységének egész gazdasági életünkre gyakorolt hatása. Különböző felhívásokban, a sajtóban olvashatjuk, a rádióbán hallhatjuk, hogy nemcsak a középiskolából, hanem a munkapad, az íróasztal mellől is jelentkezni lehet a közgazdasági képesítést adó felsőoktatási intézményekbe. Erre jobban oda kellene figyelni nemcsak a képzés iránt érdeklődőknek, hanem a gazdasági vezetőknek is. Számukra is hasznos volna, ha olyan munkatársaikat beiskoláznák. akik rendszeres közgazdasági ismereteket kívánó . .munkaterületeken dolgoznak. Hozzászólásom ilyen meggondolásból fakad, hiszen saját tapasztalataimat is említhetem: néhány évvel ezelőtt a munka támasztotta követelmény késztetett arra. hogy továbbtanuljak, felsőfokú közgazdasági végzettséget szerezzek. Munkám során már tanulmányaim alatt is alkalmazni tudom a tanultakat. Igaz. a tanulás időt és külön munkát igényel, de megéri, mert magasabb szakmai tudással jobban tudom segíteni szövetkezetünket a tervfeladatok megoldásában, a még jobb eredmények elérésében. Fráter Iván főkönyvelő Ujfehértó, Vörös Hajnal Mg. Tsz. zen kapható Lambda 848- asokat. Terv szerint, szinte percnyi pontossággal készülnek el beütemzett mennyiségben a kitűnő gépek. Valahogy azonban egy kisebb széria csaknem kéthónapos késéssel került ki a gyárból, s a gépek igen érzékeny szerkezete megsínylette ezt a szokatlan lemaradást. Ezért volt az, hogy az én készülékem, amely ebből a szériából került ki, csak mintegy kéthónapos késéssel vette az adásokat. A kipróbálásnál a gyárban nem vették észre a hibát, hiszen a gép kifogástalan képet és hangot produkált, a hivatalos műsorral pedig nem egyeztették az adást. A készüléket nyomban kicserélték. Csakhogy az új aép is rendellenesen működött. Amikor Ereky Amadé költeményei helyett hazai öszvértenyésztésünk időszerű feladatairól hallottam ismeret- terjesztő előadást, még nem fogtam gyanút. Amidőn azonban a Fertő tó Szépe 1973 címmel meghirdetett nyári szépségversenyre benevezett A Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulójáról megyeszerte bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg. A megye városaiban, a járási székhelyeken, a nagyközségekben a párt- és tömegszer- vezetek képviselői megkoszorúzták a direktóriumi tagok és a vörös katonáik sírjait, a Tanácsköztársaság emlékműveit, köszöntötték a proletárdiktatúra még élő veteránjait. Koszorúzási ünnepséget rendeztek március 21-én délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a Szamuely Tibor szobornál a megyei, városi és nyíregyházi járási párt-, állami, tömeg- ás társadalmi szervezetek képviselői. valamint a Szamuely Tibor nevét viselő nyíregyházi intézmények. A koszorúzáson megjelent Alexa László, a megyei párt- bizottság titkára, Szemersz- ki Miklós, a városi pártbizottság titkára, és Tóth Ernő, a nyíregyházi járási párt- zottság titkára. Megkoszorúzták a Szamuely testvérek emléktábláját a Kossuth gimnázium falán, a tanácsköztársasági direktóriumi emléktáblát a Szabolcs-szálló falán és két vörös katona sírját az északi temetőben. Délután a megyei, városi pártbizottság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviselői és a Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetettjei ko- szorúzták meg a nyíregyházi Szamuely ház falán lévő emléktáblát. Az MSttMP Nyíregyházi Városi Bizot+säsra a Városmajor utcai művelődési ifjú hölgyek seregszemléje helyett a szegedi boszorkányégetések indítóokairól szóló tudományos előadást kellett végigülnöm, utána megint csak. a szervizhez fordultam ségítsé- gért. Ezúttal még az előzőnél is fantasztikusabb eredménnyel végződött a kivizsgálás. Kiderült ugyanis, hogy ez az újabb gép is gyári hibás volt. De ez nem elkésve, hanem egészen szokatlan módon, a tervezett időpontnál több héttel