Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
1974. február 26. KELET-MAGYAKCmSZA«* 5 dKhft Reális cél és megbecsülés Beszélgetés a szocialista brigádokról a lissa menti TESZÖV titkárával Ma már nagyon sok sző- vetkezeti vezető számít a szocialista brigádodra az új módszerek bevezetésénél, a nehezebb feladatok megoldásánál Erkölcsi megbecsülésük, tapasztalataik, véleményük rendszeres meghallgatása és felhasználása a termelőszövetkezetek egész. tevékenységében azonban sajnos még korántsem ilyen egyértelmű Előfordul olyan eset is, hogy kezdeményezésüket különösen a szövetkezet más munkaterületére vonatkozó segítő szándékukat nem megfelelően fogadják a szakvezetők. A termelőszövetkezet,- brigádmozgalomról beszélgettünk Sipos -élával, a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége titkárával. — A szövetségünkhöz tartozó 65 közös gazdaságban 254 brigád nevezett be a mozgalom különböző fokozataiért folyó versenybe. A női brigádok száma ötvenkilenc, az ifjúságiaké huszonkilenc. Négy és fél ezer a brigádtagok száma. Jelenleg csak hét termelőszövetkezetben nem működik szó. eialista brigád. —■ Milyen tényezők határozzák meg a szövetség területén a szocialista brigádmozgalom további fejlődését? .— A mezőgazdaságban, így a mi területünkön is a szocialista brigádmozgalom előtt új feladatok állnak. Az egyen, gazdaságok adottsága, nagysága, fejlettségi szintje változó. A sokszínűség és bonyolultság egyértelműen bi- aonyítja, hogy általánosan használható brigádmodelle- ket nem ,-het létrehozni. Az eszközváltás, különböző ipar- Bzerű termelési éj? tenyésztési rendszerek pedig új hely- aetet teremtenek a szervesében. Ezek ellenére a szervezés nem lehet a próbálgatások sorozata. — Miből ken kiindulni? A gazdaságok jelenlegi &eJyaetének a megítéléséből. Arra kell törekedn; valamennyi mezőgazdasági özemben, hogy a brigádok legyenek a szociálist- munkaszervezés fő bázisai. A vezetők ismerjék fel a mozgalomban rejlő lehetőségeket. Az intenzív fejlesztés és az ipar- s*rű termelési rendszerek meghonosításában, valamint a rendszeren kívüli termelésben vegyék igénybe segítségüket. Feladatuk, hogy legyenek a közös vagyon öntudatos tulajdonosai. Teremtsék meg a szociális biztonságot, a jó közérzetet. Éljenek a szövetségi tag ön- kormányzati jogaival, kezdeményezzenek jó döntéseket. segítsék a szövetkezeti vezetők jó elképzeléseinek valóra váltását. Legyenek jó hatással a szövetkezet egész kollektívájára, alakítsák a közgondolkodást, törődjenek a fiatalok és idő« emberek, nagycsaládosok gondjainak a megoldásával. — Fékező erők hatnak-e? — Sajnos többször tapasztaljuk, hogy a szocialista brigádok tenniakarását lefékezi egyes vezetők közömbös magatartása. Nem veszik számításba a feladatok kialakításánál, a munkavégzésnél a mozgalomban rejlő nagyszerű energiát, erőt és lehetőséget. Véleményünk az, hogy erősíthető az olyan közszellem kialakítása, amely bátran feltárja a munkaver- seny és a szocialista brigádmozgalom eredményességét gátló körülményeket, 'és cselekvésre serkent a hibák mielőbbi megszüntetésében. — A brigádok tesznek ez ellen valamit? — A szocialista brigádtagok már több termelőszövetkezetben felvetik- megértik, hoev tovább kell látni a bri- gádZrdekeknél és tekintetbe kell venn; a csoport- és néo- éaadasági érdekeket is. Ehhez azonban konkrétabb, tervszerűbb irányító tevékenységet várnak a vezetők részéről is. A brigádok jogosan kérik, hogy az év eleién kialakított terveket és versenycélokat. vállalásokat ne tekintsék az aláírással befejezettnek. A vezetők biztosítsák a vállalások eredményes teljesítéséhez szükséges feltételeket. — Milyen a szocialista brigádok szerepé a szövetkezeti demokrácia szélesítésében? — Szervezett munkájuk alapján a mezőgazdasági üzemekben egyre jobban erősödik az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás. A szövetkezetek belső viszonyait egyre inkább a szocialista jelleg, az üzemi demokrácia erősödése jellemzi. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ma már egyre több szövetkezeti vezető nélkülözhetetlennek tartja a szocialista brigádokat. Az új módszerek bevezetésekor, a nehezebb feladatok megoldásakor kikéri véleményüket. Elismeréssel lehet beszélni azokról az értékes törekvésekről, erőfeszítésekről, melvet az eredményesebb, gazdaságosabb munkavégzés, a uzakmai ismeretek elsajátítása, az általános, politikai műveltség növelése, a társadalmi együttélés tökéletesítése során a szocialista brigádok elértek. Jelentős a brigádok szerepe a szövetkezet önkormányzati szervei munkájának a támogatásában. Képviselik a többség, a tagság álláspontját. Ezzel is erősítik a szövetkezeti demokrácia fejlődését. — A szövetség hogyan segíti a szocialista brigádmozgalom fejlődését? — A szövetség társadalmi önkormányzati bizottsága rendszeresen értékeli a mozgalmat. Figyelembe veszi azokat a nehézségeket, problémákat, melyek esetenként akadályozzák a továbbhaladást. Gondoskodik róla. hogy az év elején kialakított terveket, vállalásokat teljesíteni lehessen. Segíti, hogy a vezetők biztosítsák a vállalások eredményes teljesítéséhez szükséges feltételeket. A szocialista brigádmozgalom fejlődése megköveteli, hogy a szocialista brigádtagok kötelezettségeit és jogait együttesen határozzák meg és gyakorolják. Ugyanakkor a vezetők támogassák az olyan javaslatok, elgondolások megvalósítását, amelyek a brigádok személyes és kollektív felelősségtudatát erősítik. Sigér Imre Oklevél tanúskodik arról, hogy Nyíregyházán, a vállalatok, üzemek között meghirdetett társadalmi munka versenyében egyik évben a HAFE 4-es számú gyáregysége lett az első. Már ez a tény is említést érdemel, s egy gyár kollektívájának a portréját illenék megrajzolni csupán ezért is, ha lehetne. .. Egy dossziéra való iratot őriz az időről időre elvégzett társadalmi munkákról Kordán Mihály, a pártszervezet titkára, a termelési osztály vezetője. Ezek tanúskodnak arról, mi mindent tett-vég- zett ennek a gyárnak a kollektívája. több mint félezer munkás és alkalmazott a tiszta, virágos Nyíregyházáért, a kellemes munkahely kialakításáért meghirdetett mozgalomban. Közlésre érdemes, ahogyan birtokába vette ez a munkáskollektíva a megépült új gyárat, csarnokait berendezéseit. Régi, elavult kóceráj- ból költöztek modern üzemekbe maguk. úgy. hogy a brigádok fogták meg. szállították és tették a helyükre a satupadokat. szerszámgépeket. fúrógépeket stb, MunHUSZONÖT ÉVES AZ AMFORA. At országos vállalat egyik legkorszerűbb telepe Nyíregyházán van. ahonnan k£t megye, Hajdú és Szabolcs üveg, porcelán, kerámia és műanyag tárgyait szállítják az üzletekbe. (Elek Emil felvétele) Kaptak 8 milliót.. A kollektív t A „NYÍRFA64 sikere Fennállásának két éve alatt a NYÍRFA, a Nyírbátori Faipari Vállalat olyan bravúrt ért el, amellyel nem sok vállalat dicsekedhet. Csak néhány adat a mérlegből : tizennégymillió forintos termelési érték mellett 25 százalékos a termelékenység növelése. Több, mint kétmillió forint a nyereség, az előző évinek, több mint háromszorosa. A fizikai dolgozók bérét átlagosan mintegy 12 százalékkal növelték, s még így is 19 napi fizetésnek megfelelő részesedésre számíthatnak. Új üzemcsarnok épült Ildik mindehhez tudni azt is, hogy a két évvel ezelőtti induláskor Ijizony nem voltak ilyen derűsek a napok. Egy régi malomból átalakított üzem Nyírijeiteken, és egy még rozogább állapotú ; épület Nyírbátorban. Az egész vigasz a nyolcmillió forintos segítség, amit a megyéi tanács egy új üzemcsarnok építéséhez adott. Elsőnek az üzem- és munka- szervezés adta lehetőségeket, az abban rejlő tartalékokat igyekeztek hasznosítani. Ennek is egyik alapvető elemet, az üzemi demokrácia széle- sítését, hogy legyen véleménye mindenkinek, s az meghallgatásra is találjon. Bevezetni ami hasznos és elvetni azt, ami elavult Mint például a megrendelő partnerek negyedéves bontásai, a néhányszáz darabos tételek, amikor az egész éves mennyiség gyártása a gazdaságos. Szériaváltás tehát csak ezren felül, éves üte- ■ mezéssel. Hogyan is lehetne tartani például a mérővessző négyszázkilencvenes árát, ha egy évben négyszer