Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
-MÄÄYÄftOftg* M9 mi. tetrnOt n. A közalkalmazottak általános sztrájkja az MZK'ban Hétfőn hajnaliban szerte Nyugat-Németonszágiban megkezdődött a közalkalmazottak általános sztrájkja, üt nyugatnémet szakszervezet felhívására százezrek maradtak távol munkahelyükről. Az NSZK valamennyi nagyvárosában leállt a villamos- és az autóbuszforgalom, aminek következtében reggel milliók csak késve érkeztek meg munkahelyükre. Az autóbuszgarázsok és villamos végállomások előtt sztrájkőrségek álltak. Egye- tartományokban a helyiérdekű vasutak dolgozói is távol maradtak munkahelyükről, az autóutakon pedig — a magángépkocsik iránt megnyilvánuló nagy kereslet miatt — közlekedési dugók támadtak. MOSZKVA: Sajtóértekezlet a békemozg'afosnról Könyvismertetés A szocialista tJ ngoszláviáér t Joszip Broz Tito: Válogatott beszédek Menetrend szerint, fegyelmezetten zajlott le a közalkalmazottak országos sztrájkjának első napja. A.sztrájk- vezetőség felhívására a dolgozók elsősorban az ipari gócpontokban szüntették be & munkát. Mindenekelőtt a közlekedési alkalmazottak, a köztisztasági dolgozók és a postások maradtak távol munkahelyükről. A munkáltatók előzetes propagandája ellenére a lakosság egyre növekvő számban támogatja a békeharcot, és — a szükségszerű kellemetlenségek ellenére — mind többen nyilvánítják ki. rokonszenvüket a sztrájkolok iránt. Nyilván ez a körülmény is közrejátszik abban, hogy a kormány most kiegyezést javasol és a jelek szerint hajlandó emelni béremelési ajánlatát. A szakszervezetek és a munkáltatók újabb béketárgyalásai a délutáni órákban kezdődtek Frankfurtban és Stuttgartban. Egykét aztrájkkörzetben időközben már létre is jött a » megegyezés: a közalkalmazottak 9 és félszázalékos béremelés helyett 12 százalékos emelést vívtak ki. Ebből a (Folytatás na L oldalról) eeteit tükrözi. A mérleg »esély”-serpenyőjében például az szerepel, hogy újraválasztása esetén a Torypárt beavatkozik majd a szakszervezetek vezetőségválasztási mechanizmusába és így szigeteli el a baloldal jelöltjeit. A gazdasági kudarcok után a Torypárt most újabb „nad- rágszíjpolitikát” volt kénytelen meghirdetni, magasabb adókat, még kisebb közkiadásokat, nagyobb hitelszigorításokat, az eddiginél is szigorúbb keresetkorlátozásokat helyezett kilátásba. A munkáspárt vezére, Wilson igyekszik elkerülni azt, hogy a sztrájkolókkal azonosítsák és sajtóértekezletén az emelkedő árak és megélhetési költségek, a növekvő lakbérek és lakásépítési kölcsönkamatok problémája mellett háttérbe szorította a bányászkérdést. Wilson ugyanakkor alákörülményböl megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy ugyancsak 12 százalék körül várható majd az általános megegyezés is. amelyet persze a (sztrájkoló munkásoknak még külön szavazáson kell jóváhagyniok. Az SPD—FDP kormány- koalíció igen nehéz helyzetben van. Ellenzi ugyan a követelések teljesítését, de számolnia kell a belpolitikai következményekkel. A koalíción belül 4 legmerevebb ellenállást a szabaddemokraták tanúsítják. Genscher belügyminiszter hétfőn körlevelet adott közre. s ebben bejelenti, hogy nem fizetnek bért a sztrájk idejére sem a ténylegesen sztrájkotoknak, sem pedig azoknak, akik a sztrájk következtében — akár a közlekedés megbénulása miatt — nem tudtak megjelenni munkahelyükön. Ha a2 újabb bértárgyalások is kudarcot vallanak, akkor két napon belül számítani lehet a vasúti forgalom megszűnésére, sőt a sztrájk átcsaphat sokmiltió munkást foglalkoztató fémiparra is. k nrfdöJ t 3'«n . ( ~ húzta: a bányászkérdés robbanásának