Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

-MÄÄYÄftOftg* M9 mi. tetrnOt n. A közalkalmazottak általános sztrájkja az MZK'ban Hétfőn hajnaliban szerte Nyugat-Németonszágiban meg­kezdődött a közalkalmazottak általános sztrájkja, üt nyu­gatnémet szakszervezet felhívására százezrek maradtak tá­vol munkahelyükről. Az NSZK valamennyi nagyvárosában leállt a villamos- és az autóbuszforgalom, aminek követ­keztében reggel milliók csak késve érkeztek meg munka­helyükre. Az autóbuszgarázsok és villamos végállomások előtt sztrájkőrségek álltak. Egye- tartományokban a helyi­érdekű vasutak dolgozói is távol maradtak munkahelyükről, az autóutakon pedig — a magángépkocsik iránt megnyilvá­nuló nagy kereslet miatt — közlekedési dugók támadtak. MOSZKVA: Sajtóértekezlet a békemozg'afosnról Könyvismertetés A szocialista tJ ngoszláviáér t Joszip Broz Tito: Válogatott beszédek Menetrend szerint, fegyel­mezetten zajlott le a közal­kalmazottak országos sztrájk­jának első napja. A.sztrájk- vezetőség felhívására a dol­gozók elsősorban az ipari gócpontokban szüntették be & munkát. Mindenekelőtt a közlekedési alkalmazottak, a köztisztasági dolgozók és a postások maradtak távol munkahelyükről. A munkáltatók előzetes propagandája ellenére a la­kosság egyre növekvő szám­ban támogatja a békehar­cot, és — a szükségszerű kellemetlenségek ellenére — mind többen nyilvánítják ki. rokonszenvüket a sztrájkolok iránt. Nyilván ez a körülmény is közrejátszik abban, hogy a kormány most kiegyezést ja­vasol és a jelek szerint haj­landó emelni béremelési ajánlatát. A szakszervezetek és a munkáltatók újabb bé­ketárgyalásai a délutáni órákban kezdődtek Frank­furtban és Stuttgartban. Egy­két aztrájkkörzetben idő­közben már létre is jött a » megegyezés: a közalkalma­zottak 9 és félszázalékos bér­emelés helyett 12 százalékos emelést vívtak ki. Ebből a (Folytatás na L oldalról) eeteit tükrözi. A mérleg »esély”-serpenyőjében példá­ul az szerepel, hogy újravá­lasztása esetén a Torypárt beavatkozik majd a szakszer­vezetek vezetőségválasztási mechanizmusába és így szige­teli el a baloldal jelöltjeit. A gazdasági kudarcok után a Torypárt most újabb „nad- rágszíjpolitikát” volt kényte­len meghirdetni, magasabb adókat, még kisebb közkiadá­sokat, nagyobb hitelszigorítá­sokat, az eddiginél is szigo­rúbb keresetkorlátozásokat helyezett kilátásba. A munkáspárt vezére, Wil­son igyekszik elkerülni azt, hogy a sztrájkolókkal azono­sítsák és sajtóértekezletén az emelkedő árak és megélheté­si költségek, a növekvő lak­bérek és lakásépítési köl­csönkamatok problémája mel­lett háttérbe szorította a bá­nyászkérdést. Wilson ugyanakkor alá­körülményböl megfigyelők arra a következtetésre jut­nak, hogy ugyancsak 12 százalék körül várható majd az általános megegyezés is. amelyet persze a (sztrájkoló munkásoknak még külön szavazáson kell jóváhagyniok. Az SPD—FDP kormány- koalíció igen nehéz helyzet­ben van. Ellenzi ugyan a követelések teljesítését, de számolnia kell a belpolitikai következményekkel. A koalíción belül 4 leg­merevebb ellenállást a sza­baddemokraták tanúsítják. Genscher belügyminiszter hétfőn körlevelet adott köz­re. s ebben bejelenti, hogy nem fizetnek bért a sztrájk idejére sem a ténylegesen sztrájkotoknak, sem pedig azoknak, akik a sztrájk kö­vetkeztében — akár a köz­lekedés megbénulása miatt — nem tudtak megjelenni munkahelyükön. Ha a2 újabb bértárgyalá­sok is kudarcot vallanak, akkor két napon belül szá­mítani lehet a vasúti forga­lom megszűnésére, sőt a sztrájk átcsaphat sokmiltió munkást foglalkoztató fém­iparra is. k nrfdöJ t 3'«n . ( ~ húzta: a bányászkérdés rob­banásának ködfüggönyével