Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

WK. Mwwlr tfL

FT WAGTAÜÖRS2A©

Szabolcs és a pedagógia

Kezdeményezések, részvétel országos kísérletekben

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN örvendetesen megszaporodtak a vendégjárások. Különféle tudományágak jeles képviselői, országos kulturális intézmények, oktatási szervek, tudományos társulások tartják mind többen konferenciáikat Nyíregyházán.

Azt is mondhatnánk, divatba jött a Nyírség fővárosa, s különösen nagy a „forgalom” a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Alig van olyan hónap, hogy ne lenne valamilyen megyén is túlmutató, országos horderejű tanácskozás.

Néhány napja ülésezett itt a Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium Köznevelési Bizottsága. A különböző tudományok élvonalbeli képviselői, a neveléstudomány elméleti és gyakorlati szakemberei megvitattak egy sor időszerű, az oktatási párthatározat megvalósításával összefüggő feladatot. Korábban nyelvészeti, történeti, irodalmi tanácskozások színhelye volt a főiskola. Itt tartották az UNESCO tagiskolák megbeszélését, neves külföldi vendégek részvételével.

Elégedetten állapíthatjuk meg. Szaboícs- Szatmár megye mindjobban felzárkózik, sőt jónéhány vonatkozásban az ország tevékeny részvevője tudományos, oktatáspolitikai, módszertani kutatási programjainak megvalósításának. Nem egy problémakörnél kezdeményező szerepet is vállal.

Mindezek nyugtázása mellett felvetődik a kérdés, milyen haszna származik ebből a megye pedagógiájának, hogyan kamatoznak a korszerű nevelési-módszertani, iskolaszervezési és modellkísérletek egészen közeli megismerése a megyében élő és dolgozó nevelők százainak, ezreinek mindennapos munkájában?

Az eredmények természetesen ném mutathatók ki statisztikai módszerekkel, de az kétségtelenül észrevehető, hogy az utóbbi háromnégy évben megpezsdült megyénkben a pedagógiai élet. A tanárképző főiskola nemcsak a magas színtű neveléstudományi szakemberek találkozójának színtere, mind jelentősebb szerepet vállal a megyében dolgozó óvónők, tanítók. tanárok képzésének, továbbképzésének, pedagógiai kulturáltságának erősítésében.

A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA MELLETT

amelynek jellegéből eredően feladata állandóan gazdagítani a nevelés elméleti, módszertani, gyakorlati tárházát a megyében, —említésre méltó a mezőgazdasági főiskola néhány kezdeményezése is. Főként a nemzetközi kapcsolatok során szerzett tapasztalatok hasznosítása, a tudományos diákkörök külföldi részvevőinek. rendszeres cseréjének megszervezése hoz szellemi hasznot a főiskola oktatói és hallgatói számára.

Jól szolgálják a korszerű nevelési feladatok megvalósítását a megyei pedagógus továbbképzési kabinetek, a tanárképző főiskoláé és a megyei tanács továbbképzési kabinetje a megyei jellegű segédanyagokkal, kiadványokkal, rendszeres tapasztalatcserékkel igyek szik megfe’elni a nynd nagvobb követelményeknek Hasonlóan jelentős szerepet tölt be a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata amelv neves előadók, szakírók, tudósok tankönyvszerzők meghívásával, ankétok, időszerű nevelési témák megvitatásával szervez orientálja az új iránt leginkább fogékony ne Velőket.

Szabolcs-Szatmár megye iskoláiban — a sok helyen mostoha tárgyi és személvi körülmények ellenére — számos országosan is „jegyzett” pedagógiai kísérletet végeznek, önálló kezdeményezésre, és az Országos Pedagó giai Intézet irányításával egv-egy országos ki sérlet részeként. Az országban az elsők közöt' kezdődött meg a mesve néhány iskolájában »z iskolarüthonos osztályok szervezése, amely a korszerű neveléslélektani és neveléselmélet' kutatások eredményeit felhasználva utszer keretek '-Szőtt valósíti-’ meg elsősorban az al sótago7" kban az iskolai tanulás, felkészülés pihené' iátékos ism°~etszerzés. a tagolói önállóság ;s aktivitás fejlesztését Az általános iskola’ ‘‘elsöíagozatos történelem és-matematika oktatási kísérletek is szén eredményeket hoznak a megye egv egv kijelölt iskolájában.