ködfüggönyével Heatb megpróbálja eltakarni azt, hogy egész politikája csődöt mondott, s hogy nincs semmilyen új javaslata. Thorpe, aki arra számít, hogy szoros választási eredmények lesznek, s liberális pártja megerősödik. Előre vetítette a munkáspárt és a liberálisok parlamenti együttműködésének lehetőségét. John Gollannak, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjának főtitkárának beszéde még .vasárnap hangzott el a skóciai Edinburghban. Kijelentette, hogy a konzervatív kormány maga a modem angol politikai élet legszélsőségesebb, legelfogultabb, legbomlasz- tóbb csoportja. Már a bányászvezérkar leginkább kö- zépúton járó tagjait is azzal vádolja, hogy ..vörösök” és a szélsőségesek közé sorolja az egész brit szakszervezeti mozgalmat, — mondotta Gollan. Hétfőn Moszkvában, a barátság házában nemzetközi sajtóértekezletet tártottak abból az alkalomból, hogy február 9—10-én a szovjet, fővárosban ülést tartott a béke erőinek tavaly októberi világkongresszusán létrehozott összekötő bizottság. A sajtókonferencián réíszt vett Romesh Chandra, a Béke Világtanács főtitkára, Oleg Harhargyin, a szovjet békebizottság elnökhelyettese. Isabelle Blume asszony, a belga békevédelml liga képviseletében és a nemzetközi békemozgalom több más kiemelkedő személyisége. Romesh Chandra ismertette az újságírók előtt á békeszerető erők világktongresz- szusa főbizottságának kétnapos üléséről kiadott közleményt. A tanácskozáson 20 nemzetközi szervezet és 34 ország nemzeti békemozgalmának a képviselői vettek részt. Hazánkat dr. Berecz János, az európai biztonság és együttműködés elősegítésére alakult magyar bizottság titkára, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke Világtanáos tagja és Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára, a BVT tagja képviselte. A DÍVSZ egyik képSzuíanuvong, a Laoszi Ha. zafias Front Központi Bizottságának elnöke az ADN hírügynökség kíltontudósító- jának adott interjújában bizakodó hangnemben nyilatkozott a laoszi ideiglenes koalíciós kormány közeli megalakulásának lehetőségéről. „A Vientiane! . megállapodás és a csatolt jegyzőkönyvek megvalósítása keretében megegyezés jött létre közös rendőrségi erők felállításáról, továbbá katonai és közigazgatási kérdésekben, fev például Vientiane és Luang Prabang városok semlegesítésének kérdésében —, mondotta. — Ezzel megteremtettük az ideiglenes nem. zeti egységkormány és a nemzeti politikai konzultatív tanács, vagyis a laoszi állam legfelsőbb szervei létrehozásának legfontosabb feltételeit.” Szufanuvong megjegyezte, hogy „bár formálisan minden rendeződött, valójában még sok probléma vár megoldásra.” A hazafias erőknek a koalíciós kormánvban követendő politikáját ismertetve SzuI ! fanuvong leszögezte: „A hazafias erőknek a koalíciós kormányban az lesz a felviselője az ülésen Hargita Árpád volt. Romesh Chandra megállapította, hogy a békefórum óta eltelt mintegy 100 napos időszakban gyűlések tízezrein emberek milliói ismerkedtek meg a békekongresszus eredményeivel. A résztvevő országok többségében lépéseket tettek további békeakciók végrehajtására a kongresszus szellemében. A főbizottság elhatározta, hogy létrehozzák a béke erői világkongresszusának állandó összekötő bizottságát, amelyben képviselethez jut a kongresszus minden résztvevő szervezete. A békeerók vi tágkor!gresz- szusa állandó összekötő bizottságának az elnöke Romesh Chandra, titkára pedig Oleg Harhargyin lett. Mint Romesh Chandra mondotta, a főbizottság kétnapos ülésén konkrét akciókat is megvitatott a chilei néppel való szolidaritással, a vietnami békeegyezmény következetes megvalósításával, á nemzetközi béke és biztonság erősítésével, a közel- keleti rendezés elősegítésével. a fajüldözés és a gyarmatosítás felszámolásával, a leszerelés megvalósításával és a környezetvédelem fokozásával kapcsolatban. adatok, hogy megvalósítsák az ideiglenes nemzeti egységkormány politikai programját. Belpolitikai vonatkozásban síkra fognak szállni a nemzeti egyetértés megvalósításáért, a laoszi nép demokratikus szabadságjogainak biztosításáért: Küz-' deriek majd a fiáború. kő- Vetkezményeinek felszámo- lásáért és a nép életszínvonalának emeléséért.” „A hazafias erők külpolitikai téren a béke, a függetlenség és a semlegesség poll- tikáját fogják folytatni —. hangsúlyozta Szufanuvong, —Készek diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat létesíteni minden országgal a kölcsönös tisztelet, a függetlenség é6 a szuverenitás alapján, az egyenjogúság és a kölcsönösség elveinek megfelelően.” A Laoszi Hazafias Front KB elnöke az ADN tudósítójának adott interjújában meleg szavakkal méltatta a szocialista országok szolidaritását a laoszi néppel. Szeretném megragadni ezf az alkalmat arra, hogy szívből jövő köszönetét mondjak a > szocialista országok értékes ! támogatásáért és segítségé-1 ért.” I A nemzetközi munkás és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti Jugoszlávia köztiszteletben álló elnökének, Josip Bros Titó- nak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatott beszédei méltán váltanak ki nagy érdeklődést a magyar olvasók táborában is. A válogatás az 1969. márciusától 1973. áprilisáig terjedő korszak beszédeit. interjúit, megnyilvánulásait mutatja be, köztük olyan rendkívül fontos és érdekes, s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentumot is. mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezeteihez . és tagjaihoz 1972. szeptemberében intézett levelet A válogatás, éppen az említett korszak izgaimasságá- nak és az elvi-eszmei küzdelmek gazdagságának megfelelően, kitünően megmutatja Ti tónak, 'mint pártvezetőnek és államférfidnak egyedülálló szerepét a jugoszláv életben. Beszédesen bizonyítja a szerző politikai éleslátását, nagyszerű elemző képességét, elvhfiségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védelmében. a szocializmuséi lenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus és a kispolgá- riság — elleni küzdelemben. Tito rendkívül élesen bírál.. nem kendőzi a nehézségeket és fogyatékosságokat, de teszi ezt éppen abban az általa tényekkel » gazdagon bizonyított — meggyőződésben, hogy mindezíta jugoszláviai szocialista építés hatalmas eredményei, az általános nemzeti fellendülés keretei között kell és lehet csak • helyesen' megítélni. 1972 júniusában Mószikvában elhangzott beszédében mondót fa:' .,Jugoszlávia' tähsaääi- ml'termelése á legmagasabb százalékarány szerint fejlődik a világon. s az utóbbi húsz évben átlag 7 százalékot tett k) évente. A háború utáni időszakban a társadalmi termelés több. mint négyszeresére emelkedett. Az ország lakosságának 38 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, holott 1953-ban még 61 százalékuk a mezőgazdaságból élt.” Beszédein vezérfonalként húzódik végig a párt harci készségének, befolyásának és felkészültségének növelésére Irányuló erőfeszítés. Ebben a vonatkozásiban sokszor szól arról, hogy a demokratikus centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módjában „Már a VI. kongresszus előtt (1952-ben — a szerk.), de főleg utána.. ,a párt szerepe a társadalmi élet valamennyi fontosabb területén háttérbe szorult Csak az eszmei