Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-06 / 30. szám
f ¥974. *eS«i?r 3. fw¥f MAGYARÖÜS2Á(? 3. oTSa? Kereskedelempolitika Hétmilliárd és a kínálat Zárszámadás Paposon Havi háromezer a „borítékban64 HÉTMILLIÁRD EGYSZÁZ- MILLIÓ FORINT értékű árut forgalmazott 1973-ban megyénk kereskedelme, ami közel 700 millió forinttal több mint egy évvel korábban. Ez a növekedés 10,6 százaléknak felel meg. Leglátványosabban a ruházati kereskedelem forgalma nőtt: 12,1 százalékkal vásároltunk többet a megye boltjaiban. A növekedés ennél is több volt, mert nem csökkent a szabolcsiak más megyebeli vásárlása. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkforgalom: 11,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Mérsékeltebb volt az elektromossági cikkek iránti érdeklődés, ugyanakkor az átlagosnál jóval több bútort. járművet, fürdőszobaberendezést, egyéb lakberendezési cikkeket vásárolt a megye lakossága. Mit is takarnak ezek a hatalmas számok? A kereskedelem szemüvegen nézve azt, hogy végre hosszú évek után sikerült előrelépni a ruházati cikkek forgalmazásában, hogy a lakosságnak több az elkölthető pénze, mint a korábbi években volt; hogy lassan telítődik a piac és ezért nem volt a korábbi évekhez hasonló nagy kereslet az elektromossági cikkekből. És mit mond nekünk, vásárlóknak? Azt, hogy több volt a pénzünk, de azt is, Tiszta nyereség Megtartotta évzáró és tervtárgyaló igazgatóta- nácsi ülését a Szabolcsi Termelőszövetkezetek Beszerzési és Értékesítési önálló Közös Vállalkozása. Á beszámoló, a megalakulástól eltelt két esztendő újabb sikeréről adott számot. 1973-ban további 17 termelőszövetkezet jelentette be csatlakozását és velük 118-ra növekedett a taggazdaságok száma. Az utóbbi évben az értékesítés erősödött a vállalkozás tevékenységében. Mind több tsz igényli, különösen a zöldség, gyümölcsféleségek értékesítését. Tovább javították a partneri kapcsolatot a HUN- GAROFRUCT-tál, a konzervgyárakkal, a hű. töiparral és más cégekkel. Kedvező hatást váltott ki, hogy a vállalkozás bővítette a taggazdaságok segítését. Besegít például a szállítási kapacitások jobb kihasználásába. raktárak bérbeadásának közvetítésébe, segéd- és feldolgozó üzemágak létesítésébe. Tavaly különösen sikeres volt a különböző járművek, műtrágya- és növényvédőszerek beszerzése. Nem kevésbé jól teljesítették a mező- gazdasági termények és termékek értékesítését. Az egyik legnagyobb volumennek számító exportalma 85 százalékát, a komor ói állomáson közvetlenül a szovjet partnereknek adták át. A vállalkozás áruforgalmi ügyintézőbe, a szállítások kezdetétől befejezésig — a taggazdaságok érdekképviseletében —. az átrakó állomáson tartózkodott. A vállalkozás múlt évi tiszta nyeresége, a küldöttgyűlés határozata értelmében, nem kerül felosztásra. A* társ ulás anyagi bázisát szilárdítják vele. Az idei tervet összességében 176 millióban határozta meg az igazgatótanács. Ebben — az igényeknek megfelelően — ugyancsak a mezőgazdasági termények és termék. értékesítési bonyolítása a több: 103 millió forintot tesz ki. A beszerzés terve: 73 millió. (asztalos) hogy a korábbi évektől jobb volt az áruk kínálata, nagyobb volt a választék és a minőséggel is kevesebb baj volt. Gond azért akadt például a gyermekruházat terén és a falvakban élő idősebb korosztály igényeit sem sikerült maradéktalanul kielégíteni. Ezeknél az árucikkeknél utánpótlási gondok vannak: a gyárak a hagyományos termékek helyett újat termelnek és nem tartják gazdaságosnak a visszalépést. A gyermekruházati termékek árusításában a fogyatékosságok mellett előrelépés is történt: tavaly március 1 óta megszabott áron adja a kereskedelem a napi gyermekruházati cikkek egy részét. Kezdetben négy, ma már 7 boltot, áruházat jelöltek ki erre: Nyíregyházán a Centrum és a Halászcsárda melletti gyermekruházati boltot, a kisvárdai, a mátészalkai, a nyírbátori és a fehér- gyarmati szövetkezeti áruházakat. Ezek a boltok kötelesek a stabilizált áru termékeket árusítani. Ez az intézkedés sokat javított az ellátáson, még így is hiányzott néha a pultokról a tornacipő, még így sem volt mindig megfelelő választék az iskolaköpenyekből. A FORGALOMNÖVEKEDÉS ELLENÉRE sem volt kielégítő választék bútorokból, vegyes iparcikkekből, különösen ami a napi apróbb cikkeket illeti. A filléres dolgokat a legtöbbször hiába kerestük és hiába reklamáltuk; az ipar nem szállította a kért mennyiséget. Próbálkoztak a kereskedelem vezetői megyei üzemekkel, szövetkezetekkel együttműködni, ez a törekvésük nem járt eredménnyel. Évek óta szinte állandóan 10 százalékkal nő megyénkben az élelmiszerforgalom. Ez is magyarázható a lakosság bevételeinek növekedésével, de hozzájárul a korszerűbb táplálkozás iránti igény is. Több konzervet, félkész ételt vásárolt a lakosság és az év végére a tej és tejtermékek forgalma _ is elérte az áremelés előtti mennyiséget. Gondot a húsellátás jelentett, pedig a központi keretet az országos átlagnál magasabb százalékban emelték megyénkben, de még mindig alatta maradtunk az országos átlagnak. Nőtt az étolaj- és a margarinfogyasztás: ez utóbb) részben az árral, részben a vaj minőségével magyarázható. Évente visszatérő gondunk a zöldség-gyümölcs hiánya, a többi élelmiszereknél gyengébb ellátás. Nyíregyházán és a városokban is gond, de az igazi nagy gond a községek, nagyközségek ellátása. A megye vezetői évente több millió forinttal támogatják azokat a vállalatokat, szövetkezeteket, amelyek a téli táA teher Reggel köd volt, eltakart mindent, az eget is. Péter bácsi szomorúan tekintett ki az ablakon. Idős, de még nagyon fürge életepárja a tűzhely körül sürgölődött, köményes levest készített az urának, beleeresztett három tojást is. hogy majd jobban bírja terhét az öreg. Kimert belőle egy kanállal, ízlelte. — Hűm: De finom! Ha ezt megeszed, trappban mégy a darálóig, meg vissza. — Megette a fene —mondta. — Köd van. Egész nap se tisztul fel. Megfulladok a huszadik lépésnél. — Márpedig ma el kell menned, akármi történjék is, mert egy szem dara sincs. Estére mit adjak a disznónak? Nem felelt az öreg. írnmei- ámmal készülődött az evéshez. Vera néni meg serdült- fordult s már elő is varázsolta a pálinkás üveget, Mert ilyenkor pálinkát ad rolást vállalják, ebből a mennyiségből azonban nem, vágj- csak kis mennyiségben jut a falvak ellátására. Csökkent a vendéglátásban az italfogyasztás, egyedül sörből fogyott több, mint a korábbi években. Ez sem azt jelenti, hogy többet ittunk, inkább azt jelzi, hogy a bocsi sörgyár termelése óta folyamatos az ellátás, szinte egyetlen nap sem volt hiány sörből még a nyári hónapokban sem. Hűsítő italokból 25—30 százalékkal fogyott több a korábbi évekétől. Nőtt, de nem sokkal a vendéglátóhelyek ételforgalma. A mérsékeltebb növekedés az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátás egészséges rivalizálása miatt volt: a hideg- konyhai készítmények — különösen a két Csemege áruházban — népszerűek a vásárlók körében. SZÉP, SZÉP EZ A NÖVEKEDÉS, de hogyan állunk az árakkal? Vajon mennyi köze van a forgalomnövekedéshez az áremeléseknek? Az elmúlt évben a tervezett árnövekedés 3,6 százalék volt, Szabolcs-Szatmár megyében azonban ez alatt, 3,2 százaléknál maradt az árindex. Ez jó jel, mert a forgalomemelkedésben a volumennövekedés volt a nagyobb: 7 százalék. Hogy ez így történt, a kereskedelmi vállalatok jobb árpolitikáján kívül sokat segített a hatékonyabb ellenőrzés. A megyei tanács vb kereskedelmi osztályának felügyelősége 710 ellenőrzést végzett és ezek a vizsgálatok mind az ellátás színvonalának javítását, a fogyasztók érdekvédelmét jelentették. Az ellenőrzött helyek többségénél megtartották az előírásokat. Volt azonban mulasztás is: a vizsgálatok 21— 23 százalékánál fedtek fel gondatlanságot, a fogyasztók érdekeit sértő cselekményt. 141 esetben kellett emiatt szabálysértési eljárást indítani, a bírság összege 86 ezer forint volt. További 60 esetben figyelmeztetés, vagy fegyelmi eljárás követte a vizsgálatot. 160 000 forint volt az az összeg, amelyet a felügyelőség meg nem engedett haszon címén elvont a vállalatoktól, szövetkezetektől és 10 ezer forintot fizettetett vissza a megkárosított Vásárlóknak. Jelentős mértékben hozzájárultak az árutasítások megtartásához a társadalmi ellenőrök, valamint a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrei által végzett ellenőrzések. A terv, hogy az idén még jobban megszigorítják az ellenőrzéseket, mert csak ilyen formán lehet elérni hogy év végén, az értékeléskor kisebb számban forduljanak elő a vásárlókat sértő cselekmények. az urának, csak menjen a darálóba minél előbb és minél jobb kedvvel, de máskor... Máskor százszor is elmondhatja Péter bácsi, hogy de jó lenne egy pohárka pálinka. .. Evés után elrendezte a kukoricát. Kettéosztotta ahosz- szú kenderzsákban, előre kevesebbet, hátra többet, és a zsákot középen megcsavarta, így könnyebb cipelni, mért. eloszlik a teher. Vera néni segített felemelni a kukoricacsomót és Péter bácsi elindult. Lassan lépkedett, de már az első utcasaroknál érezte, hogy szorul a melle. Homloka lüktetett, tarkójában merevedést érzett és zsibbadt a lába. Nem bírta tovább. Az egyik kapu előtt ledobta terhét a földre és ráült. Sokáig lihegett. A köd meg csak nem,akart ritkulni. — Eh, megette a fene azéletet, a vén ember az csak vén ember, nem való neki az élet. Ügy mondják Paposon: tizenhárom ember történelmet csinált a faluban, amikor huszonöt évvel ezelőtt gondok és remények között megalakították a termelőszövetkezetet. Voltak biztatók, de szép számmal gyülölködők is. Az elmúlt negyedszázad bizonyította a bátrak igazát. Igazságot vártunk Nehéz már valakit találni az akkori tizenháromból, Hornyák József a téesz elnöke fiatalon került az alapítók közé. — Negyvennyolcban kezdődött a szervezés, és 1949. február másodikén .aláírtuk a belépést. Olyan emberek, akik igazságot vártunk végre, mert szegények voltunk valamennyien. Hatvanöt hold volt akkor a téesz, gabonát, dohányt, csillagfürtöt termeltünk rajta. Azon az első zárszámadáson mindenkinek visszafizetése volt, mert év közben kaptunk valamennyi hitelt. A következő években egyre többen jöttek közénk, sokan a beadás miatt, de akik nem értették a közös inunkat, ki is léptek hamar —, megint visszamaradt a szegénység, öt évig az elnökök gyorsabban váltották egymást, miht a tagok, megesett. hogy egy évben két elnök is volt. Persze akkor másképp volt a helyzet, az elnöknek is éppúgy kiosztottak a részét, mint a többinek. Emlékszem, e egyik elnök egyszer azért bukott meg, mert két szál iával többet vitt haza, mint a tagok... Minden este ülésezett a vezetőség, na, nem volt az ’ olyan nagy dolog, inkább a másnapi munkát beszéltük meg. Nem volt széthúzás — nyugodtan mondhatom. Az ellenforradalom idején vasvillával őriztük a szövetkezet vagyonát. Ennek a néhány embernek a legnagyobb viharban is egy gondja volt: el kell vetni a kenyémekva- lót. Az első gép Gondolkodik. A nehezén már túl van, azok az évek amik ezután jöttek, már a bizonyítás évei. — ötvenhéttöl már ment minden mint a karika— így szomorkodott magában az öreg, de azért csak reménykedett, hogy hátha jön .erre egy szekér, vagy vontató. De nem jött. Még ember se moccant a ködben. Az öreg meg csak ült, üldögélt a kukoricacsomón és úgy tűnt neki, hogy altod inkább sűrűsödik, mint ritkul. Nem mert elindulni. Félt, hogy felbpkik, vagy megfullad. Olyan sűrű volt már a keserűsége is. mint a köd. Aztán a ködből előtűntek a gyerekek, öten voltak, olyan tizenkét-tizenhárom évesek. — Jónapot, Péter bácsi! — Jónapot fiaim — fogadta köszönését az öreg. — Mit csinál itt, Péter bácsi? — kérdezte megint a hosszúkabátos, a boltos fia. — Én-e?... Hát... hogyis mondjam csak? Pihenek. — Mi van a zsákban? — Kukorica. — Hová viszi? — A darálóba.. Azaz, csalt vinném, de fulladok... nem bírom a köd miatt. — Hány kiló? csapás, akkor márciusban vettük az első gépet, egy K—25-ös zetort, hogy örültünk neki — az már a mi pénzünkből volt. 1960-ban aztán belépett az egész község. Nem mondom, akkor is voltak olyanok, akik csak azon törték a fejüket, hogyan szabadulhatnának a közösből. Mégsem volt olyan nehéz, mint másutt, csak folytatni kellett a munkát. Ügy gondolom, mi egy jó dologra jöttünk rá egész korán: érdekeltté kell tenni az embereket a közös ügyben. Mi ezt az első perctől így tettük. Még a legelején volt, azt mondtuk az embereknek egy aratáskor, hogy minden kereszt után kapnak öt kiló plusz gabonát. Látta volna, milyen kis apró kereszteket csináltak azután! — minden eszébe jut a parasztembernek. Erről a huszonöt évről, úgy gondolom, beszélnek az idei zárszámadás adatai, meg a falu képe. 1960-ban alig volt egy-két szép ház. igazi Kedden ülést tartott a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Egyebek mellett megvitatják a város közművelődési helyzetét és a feladatokat. Megállapították, hogy a kulturális rendezvények színvonala mindjobban megközelíti a kívánt követelményeket. Sikeresnek bizonyult a kisvárdai napok rendezvénysorozata. melyet minden évben megrendeznek. A rendezvénysorozatot már május második felében szeretnék elkezdeni, melyek között helyet kapnak pedagógiai, hely- történeti, műszaki tudományos előadások, színházi estek. énekkari és szimfonikus zenekari hangversenyek, amatőrfilmszemle, képzőművészeti tárlat, népi táncosok megyei nívódíjas versenye és az iskolák kiállításai, szakkörök és klubok találkozója, vetélkedője, valamint üzemlátogatások. — Van vagy harminc. A fiú társaira nézett. Jöl szemügyre vette őket. Azt vizsgálta, melyikük lehet a legerősebb. Végül úgy érezte, hogy ő maga az, sőt, hogy a többiek meg se bírnák mozdítani ezt. a kukoricacsomót. — Kolbász! — fordult a leghosszabb fiúhoz. — Segisd a vállamra ezt a kukorica- csomót. .. Te meg Csutak szaladj haza és mondd meg, hogy segítünk Péter bácsinak. Azután gyere te is a darálóba... Azután megragadták a kukoricacsomót és feldobták Jancsi vállára — Nem is nehéz! — kiáltott Jancsi tüntetőén. A darálóban megvárták, amíg Péter bácsi kukoricáját megdarálták. Addig parittyával vadásztak a daráló körül hemzsegő verebekre. Péter bácsi nézegette, tekintetével simogatta őket és arra gondolt, hogy milyen aranyosak, szépek, életrevalók és derék, becsületes emberék lesznek, ha felnőnek. Jancsi visszament Péter bácsihoz. kerítése meg csak M. Kovács Istvánnak volt. Aki most körülnéz itt. látja mit hozott ez a negyedszázad. ■ * Beszélő számok 1973-ban Paposon 118 forintot ért minden munkanap. Átlagban három ezer forintnál is több jut egy embernek egy hónapban. Többmii-' liós értékekkel rendelkezik a téesz, ötmillió van tartalék-; ^lapján. A zárszámadásra mindenki kihúzta magát, ünnep volt ea Paposon kétszeresen. Ügy hallgatták a beszámolót; hogy el ne mulasszanak egy szót sem belőle. Ennyi a fa«; lu. ez a szíve, egy kis kuli túrházban elfér. A paposi embernek nem® kenyere a szó, annál inkább kenyere a munka, s ea minden évben meghozta gyű. mölcsét: nyugodtságot, ércül ad az új esztendőre. A következőkben a kisvár» dai napok rendezvényeinek: lebonyolításában nagyobb szerepet szánnak a városi közművelődési intézmények« nek. melyek látogatottsága évről-évre emelkedik. Egy év alatt Kisvárdán 357 ismeretterjesztő előadáson 22 ezren, a 127 klubfoglalkozáson csaknem 3 ezren, a 12 kiállításon több mint 8 ezren vettek részt. A könyvtárak: látogatóinak Kzáma meghaladja a 23 ezret, az elolvasott könyvek száma pedig) a 87 ezret. Állandóan gyarapszik a hangversenylátoga. tők száma is. egy év alatt csaknem, négyezrem vettek részt hangversenyeken. A feladatok között szerepel a múzeum és a könyvtár bővítése. s természetesen az igen hiányzó, új művelődési központ építésének szorgaknaza- 6a. Megkérdezte tőle, mennyi időnként szokott, a darálóba járni? — Négy-öt naponta —* mondta az öreg. — Miko? mennyi a jószág, a malaq> meg a csirke. — Srácok, tudjátok mit? — szólt nagyon komolyan Jancsi. — Ezután minden héten elmegyünk Péter bácsi-' hoz és elhozzuk helyette a kukoricát, a darát meg visz- sza. Ha kell megyünk tízen is. Megdaráltatunk egyszerre egy mázsát, vagy többet; amennyit bírunk. Rendben? — Rendben! — egyeztek bele a többiek. Azután Jóska, akit Kolbásznak csúfoltak a többiek segítségével vállára vette a darát és elindultak hazafelé. Péter bácsi mögöttük lépkedett és megint, csak arra gondolt. hogy milyen szépek; aranyosak, és hogy mennyire derék, becsületes emberek lesznek, ha felnőnek... Szcndrei József Balogh József Kollaih Adrienn« A közművelődéssel foglalkozóit a Kisvárdai Városi Tanács V. B*
