Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

* öT3a? ' fttl, mSrciu» »: —-.....—-------- ———-----------------... . . .......................... ................................................................. .... Leonéid Brex§n^eir beszéde Alma-Atában (Folytatás ai 1. oldalról) tások miatt falun több meg­oldatlan probléma gyűlt össze. Ezek a problémák fé­kezték a mezőgazdasági ter­melés haladását, visszatar­tották a népgazdaság egész fejlődését” — mondotta Brezsnyev. Rámutatott, hogy az SZKP KB 1965. márciusi plénuma óta a párt intenzí­ven hozzáfogott egy olyan agrárpolitika kidolgozásá­hoz, amely biztosíthatja a mezőgazdaság tartós fellen­dülését, a mezőgazdasági munka jellegének átalakulá­sát, magának a falu arcula­tának megváltozását. „Ter­mészetesen még messze nem értük el mindazt, amit sze­retnénk. Még mindig nincs minden társadalmi szükség­let maradéktalanul kielégít­ve. de a fordulat bekövetke­zett, mégpedig a gyökeres fordulat. Ez a párt és a nép utóbbi időszakban kifej­tett tevékenységének egyik legfőbb eredménye, legfon­tosabb vívmányaink egyi­ke”. Leonyid Brezsnyev jelle­mezte az SZKP agrárpoli­tikájának fő irányait a je­lenlegi szakaszban. Ezek egyike a gazdasági kapcsolatok olyan rendsze­rének, olyan feltételeinek megteremtése és tökéletesí­tése. amelyek biztosítanák a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségét a ter­melés növelésében, bizto­sítanák a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok to­vábbi gazdasági megszilár­dítását. „Az elmúlt évek tapaszta­lata maradéktalanul igazol­ta a gazdasági emelők haté­konyságát, kiváltképp. i ha helyesen párosulnak az er­kölcsi ösztönzőkkel” — mondotta Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev kie­melte az agrárpolitika fő irányát: a termelésszervezés formáinak tökéletesítését, a mezőgazdaság irányításá­nak megjavítását. „A ter­melés további szakosítása és központosítása, a gazdaságok közötti együttműködés meg­szilárdítása jelenleg a me­zőgazdaság fejlődésének lé­nyegbevágó, gyökeres kér­déseként jelentkezik”. Leonyid Brezsnyev emlé­keztetett az SZKP Központi Bizottságának arra a közel­múltban hozott határozatára, amely az oroszországi föde­Mellesleg mondom, az ilyesmit én mindig ráha­gyom. Azt mondta, hogy szú rom a mucusokat, hallotta a szöveget, ami egyenesen nekem szólt. De ez még nem elég. ráadásul még veszem is a lapot, ami nem csoda, mert itt van ez a sufni, már úgy érti a portásfülke. s ahogy ő idejár, járhat ide más is. Ö a megmondhatója, mi­ért mindig magából követ­keztet másra. A mucusok azonban értik a módját. Én pedig csak főztem a teát és csak főztem a teát. Válasz helyett pedig bekap­tam egy cseresznyenaorikát Már csak azért sem tudtam hirtelen válaszolni. — Miért nem tudsz nekem válaszolni? — kérdezi. Csak mutogatok hogv ér a torkom. Azt hiszi hogy ilven hülyeséggel akarom elütn: az ügvet. Az biztos hogy nagyon be tudott gu­ruin* ha akart Földhözvág- U a disznósajtot, mert a cse­ráció — nem feketeföld — övezetében folyó mezőgazda- sági munka fejlesztésével foglalkozott. Megállapítot­ta: „a program megvalósí­tása — amelyre már a kö­vetkező ötéves tervben S5 milliárd rubelt irányoznak elő — átalakítja az orszá­gunk központjában fekvő ki­terjedt körzetet, hozzá fog járulni az egész gazdaság további fellendüléséhez”. Mint Leonyid Brezsnyev mondotta, az SZKP Központi Bizottsága azon munkálko­dik, hogy az egész gazdálko­dási rendszert olyan új fok­ra emelje, amely az ország növekvő lehetőségeinek és szükségleteinek is megfelelő. Mint mondotta, most kü­lönleges jelentőségre tesz szert az. hogy mind