Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Bélyeggyűjtés A MARS-KUTATÁS EREDMÉNYEI A drágakövek földrajza Az ember érdeklődése az elmúlt századokban egyre inkább a világmindenség felé fordult. A Föld felfedezése után igyekezett megismerni a környező égitesteket, s álmai az űrhajózással fokozatosan meg is valósulhatnak. A legközelebbi égitestre, a Holdra már rálépett az ember és figyelme ma már egyre jobban a legközelebbi bolygószomszédok felé fordul. Az eddigi kutatások alapján egyedül a Marsról képzelhető el az, hogy valamilyen kezdetleges élet kialakult a felszínén. A Mars kutatásainak eredményeit foglalja össze az a bélyegsorozat és blokk, amely február végén vagy március elején jelenik meg. Áz első — 40 filléres — érték Schiaparelli portréja mellett bemutatja a Mars-csatornákat, úgy ahogy azt az olasz csillagász 1877-ben látta. A csatornák létezése, illetve milyensége még ma sem eldöntött kérdés. A 60 filléres bélyegen az a fénykép látható, amelyeket a Palomar-hegyi obszervatóriumban készítettek a Marsról. A következő érték — 80 fillér — a Mariner—4. amerikai űrszondának állít emléket. amely 1965-ben elhaladt a Mars mellett és 21 felvételt készített a bolygóról. Az 1 Ft-os bélyeg a Mars— 2 szovjet űrszondát ábrázolja, háttérben a bolygó képével. Ez az űrszonda — a Mars—3- mal és a Mariner—9-cel együtt — a Mars mesterséges holdjaként kering 1971 óta. Három év óta tehát, a két természetes hold, a Phobog és a Deimos mellett, három mesterséges égi kísérője is van a Marsnak. A Mars—2 különben igen fontos feladatot teljesített, automatikus mérő és megfigyelő berendezést juttatott a bolygóra. A Mariner—9 látható az 1.20 Ft-os bélyegen, a Pho- bos és a Deimos társaságában. Ez az űrállomás számos nagyszerű felvételt készített már a Marsról és azokat továbbította a Földre. A Mars—7, útban a bolygó felé; ez a témája az 5 Ft-os bélyegnek. Ez az űrkutató laboratórium a karaván egyik tagja. A 6 Ft-os bélyegen azt a pillanatot örökítette meg a tervező — Cziglényi Ádám — amikor a Mars—3 leszálló egysége a bolygó felszínére ereszkedik. A blokkon naprendszerünk bolygóinak pályáit láthatjuk a Mars—7 képével, amint célja felé halad. Á sorozatot és a blokkot az Állami Nyomda készítette. „Egy töredék az örökkéya- lóságból” — mondja egy régi hindu írás a gyémántról', illetve ennek különleges csiszolt fajtájáról, a briliánsról. A gyémánt színét nehéz leírni. Titokzatos hideg fényű, hegyi patak átlátszó színére emlékeztető ásvány. Értékét elsősorban karátban mérik, ez egyben súlyát is kifejezi. Régebben a karát mértékegysége nem volt egységes, a londoni, az amszterdami és a párizsi karát eltértek egymástól. A 19. században egységesítették, azóta 0,20 g a karát egysége. A világpiacot a legszebb gyémántokkal a 19. századig az indiai bányák látták el. Napjainkban a legcsodálatosabb kövek a Dél-Afrikai Unió és a Szovjetunió területéről származnak. Az ókorban a rubin, ez a vérvörös színű átlátszó drágakő az istenek, a császárok, a királyok és a jóságos emberek köve volt. A misetikus középkorban az alkimisták vágyálmaiban is gyakorta felködlött a rubin, amelyet „vérzések csillapítására, vérszegénység gyógyítására” is alkalmasnak tartott a tévhit. Benvenuto Cellini a reneszánsz Itáliában a rubint nyolcszor értékesebbnek ítélte a jvé- mántnál. Sajnos a természetben egyre ritkább a rubin. Az iparban mesterségesen is elő tudják állítani akárcsak a gyémántot. A rubint órák és műszerek csapágyainál alkalmazzák. Mind a vörös rubin, mind a kék színű zafir a korund átlátszó változatai. Az ókorban az istenek emblémájának és a hűség, keménység jelképének tartották. A kékes-rózsaszín zafírnak a geográfiai helyzettől függően változik a tónusa. A kasmiri zafir bársony fényű, a ceyloni világosabb árnyalatú a burrnai általában sötétebb. Kereskedelmi ára a rubinét nem éri el. Mind a rubin, mind a zafir esetében a legértékesebb kövek Ceylonból, Thaiföldről és Burmából származnak. A berill élénkzöld változata a smaragd, a zöld színű kövek királynője. Az ókorban Plinius így ír erről: „Egyetlen drágakőnek sincs ilyen csodálatos színe, amely megnyugtatja, egyben megerősíti szemünket.” A rövidlátó Néró császár smaragd monoklit használt. Az indiai smaragdpéldányok igen értékesek, de a legszebb példányok Kolumbiából származnak. Végül a tenger ékszeréről, a gyöngyről emlékezünk meg. E szó hallatára keleti mesék, a Csendes- és az Indiai-óceánok átlátszó vize. Vénusz születése és a zenekedvelőknek Bizet „A gyöngyhalász” című művének dallamai jutnak eszébe. A gyöngy képződés a kagylóban Igen hosszú folyamat. Napjainkban Japánban mesterséges gyöngytermesztéssel is foglalkoznak. A mesterséges gyöngyök kifejlődéséhez hét év szükséges. A színtelen igazgyöngy komoly értéket képvisel a drágakövek tárházában. A legtöbb gyöngyöt a Perzsa-öbölben, Japán és Amerika partjainál gyűjtik. <b> Az infravörös technika katonai alkalmazása Az infravörös sugárzást W. Herschej angol csillagász 1800-ban fedezte fel és azóta a műszaki élet minden területén óriási jelentőségű lett'. Mindez természetesen magával hozta a katonai célokra történő fejlesztést, s a vezető katonai hatalmak szakértői mind nagyobb érdeklődést tanúsítottak az infravörös rendszerek iránt. A katonai felhasználás célszerűségét éppen az magyarázza, hogy az infravörös sugárzás az emberi szem számára láthatatlan, mivel a szem fényérzékenysége az infravörös határtól az ultraibolya határig terjed. Az infravörös sugárzás energiarészecskéi — úgynevezett fotonjai — olyan tulajdon sá- gúak, hogy a szem recehártyájának anyagában nem tudnak kémiai változást előidézni. A láthatatlan sugarak ennek alapján lehetővé teszik a rejtett jelzéseket, hírközléseket, megfigyeléseket, felderítéseket, tehát minden olyan tevékenységet, melyet a másik fél észrevétele nélkül kívánnak elvégezni. Az infravörös sugárforrás kezdetben a szokásostól alig eltérő izzólámpa volt, amit egy paraboloid alakú tükör, illetve homorú gömbtükör gyújtópontjában helyeztek el, s így az általa kibocsátott fényt a fényszórókban használatos módon irányították egy meghatározott irányban. A sugárvetőt természetesen fényszűrővel látták el. amely a színszűrökhöz Hasonló optikai tulajdonságú volt, azzal a különbséggel, hogy a látható fény teljes tartományát kiszűrte, így a módszer az infarktus megelőzésére Az egész azzal kezdődött, hogy az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA, képtelen volt zavartalanul venni az űrhajóról érkező képeket. A technikusok — komputer segítségével — kiszűrték a zavaró mellékzörejeket és ezzel megteremtették az űrkutatás „melléktermékét”, amelynek segítségével eredményes lehet a harc áz emberi szivet elsősorban veszélyeztető érelmeszesedés ellen. A rugalmas ereknek rendszerint az öregkorban fellépő megbetegedés sok esetben a nikotin élvezetének következménye, de mindenesetre azok után lép fel, hogy zsírtartal-- mú fehérjék és kalcium rakódik le az érfalakra. A zsiradékok és a fibrin fokozatos lerakódása kedvez a lassan növekvő vérrögöcskék kialakulásának, amelyek magas vérnyomás esetén szívinfarktusra vezetnek, amely gyakran halállal jár. Persze az orvosok nem ülnek ölhetett kézzel: gyógyszeres kezelés, diéta és — meglehetősen ritkán — az életstílus megváltoztatása — elkerülhetővé teszi a fenyegető veszélyt. A gyógyítás mind ez ideig erősen elmaradt a betegség követelményeitől. A véredények megváltozásának mértékét csak megközelítőleg ítélhetik meg és a különböző kezelésmódok eredményességét csak hoszantartó összehasonlító vizsgálatok segítségével lehet megállapítani, rendszerint túl későn a beteg szempontjából, akinek panaszai csak akkor kezdődnek, amikor áz érrendszer kétharmada veszélyeztetett. A megelőzés mindeddig nem dicsekedhetett különleges lehetőségekkel. Ha a California Institute of Technology és a Southern California Medical School kutató csoportjának hihetünk, ez a helyzet most megváltozik. A bizonytalanság korszaka véget ért. A NASA ötletéből átvett eljárással komputer segítségével röntgensugarakkal átvilágítják az érrendszernek tíz-tíz centiméterét, amelynek során 600 fénypontból álló 190 vonalcentiméteres rács- rendszer teszi lehetővé a kérdéses érszakasz szemügyre vételét. Ennek előnye, hogy az emberi szem számára rejtve maradó árnyalt kontúrok emelkednek ki a látszólag egységes szürkeségből a felnagyított kép segítségével. Eddig elmosódott vagy felis- merhetetlen változások most teljes jelentőségükben láthatókká válnak. Az orvos számára lehetővé válik a világos diagnózis és a megfelelő gyógykezelés megállapítása. Az orvostudománynak első ízben nyílik lehetősége arra, hogy a halálozás korunkban legelterjedtebb okát előzetes vizsgálatnak vesse alá. Az érrendszer vizsgálatához szükségess készülék — legalábbis kezdetben — költséges lesz. HÉTKÖZNAPI DOLGOK Sötétben Is „látó” fegyver. szűrőm csak az infravörös sugárzási tartomány hatolhatott át. A sugárvető és a figyelő- műszer kellő összehangolásával sikerült elérni, hogy a műszer pontosan az infravörös sugarakkal beszórt terepszakaszra nézett, s az- onnan visszaverődött infravörös sugarakat elektronoptikai képátalakítójóval észlelni, majd láthatóvá tudta tenni. A fejlesztés eleinte a •.minél nagyobb teljesítményű : sugárforrások és minél érzéke,- nyebb elektronoptikái kép- átalakítók területén indult meg. A nagyteljesítményű sugárforrások természetesen jelentős mennyiségű elektromos energiát igényeltek, ezért célszerűen az elektromos energiával jól ellátott gépjárműveken és harckocsikon alkalmaztak elsősorban infravörös technikai eszközöket az éjszakai harc megvívásának elősegítésére. Ezt követte az 50—70 méter hatótávolságú. éjszakai vezetést biztosító inframűszerek kialakítása. A vezető figyelőműszerét a sisakra szerelték fel, azzal a meggondolással, hogy a vezető figyelmét semmi sem kerülje el. A sugárvetőt a gépjármű elülső részére helyezték el a hagyományos fényszórók mellett. Mivel a figyelésen kívül a korszerű harcászatban a célzásra is szükség van, ezért az infratechnika ilyen irányú szerepet is kapott. Megszülettek a harckocsik infravörös technikán alapuló 1Övegirányzékal, melyek, áramforrásai már 300—5Ö0 watt energiát igényeltek, ezért a szükséges energiát már a harckocsikba beépített külön, akkumulátorról biztosították. Innen már csak egy lépés választott el attól a megoldástól, hogy ezt a külön akkumulátort a tüzérségi lövegek lövegtalpára építették, a sugárvetőt és az infrairányzékot pedig a lö- vegre, s mári6 meg volt oldva a lövegek éjszakai irányzása is. Nagyobb problémát okozott az újszerű, egészen kis súlyú áramforrások kialakítása, amelyek a kézifegyverek, valamint a géppuskák éjszakai használatát segítették elő, illetve tették lehetővé. Az utóbbi évek folyamán egyre inkább előtérbe kerül az infratechnika egyik legkorszerűbb irányzatának, a természetes fénynek.' például a hold- és csillagfán? felhasználása katonai téren. Ilyen elven működő éjjel- látó készülék segítségével a legsötétebb éjszakában is kiválóan lehet megfigyelni a különböző tereptárgyakat, valamint embereket. Megoldásuk lényegében az, hogy a készülék az éjszakában is meglévő parányi természetes fényeket elektromos úton. több ezerszeresére erősíti fel. E példák is azt bizonyítják, hogy az infravörös technikának még beláthatatlan fejlődésre van lehetősége. Nagy Lajos ERDEI KALAND — Az Irodában alkalmazni sajnos nem tudom, mert minden helyen elmozdíthatattan ember 61... — Még a tavalyi vadászatról Ismerik egymást... (Eerter János rajza!) 9. oMaí KELET-MAG YARORSZÁO «74. február M agazinom ASRinomaaazinomag a zinomagatinomagazinomagazim i agazinomAgazinomauazinomagAzinomaga&inomagazInomagaziIii
