Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
9. oMaS K*Eif-W3WSTÄRO«SZiW tfK. f^rw»r m HÉTFŐ: Gromiko szovjet külügyminiszter Rómába érkezett — Mexikóvárosban megkezdődött a latin-amerikai országok külügyminiszteri értekezlete. KEDD: Genfben ismét találkoztak a Salt szovjet és amerikai küldöttségei — Szófiában befejezte munkáját a Béke-világtanács. SZERDA: A nyugatnémet parlament jóváhagyta az atomsorompó szerződést — Szadat és Kadhafi együtt érkezett Szaud-Arábiába és tárgyalt Fejszál királlyal. CSÜTÖRTÖK: Gromiko az olasz—szovjet tárgyalások után a Vatikánban felkereste VI. Pál pápát is — A Szuezi csatorna nyugati partjáról eltávoztak az utolsó izraeli egységek. PÉNTEK: Lahoréban megnyílt az iszlám csúcsértekezlet — Pakisztán és Banglades között létrejött a diplomáciai kapcsolat. SZOMBAT: Banglades is résztvesz az iszlám csúcs- értekezleten — Üj dátumot tűztek ki az egyiptomi—líbiai államegyesülés előkészítésére. Uj színhelyeken játszódtak le új felvonások a világpolitika színpadán, a történelem nagy-nagy szín iátékában: a pakisztáni Lahore éppúgy reflektorfénybe került, mint ahogy Mexikóvárosra is ráirányult az érdeklődés. Szófiában a világ békemoz- galmának vezérkara tanácskozott, Genfben újrakezdődtek a saovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozást célzó tárgyalások. Rómában a szovjet külügyminiszter folytatott az európai biztonsági értekezlet előmozdítására fontos tárgyalásokat és így tovább... igen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk az iszlám csúcskonferenciának, a mohamedán államvallású országok állam- és kormányfői szinten megrendezett értekezletének. Különös lehet ugyan számunkra, hogy 37 ország vezetői azon az alapon üljenek össze: egy a hitük, de egyrészt az iszlám valóban nagy összetartó erő, másrészt fontos szerepre hivatott államok. tekintélyes vezető személyiségek e konferencia részvevői, így tehát nem szabad alábecsülni a csúcstaláL kozó súlyát, horderejűt. Távoli országok képviselői találkoznak: az Atlanti-óceán partján elterülő Guinea és a távol-keleti Malaysia egyformán „mohamedán ország”, ott vannak Lahoréban az arab vezetők és ott van a perzsa sah is. A politikai távolság is tekintélyes számos esetben: királyok, emirek ülnek egy asztalnál haladó államférfiakkal, akik már számtalan esetben kerültek ellentétbe velük Az amerikai politika szekértolójának számító Fejszál. a szaud-arábiai király az értekezlet kiemelkedő egyénisége, azért is, mert Mekkának, a mohamedán vallás központjának ura, a szent helyek őrzője, de azért ;s, mert az olajválság idején látszólag az arab olajtermelők élére úgy állott, hogy szem- befordult Washingtonnal... A lahorei csúcstalálkozó első nagy eredménye akkor született meg, amikor tulajdonképpen még meg sem kezdte munkáját: Pakisztán és Banglades kormányai kölcsönösen elismerték egvmást. A két ország önálló állami létének elismerése megteremti a köztük lévő vitás kérdések végleges rendezésének feltételeit, az 1971-ben lezajlott háború nyomainak eltüntetését. Banglades Népi Köztársaság előbb-utóbb elfoglalhatja helyét az ENSZ- ben ;s. ahová Pakisztán és a mögötte álló Kína ellenkezése miatt eddig nem juthatott be. A lahorei iszlám csúcsértekezlet eavébként a közel-ke leti válsággal, a palesztin np” jogainak elismertetésével, Jeruzsálem sorsával foglalkozott mindenek előtt. (Öt éve Rabatban, a marokkói főváráéban fiz Izraellel szembeni mohamedán front kialakítását próbálták elérni, akkor még nem teljes eredménnyel: számos afrikai mohamedán ország akkor még nem volt hajlandó szakítani Izraellel. A marokkói iszlám csúcsértekezleten a 60 millió indiai mohamedán képviseletének kérdése majdnem botrányt kavart, s a végén a pakisztáni küldöttség kivonulásával járt.) Most a mohamedán országok között több jele van az egységtörekvésnek. Kérdés persze, hogy a csúcstalálkozó alkalmával létrejött külön megbeszéléseken, amelyeken az olaj problémái kerültek szóba, egyetértés mutatkozhatott-e? Irán nem helyesli az olajembargó fenntartását, már a meghirdetésével sem értett teljesen egyet. Szaud- Arábia az olaj árának emelését tartja túlzottnak; s jóformán ahány olajtermelő ország, annyi az elképzelése, a követelése. Mindenesetre az arab egy- ségtörekvés új fordulatát hozta a lahorei csúcstalálkozóra való készülődés közben Kadhafi líbiai elnök, aki váratlanul Kairóban termett, korábbi fenntartásaival szem- , ben most Szadat politikájá- j nak támogatására tett igére- ! tét, utána pedig Szadattal együtt repült Szaud-Arábiába, Fejszál királyhoz, akit korábban ellenségei közt tartott számon ... E pillanatban nincs szó a líbiai—tunéziai i egyesülésről, viszont áprilisban Tripoliban kívánják folytatni az egyiptomi—líbiai fúzió előkészítésére szánt tárgyalásokat. A Föld egy másik pontján, Mexikóvárosban, szintén nagylétszámú és magas színtű — a külügyminiszterek részvételével megrendezett — találkozóra került sor: a latin-amerikai országok értekezletére. Panasznapok voltak a konferencia napjai, — a részvevők többsége szemére hányta az Egyesült Államoknak, hogy tőkései védett vadászterületének tekinti a latin-amerikai világot. Kissinger amerikai külügyminiszter változásokat ígért, az USA megértését próbálta bizonygatni. hogy leszerelje a támadásokat. Az amerikai külügyminiszter a jövő héten ismét a közel-keleti iratcsomót veszi elő a latin-amerikai dosszié után. A Szíriái—izraeli fronton kellene most már a csapatszétválasztás feltételeit megteremteni. Persze még azzal sem gördülne el minden akadály a genfi közel-keleti békekonferencia útjából. A palesztin kérdés továbbra is megoldatlan, Jeruzsálem ügye szintén nagy-nagy vitatéma. Izraelben nem megy köny- nyen az új kabinet megalakítása. Golda Meir új korÚjabb nemzetközi szervezetek a KGST-ben mánya nem támaszkodhatik többségre a parlamentben. De e mögött a látszólag párt- politikai huzávona mögött fel lehet fedezni azt a hátsó szándékot, hogy bizonyos izraeli körök „rövid pórázon' akarják tartani a kormányt S ha Golda Meir számukra elfogadhatatlan engedmé nyékét tenne vagy készülne tenni, egyhamar megbuktat hatják. Ami aztán egyben az új izraeli kormány számára is örökös alibit teremt: nem engedhet ebben vagy ab’/n a kérdésben, mert különben napjai meg lennének számlálva ... Az európai problémák középpontjába a biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéscsoportja kerül. A héten Gromiko szovjet külügyminiszter olasz kollégájával. Moróval tárgyalt erről, majd a Vatikánban telt látogatásakor is ez volt a téma. VI Pál képviselője tavaly nyáron ott volt Helsinkiben, a vatikáni küldöttség Genfben szintén jelen van. A szovjet diplomácia aktivitása láttán nem jogtalan az a remény, hogy még az idén sor kerül a helsinki értekezlet harmadik, befejező szakaszára az európai államok közösen elfogadott dokumentumainak ünnepélyes aláírására. (Ezt a véleményt; hallottuk a héten Bécsben, az ott vendégeskedő Scheel nyugatnémet külügyminiszter szájából is.) Az angoj választási kam- pány a végéhez közeledik, a jövő csütörtökön az urnák elé járulnak a brit választók. A várható eredmény? A közvéleménykutatások konzervatív győzelmet jósolnak. A választások kimenetelét minden bizonnyal a szigetország kispolgárai döntik el, akik a bányászsztrájkért, a két-há- romnapos munkahétért nem a konzervatív kormányt, hanem — számunkra meglepő logikával, vagy éppen logikátlansággal a szakszervezeteket, s azokon keresztül a munkáspártot marasztalják el. Wilson pedig a jelek szerint nem is harcol igazán a győzelemért. Pálfy József A KGST fennállásának 25 éve alatt már sok tapasztalatra tettek szert a tagországé*: az együttműködés hatékonyabb módjait illetően, s ezen tapasztalatok felhasználásával hozáak létre1 újabb szervezeteket, vállalkozásokat azokon a területeken, ahol a továbbfejlődés ezt a leginkább megkívánja. •A közelmúltban 3 új nem- 1 zetközi szervezet megalakításáról olvashattunk. Mindegyik olyan területen jött létre, ahol az együttműködés fejlesztésének .szükségessége nyilvánvalóvá vált, s ahol az új szervezet megalakításának feltételei is megértek. Szakosítás az erősáramú iparban Az erősáramú ipar rendkívül széles gyártmányskálát ölel fel. A listán az erőművekhez szükséges turbogene- rátoroktól kezdve az elektromotorokon, nagyfeszültségű és kisfeszültségű készülékeken keresztül kábeltermékekig, elektrotechnikai anyagokig mintegy 70 ezer féle termék szerepel. Ezek közül sokat — részben régi hagyományok alapján — Magyarország is és több más szocialista ország is gyárt. Ez még önmagában nem lenne baj, ha az egyes országok ennek a rendkívül széles választéknak más_más termékeit állítanák elő. Ámde az elmúlt évek során sok termékből párhuzamos gyártás alakult ki, ugyanakkor jónéhány termék hiánycikk, mert egyik ország sem gyártja, vagy ha igen, akkor nem elegendő mennyiségben. A szükséges koordináció megteremtésére hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az Interelektro nevű államközi gazdasági szervezetet, amelynek Magyarországon kívül Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia a tagja. Vezető szerve a tanács, ebben az illetékes ágazati miniszterek vesznek részt. A tanács határozza meg az erősáramú ipar azon területeit, amelyeken az egyes országok elektrotechnikai iparcikkek iránti igényeit hosz- szabb távra fel kell mérni. A tanács hangolja össze az együttműködésben részvevő országok elektrotechnikai termelését, koordinálja a fejlesztési terveket, egyezteti az iparág területén a gyártásszakosítási és kooperációs javaslatokat, elfogadja a hosszú távú szabványosítási programot stb. A tanács javaslatai alapján a tagországok érdekelt vállalatai kötik meg egymással a szállítási, a kooperációs stb. szerződéseket. Koordináció és önálló vállalkozás A3 Interelektroval egyidő- ben létrehozott két másik szervezet több szempontból is eltér a fentiekben ismertetett formától. Az Intertex til- mas és az Interatomenergo nem államközi gazdasági szervezet, hanem — a komplex programban szereplő megnevezéssel — nemzetközi gazdálkodó egyesülés. A kétféle szervezet között a különbség természetesen nem csak az elnevezésben mutatkozik meg, hanem működésük alapelveiben is. A nemzetközi gazdálkodó egyesülésben nem minisztériumok, illetve miniszterek vesznek részt, hanem az adott területen érdekelt vállalatok. Ezek a vállalatok az egyesüléshez történt csatlakozásuk után is megtartják jogi, szervezeti, vagyoni önállóságukat, de az egyesülés tevékenységében a megállapodásban rögzített alapelvek szerint közösen vesznek részt, Belépéskor hozzájárulnak az alaptőkéhez, s Osztoznak az egyesülés tevékenységével elért nyereségből. Már az eddigiekből is kiderül, hogy ez a két egyesülés olyan — vállalkozásjellegű — tevékenységet is folytat, amiből nyeresége keletkezhet Ilyen vállalkozás például az, hogy szervízállomá_ sokat, alkatrészgyártó üzemed két hoznak létre, gondoskodnak a szakemberek oktatásáról, továbbképzéséről. Az Interatomenergo szerelő-javító brigádokat is létesít Mindezt a tevékenységet — a kezdeti, szervezési idó eltelte után — gazdasági vállalkozásként végzik, s természetszerűleg érdekük, hogy a tevékenységük végül is nyereséget eredményezzen. Emellett mindkét egyesülésnek vannak koordinációs feladatai is. Az Intertextilmas, a textilgépgyártás koordinálására alakult egyesülés kezdetben a szövőipari gépek fejlesztésének és termelésének összehangolásával foglalkozik, vagyis arról gondoskodik, hogy e gépcsalád gyárfásában megvalósuljon a gazdaságossági követelményeknek és a felhasználói igényeknek megfelelő szakosítás és együttműködés. A kezdeti (tapasztalatok után az egyesülés tevékenységét kiterjesztik a kötszövő ipar, a fonó- a konfekcióipari gépek termelésének, felhasználásának koordinálására is. Textilipari gépekre mindegyik szocialista országnak szüksége van, s valamennyi szocialista országban gyártanak is különféle textilipari gépeket. Az ésszerű munkamegosztás kialakítása a termelőknek és a felhasználóknak, tehát valamennyi testvéri országnak egyaránt érdeke. Atomerőmüvek építése A következő években mindegyik szocialista országban megkezdődik az atomerőművek építése; ennek a tevékenységnek az elősegitésérs hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az Inter- atomenergo nevű egyesülést. Az Interatomenergo alapvető feladata az atomerőművekhez szükséges berendezések és részegységek gyártáskooperációjának megszervezése és a megépítendő atomerőmű felszerelésével kapcsolatos fővállalkozói tevékenység ellátása. Az egyesülés tevékenységének fő célja, hogy a KGST országok igényeit a meglévő berendezésgyártó kapacitások maximális összehangolásával és az adottságoknak megfelelő fejlesztésével elégítsék ki. Különösen a két utóbb Ismertetett egyesülés, de bizonyos fokig az Interelektro is; továbblépést jelent már * szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben. Azonkívül, hogy a saját területükön várhatóan nagy lépést tesznek az integráció megvalósítására, egyben utat is mutatnak, tapasztalatokat is nyújtanak a más területekén létrehozandó hasonló jellegű szervezetek megalakításához. Szabó Melinda Valaki nyitva hagyta az ablakot, valaki arra vár, hogy beszóljanak: minden rendben. A tolvaj anyja az elfekvőben, most kap morfiumot. hogy aludni tudjon, a fia lábujjhegyen jár, hogy elemelje a kasszát. És most belecseng a telefon. \A világot nem jól hangszerelték. A pénztár a harmadik emelten, a telefon nem. lehet; feljgbb, mint az eljön. Elhallgat a csörgés. Az éjjeliőr ilyenkor ideges. Tovább lépek, hogy megkerüljem a régi műhelytömböt. Kerülöm ezt a patkány- tanyát! Bot nincs nálam, stukkerrel mégse illik patkányra célozni. Itt aztán van törött $b- lak, meg fogsz gjtó. A bejárat egy roncs. Nekirohannak az elpktromo$ targoncákkal, ostromolják, nxint valami varat Bekukkantok a résen, patkányszagua levegő. A harmadik ablaknál megállít á horkolás. Valaki horkol. De hol? — Hé, ki van ott? Szabályosan húzza a lóbőrt Be kellene másznom áz ablakon, de alapszabály, hogy éjjeliőr ajtón-ablakon ne lépjen be, ha még egyszer ki akar onnan lépni. Hol egy kő? Vasrudat találok. Van még egy ép ablak, bárom lépésről belevágom. Err? aztán abbahagy». — Gyere ki! — mondom, — mert beléd lövök! Felugrik, kintről látom, ahogy imbolyog a sötétben. — Gyere az ablakhoz, mutasd a pofád! — Jól van na — mondja a hang —, nem kell mindjárt így beszélni az emberrel. — Ne pofázz — mondom —, gyere az ablakhoz. Odajön. Mutatja magát, a szeme majd leragad. A haja csomókban egy kőc. Már megint ez a naplopó, a Pe- recz Vince. Ezen a Perecz Vincén többet szórakoznak a gyáriT> mint a cirkuszban. Targoncás lenne, csak az a baj, hogy többet ért a targoncához, mint a műszerészek. Csak belenyúl, aztán három napig keresik, mitől nem megy a targonca. Ez hozta divatba a kutyás Eizát is. Előfordult már, hogy a reggeli műszak találja meg a sarokban. Ismeri a zugokat, vackot csinál magának, aztán benyúl a targoncába.. Leadja és már mehet is pihenni. Órabérben alszik este tízig, tíz után potyára. De ha tízkor kivonul, mindig pofázik valamit. — Könnyű az alvajáróknak — mondja nekem a múltkor. Most megvagy, gondolom. A kezem a farzsebre teszem, a stukerra, lássa, hogy most nem viccelek. — Mássz Ide — mondom neki. — Nem férek ki az ablakon. — Préseld magad! — pa» rancsolom. Kimászik. Vakarja mag^t, mert a gyárban sok a bolha. — Már itt se lehet egy jó* aludni — mondja. —Gyere csak velem, • többit majd elintézzük. Megigazítja » nadrágsrf* jat, rágyújt, úgy fújja a füstöt, mintha tapasztalatcserére készülne veiem. — Mi a fene, még az eső ii esett — mondja. — Esett. „ — mondom. — Na, akkor jó. Mennyi aß idő? — kérdezi. — Fél egy.„ — Fél egy? Akkor siessünk, mert elmegy a villamos. Nem szólok. Mikor a portásfülkéhez érek, mondóra neki. — Gyere be. Bejön. Világosat csinfijc, szétnéz. Látja, hogy fekhely is van a sarokban, fapriccs. — Kiadhatnád — mondja —. sokan kószálnak erre estefelé. — Jegyzőkönyvet csinálunk. — Csináld — mondja —» de én alá hém írom.' — Jól van, dé akkor felhívom a rendészt. — Oké — mondja —, már úgyis eleget a>udt Elmondom a rendésznek, hogy megfogtam a Perecz Vincét. Erre levágja á telefont Az eső újra zuhog. (FolytatjuHi VTi rjBrTeíTfr-jTl mm I rá\—■ ■ M k *w A -1. ■ A. 1 9.
