Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

LAFPNK TABTALMABrtt,* Az oktatás fejlesztése t ársadalmi ügy (3 olda» £ Ártalmak xxxi Évfolyam. 63. szám ÄRA: 80 FILLER 1974. marctüs ie, szombat (5 ildal) Hét végi sportműsor (9. oldal) MILLIÓK Száztizenhárom millió fo­rint nagy összeg, még akkor is, ha a milliárdokkal szá­moló államkasszából kell ki­fizetni valamilyen létesít­ményre. De mennyivel más hangsúlyt, jelentőséget tar­talmaz ez a száraznak tűnő szám, ha tudjuk, hogy me­gyénk munkásai, parasztok, értelmiségi dolgozók, tanu­lók és nyugdíjasok szabad óráik, napjaik feláldozásá­val ennyi értékű társadalmi munkával gazdagították, tet­ték szebbé az elmúlt évben megyénket. Idézhetnénk az 1973-as lapszámaink szinte vala­mennyiéből a példákat. A nyíregyházi óvodaépítést se­gítő társadalmi megmozdu­lás országosan is hírnevet kapott. A fiatal városaink egyikében, Kisvárdán közel 12 millió értékű társadalmi munkából építették a sza­badtéri várszínpadot, a lo­vaspályát, létesítettek egy kisstadiont, segítették a víz- és villanyvezeték bővítését. A kisebb községek között Dögén a kulturház, tűzoltó­szertár, húsbolt és fodrász üzlet építését egymillió 400 ezer forint társadolmi mun­kával segítették. Az 1900 la­kosú Kislétán mintegy 600 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek. A legjobb eredményt el­érőket jutalomban részesíti a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Értékesek ezek a díjak és nagy az erkölcsi el­ismerés, de talán ennél is több, hogy a sáros utcák­ban hamarabb épül járda, gyorsabban jut el a jó ivó­víz a házakba, előbb szóra­kozhatnak az új művelődési házban, és fásított utcák, zöldellő parkok teszik szeb­bé, otthonosabbá a telepü­léseket. Aki nem ültette az árnyé­kot adó fákat, a nyíló virá­gokat, annak is szép lát­vány, de mennyivel jobb ér­zés mindez annak, akinek keze nyomán szépül az utca, az egész község. Hogy ez így lehetett, először fejek­ben, a szívekben kellett va­laminek történnie. Társadal­mi munkának neveztük el ezt az önkéntes cselekede­tet, aminek előzménye a tár­sadalmi gondolkodás alaku­lása. Ez a fejlődés neme­sebb a legszebb virágnál és sokkal több, mint a 113 mii lió forint. Csikós Balázs L. Brezsnyev beszéde fllma-fltában Ünnepi megemlékezés 1848 márciusáról a külpolitikáról és a mezőgaz­daság fejlesztéséről Koszorúzás! ünnepség március 15-én a nyíregyházi Kossuth szobornál. (Elek Emil felv.) Húsz ével ezelőtt. 1954­ben kezdődött meg a Szov­jetunióban a szűzföldek meghódításának nagyszabású munkája. Az évforduló al­kalmából Kazahsztán főváro­sában, Akna-Atában pénte­ken ünnepi ülést tartottak. A Lenin-palotában rende­zett ünnepi ülésen a szűz­földek meghódításának úttö­rői, munkások és parasztok, a tudományos és a kulturális élet képviselői vettek részt. Az ülést Dinmuhamed Kunajev, a Kazahsztáni Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára nyi­totta meg. A szűzföldek meghódításának eredményeit é« jelentőségét méltató sza­vai után Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mon­dott. beszédet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP lenini politikája, a szovjet békeprogram megva­lósításáért folytatott követ­kezetes harc eredményeként értékelte azt a fordulatot, amely a „hidegháború” kor­szakától a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez, a kü. lönböző társadalmi rendsze­rű országok között; békés egymás mellett élés elveinek meggyökeresedéséhez veze­tett el. Ez' a fordulat „a szocialis­ta közösség testvéri orszá­gaival, a kommunista és munkáspártokkal, a világ összes haladó erőivel való közös fellépés eredményeként következett be és természe­tesen, több kapitalista or­szág vezető politikai szemé­lyiségei által tanúsított bi­zonyos realizmus eredménye­ként ;s” — mondotta az SZKP KB főtitkára. Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy a jelenlegi időszakot a bonyolultság és az ellentmondásosság jel­lemzi. „A reakció mindenütt, ahol csak tud, még ha csak egyes területeken is, de igyekszik ellentámadásba lendülni, le­fékezni az enyhülés ügyét, megnehezíteni a megoldásra megért problémák rendezé­sét — mondotta Brezsnyev.” — E célokra aktívan fel­használnak több burzsoá saj­tószervet. a rádiót és a tele­víziót. Ezek szándékosan él­ferdítik politikánk értelmét, hazug megvilágításba helye, zik az események menetét, a szovjetellenesség elcsépelt sablonjaihoz folyamodnak.” „Továbbra is salát utun­kon fogunk haladni — je­lentette ki Brezsnyev. — Külpolitikánkat támogatja a világ lakosságának óriási többsége, mivel nemes célo­kat szolgál, a béke és a biz­tonság meeszilárdítását. azt. hogy biztosítsák a feltétele­ket vala menny; nép szabad feilődéséhez. minden ország társadalmi haladásához.” Beszédének fő részét a me­zőgazdasági problémáknak szentelve Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a szűzföl­dek meghódítása Kazahsz­tánban és az ország más te­rületein „a szovjet nép alko­tó munkájáról szóló krónika legnagvszerűbb fejezeteihez tartozik”. A kietlen földeken állami gazdaságok százai alakultak meg. ipari létesítmények épültek, tudományos közpon­tok jöttek léh-e. ..Mindez nemcsak egy új, nagy gabo­nabázis létrehozását tette le­hetővé az ország keleti ré­szén .hanem gyökeresen meg is változtatta óriási területek gazdaságát, kultúráját, egész arculatát”. Leonyid Brezsnyev emlé­keztetett arra, hogy a szüz- földek feltörésének megkez­dése után három évvel a fő területeken már több mint 32 millió hektárt szántottak fel. A Szovjetunió bruttó ga­bonatermelése 1953-tól 1956- ig 82,5 millió tonnáról 125 millió tonnára növekedett. A szüzföldek meghódításá­ban aktívan részt vett min­den szövetségi köztársaság, minden terület. „A szüzföl­dek az intarnacionalista ne­velés igazi iskolájává váltak, amelyben országunk vala­mennyi népének képviselői egyesítették a földművelők bölcs tapasztalatait a mun­kában való jártasságukat és a győzniakarást”. A szűzföldek feltörése meggyorsította minden gaz­dasági és kulturális ágazat fellendülését ezekben a kör­zetekben. Kazahsztánban például húsz év alatt az ipari termelés volumene 7.2-sze- resére növekedett. A szűzföl­deket a városok tucatjai és munkástelepülések százait jelentik, amelyekben minden korszerű életfeltételt megte­remtettek az emberek milliói számára. „A mostani szűzföldek, nemcsak kenyeret, nemcsak tejet és húst jelentenek, ha­nem azt a korszerű szocialis­ta életformát is, amely nagy­kiterjedésű, korábban népte- len területeken honosodott meg. Bs ’ természetesen min­denekelőtt jelentik az itt fel­nőtt nagyszerű embereket” — mondotta Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev megje­gyezte, hogy az agrárpolitika mindig az SZKP figyelmének központjában állt. Hosszú idő alatt részben objektív okok, részben pedig a múltban elkövetett mulasz­(Folytatás a 2. oldalon) A Megyei Művelődési Köz­pont dísztermében tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között hirdették ki a szak­munkástanulók tantárgyi és szakmai versenyeinek me­gyei eredményeit. Az ese­ményen részt vett Eklet György, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Szabolcs- Szatmár megyei bizottságá­nak titkára< Szilágyi József, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megyei első titkára valamint az iskolák, üze­mek a szakszervezet, a szö­vetkezetek, kereskedelmi vállalatok számos képviselő­je. vezetője. A már két évtizedes ha­gyománnyal rendelkező szak­mai versenyek értékelését Péter Imre, a 110-es Szé­chenyi István Szakmunkás- képző Iskola igazgatója nyi­totta meg, majd Kuknyó János, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanáé* művelődés­Pénteken országszerte meg­emlékeztek az 1848-as pol­gári forradalom és szabad­ságharc 126. évfordulójáról. Budapesten a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség központi bi­zottsága délelőtt nagygyűlést rendezett a Nemzeti Múzeum kertjében. A