Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

olM mi. teiäwiir t ^ Külpolitikai kommentár A bonni politika Az NSZK-ban, de az ország határain túl is újabban gya­kori téma a nyugatnémet koalíciós pártok, az SDP és az FDP viszonya. Egyesek bo­rúlátóan ítélik meg ezt a kapcsolatot, főleg ami a tá­volabbi jövő kilátásait illeti. Erről és néhány nagy fontos­ságú bel- és külpolitikai kér. désről nyilatkozott Willy Brandt kancellár a Stern legfrissebb számában. A kancellár higadtságra intett. 6 burkoltan arra em­lékeztetett. hogy a legutóbbi választásokon az FDP sike­rét nem csekély mértékben a szociáldemokratáknak kö­szönhette. Ezért — mint a bonni megfigyelők a Stem- interjú közvetett mondaniva­lóját magyaráznák — Brandt most arra figyelmeztette szö­vetségeseit, hogy ne támasz. szanak túlzott követeléseket. Sűrűn vitatott téma az is, vajon Scheel külügyminiszter államelnökké választása után ki tölti majd be jelen­legi tisztségét a külügyi tár­ca és az FDP élén. Az inter, júban Willy Brandt közölte: csak az elnökválasztások után lehet szó a nyugatnémet kormány átalakításáról, kü­lönös tekintettel az új kül­ügyminiszter kijelölésére. Közvetve azonban ennél töb­bet sejttetett, nevezetesebben azt, hogy Scheel örökébe va. lószinüleg Genscher, a mos­tani belügyminiszter lép, akivel .,jó és bizalomteljes” a kancellár együttműködése. Az utóbbi időben mind több bírálat éri a bonni koa­líciót, amelynek népszerűsé­ge erőteljesen visszaesett. Azt vetik a szemére: 1973- ban tétlenkedett. Ezt a vá­dat Brandt visszautasította, s Ígéretet tett, hogy a kabinet igyekszik majd a munkahe­lyek biztonságát megőrizni. Annak veszélyét azonban nem zárta ki. hogv a munka- nélküliség az NSZK-ban is növekszik majd. Külpolitikai vonatkozásban az interjú elsősorban a keleti politika folytatására tett Ígé­ret miatt jelentős. Derűlá­tóan ítélte meg a kancellár a két német állam kapcsola­tainak alakulását is. és re­ményét fejezte ki. hogy félév múlva az alapszerződés a je­lenleginél erősebb mértékben érezteti majd hatását. Ugyancsak a kelet: politi­ka folytatásának új fejeze­teként említette, h'><Tv az év első felében Bonnba látogat Edvard Gierek és Tito elnök. Egyben megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint ő maga még az első félévben folytatja Moszkvában a szov­jet vezetőkkel megkezdett párbeszédet. Mindezek ered­ményeként minden bizonnyal tovább erősödnek a gazda­sági és egyéb jellegű kapcso­latok az NSZK és Kelet-Eu. rópa között — állapította meg a kancellár. A KGST tevékenységéről, nemzetközi kapcsolatairól FAGGYEJEV SAJTÓÉRTEKEZLETE A KGST-tagországok együttműködnek és készek együtt­működni más. a szervezethez nem tartozó harmadik orszá­gokkal, függetlenül azok társadalmi és politikai rendszerétől, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a be nem avatkozás el­vei alapján — jelentette ki szerdán moszkvai nemzetközi sajtóértekezletén Nyikolaj Faggyejev. Hangsúlyozta, hogy a KGST tagállamai nagyarányú, tartós és hosszútávú együtt­működésre törekszenek a nyugati országokkal. Mint Nyikolaj Faggyejev mondotta, szélesíteni kellene a kapcsolatokat a KGST és a Közös Piac között. A KGST titkára tavalyi koppenhágai látogatása idején javasolta magasszíntű delegációk cse­réjét az együttműködés előse­gítésére. A Közös Piac azóta is tanulmányozza Faggyejev javaslatát. Egyes kapitalista országok foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy bizonyos ügyle­teiket átutalási rubelben bo­nyolítják le a KGST-orszá- gokkal. A szervezet kollektív valutája, az átutalási rubel igen szilárd pénz, jól szolgál­ja a szocialista országok gaz­dasági együttműködését és méltó helyet kér magának a nemzetközi pénzpiacon — ál­lapította meg a KGST tit­kára. Faggyejev méltatta a KGST kimagasló eredményeit, ame­lyeket a szervezet 25 éves fennállása alatt elért. Jól be­váltak a KGST nagyszabású vállalkozásai. A „Barátság” kőolajvezeték 12 éves műkö­dése alatt összesen 245,5 mil­lió tonna olajat szállítottak a Szovjetunióból Magyaror­szágra, az NDK-ba, Lengyel- országba és Csehszlovákiába. Az egységesített KGST-ener- giarendszer 20 nagy elektro­mos távvezetéket foglal ma­gába. Tavaly a „Béke” nevet viselő energiarendszerben mintegy 17 milliárd kilowatt­óra energiát szállítottak ösz- szesen. A 250 000 vagonból álló közös tehervagon park nagymértékben elősegítette a nemzetközi vasúti szállítások javítását. Jelentősen kibővült a KGST tagországok együttmű­ködése a tervezésben, az öt­éves népgazdasági tervek összehangolásában, valamint a távlati tervezésben is. Mint Faggyejev hangsúlyozta, a KGST-országok állandóan tá­mogatják Mongólia anyagi­műszaki bázisának fejleszté­sét. A KGST szorosan együtt­működik Jugoszláviával. Szé­leskörű gazdasági kapcsola­tokat tartanak fenn a KGST tagországok a VDK-val és a KNDK-val. A KGST tagországokban és Finnországban helyeslésre ta­lált a tavaly májusban kötött együttműködési megállapo­dás. Érdeklődést tanúsít a KGST-vei való együttműkö­dés iránt Mexikó, Irak, a Je­meni Népi Demolcratikus Köztársaság; es több más or­szág is. Kérdésekre válaszolva Nyi­kolaj Faggyejev elmondotta, hogy a Szovjetunió közremű­ködésével jelenleg 18, egyen­ként 440 megawattos, úgyne­vezett „Novovoronyezsi-típu- sú’: atomerőmű épül a KGST országokban, többek között az egyik Magyarországon. Általános megállapodás született arról, hogy közös KGST erőfeszítéssel felépítik az évi 500 000 tonna kapaci­tású Usztyilimszk-i cellulóz- kombinátot és a szintén 500 000 tonnás kiembajevi azbesztdú­sító művet a Szovjetunió te­rületén. Az eddigi 25 éves időszak eredményei alapján a KGST magabiztosan tekint a jövő­be — állapította meg Faggye­jev, a szervezet titkára. Közel-Kelet Folytatódik a csapatszétválasztás Azzal párhuzamosan, hogy az izraeli hadsereg folytatja a Szuezi-csatorna nyugati partján elfoglalt területek kiürítését. Sinai-félszigeten is megkezdődött — a tervezett­nél korábban — az egyipto­mi és az izraeli csapatok szétválasztása. Az izraeli csapatok a sinai front déli szektorában, a harmadik egyiptomi hadsereg vonalaitól délre fekvő térség­ben kezdték meg a visszavo­nulást a csapatszétválasztási megállapodásban kijelölt vo­nal irányába. Mint az ENSZ- csapatok szóvivője közölte, a kiürített ütköző övezetben finn békefenntartó erő tartóz­kodik. A harmadik egyiptomi Agostino Casaroli érsek, a vatikáni diplomácia vezetője folytatja hivatalos tárgyalá­sait Varsóban Stefan Ol­szewski lengyel külügymi­niszterrel és Aleksander Skarzynskival, az állami egy­házügyi hivatal vezetőjével Lengyelország és a Vatikán kapcsolatainak rendezéséről, s a lengyel állam és egyház viszonyáról. Casaroli kedden megbeszé­lést tartott a lengyel katoli­kus püspöki kar titkárságá­nak tagjaival is. Este a jab- lonnai kastélyban vacsorát adott Olszowski külügymi­niszter tiszteletére. hadsereg frontszakasza Ejun Muszától El-Kebritig terjed. Időközben újabb izraeli fosztogatásra derült fény: le­szerelték és Izraelbe szállí­tották az Abu Zenmában lévő sinai mangánüzem be­rendezését. Mint már jelen­tettük, Egyiptom panaszt tett az ENSZ rendkívüli erőinél amiatt, hogy Izrael leszerel­te és elszállította a Szuezi olajfinomító és műtrágya- gyár berendezését. Ezekkel a cselekményekkel Izrael sú­lyosan megszegi mind a nem­zetközi törvényeket, mint a csapatszétválasztási megál­lapodásban vállalt kötelezett­ségeket. Az érsek nyilatkozott a lengyel sajtónak. Ebben mél­tatta Olszowski külügymi­niszter tavaly novemberi va­tikáni látogatásának jelentő­ségét. „A tavaly november­ben őszinte és szívélyes lég­körben hozott döntések — mondotta Casaroli — olyan fordulat előhírnökei, amely új szakaszt jelent Lengyelor­szág és az apostoli főváros, valamint a lengyel állam és egyház kapcsolatában. Mos­tani megbeszéléseim célja, hogy előrevigyük a már megkezdett párbeszédet. Losonczi Pál (Folytatás az L oldalról) gazdálkodásának sikerei mél­tóak a negyedszázados jubi­leumhoz —, hangsúlyozta. A megalakulása óta élenjáró közös gazdaság, amelynek munkáját számos kitüntetés is fémjelzi —. tavaly rekord- termést ért el a növényter­mesztésben. A több mint 2100 hektárnyi szántóterüle­ten dolgozó tagok búzáhól 44,7 mása, kukoricából 73,7 mázsa, burgonyából 318 má­zsa átlagtermést takarítottak be hektáronként. Gépesített­ségükre jellemző, hogy ezer vagon csöveskukoricájukat 12 ember takarította be. Je­lentősen csökkentek az ön­költségek és emelkedett a ta­gok jövedelme. Tavaly a dol­gozó tagok évi átlagos része­sedése meghaladta a 39 160 forintot, a tiszta vagyon ér­téke pedig túlszárnyalta a 154 millió forintot. A beszámoló után kitünte­téseket adtak át két alapító 'ágnak. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, aki megkö­szönte a szíves meghívást a jubileumi ünnepségre. Szere­tettel köszöntötte az alapító tagokat és az azóta belépett szövetkezeti gazdákat, akik szorgalmukkal elősegítették a barcsi Vörös Csillag Tsz si­kereit. Az Elnöki Tanácsel­nöke gratulált az elért ered­ményekhez és további jó munkát kívánt a tagságnak és a vezetőségnek. Casaroli vatikáni érsek tárgyalássai Varsóban A Kraiznaja Ziezda cikke a kínai politikáról Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki az ame­rikai kormány meghívására rövid látogatást tett Wash­ingtonban. kedden visszaér­kezett Moszkvába. A szov­jet külügyminisztert eluta­zás előtt a Washington mel­letti Andrews katonai légi- támaszponton az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztviselői búcsúztat­ják. A Krasznaja Zvezda, á szovjet hadsereg lapja írja: A kínai vezetők nemrégi­ben 11 katonai körzet pa­rancsnoka közül nyolcat át­helyeztek. Ezek az áthelyezé­sek összefüggenek a kínai ve­zetőségen belüli elvi viszo- ízonyok átalakulásával, az országban végbemenő belső harccal. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy Mao Ce-tung kárhozatos politikája, amely nyomorúságot hoz az ország­ra, még legközelebbi környe­zetében is ellenzőket te­remt. így volt ez Liu Saocsi- vel és így történt Lin Piao- val is. A parancsnokok áthelyezé­se ismét bebizonyította a kí­nai belső helyzet ingatagsá­gát, azt, hogy folytatódik az országban a politikai harc. Ezek az áthelyezések nem változtatnak a maoista cso­port diktatúrájának lénye­gén. és csupán arra irányul­nak, hogy irányíthatóbbá te­gyék a maoista csoport fő támaszát: a hadsereget. Csak az olaj az oka? Talán egyetlen terjedelmes, sok-sok érvet használó ta­nulmány sem adott olyan vi­lágos magyarázatot az olaj-, illetve az energiaválság egyik legfontosabb kérdésére, mint a francia kommunisták napi­lapjának, az Humaniténak egy minapi grafikonja. Az Humanité azt mutatta meg (hivatalos adatok alapján), hogy a francia fogyasztó ál­tal fizetett, most felemelt benzin , fűtőolaj-, általában olajtermék-árból ki mennyit kap. A grafikon megmutatta: egy-egy tonna nyersolaj árá­ból a termelő ország 28,3 százalékot kap, az olajtársa­ságoké 34,7 százalék, a fran­cia állam pedig az adók ré­vén 37 százalékot, (A benzin esetében a termelő csak 22,8 százalékot kap, az államé vi­szont 54,9 százalék ...) Más szóval: az olajárak emelke­dése, amelyet utolsó fillérig behajtanak a fogyasztón, nem a termelő országoknak a legnagyobb üzlet... Az olajtermékek árának emelkedése még gyorsabb mozgásra készteti az infláci­ós spirált. Meggyorsul más ipari nyersanyagok, majd kész­termékek árának emelkedése, nyílván követi őket az élel­miszerárak növekedése is, majd pedig — elmaradva ugyan ütemben az árak­tól —, a bérek is emelked­nek. De az inflációs spirál mozgásának egyik törvénye: mindig az árak emelkedése a gyorsabb? S ha gyorsan pél­dát akarunk találni rá. elég az angliai gazdasági gondok­ra utalni. Az angol konzervatív kor­mányzat azt állítja az ener­giaválság gondjai (amelyek­ről az Humanité grafikonja kimutatja, hogy csak a kis­embernek jelentenek gondo­kat, az olajtársaságok és a tőkés államok számára a pro­fit és az adóbevétel növeke­dését hozzák!) azért érintik súlyosabban a szigetországot, mert ott a szénbányászok és egyideig a mozdonyvezetők bérkövetelési sztrájkjukkal zavart okoztak a gazdaság­ban. Heath kormányzat nem teljesítette a bérkövetelése­ket. „Gyógyszerként”, megol­dásként csökkentették az ipar energiaellátását, ennek kö­vetkezményeként rendelték el a háromnapos munkahetet. Ez a dolgozó munkások 26-38 százalékos jövedelemcsökke­nésével járt és egyelőre meg­állapíthatatlan ütemben gyor­sítja a munkanélküliek szá­mának növekedését. Persze Heath ango) mi­niszterelnök sem mulasztotta el, hogy a súlyos gazdasági problémák, a növekvő mun­kanélküliség okai között el­sőnek az energiaválságot em­lítse. amelyre „nem tud be­folyást gyakorolni egyetlen kormány, Őfelsége kormánya sem.” Ám ez egyáltalán nem állja meg a helyét. Hiszen az olajtermelő országok szerve­zete. az OPEC, — amely ép­pen most hozott határozatot, hogy április elejéig nem lesz újabb olajár emelés — rámu­tatott: van mód a további olajáremelés elhárítására. Az OPEC-nyilatkozat em­lékeztet arra, hogy a Közel- Kelet egyes országaiban ki­termelt olaj esetében a nagy monopóliumok haszna meg­haladta az 500 százalékot is. „A monopóliumok saját kor­mányuknak adó formájában nagyobb összeget fizetnek, mint az olajkincsek tulajdo­nosainak ... A kőolaj ár­emelkedésének nem kell szükségszerűen maga után vonnia az olajtermékek árá­nak emelkedését. A monopó­liumok mérhetetlen profitját kell csupán csökkenteni” — szögezi le az OPEC-nyilatko- zat. Ez a nyilatkozat segít el­igazodni azokban az egyre szaporodó hírekben és kom­mentárokban is, amelyek a tőkés világgazdaság növekvő általános gondjait elemezve már-már katasztrófák bekö­vetkezését jósolják. Az egyik nagy nyugatnémet hetilap, a Die Zeit legutóbbi számában „Az olajválság csak most Grafikon az Humanité 1974. I. 12-i számából. Ki milyen aráuyban részesedik az olaj árából. (A baloldali számada­tok a benzinre, a jobboldali­ak a nyersolajra vonatkoz­nak. Fisé franciais = fran­cia adóhivatal, Cies Petroli- ercs = olajtársaságok, Pays producteurs = termelő or­szágok.) kezdődik” című cikkében már az úgynevezett „nulla növekedés” (ha egy ország ipari termelése nem növek­szik az előző estzendőkhöz viszonyítva) és a valuta-ká­osz várható következményeit az energiaválság okozta gon­dokhoz csatolva, azt jósolja, hogy 1974-ben szükségszerű­en kiéleződnek a tőkés or­szágokban a szociális ellen­tétek, azaz nyíltabbak lesz­nek az osztályküzdelmek. Azt jósolja, hogy az energia- költségek növekedése miatt emelkedő iparcikkárak újabb áremelésre késztetik majd az iparcikkeket vásárló olajter­melőket, úgyhogy a nemzet­közi infláció üteme meggyor­sul. A Die Zeit cikkéhez ha­sonlóan a prognózisok több­sége az infláció növekedése mellett a munkanélküliség emelkedéséről beszél Angliá­tól az NSZK-ig. A számítga- tások alapja a december és január közötti különbség — az NSZK-ban például 100 ezerrel, Angliában több mint 135 ezerrel nőtt egy hónap alatt a munkanélküliek szá­ma. S a mottó mindenütt ugyanaz: a gondok oka csak az olajválság... Amikor Nixon elnök éppen erre az általános nyugati hangulatra támaszkodva összehívja az olaj fogyasztó tőkés országo­kat, szinte a legnagyobb nyil­vánosság előtt hirdet meg olyan tőkés szövetséget, amelynek jelszava: együtt az olajtermelő országok ellen, a monopóliumok hasznáért! Csak úgy mellékesen az ame­rikai vezetésű együttes fel­lépése arra is jó lehet majd, hogy az amerikai vezetés és uralom megszilárdítását se­gítse a renitens Nyugat-Eu- rópa felett. Energiaválság és növekvő gazdasági gondok: sok más mellett a2t is jelentik, hogy tjabb meg újabb területen bontakoznak — a régiek mel­lett — új érdekellentétek a tőkés világ országai között. g. au Gromiko visszaérkezett Moszkvába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents