Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
1974. íeSrnSr fi: teC^-KfAGYAftÖflSZAÖ 8 . oMal Brigádvezetők Tártalom és forma Tanulnak a szocialista brigádvezetők. Az új, a hagyományostól eltérő nappali kéthetes tanfolyamon többek között a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, a szocialista munkaverseny szervezéséről és vezetéséről, a helyes vezetési módszerről, a terv- készítésről, a termelési feladatokról, korunk bel- és külpolitikai kérdéseiről hallhatnak előadásokat. Üj oktatási forma ez és sajátos. Annyira az, hogy az országban, a megyében elsőként szervezett ilyet a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat Százhat szocialista brigádvezető, kivétel nélkül valamennyien, négy turnusban két hétig csak azzal foglalkoznak, hogy gyarapítsák ismereteiket. Kiss László, a vállalat szakszervezeti tanácsának versenyfelelőse mondta: „ Az elmúlt két évben jelentősen fejlődött nálunk a brigádmozgalom. Jellemző volt a számszerű gyarapodás. A szocialista brigádok vállalásai, termelésben, művelődésben, emberi magatartásban is szép eredményeket hoztak. A jelenlegi tanfolyam célja a mozgalom tartalmi részének erősítése úgy, ahogyan azt az MSZMP KB határozata előírta.” A brigádvezetők képzése a jelenlegi módon már az iskolapadban mutatta hasznosságát. Az előadásokat köA mai fiatal szakmunkások és az ipari tanulók nem tudják, vagy csak hallomásból ismerik, hogyan nézett ki régen egy „sufni”, vagy egy „kóceráj”. E két szó a legtöbb szabolcsi fiatal szókincséből hiányzik. Pedig megyénkben még az ötvenes években is többnyire szűkre méretezett, parányi épületekben összezsúfolva, emberhez nem méltó körülmények között dolgoztak az ipar és a közlekedés munkásai. Munka után olajosán, porosán kellett hazamenniök. mert a minimális szociális ellátottság sem volt biztosítva számukra. Az utóbbi években épült új üzemek már szinte valamennyi szociális igényt kielégítik. De még számos szabolcsi üzemben joggal panaszkodnak a munkások a szociális ellátottságra. Mátészalkán az ÉRDÉRT Vállalat dolgozói tavalyelőtt egy riportban arra panaszkodtak, hogy nincs megfelelő öltözőjük. nem tudják biztonságosan elzárni értéktárgyaikat, a szennyes ruhákat a „kimenő” ruhákkal együtt tárolják és ez egészségtelen. Azóta enyhítettek a faipariak gondjain is. A mátészalkai vasutasok évtizedek óta panaszolják. hogy mostoha körülmények között dolgoznak, egy fürdőszoba nagyságú „butyka” jelenti számukra a szociális létesítményt. Avasát vezetői nem várnak az új állomás felépítéséig, egy friss információ szerint néhány hónap múlva modern szociális létesítményt kapnak az állomás dolgozói. Lapunk utolsó oldalán évente többször is hírt adunk arról, hogy X üzemben javul a szociális ellátottság. Néhány nappal ezelőtt például azt írtuk, hogy az vető konzultációkon több mint félszáz kérdés hagzott el. Közülük néhány: „Mit tartalmazzanak a szocialista brigádszerződések? Hogyan végezze a brigád az önértékelést? Miként alkalmazzák a differenciált bérezést, jutalmazást?” A kérdésekkel így vagy úgy a brigádvezetők a mozgalomban, a gyakorlati munkában találkoztak. Sokszor határoztak és döntöttek, de nem voltak biztosak a döntés helyességében. Kormos Gyula, a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységének egyik szocialista brigádvezetője például elmondta: „Tavaly a brigádunk zöldkoseo- rús jelvényt kapott. Éreztem, hogy nem mindegyik brigádtag érdemli meg ezt a fokozatot, hiszen nem volt egyforma a munkához való viszony, a fegyelem. De nem tudtam miként tegyek különbséget úgy, hogy az emberek érezzék a nevelő hatást. Mostmár tudom, de a hallott módszereket nem lesz könnyű alkalmazni. Egy biztos: ha azt akarjuk, hogy a verseny ne váljék formálissá, akkor feltétlenül szigorúbban kell elbírálni a végzett munkát, a kollektívára és az egyénekre vonatkoztatva is.” A brigádvezetők tanfolyamának azon túl. hogy a munkahelyi vezetők sokoldalú képzést kapnak, van egy másik igen hasznos része is. KoElek tromech anikai Vállalat beregi gyárában háromszáz dolgozót kiszolgáló szociális létesítményt adnak át ez év decemberében. Szakszervezeti gyűléseken, munkásfórumokon is gyakran hallunk véleményeket, javaslatokat a témával kapcsolatban. A legtöbb helyen a lehetőségekhez mérten figyelembe veszik a dolgozók kéréseit, javaslatait, s hónapok múlva már örömmel mondják a dolgozók, hogy elkezdődött valami... Az ilyen Javaslatok hatására épült például a nyíregyházi Tünde utcán az építők étkezdéje. A szabolcsi ipari szövetkezetek is egyre nagyobb gondot fordítanak arra. hogy emberhez méltóbb legyen a nehéz fizikai munka és javuljanak a szociális körülmények. Lassan megszűnik a lavórban történő mosdás a szövetkezeti iparban is. Munka után öltözőbe kerülhetnek az olajos, mal- teros ruhák és vasalt nadrágban mehetnek haza a szövetkezeti ipar dolgozói. Egyre több üzemcsarnokot építenek a szabolcsi szövetkezetek, s a csarnokok mellé mindenütt öltöző, fürdő, esetleg melegedő is épül. Uj üzemcsarnokot épít például a Nagykállói Cipőipari Szövetkezet. a Fehérgyarmati Ruhaipari Szövetkezet, a Nyíregyházi Festő és Lakáskarbantartó Szövetkezet. Az új üzemekben nemcsak köny- nyebb és gyorsabb lesz a munka, de tisztább és vonzóbb is. A határozatok, rendeletek értelmében új üzem már nem iß épülhet szociális létesítmények nélkül. Jó volna, ha a régi üzemek mellé az eddiginél nagyobb ütemben építenének szociális létesítményeket, hiszen ezek a létesítmények bevács György, a tSszaszalkai Kossuth lakatos szocialista brigád- vezetője említette; „Mi nemcsak tanulunk, de állandó jelleggel tapasztalat- cserét tartunk. Azóta, hogy a vállalatnál szocialista brigádmozgalom van, ilyen jó alkalom nem adódott, hogy bővebben megismerjük egymás munkáját, életét, az alkalmazott vezetési módszereket. Most január 29-től Fehérgyarmatról, Mátészalkáról, Nyírbátorból, Baktalóránthá- záról és Tiszaszalkáról vagyunk itt. A szünetekben, és ha alkalom kínálkozik rá, állandóan beszélgetünk, kérdezzük egymást. Amit hallottam, tapasztaltam, nagy hasznomra lesz a további munkában.” Két hétre több mint száz embert kivenni a termelésből, biztosítani a tanulással járó költségeket, a vállalatoknak nem olcsó mulatság. A vállalat vezetői, s az érdekeltek, a brigádvezetők is azt vallják, megéri. A kiesett munka értéke, az oktatási költségek kamatostul megtérülnek, ha a tanfolyam után a tanultak hatására erősödik a versenymozgalom, ha elevenebb, tartalmasabb lesz a brigádélet. A brigádvezetők részéről az új ismeretek alkalmazására, hasznosítására nagy az akarat Ez a fontos. Seres Ernő folyásolhatják a dolgozóik munkakedvét és a termelést is. Egy kisvárdai munkás például nem csupán a magasabb fizetés miatt vállalta az ingázás fáradalmait: munkahelyéről azért is távozott, mert ott nem volt megfelelő mosdó és öltöző. Sok üzemben kevés