Heatb megpróbálja eltakarni azt, hogy egész politikája csődöt mondott, s hogy nincs semmilyen új javaslata. Thorpe, aki arra számít, hogy szoros választási ered­mények lesznek, s liberális pártja megerősödik. Előre ve­títette a munkáspárt és a li­berálisok parlamenti együtt­működésének lehetőségét. John Gollannak, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjá­nak főtitkárának beszéde még .vasárnap hangzott el a skóciai Edinburghban. Kijelentette, hogy a konzervatív kormány maga a modem angol politi­kai élet legszélsőségesebb, legelfogultabb, legbomlasz- tóbb csoportja. Már a bá­nyászvezérkar leginkább kö- zépúton járó tagjait is azzal vádolja, hogy ..vörösök” és a szélsőségesek közé sorolja az egész brit szakszervezeti moz­galmat, — mondotta Gollan. Hétfőn Moszkvában, a ba­rátság házában nemzetközi sajtóértekezletet tártottak abból az alkalomból, hogy február 9—10-én a szovjet, fővárosban ülést tartott a béke erőinek tavaly októbe­ri világkongresszusán létre­hozott összekötő bizottság. A sajtókonferencián réíszt vett Romesh Chandra, a Béke Világtanács főtitkára, Oleg Harhargyin, a szovjet békebizottság elnökhelyette­se. Isabelle Blume asszony, a belga békevédelml liga képviseletében és a nemzet­közi békemozgalom több más kiemelkedő személyisége. Romesh Chandra ismertet­te az újságírók előtt á bé­keszerető erők világktongresz- szusa főbizottságának kétna­pos üléséről kiadott közle­ményt. A tanácskozáson 20 nemzetközi szervezet és 34 ország nemzeti békemozgal­mának a képviselői vettek részt. Hazánkat dr. Berecz János, az európai biztonság és együttműködés elősegíté­sére alakult magyar bizott­ság titkára, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke Világtanáos tagja és Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára, a BVT tagja kép­viselte. A DÍVSZ egyik kép­Szuíanuvong, a Laoszi Ha. zafias Front Központi Bi­zottságának elnöke az ADN hírügynökség kíltontudósító- jának adott interjújában bi­zakodó hangnemben nyilat­kozott a laoszi ideiglenes koalíciós kormány közeli megalakulásának lehetőségé­ről. „A Vientiane! . megállapo­dás és a csatolt jegyzőköny­vek megvalósítása keretében megegyezés jött létre közös rendőrségi erők felállításáról, továbbá katonai és közigaz­gatási kérdésekben, fev pél­dául Vientiane és Luang Prabang városok semlegesí­tésének kérdésében —, mondotta. — Ezzel megte­remtettük az ideiglenes nem. zeti egységkormány és a nemzeti politikai konzultatív tanács, vagyis a laoszi állam legfelsőbb szervei létrehozá­sának legfontosabb feltétele­it.” Szufanuvong megjegyezte, hogy „bár formálisan min­den rendeződött, valójában még sok probléma vár meg­oldásra.” A hazafias erőknek a koa­líciós kormánvban követen­dő politikáját ismertetve Szu­I ! fanuvong leszögezte: „A ha­zafias erőknek a koalíciós kormányban az lesz a fel­viselője az ülésen Hargita Árpád volt. Romesh Chandra megálla­pította, hogy a békefórum óta eltelt mintegy 100 na­pos időszakban gyűlések tíz­ezrein emberek milliói is­merkedtek meg a békekong­resszus eredményeivel. A résztvevő országok többségé­ben lépéseket tettek további békeakciók végrehajtására a kongresszus szellemében. A főbizottság elhatározta, hogy létrehozzák a béke erői világkongresszusának állan­dó összekötő bizottságát, amelyben képviselethez jut a kongresszus minden részt­vevő szervezete. A békeerók vi tágkor!gresz- szusa állandó összekötő bi­zottságának az elnöke Ro­mesh Chandra, titkára pedig Oleg Harhargyin lett. Mint Romesh Chandra mondotta, a főbizottság két­napos ülésén konkrét akció­kat is megvitatott a chilei néppel való szolidaritással, a vietnami békeegyezmény kö­vetkezetes megvalósításával, á nemzetközi béke és bizton­ság erősítésével, a közel- keleti rendezés elősegítésé­vel. a fajüldözés és a gyar­matosítás felszámolásával, a leszerelés megvalósításával és a környezetvédelem fo­kozásával kapcsolatban. adatok, hogy megvalósítsák az ideiglenes nemzeti egy­ségkormány politikai prog­ramját. Belpolitikai vonat­kozásban síkra fognak száll­ni a nemzeti egyetértés meg­valósításáért, a laoszi nép demokratikus szabadságjo­gainak biztosításáért: Küz-' deriek majd a fiáború. kő- Vetkezményeinek felszámo- lásáért és a nép életszínvo­nalának emeléséért.” „A hazafias erők külpoli­tikai téren a béke, a függet­lenség és a semlegesség poll- tikáját fogják folytatni —. hangsúlyozta Szufanuvong, —Készek diplomáciai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latokat létesíteni minden or­szággal a kölcsönös tisztelet, a függetlenség é6 a szuvere­nitás alapján, az egyenjogú­ság és a kölcsönösség elvei­nek megfelelően.” A Laoszi Hazafias Front KB elnöke az ADN tudósí­tójának adott interjújában meleg szavakkal méltatta a szocialista országok szolida­ritását a laoszi néppel. Sze­retném megragadni ezf az alkalmat arra, hogy szívből jövő köszönetét mondjak a > szocialista országok értékes ! támogatásáért és segítségé-1 ért.” I A nemzetközi munkás és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti Ju­goszlávia köztiszteletben álló elnökének, Josip Bros Titó- nak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent vá­logatott beszédei méltán váltanak ki nagy érdeklő­dést a magyar olvasók tábo­rában is. A válogatás az 1969. márciusától 1973. ápri­lisáig terjedő korszak beszé­deit. interjúit, megnyilvánu­lásait mutatja be, köztük olyan rendkívül fontos és ér­dekes, s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentu­mot is. mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezeteihez . és tagjaihoz 1972. szeptemberé­ben intézett levelet A válogatás, éppen az em­lített korszak izgaimasságá- nak és az elvi-eszmei küz­delmek gazdagságának meg­felelően, kitünően megmu­tatja Ti tónak, 'mint pártve­zetőnek és államférfidnak egyedülálló szerepét a jugo­szláv életben. Beszédesen bizonyítja a szerző politikai éleslátását, nagyszerű elem­ző képességét, elvhfiségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védel­mében. a szocializmuséi lenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus és a kispolgá- riság — elleni küzdelemben. Tito rendkívül élesen bí­rál.. nem kendőzi a nehézsé­geket és fogyatékosságokat, de teszi ezt éppen abban az általa tényekkel » gaz­dagon bizonyított — meg­győződésben, hogy mindezíta jugoszláviai szocialista épí­tés hatalmas eredményei, az általános nemzeti fellendülés keretei között kell és lehet csak • helyesen' megítélni. 1972 júniusában Mószikvában elhangzott beszédében mon­dót fa:' .,Jugoszlávia' tähsaääi- ml'termelése á legmagasabb százalékarány szerint fejlő­dik a világon. s az utóbbi húsz évben átlag 7 százalé­kot tett k) évente. A hábo­rú utáni időszakban a tár­sadalmi termelés több. mint négyszeresére emelkedett. Az ország lakosságának 38 szá­zaléka foglalkozik mezőgaz­dasági termeléssel, holott 1953-ban még 61 százalékuk a mezőgazdaságból élt.” Beszédein vezérfonalként húzódik végig a párt harci készségének, befolyásának és felkészültségének növelésére Irányuló erőfeszítés. Ebben a vonatkozásiban sokszor szól arról, hogy a demokratikus centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módjában „Már a VI. kong­resszus előtt (1952-ben — a szerk.), de főleg utána.. ,a párt szerepe a társadalmi élet valamennyi fontosabb területén háttérbe szorult Csak az eszmei irányítás feladata maradt meg neki. Persze ez 1« a szerepéhez tartozik. de ez nem elég. Olyan tagokra és olyan fe­gyelemre van szükség so­raiban. hogy az egész törne- ^ 1 get . képes legyen eszmeileg irányítani, egyúttal pedig meg tudía gátolni, hogy az osztályellenség olyan pozí­ciókat foglaljon éh amilyej neket különféle formában már meg is kaparintott” — mondja 1972 őszén, éppen, amikor viták tapasztalhatók az önigazgatás értelmezése-, a nemzetek önállósága kérdé­sében. Tito tézise az. hogy a soknemzetiségű országban a JKSZ a legfőbb összetartó és integrációs erő. amely a szocialista termelési viszo­nyok mellett egyedül kénes feloldani minden társadalmi és -gazdasági ellentmondást. A szerző ugyanilyen kö­vetkezetességgel tér vissza újra és újra a munkásosz­tály szerepének megmagya­rázásához. ..Sokan úgy véle­kedtek eddig, hogy nekik kell beszélniük és hatém. zatokat hozniuk a munkások nevében, s a munkások«* nem js igen kell megkérdez, niü'k. Hiszem, hogy munká­saink ezt nem engedik meg többé. Munkásaink fel tud­ják fogni, hogy joguk van dönteniük minden olya* kérdésben, amely a terma, lésüket és lényüket, a műn* kások és önigazgatók lényé* érintik.” Jugoszlávia elnöke közi»» mértén rendkívül aktív nemzetközi tevékenysége* fejt ki, s ez kifejezésre jut a kötetből ifi. Sokoldalúan taglalja, hogyan értelmez'ka jugoszláv kommunisták a cselekvő el nem kötelezett­ség politikáját, amelye# nemzetközi tevékenységüSi alapján tekintenek. A fejte, getésből teljesen nyilvánvaló, hogy — ha egyes kérdések megítélésében lehetnek is eltérések —, Jugoszlávia gyakorlati lépéseiben egvüt* halad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, azok. kai, amelyek a Varsói Szer­ződés keretébe tartoznak. Ea nyilvánul meg a vietnfiml háború, a közel-keleti vál­ság, valamint az európai rendezés ügyében kifej Jeti álláspontokban és gyakanaü politikában. Tito egy pillanatra sem téveszti szem elől a Szovjet­uniónak, mint szociálist« nagyhatalomnak szerepét és érdemeit a békéért és a tár­sadalmi haladásért folyt«, tott világméretű küzdelem­ben. S úgy is mint az el nem kötelezett országok egyik vezető egyénisége határozót, tan fellép a „szuperhatal­mak” határokat elmosó és megtévesztő megjelölése el­len: „Vajon, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat csak azért, mert mind a kettő nagyhatalom, azonosí­tani kell. ahelyett, hogy azt néznénK, melyik nagyhuta, lom mit cselekszik és milyen magatartást tanúsít?” Egy gazdag, a népért, a kommunista eszmékért és a szocializmus diadalmaskodá­sáért folytatott élet nagy tapasztalatait gyűjti egybe a kötet. Bátran néz szembe a gondokkal és nehézségekkel és emberi nagysággal, böl­csességgel választ ad olyan kérdésre is. amely sokakat foglalkoztat Jugoszláviában és a vele baráti, testvéri vi­szonyban levő más szociális* ta országokban is: „Nálunk nem úgy van, hogy minden egy embertől függ csupán. Az egész nép megérti, mit kell cselekednie, ha elme­gyek én vagy valaki más. Hiszem, megmarad azoknak az embereknek a nagy szá­ma. akik értik valóságunkat és tudják mit kell cseleked­niük. A nép megmarad. Az a nén nedig. amely olyan kálváriát járt. mint a ml népünk, nem felejti ezt el, tudja, hogy mi a 1 "-»nagyobb és legerősebb támasza, tud-, ja, hogyan keS megőriznie önmagát.” Henua János Szuts László: — Kisregény — 20. — Ne engedjék fel ezt az embert 1 —mondta. — Bár-' melyikőnk válalja helyette. — A brigádjához tartozik? — kérdezte a mérnök. Flóri nem felelhetett mást. csak azt, hogy igen. Igaz, hozzátette, hogy: egyelőre Ezzel azonban már nem aka­dályozhatta meg a vállalkozá­somat. Derekamhoz kötötték a vastag