Néhány általános iskolában, de főként a középiskolák egy részében a modern követelmények szerint végzik az idegen nyelvek,'elsősorban az orosz nyelv oktatását, nyelvi laboratóriumok segítségével, s részben programozott oktatással. Más tantárgyaknál pedig a zladatlapos rendszer kiterjesztésével. Említ- ..atnénk még a felnőttoktatásban úttörő kísérletnek számító tantárgycsoportos oktatást, vagy az újszerű felnőttoktatási formák elindítását az iskolákban és a művelődési házak egy részében.

NEM UDVARIASSÁGBÓL mondta dr.

Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője az idei VI. nyíregyházi pedagógiai hetek megnyitóján, hogy Szabolcs- Szatmár sok sok nehézséggel küzdve is, a pedagógiai kísérletekkel, kezdeményezésekkel méltán kelti fel az ország pedagógus társadalmának figyelmét. Országosan is van mit tanulni a szabolcsi kísérletezőktől. Gondoljunk még az iskolatévé alkalmazásában szerzett tapasztalatokra, vagy az iskolai könyvtárak által betöltött mind nagyobb nevelési szerepkörre a megye számos iskolájában.

A KB oktatáspolitikai határozata alapján a megyei sajátosságokat mérlegelő és a feladatokat tartalmazó megyei pártbizottsági feladatterv is hangsúlyozza: az iskolai pártalap- szervezetek egyik fontos feladata, hogy támogassák a kísérletező, kezdeményező nevelőket. Tudatosítják, hogy a pedagógiai önállóságnak nagyfokú módszertani kulturáltsággal, az egymásra épülő oktatási intézmények követelményrendszerének ismeretével, rendszeres ideológiai, politikai és szakmai továbbképzéssel, önképzéssel kell párosulnia. Nemkevésbé fontos, — fogalmazták meg a megyei pártbizottság feladattervében; — hogy a pedagógusok munkájának véleményezésénél vegyék figye I'smbe az alkotó szakmai, pedagógiai munka az oktató-nevelő munka hatékonyságát, a te nulókkal való differenciált foglalkozást c közéleti tevékenységet

Nem az öncélúság, a divat ösztönzi a nvc gye oktatási szerveit, hogy lépést tarts an,)’ vállaljanak kezdeményező szerepet az okt' ' táspolitikai célkitűzések megvalósításában. E- szolgálja egyebek között a már hagyományé- idén is a kisgyermeknevelési szakosztály orsz egyházi pedagógiai hetek rendezvénysorozat- is. Nem elvont neveléselméleti kérdések ke rülnek bonckés alá, nagyon is élő, sok neve löt foglalkoztató, gyakran nem egyformán ér telmezett nevelési problémák. Ezek közül né hányat idézünk: a tudományos-technikai forradalom és áz oktatás, az társadalom igénye' és az iskola lehetőségei, a szocialista tanár-di ák viszony, a fegyelemre nevezés, a korszerű tanulás, személyiségfejlesztés, a nevelési eredményvizsgálatok taoasztalatai, az értékelés- osztályozás korszerű alkalmazása, az iskolai igazgatók vezetőkénességeinek fejlesztése, a tanulás korszerű felfogása, s még sorolhatnánk a neveléssel összefüggő kérdéseket, egészen az iskola és a család kapcsolatáig, az életreneve- lés sokirányú problémájáig.

MÁR HAGYOMÁNY az is. hogy minden

.'•vben Nyíregyházán tartja ülését a Magvar Pedagógiai Társaság egyik szakosztálya. Az idén a kisgyermeknevelés’ szakosztály országos szakemberei cserélnek véleményt. A tanácskozásnak ilyen témái lesznek; a bölcsödéi tevékeny élet hatása a gyermek fejlődésére, anyanyelvi nevelés az óvodában, a kisgyermek zenei nevelése, dramatizálás, ábrázolás az óvodában.

örvendetes, hogy fiatal városaink rendszeresen tartanak pedagógiai sorozatokat, ígv Mátészalkán és Kisvárdán és más nagyobb településeken. Az összehangoltág, a munka, illetve témamegosztás a jövő feladata lesz, hogy a rendezvények ne keresztezzék, hanem kiegészítsék egymást.

Páll Géza

VASÁRNAPI WSLLtKlXt

«L «nt

Hatszázak boldog faluja

A

hol Uszka véget ér, ott kezdődik Magos- liget. És ahol Magosliget véget ér, ott véget ér az ország. A főutca kifut a rét- -nek, neki a Batárnak, onnan pedig csupán pár lépés, és ott a határ. Ha itt egy madár repül — mondják erre —, fél szárnyával már a túloldalon keveri a levegőt. A Batár, amit Ligeten folyókák mondanak, olyan kicsi, hogy bánatában nekimegy a Tiszának, csak begérád- zott vizével mutatja, nem árok, hanem legalábbis patak.

Ennél keletebbre nincs falu ez országban. Uszkával együtt ott őrködnek a végeken. Egy- utcasak, erdők és ligetek közöttiek, kemény földön épülték, es sokszor oly elfeledtek, hogy útjukra télen még a hóeke sem téved be.

Míg élt Psnn Mihály ___

Móricz Boldog embere, addig csak-csak jártak ide Tudósok, kutatók, kíváncsiak, újságírók, iád at gyűjtők. És végtére nem is volt abban semmi fura, de eszébe se jutott senkinek, hogy más boldog embert is keressen. Az öreget megfürdették a népszerűség langyos vizében, Eszti nénivel útjára bocsátotta fiait, és közben, míg élt, az egybeszántott közös nagy tag közepén kapálgatta kétszázöles Bacchus- oltárát, amelyen a rossz novája termett.

Ha valaki mást akart tudni vagy látni, annak elmorogták az öreg Porkoláb rigmusát, amely olyan volt, mint egy négy sorba szedett szociológia, azzal a különbséggel, hogy nem volt álokos, nem volt komplikált, és mindenki megérthette belőle, mi is erre a valóság: „A ligeti nagy lekvárfőzőben /beleesett a mécses az üstbe. /Belejött az olaj a lekvárba jkevesebb kell a puliszkába.”

így aztán volt a falunak egy boldog embere, bár a maiak ezt a boldogságot ugyancsak vitatják, és volt pár száz olyan igazában, boldogtalan, akiről úgy látszik az égiek is elfeledkeztek, mert sehogyan sem találták a térképen azt a két kis pontot, amely Uszkát és Magosligetet jelölte. Ma sincsenek sokan. Egy öreg, aki a zárszámadásra baktatott, így közölte a statisztikát: A két faluban, lovakkal együtt vagyunk úgy hatszázan.

Tapodtuk a még tavalyi havat — mert itt még megmaradt —, mint ahogy itt sok minden másként van, mint másfelé. Itt a nyári vihar háromszor is nekifut, amíg kiszakad a falu felől, itt a meleg megreked, ha máshol hülni kezd, itt a tél is tovább tanyáz, mint másutt Tapodjuk hát a havat, útban a tsz felé. A szövetkezetét itt — Keleti Zöld Mezőnek nevezik. És ez tényleg keleti, és nyáron igazán zöld. Pedig a földje, ahogy Kiss Béla mondja, nem akármilyen. „Nyáron mint a beton, ha esik, mint a cibere.” Gulácsi Sándor, a járási első titkár se tagadja: ha itt valamit elérnek, azért legalább háromszor annyit dolgoznak, mint máshol. Szóval különös hely ez, és bár a határban van egy rész, amit Paradicsomnak neveznek, ez ne tévesszen meg senkit. Ez legfeljebb arról híres, hogy egyszer itt néhány jókedvű kuglizó meg a pap első ijedtében elindult, hogy eloltsa a lemenő napot. De nem ebből a Paradicsomból indult útjára az első emberpár.

M

ások azért elindultak innen. Valamikor régen agyagistent gyúró emberek. (Ahogy elnézem a tsz nagytermében ülőket, azt hiszem, a modellek ülnek itt. Igaz, pirospozsgás istenek, de kemények, vonásaik mint a szoboré. Csak éppen a szemek fényesek.) Aztán vadászni induló urak is. Mégpedig királyok. Önospatak, Erdő, Medvéséger, Cser- közerdő — ma egy-egy dűlő vagy tag neve tanúskodik arról: volt itt hol és mire lőni a nyilakat. Aztán — mesélik — tévedésből egyszer tt csatába kezdtek Mátyás vitézei is, akiket .'[porolt a ma sem ismert ellenség. Persze fém volt ott az igazi vezér, Gara. Ha Gara itt an — mondogathatták a régiek. (És milyen ilás az utókor: Hagara-kert nevű rész őrzi az tközet emlékét.) Aztán járt erre Rákóczi is, mikor átkelt Tiszabecsnél. Ha hinni lehet a Vandáknak, a Fejedelem nagyon szeretett sza- 'onnát sütni. Aztán a nyársakat a földbe szúrja. És abból mindből fa nőtt. (Vigyázza is a :sz-tagság a mai erdőt, erdészt is 'fogadott, és ha nem is mind Rákóczi fája amit ma kivágnak, az biztos, hogy az övék, amit a helyébe ültetnek.) De, hogy ne maradjon ily prózai a nagy Fejedelem errejárta, Bajnok-rész őrzi azt a csatát, amelyet itt Liget alatt vívott, győzelemmel.

Ülnek a teremben, majdcsak kétszázan vannak, asszonyok és férfiak. Idősebbek. Hallgatják az elnököt, aki a mérleget ismerteti. Bartha Jenő sorrendben tizennegyedik alkalommal áll elszámolás kötelmével tagtáry előtt. Gyorsan olvas, sebesen, de pontosan kiszámítva lassít mindenütt, ahol úgy érzi: most mindenkinek oda kell figyelni. Mert ki ne figyelne, amikor hallja: plusz kétmillió a pénz, fizetik a 20 százalékot, és még az egészre ráteszik a 10 százalékos prémiumot is. Nem olyan szokott dolog ez errefelé, érdemes ráfigyelni. Aztán ki-ki számol. Az is, aki havonta nyolcezret vesz föl külön a háztáji tejért. Az is, aki évi 20—30 ezret kap az eladott jószágért. A1 Keleti Zöld Mező tagonként 17 ezres jövedelme is tetéződik még 5,2 millió forinttal.

B

oldog emberek — mondom önkéntelenül, és csak mikor kigondoltam jut eszembe, hogy miről is van szó. Boldog emberek. És ha mindent végiggondolunk a belvizet, amelynek megfékezésére negyvenkét kilométer csatorna kellett, a szárazságban beton, esőben cibereföldet, a dohányt mindig elverő jeget, akkor érti meg az ember, mi is van a szavak mögött. És ilyenkor már nem csodálkozik senki, amikor Kiss Károly azt sérelmezi, nem lehet úgy szocialista brigádmozgalmat szervezni, hogy minden attól fOggjön^ hogy elveri-e a jég a vállalt növényt Miért nem lehet ezt kiegészíteni azzal, hogy valami fölött védnökséget vállalnak, legyen az iskola, óvoda, vagy éppen egy-két gyerek? Kiss Béla viszont keményen szól arról: egy évet úgy értékelni, hogy nem esik külön szó azokról, akik nagyon jól dolgoznak, hiba. Mert jó a pénz, nagyon is jó, főleg ha annyi, mint az idén, de a dicséret se mellékes. Kenderesi Barnabás aztán felteszi a koronát az egészre: hol vannak a fiatalok? Miért nem iskoláz be a tsz arra érdemeseket? Nem embertelen dolog-e az, ha manapság még mindig két kézzel, vederből itatják a jószágot? És hol a fejogép? Mikor oldják meg a növényvédelmet?

Okos emberek. Nem lázadók, nem indulatosak. Csak éppen már tudják: ha az ember egyszer kint van a csávából, akkor nem lehet toporogni. Persze, pénz kérdése. De hát — és most idézek —: „Amikor munkaegység volt, akkor is dolgoztunk, igaz, csak a vonásért. Most hagynánk abba, amikor már a hasznát látjuk?” És míg bent folyik a vita, születnek .a gondolatok, fogalmazódnak a válaszok, a tsz udvarán kezdenek kipakolni a vásárosok. Az autók tetejéről lekerülnek a ponyvák, az állványok, az áruk. Ott a nylon virág, a kendő, az anyag, a játék. Mert a maszek megérzi és tudja már, tejfizetési napon, zárszámadáskor Magosliget és Uszka, vagy ahogy már erre mondják Uszkaliget, jó piac, van itt pénz.

Igaz, a pénz nem boldogít, de azért nej« rossz, ha van. Mezei Sándor, aki párttitkár is, meg társadalmi munkában tanácselnök, azt mondja: „Ha régen elment az ember disznót fogni öléskor, utána megtöröl te a kezével a száját. Mert zsíros lett. Ma mindez olyan, mint egy lakodalom.” Kelemen Bálint a két falu tanácstitkára azonban panaszra fordítja a szót „Járom az ÁFÉSZ-t, és verem az asztalt Mert mit gondol, van elég boylerük? Pedig kellene. Amióta kiderült hogy az orvosi lakásban bevált, mindenki keresi. Meg azt hiszi, könnyű kiverekedni, hogy a gáztűzhelyhes palack is legyen?!” Jo panasz, és ha őneki munka is, kicsit örülök. Kiderül: ő is. Még a „puliszkás” nemzedék tagja, tudja, mi a különbség,

L

igetre ma szívesen jön haza rokonkodnl bárki, aki innen elszármazott, ünnep- v kor teli a község, a helyiek között ott buzgólkodnak a városiak is. Miért is ne? J<J mód fogadja őket, ha vékonyan is, de elgyűrűzik ide is a tv hulláma, teli a kamara, modem a bútor. Padlásra került a kotyogós korsó, as esztaváta, a rokka, a guzsaly. A szorgalom é« a takarékosság meghozta gyümölcsét És ha így figyelte az ember a zárszámadáskor az elnök egy mondatát, akkor bizony a mosolygás helyett nagyon is elgondolkodott. Szó volt arról, hogy a gépesek szocialista címért küzd® brigádja nem érte el a szintet. Igaz, hogy öregek a gépek, igaz, hogy becsúszott egy kis fegyelmezetlenség is, de summa summám mi nem sikerült. És most jött az a bizonyos mondat: „A súlyos közel-keleti helyzet és az energiaválság minket is figyelmeztet: takarékoskodni kell.” Vagyis a nagypolitika bebújt ids a ligeti tsz-központba, és senki nem lepődött meg. Miért is lepődött volna. Ha valaki, úgy az itteniek tudják, nem olyan világvége ez, hogy figyelmen kívül hagyhatnák azt, amit másutt történik. Volt ebben a mondatban valami, ami sokmindent megmagyarázott, amit nem értettem. Hogy miért vitáztak olyan szenvedéllyel a szarvaskelep magfogás gondosságáról. Meg a kombá jnok állapotáról. A növény- védelem időpontjának ■ megválasztásáról. És a fejőgép beszerzéséről. Olajválság! Uram ég, milyen messze elvezet ez a vezeték!

Nézem az arcokat. A sok asszonyt. Akikről itt úgy beszélnek, hogy már elérték a teljes egyensjogúságot. Joguk van ugyanis minden olyan nehéz munkát végezni, mint a férfiaknak. Az asszonyokat, akik alapítók voltak; és most harmadszori nekifutásra nőbizottságt elnököt választanak: Dankunét. Mert — és ezt a dolgot nem viccnek mondták, a gyarmati járásban történt — ezt komolyan veszik, szemben azzal a gazdasággal, ahol a vezetők kijelentették: náluk a nőpolitika rendben, hisz’ £ nőbizottság elnöke nő. Nos, ott ülnek, bekötött fővel, es nagyon büszkék. És bizakodón, hogy gyerekeik is hazajönnek majd, ide Ligetre, m szövetkezetbe. Mert ma még bizony aki inneJI elkerül, nehezen talál haza. Hallgatnak, s gondolatban talán már készítik a csomagot, benn« a disznósággal, hogy valami azért menjen otthonról, egy kis iz, ami csalogat, egy kis jel, o"i megmozdítja a szívet.

' »V znepi volt a zárszámadás, kicsit otyar^ II mint a búcsú. Sorban ültek ligetiek, ^ uszkaiak, összekulcsolva fáradt, ina# fezeiket. Csak szemük nem az oltárképet fürkészte: a holnapot látták; hangjuk nem a keserves antifonát zengte: a mérleget vitatták. Ünnepi volt ruhájuk, s mint ahogy a tisztesség kívánta, a sarat is lekaparták, mielőtt a terembe léptek. Kiss Béla fogalmazta meg a lényeget, ..Szép az eredmeny. szépek a számolt, tetszik a beszámoló. De azért ne tel-djük, ezt á zárszámadást csak papíron csinálták az irodában. Mi készítettük ezt. Januártól decemberig. A határban, a kertekben, a gépeken, ŐSZ erdőben, a jószág között.”

A maga ünnepének ígv írja zsoltárosköny* vét az ember. A munkájával. Magosligeten, Uszkán, és mindenfelé, ahol a múltat csak aa öregek rigmusa idézi már.

Bnrget Lajos