korábban került le a szalagról. Ennek következtében a rendkívül érzékeny készülék most azt a műsort adta, amelyet a televízió stúdiójában már felvettek ugyan, demég csak hetek múlva szándékoztak sugározni!... Vagyis az én tévém nemcsak a távolba, hanem a jövőbe is látott... Természetesen azonnal kicserélték ezt is, és most végre egy szabályosan működő televíziókészülék tulajdonosa vagyok. ...Amikor ezt a különös történetet először meséltem ei társaságban, mindenki tm-. és pártházban az évforduló tiszteletére megemlékezést tartott, amelyen részt vettek a munkásmozgalom veteránjai, a párt-vb tagjai és az if- júkommun isták képviselői. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a forradalmi ifjúsági napok keretében március 21-én Bak'talórántházán, a Tanácsköztársaság mártírjainak sírjánál nagygyűlést és 1 koszorúzást szervezett, amelyen a helyi állami párt- és tömegszervezetek képviselőin kívül részt, vettek a szomszédos járások képviselői is. A mártírok emlékművénél munkásőrök, katonák, rendőrök és ifjúkommunisták álltak ünnepi őrséget. A Himnusz elhangzása után megérkezett a kisvárdai diákok hálastafétája. Az ünnepségen Milei Lajosné, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Megemlékezett a három tavaszi ünnepről. a T amácskö z'tá rsaság gazdasági, politikai, ideológiai jelentőségéről, a Vörös Hadsereg dicső tetteiről. Az ünnepi beszéd után a megyei, nyíregyházi iárási. és a baktalórántházi nagyközségi állami, párt- és tömegszervezetek képviselői ünnepi díszsor- tűz kíséretében megkoszorúzták az 1919. május 3-án Nyír. baktán mártírhalált halt hősök emlékművét. Délután Baktalórántházán kulturális és sportprogramot szerveztek a fiatalok. Március 21-én délelőtt 11 órakor politikai nagygyűlést «ón, gyanakodva nézett rám. Elsősorban állt ez Remete elektromérnökre, aki gúnyos pillantásait nem is próbálta rejteni. Mérnök úr — próbáltam zavaromban magyarázkodni. — Megértem, hogy ön műszaki képzettségénél fogva egy szót sem hisz az egészből, nyilván én is így lennék vele, ha mástól hallanám ezt a történetet. Elutasítok magamtól minden misztikumot, sohasem hittem semmi természetfölöttiben. De mit csináljak, ha így igaz minden, ahogy előadtam? Az első gép késett, a második pedig sietett... ( Remete mérnök változatlanul gunyoros tekintetet vetett rám. — Nem arról van szó — mondta azután —, hogy kétségbe vonnám a kései vagy az idő előtti vételek hitelességét. Elvégre a technika mai állása mellett az ilyesmi már nem elképzelhetetlen. De azt hogy a gyár hibás tévéit a gyár vagy a szerviz magának csak olyan könnyen kétszer is hecserélte, minden huzavona nélkül — azt mesélje be a sarki gesztenyés néninek, ne nekem/«. Bonc Ferenc rendeztek a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, melynek szónoka Szilágyi Balázs, a KISZ Központi Bizottság egyetemi és főiskolai osztályának munkatársa volt. Délután 15 órakor a záhonyi művelődési házban és a tuzséri ÉRDÉRT vállalatnál rendeztek ifjúsági nagygyűlést. Március 19-én tizennyolc tagú megyei delegáció utazott Salgótarjániba a nemzedékek országos találkozójára, ahol március 21-én meghirdették az úttörSszövetség tavaszi programját. 16 neves fesöművész mintegy 24 képe tekinthető meg a múlt héten nyílt „Alföldi festészet” című kiállításon. A Nemzeti Galéria művészettörténész kiállításrendezője ízléses kronológiailag ösz- szefoglaló gyűjtését olyan művészek nevei fémjelzik, mint Lotz Károly, Fényes Adolf, és a különböző festőiskolák alapító művészeinek nevei. A magyar piktura e korszakának hagyományai, kifejezéseszközei mélyen gyökereznek, és ma is fellelhetők több művészünk munkájában. A költészet mindig is determinálta. ihlette és biztatta a mondanivaló vizuális és plasztikus ábrázolását. Az 1848-as