irányítás feladata maradt meg neki. Persze ez 1« a szerepéhez tartozik. de ez nem elég. Olyan tagokra és olyan fegyelemre van szükség soraiban. hogy az egész törne- ^ 1 get . képes legyen eszmeileg irányítani, egyúttal pedig meg tudía gátolni, hogy az osztályellenség olyan pozíciókat foglaljon éh amilyej neket különféle formában már meg is kaparintott” — mondja 1972 őszén, éppen, amikor viták tapasztalhatók az önigazgatás értelmezése-, a nemzetek önállósága kérdésében. Tito tézise az. hogy a soknemzetiségű országban a JKSZ a legfőbb összetartó és integrációs erő. amely a szocialista termelési viszonyok mellett egyedül kénes feloldani minden társadalmi és -gazdasági ellentmondást. A szerző ugyanilyen következetességgel tér vissza újra és újra a munkásosztály szerepének megmagyarázásához. ..Sokan úgy vélekedtek eddig, hogy nekik kell beszélniük és hatém. zatokat hozniuk a munkások nevében, s a munkások«* nem js igen kell megkérdez, niü'k. Hiszem, hogy munkásaink ezt nem engedik meg többé. Munkásaink fel tudják fogni, hogy joguk van dönteniük minden olya* kérdésben, amely a terma, lésüket és lényüket, a műn* kások és önigazgatók lényé* érintik.” Jugoszlávia elnöke közi»» mértén rendkívül aktív nemzetközi tevékenysége* fejt ki, s ez kifejezésre jut a kötetből ifi. Sokoldalúan taglalja, hogyan értelmez'ka jugoszláv kommunisták a cselekvő el nem kötelezettség politikáját, amelye# nemzetközi tevékenységüSi alapján tekintenek. A fejte, getésből teljesen nyilvánvaló, hogy — ha egyes kérdések megítélésében lehetnek is eltérések —, Jugoszlávia gyakorlati lépéseiben egvüt* halad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, azok. kai, amelyek a Varsói Szerződés keretébe tartoznak. Ea nyilvánul meg a vietnfiml háború, a közel-keleti válság, valamint az európai rendezés ügyében kifej Jeti álláspontokban és gyakanaü politikában. Tito egy pillanatra sem téveszti szem elől a Szovjetuniónak, mint szociálist« nagyhatalomnak szerepét és érdemeit a békéért és a társadalmi haladásért folyt«, tott világméretű küzdelemben. S úgy is mint az el nem kötelezett országok egyik vezető egyénisége határozót, tan fellép a „szuperhatalmak” határokat elmosó és megtévesztő megjelölése ellen: „Vajon, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat csak azért, mert mind a kettő nagyhatalom, azonosítani kell. ahelyett, hogy azt néznénK, melyik nagyhuta, lom mit cselekszik és milyen magatartást tanúsít?” Egy gazdag, a népért, a kommunista eszmékért és a szocializmus diadalmaskodásáért folytatott élet nagy tapasztalatait gyűjti egybe a kötet. Bátran néz szembe a gondokkal és nehézségekkel és emberi nagysággal, bölcsességgel választ ad olyan kérdésre is. amely sokakat foglalkoztat Jugoszláviában és a vele baráti, testvéri viszonyban levő más szociális* ta országokban is: „Nálunk nem úgy van, hogy minden egy embertől függ csupán. Az egész nép megérti, mit kell cselekednie, ha elmegyek én vagy valaki más. Hiszem, megmarad azoknak az embereknek a nagy száma. akik értik valóságunkat és tudják mit kell cselekedniük. A nép megmarad. Az a nén nedig. amely olyan kálváriát járt. mint a ml népünk, nem felejti ezt el, tudja, hogy mi a 1 "-»nagyobb és legerősebb támasza, tud-, ja, hogyan keS megőriznie önmagát.” Henua János Szuts László: — Kisregény — 20. — Ne engedjék fel ezt az embert 1 —mondta. — Bár-' melyikőnk válalja helyette. — A brigádjához tartozik? — kérdezte a mérnök. Flóri nem felelhetett mást. csak azt, hogy igen. Igaz, hozzátette, hogy: egyelőre Ezzel azonban már nem akadályozhatta meg a vállalkozásomat. Derekamhoz kötötték a vastag drótkötelet. Amíg lehetett. Igyekeztek átvállalni a clpelését, velem jöttek a torony aljáig, s láncot alkotva tartották a súlyos kötelet. A szőlőtőkék közt a csizmák szárig merültek a leüllepe- dett iszapban, járni elég volt benne, nemhogy még a kötelet is cipelni. Ám a neheze csak azután követkézért, amikor a torony aljában magamra maradtam. A toronyra már egyedül kellett felkapaszkodni. Higyje el, nem vagyok babonás, se hívő, de nekem akkor ott ez a vállalkozás a Szent Antal perselyét jelentette. Magamat dobtam’ bele. hogy ezzel megnyerjem magamnak a sorsot. Ha sikerül, akkor minden megoldódik. Ugye. milyen gyerekes néha az ember? Nem a tűz el- folytása sarkallt engem' elhiheti. Fele úton lenéztem a libalegelőre, de a tömegben nem is találhattam volna meg Zsuzsát. Csak lenne ott! Csak látna! Egyedül ezzel tudnám eltüntetni arcomról az apostolok ütéseinek nyomát. Nem kellett volna feljebb kapaszkodnom annál, mint ahol a merevítőkötél előzőleg is a toronyhoz volt erősítve. De én tovább másztam az egyre forróbb vasvázon. Lentről, a legelőről hallöttam a kiabálást, hogy „Elég, nem kell tovább!”, de én nem hallgattam rájuk. Minél fentebb erősítem a drótkötelet a vasvázhoz, annál biztosabban sikerül a torony ledöntése, Es annak sikerülnie kell. Azt hittem, leszakad a derekam, olyan erővel húzta a most már levegőben lógó drótkötél súlya. Lassan, lé- pésről-lépésre jutottam feljebb. Kezemen kesztyű volt, de a forró vas azon is átsütött. És most már az arcomat is sütötte a forróság. amelynek forrásához már igazán nem messze voltam. Le kellett hát állnom. A szél a fejem fölött csapkodta a lángokat, a cső a kőzetemben zúgott, olyan hangot hallatva, mintha lökhaj- tásos repülőgépek zuhannának el mellettem, egyik a másik után. Amikor a munkához láttam, már akkor alig tudtam a halálos kimerültségtől a karomat mozgatni. Szememet izzadságcseppek homlyosí- tották. összeszorítottam a fogamat hogy szinte fájt: sikerülnie kell! Egyszerre elhomályosult előttem minden. Egy szélroham lecsapta a lángokat, sűrű füsttel keverve. Fejemen bényászsisak volt, de az arcomat szabadon érhették a lángok, amelyek néhány pillanatra ugyan odébb táncoltak, de aztán megint engem öleltek körül, aztán, megint és újra megint. Hallottam, hogy lent zúg a tömeg, a fájdalom az arcomat' tépdeste, s bár a kötél már a vasvázhoz volt erősítve, mégis, én még mindig fogtam, görcsösen. De látni már semmit se láttam. Éreztem, hogy a drótkötél megfeszül, a másik vége odalenn egy gépkocsihoz volt erősítve, s az most nyilván meghúzta. A fülemig még eljutottak a parancsszavak. — Engedje el magát! Engedje el magát! Derekamon egy biztosító övvel a dróthoz voltam köt; w. Ha semmi baj nem történik, akkor leoldom, s a vasvázon mászom vissza. Csakhogy eddigre már lángolt rajtam a ruha és a következő pillanatban elvesztettem az eszméletemet Azt mondják, lángolva csúsztam végig a dróton, ön- tudatlanul is kapaszkodva belé. Odalent többen ugrottak önfeláldozóan alám. de úgy sem menthettek meg a kartöréstől, bokaficamtóL Nem tudom, hogyan borítottak rám pokrócot, hogyan tépték le rólam a ruhát. Én csak akkor tértem magamhoz, amikor a mentőkocsiban injekciót kaptam, s akkor is csak egy pillanatra. Ahogy kinyitottam a szememet. a lassan világosodó homályból egy fölémhajló arc bontakozott ki, Zsuzsa arca. Azt mondják, mosolyogva ' hulltam vissza az eszméletlenségbe. ★ / — Gyugyó!... GyugyőU — Itt vagyok! —Mit csinálsz te ltt?_ Bocsánat! (Folytatjuk) Fokozódik a Tálasztási kampány Angliában LAOSZ: ' * Szufanuvong nyilatkozata / •7 i t 4M