széle­sebb körben vonják be a dolgozókat az aktív irányító tevékenységbe, mind telje­sebb mértékben hasznosítsák ebbeli tapasztalataikat és tudásukat. „Ez magából tár­sadalmi rendszerünk termé­szetéből fakad — szerves jellemzője az igazi demokra­tizmus, a tömegek aktív Újabb tüzérségi összecsa­pás volt pénteken a Golan- magaslaton húzódó szíriai— izraeli tűzszüneti vonal középső szektorában azt követően, hogy egy izraeli műszaki alakulat ismétel­ten kísérletet tett egyes ál­lások megerősítésére — je­lentette be a szíriai fővá­rosban nyilvánosságra ho­Porfugáliából Ellentmondó hírek érkez­nek Portugáliából a száraz­földi erők riadókészültsé­géről. Mint ismeretes, a had­seregben tapasztalható for­rongás miatt a hét elején minden bejelentés nélkül már készültségbe helyérték egyszer a hadsereget. Csü­törtökön este az AFP és a DPA biztos forrásra hivatko­zó jelentése szerint, a vezér­kari főnök és helyettese le­resznyepaprika miatt nem tudok válaszolni. Így van ez. A férfiak ügyét a mucusok csak sejtik, de ritkán talál­nak telibe. Nem szeretem, ha az ételt dobálják. Anyám, míg élt, a kenyeret fehér kendőben tartotta. Engem így tanítot­tak. Lehet, hogy mást más­képpen. — Szedd fel — mondom neki. — Majd ha megbolondul­tam. Ne legyék a cseléded? — Szedd fel, nem vagy otthon. — Azt hiszed, hogy otthon vacak disznósajtot tartok? — Otthon csinálsz, amit akarsz, itt nem tűröm. —Majd felszedi, aki utá­nam jön. Bevágta az ajtót. Repült a por. mert a portásfülkében se takarítanak tisztessége­sen Olyan méreggel húzta el a csíkot, hogy még száz méterről is hallottam a ko­pogását. Menj csak, gondolom, visszajössz te még. Begurult már máskor is. arra is ▼olt részvétele valamennyi állami és társadalmi ügy megoldá­sában.” Az SZKP politikája, a nép ehhez nyújtott támogatása, a szovjet emberek munkája új lehetőséget teremt az olyan hősi tettekre, amelyek­ben gazdag országunk törté­nete. „A szűzföldek nem érnek véget a kazahsztáni vagy al- táji sztyeppékkel. A szűz­földek a szibériai tajgát, az északi tundrát, a közép­ázsiai sivatagokat is jelen­tik. Hogy konkrétabb legyek, csupán egyet említek a ké­szülő tervekből. Ez a Baj- kálf az Amurral összekötő vasút, amely átszeli majd az egész Kelet-Szibériát és a Távol -Keletet. A kimeríthe­tetlen természeti kincsekkel rendelkező szibériai terüle- ket átszelő vasút építése megnyitja az utat egy új, hatalmas ipari körzet létre­hozása előtt: mellette tele­pülések és városok, iparvál­lalatok és bányavidékek jön­nek létre és természetesen új földeket is megművelnek és vonnak be a mezőgazda­ság szférájába.” eset, hogy elrohant, de még sose jutott el a megállóig. Ha csak tíz méterrel Is, de a megálló előtt lassított, rá­gyújtott egy cigarettára. A füst olyan volt neki, mintha mást nyakon öntenének egy pohár vízzel. Hűtötte. Most nem állt meg, kihúzott a megállóig, és amilyen sze­rencséje volt, éppen jött a villamos. Felugrott, mint akinek olyan sürgős a dolga, hogy azt már nem is lehet elvégezni. Lehet, hogy így is volt. A Tölcsváry Adrienne és a daxlt után. elment hát Nel­li is. És még hányán men­tek el azóta? Ki tartja szá­mon, hogy mikor jön el a szakítás pillanata? A meg­boldogultat bejelentik, de nincs tudomásom arról, hogy valaki is számon tartaná a mucusokat, akik egyszer csak hátat fordítotanak an­nak, amiről pedig az ember már azt hinné, hogy össze­nőttek vele. Zöld kardigán volt rajta és szürke szoknya, a nya­kában valami réz bizsut vj­A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ebben az év­ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A KGST létrehozását a szocialista or­szágok külső és belső gaz­dasági és politikai körülmé­nyei tették szükségessé. A második világháború befeje­zése után szoros gazdasági együttműködés alakult ki a Szovjetunió és az európai né­pi demokratikus országok között. Ez azonban főként kétoldalú alapon fejlődött. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás előnyeinek tel­jesebb kihasználása végett át kell térni a szocialista or­szágok gazdasági fejlődésé­nek sokoldalú összehangolá­sára. Ez azt jelenti, hogy a közös nroblémákat közös erő­feszítéssel oldják meg. ha­tékonyabb gazdasági és mű­szaki segítséget nyújtanak egymásnak. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának fő célja, mint alapszabályából követ­kezik — elősegíteni a tag­országok népgazdaságának tervszerű fejlesztését, meg­gyorsítani gazdasági és mű­szaki haladásukat. Ez a cél teljes összhangban van a KGST-tagálLamok gazdasági és politikai fejlődésének szükségleteivel. A KGST tevékenysége a szocialista intemacionaliz. mus, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elv- lársi segítség elvein alapul. Ezek az elvek alkotják a szocialista államok közötti kapcsolatok lényegét. A KGST fennállása óta a szocialista testvárországok együttműködésének formái és módszerei állandóan tökéle­tesedtek és fejlődtek. Az el­ső érvekben a fő feladat a kölcsönös kereskedelem ki­alakítása volt. A KGST-or- szágok rövid időn belül meg. oldottak egy rendkívül fon­tos feladatot — megvalósí­tották külgazdasági kapcso. lataik olyan átszervezését, amply összhangban állt nem, zeti gazdásáffuk és az egész közösség szükségleteivel. A meggyorsított iparosítás fel­adata szükségessé tette a műszaki dokumentáció és a tapasztalatok cseréjét, úgy. szintén eevmás kölcsönös se. gítését szakképzett káderek­kel. E feladatok mellett a KGST már tevékenységének kezdeti időszakában a ter­melési együttműködés kér­geit és széles lakkövet, amit még soha nem hordott, és egy krumpliorrú cipőt, amit most vett fel másod­szor. Szóval kiöltözott, 6 tudja minek. Felforrt a tea, lassan múlt az idő, elindultam. A Nelli kiverte belőlem a félelmet. A csalódástól megjön az ember bátorsága. Mérges nem voltam, nem szidtam az éjszakát, hogy már megint munkát ad rtekdta, fel se fi­gyeltem a saroknál, amikor balra fordultam a sötét ol­dalra, a hátsó zsebemhez sem nyúltam, hogy a stuk- kert magammal hoztam-e. Ilyenkor a csalódás védi az éjjeliőrt .A felhők ilyen­kor úgy helyezkednek, hogy helyet adjanak a holdnak, és valahonnan a nagy radarer­nyők irányából erős fény­szórók kévéje kúszott át a réten, és úgy rányomódott a sötét oldal kerítésfalára, mintha az mozivászon lett volna. Mintha rá akarta vol­na vetíteni a tolvajt, ha ilyen még létezik a világon. Enélkül se féltem volna, mert nem volt rá érkezésem. Valami más zsongott ben­nem. de az olyan egyenlete­sen. mint a nagy utasszállí­tó gépek motorja valahon­nan a felhők mögül. Néha- néha jól látszott, hogy ki­pufogóik füzével teleszór- ják az éjszakát. Ennyiből áll a nap. Mire a svárat megkerültem. már éjfél felé lárt a mutató. To­vább tartott az út, mint máskor, pedig azt hittem, hogy sietek. Idehallatszott a garázsba rohanó autóbu­szok zaja, a talponállóban húzták le a rolót, a szemközti hozzáfogott, hogy elősegítse a népgazdasági tervek köl­csönös összehangolására, a termelés szakosítására és kooperációiára irányuló in. tézkedések megvalósítását. A 6ü-as éveket a KGST szempontjából az országok közötti együttműködés, a népgazdasági tervek koordi­nálásának elmélyítése jelle­mezte. Megvalósították az 1966—1970-es és 1971—1975- ös évekre szóló népgazdaság- fejlesztési terveik összehan­golását. Ez előmozdította a gazdaság további gyors nö­vekedését, a népgazdaság struktúrájának tökéletesedé, sót, különösen a gépgyártás, a vegyipar és az elektronika fejlődését. A KGST tevékenységének ezt az időszakát nagy jelen­tőségűnek kell tekinteni a tagországok közötti együtt­működés tökéletesítésének útján. Éppen ebben az idő­ben fektették le a termelés nemzetköz; szakosításán ak és kooperációjának alapjait, kü. lönösen a gépgyártásban és a vegyiparban. A tervek koordinálása során megol­dották azokat a feladatokat, amelyek azzal függtek össze, hogy kielégítsék a közösség­hez tartozó tagországok gyorsan fejlődő népgazdasá­gának szükségleteit tüzelő­anyagból, villamos energiá­ból, a legfontosabb nyers- anyagfajtákból. anyagokból és berendezésekből. A szocialista közösség or­szágaiban a termelőerők fej­lődése a 70-es évek elejére olyan magas színvonalat ért el. hogy az együttműködés­nek abban az időben kiala­kult formái és módszerei már elégtelenek lettek a KGST- tagországoik előtt álló új fel­adatod megoldására. A szo­cialista gazdaság,- rendszer előnyei teljesebb kihasználá­sának szükségessége és a vi­lágban végbemenő tudómé, nyos-'téchnikaí forradalom parancsolóan megkövetelte a szocialista országok erőfeszí­téseinek még szorosabb egye­sítését a legfontosabb néo- gazdasági problémák közös megoldása, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás és annak legmagasabb formula —- a termelés «szakosításának és kooperációjának további elmélyítésére. 1971 júliusában a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta. napsának XXV. ülése elfo­gadta a szocialista gazdasági házból pedig a házmester hálóingben jött ki, hogy be­zárja a kaput A Slezákné már régen el­vonult, Richter úr, a csapos, nem éjszakázik. A Vajda úrról tudtam, hogy szabad­ságon van, a Lipták úr pe­dig elvonókúrán fekszik. A Töicsváry Adrienne se tűn­hetett már fel a daxlival. a háztömb sarkán. Csak Er­délyi úrhoz, a festőhöz volt szerencsém. Jóval éjfél után érkezett, a kapuhoz kulosa volt, azt kellett volna hasz­nálni. De amióta a kulcs­lyuk 'úgy készül, hogy ép­pen belefér a kulcs ez a tény némelyeket zavarba hoz. Ezt a szerkezetet pillanatnyilag nem Erdélyi úrnak találták fel. S miután a kapukulcssal sehogyse találta el a lyukat, s minthogy nem elveszett ember ő, csak piás, íróaszta­la kulcsával célozta meg a rést. A manőver most sike­rült, kivéve azt. hogy egy íróasztal kulccsal ki lehes­sen nyitni egy kapuzárat. Mielőtt fölcsengette volna a házmestert, kivételesen ki­segítettem. Megemelte a ka­lapját.. ígv mutatkoztunk be egymásnak. Berakták a falát a hátsó kerítésnél, ahol a csővezeték épült. A falak sebei lassan gyógyulnak. Nyáron köny- nyebben megy ez a munka. Amióta Tölcsváry Adrien­ne daxlija kilépett azon a résen, annak már többé nem volt miért léteznie. Én pél­dául úgy megszoktam, hogy rám már Semmi hatással nem volt. (Folyte(|«k) integráció komplex program­ját. A szocialista gazdasági integráció, mint erre a komplex program rámutat, a nemzetközi szocialista m m. kamegosztásnak, egymáshoz közelebb hozásának, a tu lo- many és a technika terén mélyreható és tarlós kapcso­latok kialakításának, az Á u- pénzviszonyok tökéletesítésé­nek, a KGST-tagorszá'ok kommunista és munkáspárt­jai és kormányai által tuda­tosan és tervszerűen sza'tá- lyozott folyamata. A szocialista gazdasági itt. tegráció komplex program .ja megfelel minden egres KGST-tagország érdekerek és az egész szocialista kö­zösség érdekeinek. Érvek megvalósítása elősegíti a nemzeti gazdaságok gyorsabb fejlődését, a KGST-tagorv á­gok néoei anyagi és kiü'u. ralis életszínvonalának err el. kedését, gazdasági és te ’o~ mánvos-teehnikai potenciál­juk: megszilárdulását. A szocialista gazdasági in- tegráció komplex programja által felvetett problérr ák megoldásában legfontosabb láncszem a tudományos- technikai forradalom vívmá­nyainak lehető leggyorsabb felhasználása országaink gaz. dasáeában. Lenin már a saoviethatalom első éveden rendkívüli éleslátással rámu­tatott arra. hosv a tudomány és a technika területe az új korszakban a szocializmus és a kanifaliztnus közötti híre és verseny legfontosabbsin­tere lesz. Lenin megállapí­totta, hogy az gvőz. akiiek nagyobb a technikai fels-e- reit«éee. szervezeHséee. fe­gyelmezettsége és jobbak a gépei. A szocialista gazdasá­gi integráció a szocializmus győzelmét a kanttaliafflU>Hal való békés gazdasási ver­senyben mindenekelőtt « verseny döntő szakaszában — a tudománvos-techntkaí haj ladSs területén segíti elő. , A KGST-tagorszáeok egvütfcs működése lehetővé tett«, , hogy ezek az országok a vi­lág legdinamikusabban fejj lődő ipari körzetévé válta­nak. A KGKT-tagországdk: nemzeti íövede’me 1950-’'ez kénest 1973-ban eeészébeo 5,7-szeresére nőtt. az ipar) termelés volumene pedi g a 4. szeresére. 1973-ban a KGSTu tagons2ágok 1225 milliárd kilowattóra villamos energi­át állítottak elő, az 1950-e* 135,3 milliárd kilowattórához képest. Kőolajból 437 millié tonnát bányásztak az 1950- es 43.7 millió tonávai szemű ben. Ugyanezen idő alatt a fejlett tőkésországdkban a* ipari termelés mindössze há­romszorosára emelkedett A. KGST-tagonszágok — a Föld területének 18 százaléka éa lakosságának 10 százaléka, jelenleg a világ ipari terme­lésének 33 százalékát áHltjájls eiő, az 1950-es 18 százalék- . hoz képest. A KGST-tagor- szágok mezőgazd aságár ak össztermelése ugyanabban aj időszakban 2,2-szeresére n "tt. A legutóbbi éveket egyúttal a tudományban és a techni­kában elért nagy eredmé­nyek is jellemezték. Növekszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak, a tagországok közötti, a lenini elveiken alapuló együtt, működésnek nemzetközi te­kintélye. Biz számos kívii1 ál­ló országot arra ösztönöz, hogy közelebbről megismer­kedjék a KGST tevékenysé­gével és együttműködjön ve­le. A népek látják, hogy a KGST tevékenysége mefrí lel az Egyesült Nemzetek Szer­vezete magas céljainak és je­lentő? hozzáfárulás a világ­szerte a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­hoz. A KGST 25 év alatt becsülhetetien tapaszt''!' to­kát gyűjtött és nagyszerű si­kereket ért el. A jelenlegi körülmények között mind-' azonáifal változatlanul i tű­szerű feladatunk, hogv töu vább tökéletesítsük a KGST. tagországok eevfUtmük** sét és a KötcpörtÖs Gnzda*áei ce- c*ít'3é<? Tqri:no!sárií>’k' fly*. ségét. Porten ez áll a szóra-' lista országok vommunisrtt és munkésnártiai figyelmének! homlokterében. Klkottj Nikolájevk* Ju««f Tüzérségi összecsapás Ellentétes fe’entések KGST: Eredmények és távlatok déleinek megoldásához is zott katonai közlemény. A közlemény szerint károk ke­letkeztek az izraeliek állá­saiban és több páncélosuk, valamint lőszerraktáruk megsemmisült. Tel Aviv- ban ugyanakkor a szíriai félre hárították a felelőssé­get és tagadták, hogy vesz­teségeik lennének. vattása után ismét megvon­ták a katonáktól a kimenő­ket, hogy készültségben áll­janak egy esetleges szükség- állapotra. A francia hírügy­nökség értesülése szerint, miután a péntek délelőtt, nyugodtan telt el, délben feloldották a készültséget. A DPI viszont egy kormányszó­vivőt idéz, aki cáfolta a ké­szültség elrendeléséről szóló híreket. 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents