Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
Brxxi Évfolyam, ss. szám ARA: 80 FILLER 1974. FEBRUAR 12, REDR OLPftNR TARTALMÁBAN' y Uj mederben g Tisz i &. oldali Ki az apa? ». oldal) A közművelődés nem lutri! (5 oldal) Sportfelentéseink <9. oldal) Lapunkért Szerény eseménysorozat vette kezdetét tegnap: Sza- bolcs-Szatmár megye huszonkét településén - Tu- zsértő! Jánkmajtisig - találkoznak a Kelet-Magyaror- szág szerkesztőségének munkatársai és a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat lapszervezői olvasóival. Termelőszövetkezetben és még építés alatt álló fiatal gyárban tartunk alig egy hónap során újságíró-olvasó ankétokat, hogy megbeszéljük: mit vár a nyírségi, beregi, a szatmári, a rétközi és a felső-tiszavidéki dolgozó ember a megyei laptól. Ezek a most kezdődő beszélgetések mégis fontosabbak számunkra, mint az átlagos hétköznapi találkozások, megbeszélések. Sza- bolcs-Szatmár megye dolgozóinak lapja ugyanis olyan célt tűzött maga elé, amelynek az elérése nem eget rengető ugyan, de számunkra — és azt hisszük, hogy szerénytelenség nélkül mondhatjuk - a megye számára is olyan esemény, ami megérdemel némi figyelmet a hétköznapok rohanó tempójában. Másfél hónap alatt — hazánk felszabadulásának 29. évfordulójára — szeretnénk elérni, hogy ötvenezer példányban jelenne meg a Ke- let-Magyarország. Ezt a célt szolgálják a most kezdődő újságíró-olvasó találkozók, ezt segítik elérni a megyei pártbizottság levele nyomán elinduló pártszervezeteink, aktivistáink is, s ennek érdekében kopogtatnak be a háztartásokba a postások és a lap kézbesítői. Lapunk ma a hétköznapokon átlagosan 48 ezer, p vasárnapokon és ünnepeken már eddig is 52—53 ezer példányban-jutott el a sza- bolcs-szatmári emberekhez, hogy közvetítse a párt szavát, illetve a dolgozó emberek véleményét a politikáról. Ezt a hazánkban már jelentős példányszámot az elmúlt tíz esztendő alatt értük el. s ebből talán le lehet vonni azt a következtetést, hogy ebben pártunk és kormányunk helyes politikáján kívül - amelyet tolmácsolunk — annak is része van, hogy az újság munkája is mind közelebb került az emberekhez. Az öhenezres példány elérése egyúttal azt is jelenti, hogy százötven—kétszázezer megyelakó olvashatja naponta a Kelet-Magyarorszó- got, s jut ezúton is megyéje, házája és a nagyvilág eseményeinek jobb ismeretéhez, elemzéséhez, fordulhat bizalommal ügyei intézésében is lapunkhoz. Mi nagy szeretettel készülünk az olvasóval való mostani találkozó sorozatra, s egyúttal ígérhetjük: csak úgy, mint eddig, minden erőnkkel azon leszünk, hogy írásainkkal kivívjuk olvasóink elismerését. Hazánkba érkezik Joszip Broz Tito A Magyar Szocialista. Mankíspárt Központi Bizottságának és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasá' elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és felesége a közeli napokban baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. Mines megegyezi» a bányásznzirájkban Fokozódik a választási kampány Angliában Képünkön: elfoglalták helyüket a sztrájkőrök. Vasárnap megkezdődött 269 ezer angol bányász országos sztrájkja. A munkások azért szüntették meg a termelést, mert a munkáltatók és a brit kormány nem volt hajlandó kielégíteni a 30—35 százalékos béremelésre vonatkozó követelésüket, illetve ennek felére tett csupán ígéretet. A hét végén Angliában megszűnt a széntermelés. Az ország 270 000 bányásza két éven belül másodszor próbálja rákényszeríteni a kormányt sztrájkkal arra, hogy tegye lehetővé a kollektív bérharcot A sztrájk tudvalevőleg szombaton éjfélkor vált hivatalossá. A hét végén néhány sztrájkőrség már megkezdte tevékenységét. Hétfőn délre a sztrájkőrségek teljes létszámban vonultak ki a bányák kapujához, az erőművek bejáratához és a dokkokba. A sztrájkőrségek meg akarják akadályozni, hogy a kormány hosszú, elhúzódó sztrájkra kényszerítse a bányászokat és a családjaikat. Angliában az erőművek a három napos munkahét és egyéb előzetes takarékosko- dási intézkedések miatt a bányászok három hónapos túlórabojkottja ellenére is 13 és fél millió tonna széntartalékkal rendelkeznek. Ugyanennyi szén van felhalmozva a* államosított báayaipaar telwpéfe. A szenet a sztrájkőrségek 6r zik. , A konzervatív pártközpontban Edward Heath kőhajítás- nyira onnan, a Labourists főhadiszálláson Harold Wilson, saját pártjának klubházában pedig á liberális vezér. Jeremy Thorpe hétfőn megtartotta első sajtóértekezletét a kortesbeszédek hosszú sorozatában. Meghatározták azokat a kérdéseket, amelyekről beszélni fognak a' február 28-i választásokkal tetőző kampány alatt. Ezután a pártvezérek vidéki körútra indultak. A három sajtóértekezlet homlokterében a konzervatív választási program állott. Az „erélyes lépésekkel egy méltányos Britanniáért” címet viselő manifesztumot Heath most indította el hivatalos útjára. A 10 000 szóból álló dokumentum néhány nappal azután jelent meg, hogy a munkáspártiak is közölték a részleges államosítási intézkedéseken, a szakszervezetekkel való egyetértésen alapuló ígéreteiket. Heathék igyekeztek kiegyensúlyozni pártjuk jobbszárnyának nézeteit azokkal, amelyek alkalmasak a velük csak habozva rokonszenvező választók megnyerésére, de a program inkább a konzervatív jobboldal né(fFeiptaäfe * A e&galea) Chilei szolidaritási gyűlés Budapesten A HAZAFIAS NÉPFRONT, AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS ÉS A MAGYAR SZOLIDARITÁSI bizottság Állásfoglalása A magyar társadalom a legteljesebb együttérzéssel fogadta a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezését, hogy február 12-ét világszerte a Chile népével vállalt szolidaritásnak szenteljék. Chilében öt hónapja tombol az ellenforradalmi terror. Az országot börtönné változtatta a tábornokok puccsa. A chilei nép történelmének legsúlyosabb megpróbáltatását éli — hangzik egyebek közt az állásfoglalás, amely megállapítja: Ám a haladás erőire nem tudtak halálos csapást mérni Chilében és az ország határain túl hatalmas, ellenállhatatlan front kováesolódik. Népünk kezdettünk fogva nagy rokonszenvvel figyelte a chilei népi egység kormányának az ország társadalmi és gazdasági felemelkedéséért tett erőfeszítéseit. Mélységes megdöbbenéssel fogadta a fasiszta puccs hírét. A junta kegyetlenkedései pedig fokozták rokonszenvét, együttérzését, a chilei néppel. Ennek az egész hazánkat, társadalmunkat átható szolidaritásnak a jegyében követeljük: haladéktalanul bo- i-sássák szabadon a chilei politikai foglyokat, hagyjanak fel a vérengzéssel, és állítsák helyre az országban a valamennyi állampolgárt megillető alapvető emberi jogokat Társadalmunk nevében testvéri együttérzésünkről és cselekvő szolidaritásunkról biztosítjuk Chile szenvedő népét. Meggyőződésünk, hogy a nép és a haladó emberiség összefogásával az igazság, a jog és a demokrácia Chilében végül is győzedelmeskedik. Budapest, 1974. február El. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA, AZ ORSZÁGOS BÉKETANACSL, A MAGYAR SZOLIDARITÁST BIZOTTSÁG, Ä chilei néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napjának előestéjén, hétfőn a SZOT központi iskola hallgatói és a budapesti üzemek szocialista brigádjainak képviselői szolidaritási esten juttatták kifejezésre, hogy egyöntetűen támogatják a chilei népet a fasiszta katona diktatúra elleni igazságos harcában és mélységesen elítélik a katonai junta törvénytelen. véres terrorját. Ott volt a gyűlésen Rostás István, a Magyar Vöröskereszt első alelnöke, a magyar szolidaritási bizottság chilei akcióbizottságának elnöke, Árkus István újságíró a chilei akcióbizottság alelnöke, s részt vett a szolidaritási esten dr. Oscar Jimenez Pinochet, a fasiszta puccs által megdöntött népi egység kormányának volt budapesti nagykövete. Kiss Károly, a SZOT alelnöke. a magyar szolidaritási bizottság elnökségének tagja köszöntötte a forró hangulatú szolidaritási est résztvevőit. Emlékezetükbe idézte, hogy a chilei katonai puccs első hírére megkezdődött hazánkban a szolidaritási akció. A szakszervezetek azon túl, hogy kinyilvánították a terror elleni tiltakozásukat, az országban szo- lidariási nagygyűléseket szerveztek. s döntöttek az anyagi segítségnyújtás lehetőségeiről. A chilei katonai junta véres terrorja elől emigrációba menekült hazafiak nevében Augusta Sepulveda, a Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központjának (CUT) titkára, a magyar szolidaritási bizottság chilei akció- biaotteágának tagja tárta fel a gyűlésen a fasiszta diktatúra népirtó kegyetlenkedéseinek sok-sok . bizonyítékát és beszámolt a mind jobban terebélyesedő ellenállásról, amelyet a chilei antifasiszta front vezet. Reális lehetőséget nyújt e tömörülés növekedéséhez. hogy mind . jobban erősödik a bestiális diktatúra elleni elégedetlenség. Napról napra nő a munkanélküliek serege, s az elbocsátottak száma most már több mint 600 000. A chilei antifasiszta erők harcához ad bátorítást, támogatást a nemzetközi szolidaritási mozgalom. Auguszto Sepulveda hangsúlyozta: a demokratikus, antifasiszta erőknek most az a legközvetlenebb feladata, hogy féltartóztassák a terrort, kiszabadítsák a koncentrációs táborokban sínylődő politikai foglyokat. Megrázó szavakkal vázolta a Dawson-Kzdgetre száműzött politikai foglyok súlyos helyzetét. amit most újabb veszélyek nehezítenek. A szigeten ugyanis márciusban megkezdődik a rendkívül zord délsarki tél, s így az időjárás miatt is közvetlen ' életveszély fenyegeti az egészségében egyébként la. megrendült Luá Corvalánt és társait Auguste» Sepulveda esn?é~ keltetett arra, hogy a Szak- szervezeti Világszövetség felhívására a Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központja (CUT) megalakulásának 21. évfordulója, fefaruá? 12, a chilei nép melletti nemzetközi szolidaritási akció napja. A szolidaritási est résztvevői tiltakozó táviratot küldtek Pinochet tábornoknak, a fasiszta katonai junta fejének. A táviratban, mély felháborodással bélyegezték meg a junta rémtetteit és követelték a terror azonnali megszüntetését, a törvén--esség és az alkotmányosság visszaállítását. Energiaértekezíet Washingtonban Hétfőn közép-európai idő szerint 1 órákor Washington- & szükség lenne látván ban megkezdte munkáját a tőkés világ 13 legnagyobb kőolajfogyasztó országának értekezlete. A kétnapos tanácskozáson a kilenc közös piaci állam, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Norvégia vesz részi. A külügyminiszteri szintű konferenciát Henry Kissinger, a tanácskozás elnöke nyitotta meg. A tanácskozás neve. témája a felületes szemlélő számára azt a benyomást kelti, hogy az amerikai fővárosban valóban kizárólag az olajról lesz szó. A felszínen ez még igaz is lehet, a mélyben azonban a „fekete aranynál” is komolyabb a tét Minden jel arra mutat, hogy Washingtonban érdekes és fontos erőpróba egyikére kerül sor. Az Egyesült Államok szeretné visszahódítani az utóbbi időben megingott vezető szerepét Nyugat-Európában a kilen- cek és Japán felett. Amit nem is olyan régen csak néhány megfigyelő jövendölt meg. nyilvánvalóan bekövetkezett: Washington igyekezel a ’wagt» számára, a lehető legnagyobb hasznot húzni a Nyugat-Európát és Japánt, vagyis legerősebb gazdaságú vetélytársait sújtó többoldalú válságból. Az időzítés aligha véletlen. A konferenciára akkor kerül sor. amikor az angol vezetés a rendkívüli választásokba menekül és általános bányász-sztrájk bénítja meg az országot; a Német Szövetségi Köztársaságban és más államokban ugyancsak megnövekedett a szociális és politikai feszültség. Nyugat-Európa nagy gondokkal küzd, ugyanakkor Amerika legalábbis részben helyreállította pénzügyi egyensúlyát és a Wattergate- ügy miatt beäpoäiiäkaä otentenyos külpolitikai sikerekre. Nixon és Kissinger azt reméli, hogy egy meggyengült Közös Piac és egy meggyengült Japán politikailag is visszaszorítható egy korábbi szintre. A legelszántabban a francia diplomácia hadakozik egy ilyen törekvés ellen. Ezt az ellentétet fedik a konferencia látszólag olajjal kapcsolt irányvonalai. Amücor az amerikaiak „közös akcióról” beszélnek, a saját vezetésükkel gondolják és amikor a franciák a különutak szükségességét hangsúlyozzák, az sem csak az olajra vonatkozik... Ezek fényében már érthető a tekintélyes japán Times ítélete, amely így hangzik: „Soha nemzetközi gazdasági tanácskozás nem váltott ki ilyen nagy gyanakvást a résztvevők és a meg nem hi- ■eofcfcak köréfoesu-J*