drótkötelet. Amíg le­hetett. Igyekeztek átvállalni a clpelését, velem jöttek a torony aljáig, s láncot alkotva tartották a súlyos kötelet. A szőlőtőkék közt a csizmák szárig merültek a leüllepe- dett iszapban, járni elég volt benne, nemhogy még a köte­let is cipelni. Ám a neheze csak azután követkézért, amikor a torony aljában ma­gamra maradtam. A toronyra már egyedül kellett felka­paszkodni. Higyje el, nem vagyok ba­bonás, se hívő, de nekem ak­kor ott ez a vállalkozás a Szent Antal perselyét jelen­tette. Magamat dobtam’ be­le. hogy ezzel megnyerjem magamnak a sorsot. Ha sike­rül, akkor minden megoldó­dik. Ugye. milyen gyerekes néha az ember? Nem a tűz el- folytása sarkallt engem' elhi­heti. Fele úton lenéztem a liba­legelőre, de a tömegben nem is találhattam volna meg Zsuzsát. Csak lenne ott! Csak látna! Egyedül ezzel tudnám eltüntetni arcomról az apostolok ütéseinek nyo­mát. Nem kellett volna feljebb kapaszkodnom annál, mint ahol a merevítőkötél előző­leg is a toronyhoz volt erősít­ve. De én tovább másztam az egyre forróbb vasvázon. Lentről, a legelőről hallöttam a kiabálást, hogy „Elég, nem kell tovább!”, de én nem hall­gattam rájuk. Minél fentebb erősítem a drótkötelet a vasvázhoz, annál biztosabban sikerül a torony ledöntése, Es annak sikerülnie kell. Azt hittem, leszakad a de­rekam, olyan erővel húzta a most már levegőben lógó drótkötél súlya. Lassan, lé- pésről-lépésre jutottam fel­jebb. Kezemen kesztyű volt, de a forró vas azon is átsü­tött. És most már az arcomat is sütötte a forróság. amely­nek forrásához már igazán nem messze voltam. Le kel­lett hát állnom. A szél a fejem fölött csap­kodta a lángokat, a cső a kő­zetemben zúgott, olyan han­got hallatva, mintha lökhaj- tásos repülőgépek zuhan­nának el mellettem, egyik a másik után. Amikor a munkához lát­tam, már akkor alig tudtam a halálos kimerültségtől a ka­romat mozgatni. Szememet izzadságcseppek homlyosí- tották. összeszorítottam a fogamat hogy szinte fájt: sikerülnie kell! Egyszerre elhomályosult előttem minden. Egy szélro­ham lecsapta a lángokat, sű­rű füsttel keverve. Fejemen bényászsisak volt, de az ar­comat szabadon érhették a lángok, amelyek néhány pil­lanatra ugyan odébb táncol­tak, de aztán megint engem öleltek körül, aztán, megint és újra megint. Hallottam, hogy lent zúg a tömeg, a fáj­dalom az arcomat' tépdeste, s bár a kötél már a vasvázhoz volt erősítve, mégis, én még mindig fogtam, görcsösen. De látni már semmit se lát­tam. Éreztem, hogy a drót­kötél megfeszül, a másik vége odalenn egy gépkocsihoz volt erősítve, s az most nyilván meghúzta. A fülemig még el­jutottak a parancsszavak. — Engedje el magát! En­gedje el magát! Derekamon egy biztosító övvel a dróthoz voltam köt; w. Ha semmi baj nem törté­nik, akkor leoldom, s a vas­vázon mászom vissza. Csak­hogy eddigre már lángolt raj­tam a ruha és a következő pillanatban elvesztettem az eszméletemet Azt mondják, lángolva csúsztam végig a dróton, ön- tudatlanul is kapaszkodva belé. Odalent többen ugrot­tak önfeláldozóan alám. de úgy sem menthettek meg a kartöréstől, bokaficamtóL Nem tudom, hogyan borí­tottak rám pokrócot, hogyan tépték le rólam a ruhát. Én csak akkor tértem magam­hoz, amikor a mentőkocsiban injekciót kaptam, s akkor is csak egy pillanatra. Ahogy kinyitottam a szememet. a lassan világosodó homály­ból egy fölémhajló arc bon­takozott ki, Zsuzsa arca. Azt mondják, mosolyogva ' hulltam vissza az eszmélet­lenségbe. ★ / — Gyugyó!... GyugyőU — Itt vagyok! —Mit csinálsz te ltt?_ Bo­csánat! (Folytatjuk) Fokozódik a Tálasztási kampány Angliában LAOSZ: ' * Szufanuvong nyilatkozata / •7 i t 4M

Next

/
Thumbnails
Contents