Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

*m,W-MAWAftCmSZÄiP Wl. müretw Ä. f. flürf Brezsnyev és Pompidou befejezte tárgyalásait Had inn veletek Hél- Vi el Hum ban (Folytatás az 1. oldalról) újabb hivatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba. A meghívást örömmel elfo­gadta. noha annak időpont­ját most még nem tudták meghatározni. Az eszmecserék során az BZKP főtitkára és az elnök között egyetértés alakult ki abban hogy a két ország kapcsolatait továbbra is fej­leszteni és mélyíteni kell. A jövőben alkalmuk lesz meg­győződni róla — fordult Pompidou az újságírókhoz — hogy ez nemcsak szólam. Tö­rekvésünket a gazdasági, tu­dományos. műszaki és egyéb kapcsolatok fejlesztésére ..op­timizmus, határozottság és elszánt akarat jellemezte”. Utalva arra. hogy a közel- keleti kérdéscsoport megvi­tatását ez alkalommal a két külügyminiszterre — Gromi- kóra és Jobertre hagyták, Pompidou hangsúlyozta: a csúcstalálkozó legfontosabb témája az európai biztonsági konferencia jövőjével össze­függő problémák megvitatá­sa volt. Megállapították. hogy az értekezlet meneté­ben lassulás következett be. Francia részről — mondotta Pompidou — ezt természe­tesnek tartják, amennyiben most érkeztek el a legbo­nyolultabb részletkérdések­hez. Az elnök itt kifejezte meggyőződését hogy a kon­ferenciának nem feladata, hogy valamennyi függőben levő kérdést megoldja. Fran­cia részről a legfontosabb feladatnak most azt tekin­tik. hogy a két fél együtt­működésével is mielőbb megoldják a függőben lévő kérdéseket, megtalálják azo­kat" a megfogalmazásokat, amelyek elfogadhatóak és ésszerűek minden érdekelt ország szempontjából. Leonyid Brezsnyevnek az európai biztonsági konferen­cia harmadik szakaszára vo­natkozó. kedden kifejtett ja­vaslataira reagálva Pompi­dou kijelentette: Franciaor­szág nem ellenzi kategoriku­san. hogy a tanácskozás zá­ródokumentumát a legma­gasabb szinten írják alá. mint azt egyesek megpró­bálják bevinni a köztudatba. Az eredményektől teszi füg­gővé az aláírás szintjét s abban az esetben támogatja ezt az eljárást, ha a kidol­gozott dokumentumot nem múló. hanem valóban kor­szakalkotó, történelmi jelen­tőségű okmánynak ítéli. Végezetül Pompidou kije­lentette hogy a pictvndai ta­lálkozót rendkívül fontos eseménynek ítéli a két or­szág kapcsolataiban, amely a történelmi és földrajzi kö­zösségben gyökerező francia —szovjet barátságot és együttműködést erősíti to­vább. Pompidou elnök a Leonyid Brezsnyewel folytatott ked­di és szerdai összesen hat és fél órás eszmecseresoroza­ta után szerdán délután ha­zautazott Párizsba. Szocsi ádleri repülőterén, ahova a francia vendégeket helikopter szállította Picun- dáról. Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. Gromiko kül­ügyminiszter. Eduard Sevard- nadze a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták Pompidout és kíséretének tagjait. ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szerdán Szű­csiből, Kazahsztán fővárosá­ba. Alma-Atáha utazott. Leonyid Brezsnyev úton Alma-Ata felé, rövid időre megszakította útját Szuhumi- ban. Tripolihan megnyílt ax ol&jértekezlei Szerdán délután Tripoli- ban egy modem szálloda ta­il ácsit ozótermében megkez­dődött kilenc arab kőolaj­exportáló ers’ág olajügyi minisztereinél: értekezlete. Belaid Abdessz.il am algériai ipar- és energiaügyi minisz­ter, az értekezlet elnöke üd­vözölte a résztvevőket. Az érdemi tanácskozás zárt aj­tók mögött folyik. Hírügynökségi értesülés szerint a tanácskozást, csü­törtökön folytatják. Az arab miniszterek '-’•ordán Tripoli- bsn újságírók kérdéseire nem voltak hajlandók kommen­tálni a kőolajexport politika kérdéseinek megvitatására összehívott tanácskozás kilá­tásait. Az értekezlet megkezdésé­vel körülbelül egyidőben a Földközi-tenger felett kitört vihar miatt megszakadt a telefonösszeköttetés a líbiai főváros és Európa között. Mintegy 130 községet és falvat tettek a föld színével egyenLővé az amerikai tá­mogatást élvező saigoni fegy­veres erők az elmúlt két hó­napban a dél-vietnami Qu- ang Da tartományban a „Lám Son 174” fedőnevű, úgynevezett tisztogató had­műveletük során. A hadmű­veletet — mint a Felszaba­dulás hírügynökség jelenti — a „különleges pacifikációs terv” keretében hajtották végre, amelynek részletei* amerikai tanácsadóik dolgoz­ták ki. A hadművelet során a „tisztogató” paiganiak 200 polgár; lakost megöltek, 300_ at megsebesítettek, több száz hektárnyi területen semmisí­tették meg a termést és több tízmillió piaszternyi ér­téket raboltak el a lakosság­tól. . Légi tevékenységgel egy­behangolt szárazföldi akció­kat hajtottak végre a saigoni fegyveres erők a központi fennsíkon fekvő Konturn térségében é6 attól délre, Darlac tartományban. E had­műveletek során március 4—8 között a saigoni légierő 194 bombát dobott le. tüzér­sége 640 lövedéket lőtt ki. Kontumnál a különlegesen kiképzett alakulatok több zászlóalja és az úgynevezett „polgárőrség” három zászló- alja hajtott végre támadást a felszabadított területek la­kossága ellen. Darlacban Don falunál a szárazföldi hadsereg öt zászlóaljával erősítették meg az úgyneve­zett polgárőrök már koráb­ban oda vezényelt hat zász­lóalját, s ezek azután közö­sen hajtottak végre táma­dást a falutól északnyugatra és nyugatra fekvő felszaba­dított terület ellen. A Felszabadulás hírügy­nökség közli, hogy Thua Thien tartomány népi fel­szabadító fegyveres erői fel­tartóztatták a „polgárőrség” 129. zászlóalját, s a Phong Dienh járásban vívott harc­ban 30 katonát harcképtelen­né tettek, nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Dél- Vietnam északi részében februárban a felszabadító erők 3400 saigoni területrab­lót tettek harcképtelenné, 75 páncélozott járművet és 15 repülőgépet semmisítettek meg, 6 olyan állást szereztek vissza, amelyeket a «aigoni- ak a párizsi egyezmény meg­sértésével építettek ki a felszabadított területen. A hanoi Nhan Dán keddi száma az indokínai katonai jelentések között beszámolt arról, hogy a Saigontól délre fekvő My Tho tartomány Gai Lay járásának regionális felszabadító erői március 1- én visszafoglalták a saigoni csapatok által jogtalanul lé­tesített Ca Son-i állást. 8 az ellenfél 130 katonáját tették harcképtelenné. TEL AVIV Szerdán délelőtt ismét ki­újultak a fegyveres össze­csapások a Golan- fensík északi szektorában. Az iz­raeli és szíriai egységek ne­héztüzérséggel lőtték egymás állásait. (A, több mint két­órás tűzpánbajban damasz­kuszi jelentés szerint számos izraeli katona esett el. s a szíriai tüzérség négy izraeli üteget semmisített meg. Tel Avivban, ahol ugyancsak be­jelentették az összecsapások hírét, tagadták, hogy izraeli áldozatok lennének. BEIRUT Az iraki hírügynökség Tri­poli ból érkezett jelentésekre hivatkozva közli, hogy szer­dán délelőttre megérkezett a líbiai fővárosba a délután- kezdődő arab kőolajkonfe­rencia összes résztvevője. Az OAPEC tíz állama közül mindössze Irak nem képvi­selteti magát a konferenci­án. A tanácskozás fő felada­ta annak a kérdésnek el­döntése, elérkezett-e már az idő az Egyesült Államokkal i és Hollandiával szemben * életbe léptetett arab olaj- ' szállítási embargó feloldásá- ■ ra Megfigyelők előrejelzései szerint a tanácskozáson ko­moly viták várhatók, mint­hogy a résztvevők egyhar- mada, Algéria, Líbia és Szí­ria korainak véli az embar­gó megszüntetését, s á to­vábbi hat résztvevő állás­pontja sem egységes. Az em­bargó feloldását, illetve eny­hítését egyértelműen. csak Egyiptom , ép .fitzgpd-Arábia szorgalmazza. DAMASZKUSZ Bruno Kreisky osztrák kancellár és a Szocialista In_ temacionálé általa vezetett küldöttsége szerdán Damasz- kuszban találkozott Hafez Asszad szíriai államfővel. Az osztrák kormányfőt és a de­legációt ezt megelőzően ked­den Ajúbi miniszterelnök és Khaddam külügyminiszter fogadta. HANOI A DTVK katonai delegá­ciójának tagjai kedden kö­zölték a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságival, hogy a saigoni hadsereg feb­ruár 17 és március 6. között összesen 35 alkalommal sér­tette meg súlyosan a vietna­mi tűzszünetet. A saigoni lé­gierő március 4-én és 7-én bombatámadásokat intézett a dél-vietnami felszabadított körzetek ellen. Átadta megbízólevelét az NSZK else magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Her­mann Kersting rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet. á Német Szövetségi Köz­társaság első magyarországi nagykövetét- aki átadta meg­bízólevelét. Hermann Kersting nagy­követ megbízólevelének át­adásakor beszédében a töb­bi között elmondotta: — A szövetségi kormány megelégedéssel üdvözli, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével és a nagyköve­tek cseréjével lehetővé vált a két ország kapcsolatainak azt a hivatalos formát köl­csönözni. amely az egymás­sal együttműködő kapcso­latban álló országok között szokásos. — A szövetségi kormány ezt' az eseményt nem újra­kezdésnek, hanem sokkal in­kább a kétoldalú kapcsola­tok olyan új fázisának te­kinti. amelyben lehetővé vá­lik a két ország között már fennálló, kölcsönösen hasz­nos együttműködésnek nem­csak további elmélyítése, ha­nem újabb területekre való kiterjesztése is. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva hang­súlyozta: — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának fontos alapelve a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok békés egymás mellett élése. Kormányunk határo­zott törekvése, hogy az ál­lamközi kapcsolatok sokol­dalú fejlesztésével elősegítse a feszültség további csök­kentését. a biztonság meg­szilárdítását a világ min­den térségében és különö­sen Európában. , — A Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcso­latok történelmileg rövid múltra tekintenek vissza. 1963-ban kötöttük az első kormányközi megállapodást. Pozitívan értékeljük azokat a lépéseket, amelyeket a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya — összhangban az európai realitásokkal — an­nak érdekében tett és tesz, hogy normalizálja a viszonyt a szocialista országokkal, kö­zöttük a Magyar Népköztár­sasággal. E folyamat fontos állomásának tekintjük a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telét. — Őszintén reméljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele újabb lehetőségeket teremt kapcsolataink bővíté­sére és sokoldalú fejleszté­sére. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséreté­ben megjelent dr. Hans- Julius Boldt nagykövetségi tanácsost és Steffen Rudolph nagykövetségi elsőtitkárt. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezt köve­tően a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. ★ Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke ugyancsak szerdán fo­gadta Arnaldo Ortiz-López rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveteit, Costa Rica Köztársaság első magyaror­szági nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. Div Tar Imre felszólalása a kongresszus óta elért ered­ményeket, szólt a gondokról. Történelmi helyzetünkből természeti és közgazdasági adottságunkból adódóan még mindig, mintegy 30 ezer dol­gozó csak megyén kívül ta­lál munkaalkalmat. Másik 30 ezer, elsősorban női dol­gozó. szívesen vállalna ál­landó munkát, ha erre lehe­tősége volna. A termelési ér­tékek növelésével tartson lé­pést a személyi jövedelmek alakulása is. A technika és a technológia mellett na­gyobb gondot szükséges for­dítani a termelést végző em­ber munka- és életkorúimé^ nyeire. Behatóbban kell fog­lalkoznunk a művelődés és az egészségügy kérdéseivel. Felszólalása befejező részé­ben elmondta a megyei párt- bizottság első titkára, hogy a megye vezető testületéi kidolgozták az V, ötéves terv irányelveit. Az előkészületek befejezése után a közeljövő-“ ben szélesebb körű megyei fórumok fogják megtárgyal­ni az irányelveket. Fő cél az V. ötéves terv idején, hogy megyénk közelebb kerüljön az országos átlaghoz, mind a termelésben, mind a sze­mélyes jövedelmekben. Kö­szönetét fejezte ki a nép­front testületéinek, aktívái­nak az eddig elért eredmé­nyekért és kérte a megyebi­zottság tagjait. hogy to­vábbra is a párttal együtt­működve munkálkodjanak terveink megvalósításán. A felszólalásokra dr. P. Szabó Gyula válaszolt, majd személyi kérdésekben dön­tött a megyebizottság. Á Hazafias Népfront elnöksé­gében változások történtek, két hely megüresedett. Az elnökség tagjává és alelnök- ké választották Tóth Géza országgyűlési képviselőt, az SZMT titkárát, az elnökség tagjává választották Takács Lászlónét, a nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet szo­cialista brigádjának tagját. 23. Továbblépek, most már erősebb a zaj. Farkaskutya sompolyog előttem, még a sötétben is látótávolságra, feje lekonyul, a farka csüng. Az ilyen kutyának a szájá­ból kétől iáit csurog a nyál De így a sötétben ez már nem látható. Mintha nem is lennék, iszkol el a kerítés­től. a feje csüng, de szünet nélkül. Előkapom a stuk- kert. A kutya fordul egyet, mi­re kibiztosítok már hörög. Még meg is áll, beroggyan a hátsó lába. Ilyen állás­ból minden kutya támad. Van még köztünk öt méter, ha elvétem, megmar. Mint akit a falkerítéshez szögeztek, csak az ujjam játszik a ravaszon, hogy biztos legyen az érintkező?. Hörög, de most már mélyeb­ben. Szóval támad. Úgy meglódul, hogy alig van időm meghúzni a stukksrt. Félreugrik és felvísit, mint öléskor a disznó, visszahem- pgreg, de talpra ugrik. Elta­láltam. de csak a bordái közt, maradt benne erő, hogy újra induljon. Most kell megcélozni, de most mór én támadok. A lövés pofán ta­lálja, ettől hanyatt esik, hempereg, vadul felém do­bálja magát. Mindig a szája van hozzám legközelebb. A harmadik lövés után nyúlik csak el, de az élet még min­dig benne van. Megvárom, míg elcsitul. A veszett kutya a legszívósabb. Megtorlóm a stukkert, körbejárom mégegyszer a helyet, a zseblámpám fényét belemártom a sötétbe, rávi­lágítok. Bele nem rúgok. Ma éjszaka még kétszer meg kell kerülnöm a gyárat. De egy lövés is elég ahhoz, hogy utána halálos csend legyen a környéken. Milyen könnyű csendet csinálni. A világosabb oldal sar­kán. ahol a kerítés már a hosszú utca lámpái felé vezet, megállók. Előre-hát- ra nézek, visszavilágítok a zseblámpával, magam sem tudom miért, nehezen indu­lok tovább. Talán a fények miatt, ahogy az útról ide- világlanak. Ilyenkor tavasz- szal játszik a fény, ahogy játszanak a gondolatok, megkeverik az embert és idegesítik, nem hagyják le­csillapodni még akkor sem, ha már csillapodna. Elindu­lok, de hátra-hátr*nézek. mert úgy hallom, hogy a veszett kutya most lábra­áll. És kit nem követtek már veszett kutyák? Valamivel el kellene ta­karni az éjszakát. De nem mindig ilyen ez az éj. Nem mindig ezt az arcát mutatja. Ha Nelli jön, mintha valami más áradna az éjszakából. Mintha vala­honnan a föld alój valami fényt kapna, amelynek nincs is forrása. Ott forrnak a fé­nyek valahol az éjszaka üstjében, csak nem lehet hozzájuk férni. Aztán valaki jön és felszabadulnak, mint­ha nem is az az éjszaka vol­na. ami volt. Nem mindenki tudja így megváltani az éjszakát.,Nelli tudja. Nem a cigarettával, a lecsókonzerwel, a főtt kol­bászai, üveg sörrel. Ettől nem lesz más. Ezt délután is meg lehet vásárolni a KÖZÉRT-ben, a Vajda úr­nál. Csakis attól, ahogy Nelli kezeli az árut. Pedig csak egyszerűen benyúl a sza­tyorba. aztán kirakja itt a puha faasztalra, ami még koszos is, mert a portás is azon könyököl, de hiába, mert attól, ahogy ezt Nélli teszi, megszelídül az éjsza­ka. így van ez. És ezért nem lehet tudni, hogy az ember mit kap az éjszakától. Sötét­séget, veszettséget, vagy fényt. Csak az éjjeliőr tudja, akinek hol a fejét szorítja, hol a lábánál, hever a sötét. Hol tolvajok ütik le. hol a szelíd fény, abból a bizonyos forrásból. De sajnos. Amíg sötét lesz, addig a veszettséget se lehet kiirtani. Mégis legjobb lenne vala­mivel letakarni az éjszakát. Ha volna egy nagy takaró, ami körülérné a gyárat. Ilyent kellene ráborítani a városra is, hogy alatta min­denki aludjon. A sötétség, úgy ahogy van, kiszenvedne, az éjjeliőr meg csak pipáz­na. A takaró anyagát elhas®- nálják. Egyenruha is készül belőle. A gyerekeknek is ma­rad valami. (Folytat**) (Folytatás az 1, oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents