Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

(CELET-MÁSY ARORSZÄÖ v#74. íe'&miSft* f. Kényelmes, korszerű iskolában tanulnak a jövő szatmári szakmunkásai. A képen: a szakmunkásképző intézet épülete. (Piros András felvétele) A jövő szakmunkásai Ifjú szakmunkásainkat képezik városunk újtelepi részén, a már messziről szembeötlő új, modern, állandóan bővülő, fejlődő intéz­ményben, a 138-as számú ipari szakmunkás- képző intézetben. Tíz tanterem, tornaterem, könyvtár, szertárak, s a legújabb szemléltető eszközök állnak rendelkezésre. Tanulóink a megye négy járásából. 81 községből járnak be. több mint ezren. 665 tanuló emeltszintű oktatásban, 356 pedig hagyományos képzés­ben részesül. Emeltszintű képzésben vesznek részt az autószerelő, esztergályos, fodrász, géplakatos, villanyszerelő, optikai üvegcsíszoló, épület- és bútorasztalos szakmákban. Akik közülük sikeresen szakmunkásvizsgáznak azók az azo­nos szakirányú képzést nyújtó dolgozók szak- középiskolája harmadik osztályában különbö­zeti vizsga nélkül folytathatják tanulmányai­kat és így érettségi bizonyítványt szerezhet­nek. A hagyományos tagozaton a hegesztő, mezőgazdasági kovács, kárpitos, ács, kőmű­ves, és festő szakmákban szerezhetnek szak­munkásbizonyítványt tanulóink, ők különbö­zeti vizsga letétele után kaphatnak tanulmá­nyi időkedvezményt, ha középiskolában ta­nulnak tovább. Az intézet valamennyi tanulója — tanul­mányi eredményétől függően — 110—650 fo­rintig terjedő ösztöndíjat kaphat. Emellett több mint kétszáz tanuló 250-től 500 forintig terjedő társadalmi ösztöndíjban részesül. Hu­szonhárom főhivatású tanár, huszonegy szak­oktató végzi az intézmény felelősségteljes ok­tató-nevelő munkáját. , A harmincnégy KISZ-alapszervezetben közel 500 tanuló vesz részt, folytat mozgalmi tevékenységet. A KISZ-feladatok .megoldásá­ban, a fiatalok világnézeti, politikai ismerete­inek bővítésében hatékonyan vesznek részt a tantestület tagjai, az osztályfőnökök, különö­sen azok, akik a pedagógus KlSZ-szervezet- ben dolgoznak. Kiváló alkalmak a KISZ poT litikai munka végzésére, az akcióprogramok­ban kitűzött feladatok teljesítésére a mozgal­mi ünnepek alkalmából rendezett műsoros megemlékezések, amelyeket a „Forradalmi Ifjúsági Napok” idején versenyszerűen ren­deznek. Ünnepségen történik minden évben az első éves tanulók KISZ-taggá avatása, amely méltó útravaló mozgalmi pályájuk el­indításához. Tanulóink kulturális lehetőségei — te­kintettel arra, hogy nagy részük vidékről, 60—70 kilométeres körzetből jár be — eléggé korlátozottak. Jól felszerelt, szép klubkönyv­tárunk az óraközi szünetekben, illetve a vo­natok autóbuszok indulásáig a szakirodalom és szépirodalom, a napilapok, általános és szakfolyóiratok bő választékával várja a ta­nulókat. Itt említem az iskolarádió működé­sét, amely kulturális feladata mellett komoly politikai, pedagógiai célt valósít meg. A mű­sorok készítésében, összeállításában legtöbb feladatot tanulóink vállalják. Kapcsolatban állunk a város közművelődési intézményeivel, különösen jó az együttműködésünk a városi klubkönyvtárral. Osztályalap-szervezeteink itt tartják klubdélutánjaikat, de ide megyünk el egy-egy neves íróval, közéleti személyiség­gel való találkozásra is. Az elkövetkező években felépítik az új is­kolai tanműhelyt, amelynek átadását ez év augusztusára várjuk. Az eddiginél sokkal jobb feltételeket teremt majd a • gépszerelő, esztergályos és villanyszerelő szakmák gya­korlati képzéséhez. Oktató-nevelő, mozgalmi és kulturális munkánk hatékonyságát feltét­lenül emelni fogja az intézetünk mellett fel­épülő kollégium, amelynek terveiről a tárgya­lásokat az illetékesek ez évben kez^’k mec? Juha Pál A KB-határozat nyomán Számvetés az iskolában $ AZ ELVÉGZETT MUNKÁT OTT IS ÉR­TÉKELNI KELL, ahol nem tonnákban, mil­liókban mérik. Bizonyos időközökben minde­nütt számvetést kell tenni. így van ez az élet minden területén. így van, mert csak így le­hetünk nyugodtak a jövőt illetően, így nyer­hetünk újabb erőt és elkesedést ahhoz a munkához, ahol nincs mindig szemmel látha­tó, esetleg a futószalagról percenként leemel­hető produktum, csak a nagyobb időközökben észrevehető különleges eredmény. Általános iskolában dolgozunk. Nekünk is ■jólesik ha iskolánk eredményeit összegez­hetjük. Nekünk is jó elmondani azt. ami ta­lán reprezentálni tudja egész alsófokú intéz­ményrendszerünk fejlődését is. A mi értéke­lésünk, a mi vizsgálódási szempontjainkat az MSZMP KB állította fel 1972. júniusában. Mi ehhez viszonyítunk most. amikor megkísérel­jük értékelni mit is tettünk, meddig is jutot­tunk 1973-ban. Tény, hogy az alsófokú intézményeket megkülönböztetett figyelemmel kísérik a párt- határozat megjelenése óta. így van ez a mi iskolánk esetében is. 1973. nekünk nagyon so­kat jelentett. A városi tanács segítségével köz­ponti fűtést kaptunk. Kilenc tanteremben, a tornateremben és annak öltözőiben kellemes meleg várja tanulóinkat. Az öltözőben hideg­meleg vizű zuhanyozó áll tanulóink rendelke­zésére. A nyár folyamán megtörtént a közDon- ti épületek“ felújítása is. Mindezekre a városi tanács több mint másfél millió forintot fordí­tott. 1GITETTEK AZ ÜZEMEK és intézmé- s. Az ÉRDÉRT mátészalkai telepének ista brigádjainak közreműködésével jetes fizikai-kémiai előadóterem léte- kolánkban. Ugvancsak az ÉRDÉRT, va- a Mátészalka és Vidéke Körzeti j, az Építő- és Szerelő Szakipari Szövet­sz Ipari Szakmunkásképző Intézet sé­rvéi az -iskola egyik pincehelyiségében ntegy negyvenezer forint értékű — ut- r,ba; úttörőklub létesült. De so- lehétne még a Mátészalkai Hely- Távbeszélő Igazgatóság, az Alla- azdaság, a SZAÉV, a tejüzem és sok más üzem egyéb Irányú tevékenységét, illetve segítségét 1973. végén mintegy száztíz­ezer forint értékű társadalmi munkát tart nyil­ván iskolánk. Az állami feladat mellett tehát társadalmi üggyé vált az alsófokú oktatási intézmények segítése, ez pedig azok tartalmi munkájára is nagy hatással van. Közben mi az iskolán belül sem tétlen­kedtünk. Megoldottuk a szaktantermi rendszer bevezetését. Az elmúlt időben három tanuló­szoba segítette tanulóink felkészülését. Az el­múlt tanév végén a. tanulóknak mindössze 4,6 százaléka ért el elégtelen eredményt. Az Só-' legfontosabb eredménye, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás ma már mindennapi gyakorlattá vált. Cigánytanulóink közül már tizenhárom eljutott a nyolcadik osz­tályba. BÜSZKÉN MONDHATJUK, hogy a tanul­mányi munka javulása mellett 1973 a legna­gyobb fejlődést a szocialista nevelés eredmé­nyeiben hozta. Erősödött tanulóink önállósága, fokozódott öntevékenysége. Nagy öröm az szá­munkra, hogy Iskoláinkban jó tanulói önálló­ság, öntevékenység első jelei bontakoznak ki. Egyre jelentősebb szerepet, helyet foglal el a tanulóifjúság körében az ifjúsági szervezet, az úttörőtanács. Talán