forradalom után ez a tendendia még jobban érezhető. Petőfi, Arany és a többi haladó szellemű költő és író Alföld szeretete határtalan, forrongó, ízes magyarsággal áthatott művészete nagy hatással volt mindannyiunkra. Ezeket az életképekkel teli, szinte szemünk előtt megelevenedő verseket vélhetjük felfedezni egyes kiállítók alkotásaiban. A kiegyezés kora a magyar festészet vezéregyéniségei nem tudtak és nem is akartak beletörődni abba az űrbe, melybe akkoriban annyian belevesztek. Műveikkel egyfajta éles tiltakozást kifejezve követeltek helyet, megbecsülést, és elismerést maguknak és hazánknak egyaránt. E kis kiállításon belül elég széles repertoárját kapjuk az egyéni stílusjegyeknek, kolo- ra'turoknak és irányzatoknak. Edvi Tllés Aladár angol ak- varell stílusú képe a hétköznapi ember mindennapos találkozását a természettel a maga élénkségéiben, vádam. Művészeti Hetek Művész filmnapok Filmsorozatok rendezésével kapcsolódik a nyíregyházi Művészeti Hetek eseményeihez a moziüzemi vállalat. Március 21-től április ,13-ig három programot állítottak össze, amelyben helyet kaptak a már archív filmnek számító alkotások és a legutóbbi idők modern művászfilmjei is. Egy csokorba kötve kerülnek közönség elé a felszabadulás óta készült művek emlékezetes, kiemelkedő filmjei. A program első sorozatának azt az alcímet is adhatnánk: tizennégy nap, tizennégy film. Március 21-tól ap- ri-iis 3-ig naponta más-mag filmet tűz műsorára a Gorkij mozi, olyan filmedet, amelyek magyar írók műveiből készültek. Jókai, Kosztolányi, Karinthy, Móricz Zsigaaond, Illés Béla, Sánta Ferenc —, hogy csak néhányat említsünk — műveiből a filmek bemutatásával egyidőben a nyíregyházi városi könyvtár kiállítást is rendez a mozi előcsarnokában. A sikeresnek ígérkező sorozat egyetlen szépséghibáját is meg kell jegyeznünk; azt, hogy a rangos programnak, színvonalához illően rangosabb filmszínház „járna”, erre a célra a Gorkij mozinál legalább három jobb hely lenne. Hazánk felszabadulásának sorsdöntő eseményei a filmrendezőket is megihlették; ezeket a műveket fogja össze az április 4-én kezdődő következő sorozat. Ebben a programban többek között újra műsorra kerülnek a Béke moziban a Válahol Euró. pában és a Budapesti tavasz című filmek. A Művészeti Hetek harmadik filmsorozatában színién a Béke moziban művész filmnapokat rendeznek, ahol a filmművészet legmodernebb törekvéseivel találkozhat a közönség április I3-ig. ságában megkapóam szépen tárja elénk. Mindezt a szinor- gia szélsőséges alkalmazása nélkül. Kurucz D. Istvánnak a hódmezővásárhelyi festőiskola Munkácsy-díjas művészének népi ízű képeit, az összefoglaló formaadás jellemzi. A szabadban festés, más szóval a plein-air irányzat jeles képviselői is helyet kaptak a kiállításon, mint például Tornyai János. Drámai expresszivitás, izgatott ecsetjárás, változatos festésmód és könyörtelen éleslátás a fő erénye. Koszta József pattanásig feszült színellentétje, kolorit- .l'a a népművészet színgazdagságát transzponálja a festészetbe. Belső indulattól fűtött, drámai pikturája a plebejus realizmus expessziv változata. Pörge Gergelynek a Ben- czúr-mesteriskola tagjának magas technikai tudása főként akvarellista stílusú képeiben ny ilvánul meg. Lotz Károly az Operáháa freskóinak alkotója romantikus hangulatú, alföldi témájú képe mintegy tükörképe az akkori kor felfogásának, vélekedésének a magyar nép életét illetően. A gondosan kiválogatott, az egyéni szubjektivitást teljesen nem mellőző kamarakiállítás méltán arathat sikert Nyíregvháza művészeteket kedvelő közönségének körében. A kiállítás 1974. máreh% 23-ig tekinthető meg a főiskola tanácstermében. Szabó Attila főiskolai hallgató Mezőgazdasági Főiskola Nyíregyháza Rejtelmes tévék KIÁLLÍTÁS Alföldi festészet