pénzből, társadalmi munkában is lehetne öltözőt. fürdőt, vagy melegedőt építem. Érdemes ezeknek a létesítményeknek a gyors építésére időt és pénzt fordítani, hiszen a megfelelő szociális ellátottság vonzóbbá tehet minden üzemet Nábrádí Lajos ^ tven éve kapta meg a tanító oklevelét Zalányi Gábor nyugdíjas kisvárdai tanár. Az északi Tátrában, Po- dolinban született, itt járt középiskolába. Iglón tanítóképzőbe végül Debrecenben fejezte tanulmányait. A Magas Tátrától majdnem az Adriai tengerig vezetett a tanítói pályafutása, amihez jócskán hozzájárultak a történelmi körülmények is. Északról a cseh burzsoá rendszer kényszerítette délebbre a Zalányi családot, így kerültek Debrecenbe. Mint fiatal „képezdész” ismerkedett meg Szabolcs megyével; 1923-ban Anarcsra került... — Tizenhat évig tanítottam Anarcson. Nagyon szerettem azt a népet Pedig milyen volt az akkori iskola! Fakilincses, rozoga épület. Sok cselédgyereket kellett betűvetésre tanítani, akik sokszor úgy jöttek iskolába, hogy otthon már kidolgozták magukat. És folytatták a tanítás után is. Kilencvenhat gyermek is szorongott a tanteremben. A feleségemmel tanítottunk ott Aztán meg kellett válni a falutól. .. Zalányi Gábor nem akarja feszegetni, miért is mondott búcsút Anarcsnak. de szavai azt sejtetik, nézeteltérése Igény és lehetőség Öltözők, fürdők Képünkön: a Nagyvarsány—Uszaszalka térségében átvágot Tisza-kanyar. (Hammel József felvétele) SZÁZ ÉV UTÁN ÚJ MEDERBEN A TISZA Az elmúlt héten, szombaton Tiszaszalka és Nagyvarsány között megnyitották azt az átvágást a Tiszán, amely- lyel több mint három kilométernyi folyókanyarulatot egyenesítettek le egy négyszázméteres csatornávaL Megrekedt a hordalék Az elmúlt században, 1852- ben a Vásárhelyi-terv alapján ugyanezen a helyen már volt folyószabályozás. de nem történt meg a meder rögzítése. így a Tisza ezen a szakaszán évente 35 métert húzódott vissza, eredeti medrébe. Az eltelt 122 év alatt, 3,4 kilométeres lett az eltolódás. Az éles kanyarban lasabban haladt a víz, megrekedt a hordalék, a Tisza vízmélysége ezen a szakaszon nem haladja meg az egy métert. A tavaszi áradások idején veszélyeztette az árvízvédelmi töltéseket, télen jégtorlaszok keletkeztek, és nem kedvezett az útvonal a hajózásnak, sem. A Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1972-ben készítette el folyószabályozási tervét, az előkészületi munkák után 1973-ban kezdtek a folyó átvágásához, a kanyar ki- egyenesitéséhez. Éjjel-nappal dolgoztak a földnyeső, kotró és földtoló gépek. Több mint százezer köbméter földet mozgattak meg, a többit a folyó maga végzi el. A múlt században két évig tartó munka. most két hónap alatt készült eL Az így kialakított 350 méter sugarú kanyar mérete megfelelő. Sebesebben folyik a víz Nagyobb sebességgel halad a víz. gyorsabban szállítja a hordalékot, kiegyenlítődik a Tisza vízmélysége. A legutóbbi mérések szerint a víz egykilencade már az új mederben haladt tovább. A folyó átvágása után megkezdődött tízkilométere* szakaszem az új meder rögzítése, állandósítása. Korszerű vízügyi tervek alapján partvédő műveket építenek a* új szakasz mentén, kővel biztosítják a folyó partoldalát. Befeiezés 1978-ban A több mint harmincijiilliű forintos beruházás munkáinak végleges befejezését 1978 végére tervezik, az elképzelések szerint a Tisza erre az id&*j re kialakítja tervezett új med. rét, és a folyó munkájával egy ütemben készülnek • partvédő művek. A végleges mederrendezés következtében TiszasZalkán a gergelyiugornyaihoz hasonló strand alakul ki, a Tisza régi területére, közel harmin* holdra fákat ültetnek majd. fkonáth) Az aranydiplomás támadhatott valamelyik egyházi vezetővel. És az egyházi iskolában nemet mondani még egy-egy részletkérdésben is, kockázatos volt... Jó messzire kérte magát. Amikor az országhoz csatolták Bácskát es vidékét, sok tanítói állás megüresedett a délvidéken. Ujverbászon telepedett le a tanító házaspár. A községben sok szerb élt, a gyermekek magyar iskolába jártak, mert más iskola nem volt. De nem tudtak magyarul. > — Az elődöm nagyon rosz- szul bánhatott a gyermekekkel — emlékezik az idős pedagógus. — Nem szerette a szerbeket. Az apróságok arcán állandóan láttam a szorongást, a félelmet. Én azzal kezdtem, gyermekek segítsünk egymásnak, kölcsönösen. Ti engem megtanít- tok szerbül, én pedig meg- tanítlak benneteket magyarul. Nagyon megszerettek a gyermekek, a szülők. Amikor el kellett jönni, otthagyva mindent, a lakást, a szép könyvtárat, egy szál ruhában rimánkodtak a szerb nemzetiségiek, hogy maradjunk velük, nem lesz semmi baj. De az Igazgatóm kiadta az ukászt, hogy holnap reggel csomagoljak és ea eiső vonattal indulás... így került újra Szabolcsba. Kisvárdára. Tanított és a nép bizalmából bekerült a házhelyosztó bizottságba is. Reismann földbirtokos földjét parcellázták a ház nélküli szegényeknek. Azóta Kis- várda egyik lakónegyede épült fel az egykori földbirtokos földjén. Részese volt az általános iskola megszervezésének, később érdeklődése mindinkább az értelmi fogyatékos gyermekek neveléséhez vonzotta. A művelődési szervek kérésére hozzálátott a gyógypedagógiai iskola megalapozásához, melynek igazgatójává választották. Több évtizedes nevelői tapasztalat, két gyermek nevelése és más gondok mellett a tanító oklevélhez levelező tagozaton megszerezte a gyógypedagógiai főiskolai diplomát is. Sok-sok budapesti utazással, tanulással járt ez, de megérte. Neveket emtft, akik számon tartják az „igazgató bácsit”, érdeklődnek iránta. Hálásak. Aztán egy kis szomorúsággal említi anélkül, hogy bárkit is meg akarna bántani, vagy a régi sebeket bolygatná: úgy érezte még hasznára tudott volna lermj a gyógypedagógiai nevelésnek. De nyugdíj ba tanácsolták, s ennek más tizenegy éve. Hetvenkét éves ... Azóta csendesen , éldegéli, mint általában a nyug-* díjasok. Barkácsol, asztal^ széket, kertjében szőlőt mű-* vei. A nyugdíja 1800 forint! Két gyermekük van, mindkettő pedagógus. Tavaly kapta meg a nyír*} egyházi tanárképző főiskolán ünnepélyes főiskolai tanács-* ülésen az 50 éve végzetteknek 1áró aranydiplomát Jói esett a megemlékezés, hogy továbbra is a nagy család tag-4 jaként tartják számon. Búcsúzáskor sem tagadjai meg magát Zalányi Gábor; a jó pedagógust jellemző tulajdonságokról beszél, akinek egyik fő kötelessége, hogy gondoikodásra nevelje ä gyermekeket. „Ez nem min-^ dig valósul meg” mondja ai katedrán kívül álló objektW vitásával, de nagyon is azt örök pedagógusra jellemzä aggodalommal, törődéssel*.. 3 Akácfa utca 19. Itt lakik Zalányi Gábor és felesége. A tetszetős családi ház ablakában ez áll: „Ez a ház eladó”.' Újabb költözés, közelebb a gyermekekhez? Erről nem faggattuk az évtizedek során sokat vándorolt, mégis a katedrán örökké otthon lévé házaspárt. A ház belső nytH galma állandóságot tükrözötlí semmi nyomát a költözé®-' nefc:... E. ^8^