a legnagyobb eredménynek tartjuk, hogy 1973-ban erőteljesebben kezdődött meg a tanulók közéleti aktivitása is. A fenti fórumok mellett élőbbé kezd válni az egyes osztályok, rajok belső élete. Erősödik az önkormányzati jelleg. Egyre többször jelentkezik az ifjúsági szervezet az iskolai életet vizsgáló problémák­kal: különösen kiemelkedik ezek közül az is­kolarádió és a faliújság szerkesztősége. A KÖZÉLETI AKTIVITÁS, az élettel való azonosulást igazolja, hogy sok osztálynak (raj­nak), őrsnek van termelőüzemekben dolgozó szocialista brigádokkal kapcsolata. Ez a kap­csolat ad lehetőséget az élet, a mindennapi élet közvetlenebb megismerésére. Tudjuk, hogy még csak az első lépéseket tettük meg, de köztük a legjelentősebbeket. Dr. Toronicza Gyula Segítség az édesanyáknak „A családtervezés nem egyszerűen csali születésszabályozás, hanem az egyének tuda­tos cselekvése és magatartása az utódok fele­lősségteljes vállalásakor.” így hangzik a csa­ládtervezés klasszikus megfogalmazása. A család egy nép legkisebb közössége, s az ál­taluk tervezett utódok száma fogja végső so­ron kialakítani egy ország demográfiáját, né­pesedésének ütemét, népességének összetéte­lét. Éppen ezért a családtervezés nem lehet egy család magánügye, a népesedés megfele­lő alakulása össztársadalmi érdek. Ezért vált szükségessé a. népesedéspoliti­ka, vagyis az állami vezetésnek az a törekvé­se, hogy egy ország népszaporulatát a meg­felelő irányba irányítsa. A nagy szaporulalú országokban másfajta népesedéspolitikával igyekeznek a túlnépesedésnek gátat vetni, ahol pedig alacsony a népszaporulat — mint hazánkban is —• ott szintén más jellegű né­pesedési politikával lehet és szükséges fokoz­ni a szülési kedvet, hogy ezáltal biztosítsa a legjobb népességi és szülési arányt. A jobb arányok elérése érdekében kor­mányunk mélyre nyúlt a közös kasszába és segítőkészségben elment pillanatnyi lehető­ségei végső határáig. Ez elegendő ahhoz, hogy nagyot könnyítsen az anyák helyzetén, de kevés ahhoz, hogy végleg megoldja a csa­ladok minden problémáját. Megoldott a gyer­mekek gondozása, de megoldatlan maradt felnevelésük kérdése, mert a három év letel­tével az anyák ismét, munkába állnak, ide­jük nagyobb részét a munkahelyen töltik. Es­te fáradtan, sokszor idegesen térnek haza, nem marad elegendő idejük és energiájuk a gyermekek nevelésére, a meleg otthon, a vonzó családi légkör kialakítására. Pedig a család szerepe jelenünk és jövőnk formálásá­ban alapvető fontosságú. A szép jövőért nem elég csak népi álla­munktól várni újabb és újabb gesztusokat^ Mindaz, amit állami és politikai vezetőségünk • tesz, messze határainkon túl is elismerésre talált. Az intézkedések következtében nemze­tünk biztosan elmozdul a demográfiai mély­pontról. ennek csalhatatlan jelei máris mu­tatkoznak, de hogy a születési optimumot el is érjük, ahhoz az üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban, oktatási és egészségügyi intéz­ményekben vállalatvezetőknek, üzemigazga-' toknak, vezető kádereknek és beosztottaknak, tehát mindenkinek hozzá kell tennie valamit ahhoz, amit államunk elkezdett. Mit tehetünk például Mátészalkán? Először is vegyük észre, hogy van már nálunk olyan munkahely, ahol a tettek be­szélnek. A MOM mátészalkai gyárában már megvalósították a gyermekes anyák ötnapos munkahetét. . Jó lenne tapasztalatcserén be­mutatni. hogyan tudták ezt megszervezni. A