nagygyűlés el­nökségében helyet foglalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottság1 tik tit­kára és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Felhangzott a Him­nusz. majd Koncz Gábor színművész szavalta el a Nemzeti dalt. Osillik And­rásnak. a KISZ budapesti bizottsága első titkárának megnyitó szavai után ügyi osztályának vezetője mondott beszédet. — A legszebb forradalmi tett a munka — hangsúlyoz­ta és e gondolat köré cso­portosítva méltatta azt. hogy megyénkben 1200 fiatal ne­vezett a 21 szakmai és 12 tantárgyi versenybe. hogy bizonyítsa tudását, és ezál­tal kifejezze magatartásá­nak lényegét. A továbbiak­ban méltatta azoknak a ta­nároknak, szakoktatóknak az érdemeit akik ismereteik legjavát nyújtották és nyújt­ják a tanulóknak. akik a megye leendő művelt szak­munkásaivá válnak. így sa­ját sikereik révén megyénk hírének és nevének öregbí­téséhez is hozzájárulnak. Külön hangsúlyozta az első helyezettekre váró nagy fe­lelősséget. akik már a jövő hét hétfőjén az országos versenyeken vesznek részt, hegy ott Is bizonyítsanak. Szentistványi Gyuláné mon­dott beszédet. Szabolcs-Szatmár megye lakói a hagyományoknak megfelelően ünnepelték már­cius 15-ét. Megyénk vala­mennyi településén zászlók díszítették a házakat- a fia­talok kulturális és sportmű­sorral szórakoztatták az ün­neplő közönséget. Nyíregyházán délelőtt diák- és munkásfiatalok százai vo­nultak a város főterére, ahol a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács, a Hazafias Nép­front valamint a megyei és városi KISZ-bizottság képvi­selői koszorúkat helyeztek el Kossuth Lajos szobrának ta­lapzatára. Az ünnepségen részt vett dr. Cservényük A termet zsúfolásig meg­töltő tanulók és tanárok ezt követően tanúi voltak an­nak. amikor a me^-ei mű­velődési osztály vezetője át­adta A szakma kiváló tanu­lója verseny első három he­lyezettjeinek a tárgyjutal­mat. és a Nyírségi Nyomda ifjúmunkásai által tervezett és társadalmi munkában ké­szített díszes oklevelet. A több mint 100 kiváló szak­munkásjelöltet társaik és ne­velőik meleg tapsa köszön­tötte. Az ünnepség után az egy- egy tantárgyi és szakmai verseny első helyezettel út­ra készülnek, hogy részt ve­gyenek azon az országos ve­télkedőn, amelyen a sikeres szereplés számukra a tanév előtt megszerezhető büszke szakmunkási címet ígéri. Az országos verseny eredmény- hirdetésére április negyedi­kén kerül sor. László• a megyei pártbizott­ság ©sztályvezetqje, Sze~ merszki Miklós, a városi pártbizottság titkára. Délután került sor Nyűv egyházán a Petőfi-szobor koszorúzására. A katonafia­talok ünnepélyes keretek kö­zött koszorúzták meg Dam- . janich János szobrát. Hasonló koszorúzás-; ün- . népségekre került sor Máté­szalkán. Kisvárdán és Nyír­bátorban. A nyíregyházi fő­iskolákon, s megyénk vala­mennyi közép- és általános iskolájában egész napos kul­turális és sportprogramja volt a fiataloknak. A kultu­rális műsorokat mozgalmi versek és szavalóversenyek tették érdekessé és aktuális­sá. Valamennyi városban és községben a KlSZ-szerveze- tek ünnepi megemlékezést tartottak. Március 15-én. az ünnep­ség keretében került sor az Ifjú Gárda-szakaszok menet­dalversenyeinek járási és vá­rosi döntőire. Ifjúgárdisták álltak dfczőrséget a koszo­rúzási ünnepségeken. Fehér- gyarmaton és Gsengerben, március 15-én ifjúsági napot tartottak. A fehérgyarmati ifjúsági napon részt vett Halász András, az MSZMP megyei bizottságának mun­katársa. a csengeri ünnepség szónoka Milei L ajosné. a KISZ megyei bizottságának titkára volt. Az 1848-as sza­badságharc emlékének tisz­teletére nyitották meg teg­nap Tiszavasváriban a as- vári ifjúsági napokat. A megnyitó után a párt, az ál­lami és a KISZ-vezetők megkoszorúzták a Vasvári­szobrot — az ünnepségsoro­zat március 21-ig tart Ti­szavasváriban. Megyénk jelentősebb üze­meiben is megemlékeztek az 1848-as szabadságharc hő* «ML Munkásfiatalok jutalmazása A szakma kiválá tanulói

Next

/
Thumbnails
Contents