is újra kellene kezdeni a gyártását s harminc munka- műveletet kell rajta elvégezni. Ezt gazdaságosan előállítani csak állandó, folyamatos technológiával lehet. Az idén például már egymillió 300 ezer darabot gyártanak belőle. Lehet hulladékból is~. Az eredményes gazdálkodás igen fontos területe: takarékosság az alapanyaggal. Talán egy kicsit szerencséje is a vállalatnak, hogy a három fő termékcsoport méretei — gyalupad, kézi- szerszám, tanszer — nagyság szerint is eltérőek. Ez kínálja a lehetőségét annak, hogy a nagyobb méretű termékek hulladékából készüljön a közepes és így tovább a kisebb. legkisebb. -Nem véletlen, hogy ma már a vállalat saját dolgozóit sem tudja ellátni gyúj- tósnak való tüzelővel. A NYÍRFÁ-nál ugyanis nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban sincs hulladék. Így tudják például a kalkulációnál figyelmen kívül hagyni az alapanyagban történt áremelkedést Így juthat el változatlan áron tolltartó, vonalzó, de még a gyalupad és a fűrészkeret is a fogyasztóhoz. A megértés mellé kell azonban a tudás is. A szakemberek képzésére már kezdettől nagy gondot fordítottak, de a terv az, hogy évente legalább húsz fiatal kapjon szakmunkás bizonyítványt. A korszerű képzés érdekében alakítják ki a központban az ipari tanműhelyt. Jó a kapcsolat a Csongrádi Faipari Szakközépiskolával is. Ez évben már öten tanulnak, egy pte- dig a Soproni Faipari Egyetemen, de három újabb jelentkező is akadt. Faipari gépmunkás tanfolyarpot is szerveztek. A nem kimondottan nehéz fizikai munkát igénylő gépeken már egyre több nő dolgozik, akik kiválóan helyt állnak. Nem marad el a jó munka elismerése sem. Két évvel ezelőtt ketten kaptak vállalati kiváló dolgozó kitüntetést, az elmúlt évben már nyolcán, ketten pedig miniszterit. A szocialista címet egy 36 tagú brigád nyerte el, s öszesen 40 ezer forint jutalmat osztottak. Két műszakban A további előrelépést is reális alapokra helyezték. A gépek, berendezések jobb kihasználása érdekében tervbe vették a két műszakos termelés bevezetését Tovább kutatják az olcsó anyagvásárlásokat is, mihí például a hasznos hulladék beszerzését. Terveik megvalósítását már nagyban segíti majd az új üzem, és a munkába álló új gépek. A termelt érték ebben az évben újabb 25 százalékkal növekszik és így meghaladja a 17 mi-diót. Bár a nyereségük növekedésének mértéke nem lesz olyan gyors, mint az elmúlt évben, de 37 százalékos ráterve- zéssel már eléri a 2 millió 800 ezer forintot. Akik annak idején kételkedtek az új vállalat életrevalóságában, most kellemesen csalódva állapíthatják meg: jó kezekbe került a nyolcmillió forint. Hasznosan gazdálkodtak a pénzzel', megszolgálták a bizalmat. Tóth Árpád Ajándéklakás kislányok és asszonyok meszeltek, takarítottak, tisztították a csarnokok ablakait, hogy szép. otthonos legyen a munkahelyük. Parkokat varázsoltak a csarnokok elé, s ki tudná megszámlálni évről évre mennyi facsemetét ültettek el, hogy a homokot megkössék. Pedig parkosításra a HAFE másfél milliót tervezett gyáregységének. Ezt a nyíregyházi munkáskollektíva megtakarította. Ennek a kollektívának — amely fontos exportmunkát teljesített és végez ma is szovjet megrendelésre — jutott . erejéből-idejéből még arra is, hogy városáért tegyen munkálkodjon. A HAFE munkásai fabrikálták nagy gonddal az ifjúsági parkba felállított óriáskereket. ők csinálták meg az MHS2-nek a városban a céllövöldét, s több óvoda részére készítettek és készítenek szocialista brigádjaik padokat, ülőkéket különböző játékokat, s végeznek javítás»" kát az óvodában, amire a kicsinyeknek szüksége van. De tartottak kommunista szombatot is. Első lett a HAFE. Társadalmi munkával nyertek egy tanácsi lakást az első díjat. Egy egész gyár dolgozott érte. s az egész gyár döntött abban is, ki kapja meg. Ki- plakátolták. különböző fórumokon beszéltek erről. Öt jelölt volt. Időközben — szerencsére — négy munkás lakást kapott a gyár segítségével. Bizottságot alakítottak, amelyik hosszas vizsgálódás után döntött, s a legrászorul- tabbat javasolta. így esett a választás közmegelégedésre Kaposvári Károlynéra. Kaposváriné húsz éve tagja a törzsgárdának. Négy éve párttag, három éve a pártvezetőség tagja, nőfelelős. Két esztendeig lakott családjával albérletben innen költöztek egy „főbérleti”, égrenyíló „lyukba”. Valójában a kollektíva mentette meg őt, gyermekét, férjét az esetleges megbetegedéstől. Ez a lakás a gyár ajándéka. így említette, amikor beszéltem vele: „Ez a legnagyobb elismerés, amit az életben kaptam. Ez úton is szeretném megköszönni az egész kollektívának, hogy tizenhárom esztendei hányadtatás után áldozatos munkájával otthonhoz segítettek.” Kaposvárinééknak — éppen a társadalmi munka I. díja megnyerésének eredményeként lehetőségük volt két lakás közül választani. Egyik egy háromszobás lakás volt. Ezt a kijelölési jogot biztosította a tanács. Ez a három tagú családnak nagy volt. Lemondtak róla nagyobb család javára, s a kisebbet választották. Ebbe költöztek be. Huszonnégyezer forintot kellett volna összesen befizetni- ök. Ebből egy gyerek után leszámítottak 4800 forintot, s így csak 19 ezer 200 forintban van az ajándéklakás. Szimbólum ez a lakás, a munkásszolidaritás szimbóluma. Értéke pénzben nem mérhető, nem fejezhető ki. Ha jelképesen is, érzik-tud- ják lakói. És ez is hozzátartozik e gyári kollektíva vázlatos portréjához. F- K, Ä kollektív szerződés lényege, hogy az egyes jogszabályokat ott határozzák meg, ahol az alapul Szob. gáló körülményeket és á rendezés hatását legjobbaii át tudják tekinteni. Lényeges fejlődést hozott a kollektív szerződés bevezetése a szocialista demokrácia továbbfejlődése terén is. A dolgozók közvetlenül (szólhatnak bele mind a vállalat- vezetés, mind pedig a saját munkaviszonyaikra vonatkozó szabályok megalkotásába. A megkötött kollektív szerződések öt évre — 1971— 1975 — szólnak. Am azt is tudni kell, hogy a kollektív szerződés rendelkezéseit két. csoportra l$het osztani. Az' egyik csoportba tartoznak azok, amelyek stabilabbak, éveken át változatlanok.. A másik csoporthoz tartoznak a vállalat termelési feladataihoz közvetlenebbül kapcsolódó, é6 az elért eredmé. • nyéktől függően alakuló szabályok, melyeket évenként újra meg kell határozni. | Hogy mennyire segíti a vállalati szocialista demokrácia érvényesülését a kollektív szerződés, arra s jó bizonyítékot találtunk a Nyíregyházi ÉPSZER Vállalatnál is. Alig van a vállalatnál dolgozó, aki ilyen vagy olyan javaslatával ne segítené a vállalati demokratizmus fejlődését, azt hogy a kollektív szerződés minél • jobban kifejezésre juttassa a neiyi viszonyokon alapuló szabályozást. A dolgozók felvetései alapján mintegy tiz- hónapos előkészítés, kimunkálás és elemzés után új akkordnormák bevezetését dolgozták ki a kőműves, a központifűtés-szerelő segédüzemi-, a gépjármű-: és vagon- rakói, az épületszerelői és más munkaköröknél. Az új norma bevezetésére a kollektív szerződés módosítása után kerül sor. . A szocialista brigádok részére magasabb jutalmazási összegek jóváhagyását kéri a szakszervezet a módosításban. A szocialista« brigádmozgalomban elért bronz-, ezüst-, aranyfokozat elnyerése esetén 200 forintos emelés méltányosabb lenne. Változást terveznek a törzsgár- datagok jutalmazásánál is. Gondolnak az ifjúsági törvény megvalósítására is. A kulturális, sportkiadásökra beütemezett évi költségvetési összegből ifjúsági alapot képeznek, melyre 20 ezer forint körüli összeget kérnek. A segélyezésre és a lakásépítések támogatására előirányzott összeg felhasználásánál a fiatalokat és ,a nagy családosokat részesítik előnyben. *A normakarban- tartástól ■» jutalmazások és a munkaruha kihordási idő módosításán át számos vállalatot és dolgozót érintő kérdés szerepel a javaslatok között. A kollektív szerződés "módosításának tervezetét nap- iainkban beszélik meg az ÉPSZER szakszervezetének műhely bizottságai. Itt még mindig számos javaslat kerülhet elő. A VSZT az Ö62- szesített javaslatokat február végén tárgyalja meg. A végleges jóváhagyás és kollektív szerződésbe való beiktatás március utolsó napjaiban történik meg. * fr'lf