MOM-ban is többműszakos a munka, ott is Teszítfett tervek vannak, nem ismeretlen a munkaerő-vándorlás. Mégis megtalálták a módját, a szocialista humanizmus szellemé­ben cselekszenek. Nincs szándékomban egyetlén munka­hely dolgozóit sem megsérteni. Nem akarom azt állítani, hogy vannak olyan munkahelyek is, ahol a nyolcórás munkanap teendőit eset­leg kevesebb idő alatt is el lehetne végezni, mert a 8 órába belefér a feketekávé főzése is. érdekességek megbeszélése' stb. Mi lenne, ha a munkahelyek dolgozói lemondanának ezek­ről az üresjáratokról az édesanyák javára? Nem a többi dolgozó munkaidejének a meg­nyújtásáról van szó, csak egy kicsit intenzí­vebb munkáról, a munka ésszerű átszervezé­séről, hogy az így felszabadult és összegyűlt perceket és órákat átnyújthassuk az édes­anyáknak. Tudom,, hogy a társadalmi munka haszna nem mérhető csupán az eredményekben, mert jellemformáló tényező, erkölcsi értékeket hor­dozó és közösséget formáló is egyben. Mégis, ha ezeket a többletidőt kívánó társadalmi fel­adatokat nem a gyermekes anyáknak oszta­nánk ki, hanem azok vállalnák, akikre nem vár otthon olyan* fontos feladat, mint a gyer­mekek nevelése, ezzel az ifjúságunk nevelé­sét. jövőnk formálását segítenék elő. Ismétlem: nem egyszerűen a háztartást javaslom a nőknek, ez' ma már nem is le­het célunk. Fel kell hívni azonban a figyel­met: senki ne nézze ölbe tett kézzel a mun­kahelyeken a gyermekes anyák gondját, ha­nem segítsenek, hogy hamarabb mehessenek haza gyermekeik közé, több ■ maradjon meg otthonra kedvükből. Mert nem mindegy, hogy megkapják-e a gyermekek a nekik járó mosolyt... Dr. Haíala István szülész főorvos ■ A nők munkában, közéletben Aktívaülésen találkoztak a városi párt- bizottság vezetői január 24-en a pártalapszer- vezetekbén tevékenykedő nöf elel ősökkel és a nőbizottságok elnökeivel. A találkozás-célja a KB. 1970. februári nőpolitikái határozata vég­rehajtásának, eddigi tapasztalatainak össze­gezése, és a további tennivalók meghatározá­sa volt. Megállapították, hogy a határozat végre­hajtása folyamatos, a legtöbb üzemben, in­tézményben ismerik. Igazolja ezt, hogy 1973- ban a város területén 27 pártalapszervezet értékelte az e területen végzett munkát. Ki­fogásolták, hogy több alapszervezetben a nőfelelőstől kérték számon a megtett intéz­kedéseket. A nőbizottságok sokat tehetnek ugyan — szorgalmazhatják, serkenthetik a vezetőket — de az ő tevékenységük csak közvetett lehet. Ezért a felelősséget, a tett intézkedésekről a beszámolást az üzemek és a pártszervezetek vezetőinek kell megadatok. A vezetőknek már sok •'helyen volna mi­ről beszámolniok. Növekszik a foglalkozta­tottság: a vái'osban lakó 4209 keresőképes , nő 56 százaléka ma .már dolgozik. Az üze­mek vezetői törekednek a nők helyzetének javítására; az ISG, a sütőipari vállalat, a MEZŐGÉP különös figyelmet fordított eddig is a női dolgozók béreinek javítására. Az utóbbi üzemnél például az 1973. évi béreme­lés' 8 százalékos előirányzatával szemben « nők 10—12 százalékos béremelést kaptak. Javul a nők mozgalmi,-közéleti tevékeny­sége is. A városi tanács munkájában 14 nő (a tanácstagok 22,5 százaléka) tevékenyke­dik. A pártszervezetek vezetőségeiben a nők aránya 20,9 százalékos. ' Természetes, hogy nem lehetünk teljesen elégedettek. A politikai oktatásban még min­dig kevesen vésznek részt. Szeretnénk, ha íöbb kiemelkedő munkát végző nőt vennének fel a pártszervezetek. Kevés a nők közül ki­kerülő vezető is. A városban tevékenykedő 13 nőbizottság. a 62 nőaktíva — amelyeknek, s akiknek száma állandóan nő — garancia a még jobb eredményekhez. Ehhez azonban a nőbizottságok. elnökeinek beszámoltatása mellett az illetékesek, gazdasági vezetők fo­lyamatos számvetése is szükséges.. Bíró Miklósné A közösségért Nem különös emberek. Köztünk élnek, jól ismerjük őket. Egyéniségük közös vo­násai: politikai hitvallás, helytállás, ök öten többet tesznek annál, amit munká­juk követel. Közéleti embe­rek. Mások gondjait vállal­ják magukra, mások örö- * meit érzik magukénak. Hogyhn lettek békeharcos­sá? Hittel vallják, hogy az egyes ember tevékenysége, magatartása nem közömbös a nagy emberi közösség éle­tében. Nem csupán óhajtják a békét, de tesznek is érte. Szolnok Istvánná. az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban végez fizikai munkát. A Du­na szocialista brigád a ki­sebb közösség, ' ahol sik- köszörüsként dolgozik. A gyár nőbizottságának tagja, szakszervezeti bizalmi. Mun­kájára, mindig számíthat a városi'és a megyei népfront­bizottság is. Egyéni életében most öröm, hogy gyermekeit sok évi várakozás után vég­re új, szép lakásban nevel­heti. Tömöri Frigyes, a Szat- már Bútorgyár asztalosüze­mében brigádvezető. Két ki­tüntetés tulajdonosa: a vál­lalat és „A könnyűipar ki­váló dolgozója”. 1962 óta jár be Géberjenből. Ember­társait, munkáját szereti. Gyermeke is itt tanul szak­mát. Munkásellátási felelős­ként és szakszervezeti bizal­miként sókat tesz; társaiért. Hiszi és vallja, hogy a szé­pen elkészített munkadarab, a lélekkel végzett munka a békéért vívott küzdelem szép formája. Kevés szóval, sok tettel igyekszik érvényt sze­rezni minden párthatározat­nak. Ifjabb Néma Bertalan a MEZÖGÉP-nél művezető. Igényes ember. Elsősorban önmagától követel. Leérett­ségizett. elvégezte a marxis- ta középiskolát. November­ben volt az esküvője. Őszinte hittel vallja, hogy a szor­galmasan, jól végzett munka tudata és a biztos életforma a legtisztább emberi örömök forrása, de ennek alapja csak a béke lehet. Kövendi Lajos. Az ÉR­DÉRT vállalat kétszeres ki­váló dolgozója és egyik szakvezetője, faipari mérnök. Fontos vállalati munkája mellett mindig tud időt. erőt áldozni fontos társadalmi feladatok megoldására. A városi pártbizottságnak, a városi és a megyei tanács­nak is tagja. Számára min­den születő szép, minden eredmény békén, társadalmi rendünk• erejének bizonyí­téka. Baráth Pálné háziasszony. Ahogyan a világot szemléli, ahogyan dolgozik, az régen túllépte a családért, az ott­hon végzett munka kereteit. Először csak az iskola volt a miinkaterülete, mint SZMK-élnöknek. Ma már ő a népfront nőbizottságának elnöke, tagja az Országos Nőtanácsnak. Igazi, édesanya­ként minden eredménynek, a fejlődés minden lépésének azért is örül. mert gyermekei szép jövőjének biztosítékát látja bennük. A legapróbb­nak tűnő társadalmi munkát is színessé, széppé varázsol­ja a tudat, a hit, hogy érde­mes dolgozni. Véleményét Í9V fogalmazza: látsszék meg rajtunk, városunkban, gyer­mekeinken. hogy nyugodt kö­rülmények között élünk. Ön­magunk formálása és a fel­növekvő gyermekeink neve­lése a béke megóvásának fontos eszközei. A békeharcosk moszkvai találkozója minket is, őket is erősített a meggyőződésben.; így érdemes. így kell élni. Vass JózseJ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents