Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

«. 09M RüLET- M Á Ö YÁRÖRSZ XÖP Í974. február SK V Calnege Lajos távirata tiirecsko marsallhoz A szovjet hadsereg és hadi- lengerészeti flotta születésé­nek 56. évfordulója alkalmá­ból Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter üdvözlő táviratot küldött A. A. Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének. — Népünk hálával és meg­becsüléssel övezi a testvéri szovjet nép legyőzhetetlen fegyveres erejét, amelynek katonái a hitleri fasizmussal és csatlósaival szembeni győztes harcok során kivív­ták hazánk szabadságát, né­pünk függetlenségét is. — A szocialista társadalmi rend megvalósításának kö­zös útján haladó testvéri né­pekkel együtt a magyar nép számára is egvre újabb sike­rek forrása a kommunizmust építő Szovjetunió önzetlen segítsége nz élet mindern te­rületén. így honvédelmi fel­adataink megoldásában is. Néphadseregünk erejét meg­sokszorozza, hogy fegyvertár, sa a Varsói Szerződés védel­mi szervezetének fő erejét képező szovjet hadseregnek. — Az igaz ügyért harcoló népeik, a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a bé­kéért küzdő erők számára nagy céljaik megvalósításá­ban erőt, bátorítást jelente­nek a Szovjetunió hatalmas politikai, gazdasági, diplomá­ciai, katonai sikerei. Szilár­dítja ügyük sikerében vetett hitüket, helytállásukat, hogy a forradalmi fegyveres har­cok tüzében született és ed­ződött szovjet fegyveres erők szilárdan állnak őrt a szov­jet haza, a világbéke, a nem­zetközi biztonság védelmébe — hangzik a távirat, majd így folytatódik: — A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta nagy ünnepe alkalmából tiszta szív­ből kívánjuk, hogy dicső ha­gyományaikat folytató szov­jet katonatestvéreink érjenek el újabb sikereket történelmi feladatuk teljesítésében, a hadtudomány és haditechni­ka fejlesztésében, harci fel- készültségük fokozásában, a szovjet haza. a béke és biz. tonság védelmét szolgáló ál­dozatos munkájukban. Megnyílt az iszlám csúcsértekezlet Pénteken délután, közép­európai idő szerint 14 óra 20 perckor megnyílt Lahoreban a mohamedán vallású orszá­gok csúcsértekezlete. A megnyitó ülésen, ame­lyen Bhutto pakisztáni mi­niszterelnök elnökölt, 37 or­szág képviselői — közöttük 23 állam, illetve kormányfő — vettek részt ★ Pakisztán elismerte a Banglades Népi Köztársasá­got — jelentette be pénteken a televízióban Bhutto pakisz­táni miniszterelnök. Hozzá­fűzte, hogy Mudzsibur Rah­man miniszterelnök vezetésé­vel szombaton bangladesi de­legáció érkezik Lahoréba, hogy bekapcsolódjék az isz­lám értekezlet munkájába. Alig két órával azután, hogy Pakisztán hivatalosan elismerte Banglades Népi Köztársaságot Mudzsibur Rahman sejk bejelentette, kormánya elismeri Pakisz­tánt. Kissinger beszéde „A vártnál rózsaszínűbb hangnem... A kissingeri haj­lékonyság ismét megmutat­kozott. .. Bárcsak ilyen szép lenne a valóság... Problé­máink nem ilyen egyszerűek, ezt az USA is tudja...” Ilyen és ehhez hasonló címekkel tálalják a mexikói lapok és rádióállomások Henry Kis­singer csütörtöki beszédét, amelyben kormánya állás­pontját fejtette ki a latin­amerikai országok mexikó­városi külügyminiszteri érte­kezletén. Kissinger — 24 latin-ame­rikai ország külügyminisztere és 600 újságíró előtt — a töb­bi között kijelentette: ..nem avatkozunk be más országok belügyeibe, nem kényszerít­jük politikánkat senkire...” Később Kissinger azt fejte­gette, hogy „a világbéke, amelynek megteremtésén fá­radozunk. számol a latin­amerikai egységgel, mint szi­lárd támasszal. Az Egyesült Államok kész együttműködni a térség országaival egy olyan módszer kidolgozásá­ban, amely segít elkerülni az újabb vitákat. Készek va­gyunk megújítani a konti­nenssel kapcsolatos politi­kánkat. ..” „A mindenben kész va­gyunk tárgyalni” álláspont­tal — hangsúlyozzák Mexi­kóban — az USA azt akarja elérni, hogy későbbi időpont­ra halassza az összeütközése­ket, amikor majd számonké- rik „elveinek” valóraváltá- sát. Másrészt — hangsúlyoz­za az „El Dia” — az USA nem tehetett mást. minthogy hangnemet változtasson hi­szen másként egy földrésszel találta volna magát szemben. Pénteken zárt ajtók mö­gött folytatódott a tanácsko­zás. firontiko elutazott Itúmából Andre) Gromiko szovjet külügyminiszter olaszorszá­gi hivatalos látogatása befe­jeztével pénteken elutazott Rómából. A római repülőté­ren Aldo Moro olasz külügy­miniszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Elutazása előtt Andrej Gromiko a következő nyilat­kozatot tette: — Befejeztük megbeszélé­seinket és tárgyalásainkat az olasz államférfiakkal. A lá­togatás eredményeiről ma közleményt hoztak nyilvá­nosságra. Egészében véve elégedett vagyok a létrejött találkozók eredményeivel. Feltételezem, hogy találkozó­ink hozzájárultak az orszá­gaink közötti kapcsolatok fejlődéséhez, a Szovjetunió és Olaszország államférfiai közötti megfelelő kontaktu­sok bővítéséhez. — Felhasználom az alkal­mat, hogy ismét megemlít­sem: Aldo Moro olasz kül­ügyminisztert a szovjet kor­mány meghívta látogasson el országunkba, örömmel szá­molhatok be arról is hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének nevében megerősítettem Giovanni Le­one Olasz Köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívását. Mint isme­retes, mindkét meghívást el­fogadták. Az A! Ahram cikke Egyiptom—Líbia kapcsolatáról Kadhafi váratlan kairói lá­togatásával folytatódik Egyip­tom és Libia tavaly óta meg­romlott viszonyának normali­zálása. Erre utal az A1 Ahram főszerkesztőjének értesülése, mely szerint a közeli jövőben államfői szinten újrakezdőd­nek a tárgyalások a két or­szág korábban elhatározott egyesítéséről. Nem kevésbé meglepő az a további közlés, hogy Kadhafi Tripolit javasolta az április­ra tervezett soron következő arab csúcstalálkozó színhe­lyéül. Szadat elnök kedvezően fogadta ezt a javaslatot. Mint ismeretes, a libiai elnök tá­volmaradt a múlt év novem­berében megtartott algíri arab csúcsértekezletről, mert nem értett egyet annak cél­kitűzéseivel. Ugyancsak Ali Amin érte­sülése, hogy Iszmail Fahmi külügyminiszter a közeljövő­ben széleskörű személycserét hajt végre Egyiptom külföldi nagvköveti posztjain. E válto­zások keretében — az A1 Ah­ram főszerkesztője szerint — nagykövetté nevezik ki Hafez Iszmailt, Szadat elnök nem­zetbiztonsági tanácsadóját, bár egyelőre nem ismeretes, hogy melyik ország főváro­sába küldik. Szadat elnök utasítására — és az A1 Ahram főszerkesz­tőjének sürgetésére — illeté- l^es egyiptomi szervek tanul­mányozzák a még börtönben levő politikai foglyok szába- donbocsátását, különös tekin­tettel azokra, akik bünteté­sük felét már letöltötték. Az államfő engedélyezte, hogy a szabadlábra helyezett poiiti- kai foplvok külföldön vállal­janak állást, ha Egyiptomban nem találtak megfelelő mun­kát. Szadat elnök végűi elren­delte a Kairóban működő külföldi tudósítókkal szemben alkalmazott cenzúra meg­szüntetését. a katonai kérdé­sek, kivételével. Ezt megelőző­en,' mint már jelentettük, az egyiptomi sajtót „mentesítette a cenzúrális ellenőrzés alóL Xnva i*jyá sok AddisX'Abebában Az etióp kormány péntekre virradó éjjel bejelentette: „A rendőrség parancsot kapott, hogy tüzeljen a zavargások szervezőire”. Az addisz abe- bai sztrájkok kezdete óta most fordult elő első ízben, hogy az etióp kormány nyil­vánosan beavatkozott az ese­ményekbe. Az etióp kormány közlemé­nyében arra kéri a tanulók szüleit, hogy ne engedjék gyermekeiket az utcára. Ami a hét eleje óta sztrájkoló ta­nárok helyzetét illeti, a kor­mánynyilatkozat leszögezi, hogy az oktatás tanév elején elhatározott reformját meg­határozatlan időre elhalasz­tották. Megfigyelők meg­jegyzik, hogy a reform Igen erő« elégedetlenséget váltott ki a tanárok körében, és a sztrájk egyik alapvető kivál­tó oka volt. A kormánynyilatkozat ki­látásba helyezi, hogy egy hó­napon belül emelik a tanárok fizetését, amennyiben azok ismét felveszik a munkát. Pénteken reggel az etióp fővárosban az eddig csak bo­tokkal felfegyverzett rend­őrséget automata fegyverek­kel látták el. A közlekedési dolgozók sztrájkja folytató­dik és az Ethiopian Airlines légitársaság földi irányító személyzete szintén elhatá­rozta, hogy sztrájkba lép. & Ilyenkor még a szabad mező felé is szép a táj. Belebá­mulhatok a világos éjszaká­ba, még a messzi facsoport is ideiátszik. A hóban nyom marad. Szeretem a nyomo­kat a kihalt tájon, meg a te­metőben. Az éjszaka kenye­ret ad az éjjeliőrnek. akit azért fizetnek, hogy a sötét­ben is lásson. Havazás után, még éjszaka is, a kör­nyék úgy mutatja magát, amilyen. Gyerekjáték az éj­jeliőr dolga. A kóbor kutyák nyomát is meg tudja szá­molni. De nem havazik. Csendesen, sűrűn esik a de­cemberi eső és függönye mö­gött folyik a játék. Eloltom a villanymelegítőt, körülnézek az udvaron. Az épületek közt, a műhely ut­cán át jutok el az irodaház­hoz. A rossz esőcsatornákból nyakamba csurog a víz. A köpeny műanyagból, de hi­ába, az ilyen időben még belül is nyirkos, lankadtan tapad a vállon. Az irodaépü­let üvegfalán csobog a víz, függőleges patak. Fény vil­lan a tócsában. A töltésen átsuhanó vonat reflektorai. Csobog az eső, csurog, lár- mázik a műhelyépületek rossz csatornáin. Vissza­visszanézek, zseblámpával bevilágítom a szögleteket, megnézem az irodaház be­járatát. Az éjjeliőr akkor nyugodt, ha minden ajtó zár­va van előtte. Alapszabály az éjjeliőrnek, nyitott ajtón ne lépj be. A lépcsőházbsn már a betörő az úr. Hátul­ról terít le a vasrúd, vagy a csavarhúzót nyomják beléd. Ez az ajtó zárva. Alábbhagy az eső, fehér pihék szállnak a levegőben, a felhők közt kiugrik a hojd. színpadi világítás, szegé­lyes felhők rohannak alatta sötéten, réseik között az éjszaka játszik a csillagok­kal. Karácsonytájt csendes a világ. Indulnék vissza, ami­kor megszólal egy telefon. Valakit keresnek. Kedvem lenne felvenni a kagylót. Valaki nyitvahagyott egy ablakot, onnan szól a csen­getés. Éjszaka a szerelme­sek telefonálnak, meg a túl- órázók. A mentőket hívják, de az is lehet, hogy a rend­őrséget. Keresik az elveszet­teket. Valaki ébresztőt akar. (Folytatjuk) Pollcna és „státusz” Iinjob, asszonyok, Lengyelországban HA ESTE ÉRKEZIK A VENDÉG VARSÓBA, el sem kerülheti, hogy megismerje a „Follena” nevet A lengyel főváros neonreklámai közül ez villan föl leggyakrabban — az országhatárokon túl is ismert „szépséggyáré”, ahol a híres lengyel kozmetikai sze­rek készülnek. Egy másik emlék az óváros szép házas­ságkötő terméből: a csinos, fiatal menyasszony, divatos narancssárga miniruhában, fehér csizmában, színes mar­garéta csokorral a kezében lépett ki az évszázados falak közül. Mintha fehér menyasz- szonyi ruha, fátyol soha sem lett volna ... S egy beszélge­tés a Przyjacólka — lengyel női lap — szerkesztőségében, ahol Maria Krajewska újság­írónő mindenekelőtt azt kér­dezte meg, hogyan kerülnek a magyar üzletek polcaira az ízletes házi gyúrt tészták, amiből Budapesten maga is vásárolt. „Jó lenne, ha máso­dik műszakból ezt a nehéz munkát is száműzni tud­nánk.” Apró villanások csupán, amelyek azért jelzik: ha­zánkhoz hasonlóan Lengyel- országban ig többször kerül­nek előtérbe a nők, legyen az szépségápolás, divat, vagy éppen a házimunka meg­könnyítése. Ezek a külső szemlélő szá­mára is észrevehető dolgok, de ennél többről van szó. A lengyel népgazdaságban több, mint négymillió nő dolgozik, a foglalkoztatottak körülbe­lül negyvenöt százaléka. A munkaviszonyban álló nők­nek csaknem háromnegyede asszony. A dolgozó nők szá­mát tekintve Lengyelország világviszonylatban is élvonal­beli helyet foglal eL A GOND MÁR ÉVEKKEL EZELŐTT szorított 1970-ben pédául minden egyes meg­üresedő munkahelyre négy nő várt — a lányok, asszo­nyok dolgozni, keresni akar­tak. 1971. tavaszán kormány- rendelettel segítettek a hely­zeten: ennek értelmében fél státuszokat nem csak a vál­lalatok segédüzemeiben és adminisztratív osztályokon lehet létesíteni, hanem min­denekelőtt a termelésben, mégpedig a lehetőségekhez mérten a teljesítménybéres munkákban. A lengyel mun­kaügyi minisztérium 250 millió zlotyt kapott olcsó munkahelyek létesítésére, amelynek nyomán például a kereskedelemben és a szol­gáltatásban tizenötezer mun­kahely létesült, s ennek ki­lencven százalékában nők kaptak munkát. Ugyancsak jelentős összegeket áldoz évente a kormány arra, hogy a kisebb városokban nők szá­mára létesítsenek új munka­helyeket Szabályozták a há­ziipar lehetőségeit is. Nem­csak a korábban szokásos emléktárgyakat, hanem ko­moly, munkaigényes termé­keket is késztíthetnek a há­ziipar keretében, mint példá­ul elektromos ipar egyes ter­mékeit. A sokoldalú intézke­désekkel elérték, hogy 1973- ban egy-egy megüresedő munkahelyre már csak egy nő várt. A különböző in­tézkedések hatására az utób­bi néhány évben több, mint negyedmillió nő kezdett dol­gozni. ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A TÖBBGYERME­KES dolgozó anyák több időt fordíthassanak a gyermek­nevelésre, az utóbbi időben lendületesen fejlesztik a be­dolgozói rendszert és a fél státuszban történő foglalkoz­tatást. Ennek tucatnyi for­máját alakították ki, főleg az elsősorban nőket foglalkozta­tó üzemekben. Nemcsak az egyszerűen elképzelhet négy órás váltásokat, hanem az egy nyolcórás munkanap után két szabad nap, vagy a két hét napi nyolc órás mun­kanap után két szabadnap, és így tovább. Az üzemek ele­inte idegenkedtek az ilyen megoldásoktól, de később szá­mos jó ötlettel maguk is to­vább javították a módszere­ket — az üzemek és a dolgo­zó nők számára kölcsönösen előnyösen. A kormány azzal is hozzájárult az ilyen mun­kakörök támogatásához, hogy a fél műszakban dolgozó nők­nek ugyanúgy folyósítják a családi pótlékot, megadják a vasúti kedvezményeket, mun­karuhát, kedvezményes szén- juttatást és szabadságot, mint a teljes műszakban dolgozók­nak. Mindez rendkívül nagy segítség a családoknak. Tavaly a gyermekeket ne­velő dolgozó nők jogait újabb törvények bővítették: az első gyermek születésekor a fizetett szülési szabadság 12 hétről 16 hétre, a követke­ző gyermek születésénél 18 hétre emelkedett Ezenkívül a gyermekét egyedül nevelő anya az eddigi egy év he­lyett három év fizetésnélküli szabadságot vehet igénybe, amelynek leteltekor termé­szetesen korábbi munkahe­lyén elfoglalhatja régi be­osztását. Mivel a szakkép­zettséggel rendelkező asszo­nyok nem szívesen szakítják: meg munkájukat hosszabb időre, a lengyel állam — csakúgy mint hazánkban — nagy összegeket fordít a böl­csődék, óvodák, napközik fejlesztésére. Ezekben a jö­vedelemtől függően szabják meg a térítést: 100—700 zlo- tyig, de indokolt esetben el is engedhetik. A szövetkeze­ti lakótelepeken társadalmi alapokon szervezik meg az óvodai ellátást. Mindezek el­lenére elég sok nagymama, rokon és nyugdíjas vállalja a kisgyermekek- felügyeletét. De sok falun élő fiatal lány is a városba költözik, ahol családoknál a gyermekek fel­ügyeletéért lakást, élelmezést kapnak, s a városban a mun­ka mellett tanulással vala­milyen szakmát, képzettséget szereznek. így érik el, hogr később önálló — jobban fi­zetett — munkát vállalhassa­nak. ) ' A NŐK MUNKABAALLA­SÄT hosszabb távon megfi­gyelve is érdekes adatokat kapunk. Wroclawban például ma hatvan százalékkal több nő dolgozik, mint tizenöt év­vel ezelőtt; Lodzban ugyan­ennyi idő alatt 25,4 százalék­kal több nő dolgozik. De ép­pen ez az a város, ahol a textiliparban egyébként is mindig sok nő dolgozott. Ä lodzi ipar az itt dolgozó nők kétharmadát foglalkoztatja, míg a férfiak csak alig több, mint fele dolgozik az ipar­ban. Az üzemi és iskolai étkezé­si lehetőségek kiterjesztése a dolgozó nők nagy részét meg­szabadította az otthoni ebéd­főzéstől és az ezzel járó be­vásárlástól. A lengyel üzle­tek polcain is egyre több fél­kész, konyhakész étel, sokféle jó konzervet kínálnak, s így egyébként is kevesebb időt kell a konyhában tölteni. Több mint kétszáz, a háztartási munkát könnyítő kisgép, spe­ciális eszköz kapott zöld utat, amelyek jelentős részié már kapható is. A lengyel nők leginkább a megfelelő szolgáltatások hi­ányát érzik, szókét, amelyek révén megszabadulhatnának a takarítástól, varrástól, ru­ha javítástól. A különböző párt- és kormányhatározatok ebben Is változásokat ígér­nek. A NEMZETKÖZI NŐNA­PON így nemcsak a gyermek; a férj, a munkatársak aján­dékai, az egy szál virág jel­zi a megkülönböztetett fi­gyelmet, amely az utóbbi években egyre inkább a nők mindkét műszakjának köny- nyítését, jobb, kulturáltabb életet jelent Lengyelország­ban is. Marik Sánfe?

Next

/
Thumbnails
Contents