Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

A MÉK nyíregyházi tárolójában működik az a korszerű üzem, amelyben az Oázis üdítőt gyártják. E napokban szünetel a gyártás, míg az időszerű karbantartást elvégzik a szakembe­rek. Képen: Petrikovics Tibor és Gyureskó Zoltán a töltőgép beállításán dolgozik. (Hammel József felvétele) ^ , — Ha az újonnan tele­pített, a rekonstrukció­ban létrehozott almaül­tetvények termőre for­dulnak, akkor az őszi al­maszüret nem okoz-e gondokat, lesz elég mun­káskéz a szüretre véle­ményük szerint? — Tulajdonképpen az ül­tetvények felületét a megyé­ben nem kívánjuk növelni. 1980-ig a jelenlegi összes gyü­mölcsös terület a tervek sze­rint mintegy 6 ezer hektárral bővül, miközben 50 ezer hek­táros telepítés várható. Vagy­is 44 ezer hektáron az elöre­gedett gyümölcsöst ki kell vágni. Elképzelhető, hogy a koncentráció fokozásával nő az egy hektárra jutó terme­lés, viszont a földközeli ültet­vényeknél a szüret termelé­kenysége is nagyobb, tehát még javulhat is a helyzet egy-egy almaszüret munka­igényénél. Egyébként az egész világon vizsgáljuk az almaszüret gépesítésének a helyzetét, ha van olyan gép, ami alkalmazható, azt besze­rezzük. — A nyíregyházi ta­nácskozáson szó esett a zöldségtermesztésről is. Erről hallhatunk néhány szót? — A zöldségtermesztésnél igen nagy feszültségek van­nak. Az ipari nyersanyag hát­tér egyre inkább biztosított, a lakosság friss zöldséggel való ellátására különböző in­tézkedéseket kell hozni. Szor­galmazzuk a háztáji termelés átállítását a zöldségtermesz­tésre. A nagyüzemi kukorica- termesztés mellett a háztáji­ban már gazdaságosabb lehet a zöldségtermesztés, különö­sen ha a gazdaságok szerve­zetten is segítik a háztájit, például a nagyüzemi palánta­nevelés létrehozásával — fe­jezte be nyilatkozatát Pekó József. L. B. Csáki Józsefné múlt évi tervét 165 százalékra teljesítette. Az áj ketliző gépen Rác* Bem a dóst gyakorolja. betanulást Hogy a műnk» könnyebben menjen, ezért öt szakember érkezik Csongrád- ból Tiszalökre, akik átadják gyakorlati tudásukat. Az új technikai folyamatok elsajá­títása után finom kötöttárui termékek gyártása is lehető­vé válik Tiszalökön — s első alkalommal — külföldi piac­ra is termelnek. A tiszalöki üzem dolgozói­nak 95 százaléka nő. Ezért a gyáregység vezetői nagy gon­dot fordítanak a nőpolitikái határozat megvalósítására. A terhes anyák részére külön üzemrészt alakítanak ki, ahol ugyanazokat a munkákat végzik, csak kedvezőbb felté­telek mellett. A gyáregység 48 kismamája jelenleg gyer­mekgondozási szabadságon van. Elek Emil képriportja Síkkőtöttáruk készülnek az üzem egyik szalagán. lig két éve, hogy átadták a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár tiszalöki gyá­rát. Az itt dolgozó asszonyok, lányok kevés idő alatt elsa­játították a kötöttáru-termé­kek készítésének gyakorlati fogásait. Ezt legjobban a múlt évi eredményeik tükrözik. A tervezett 1,8 millió termék gyártását 110 ezer darabbal túlteljesítették. Fejlődésük ez évben még jelentősebb, 2,6 millió darab termék készíté­sét tervezik. Ebben a hónap­ban tértek át az egy szalagon a tréningruhák készítéséről a színes síkkötött termékek elő­állítására. Hamarosan meg­kezdik — 40 fővel, két cso­portban — az újonnan üzem­beállított ketliző gépeken a A művelődés központja Mátészalkán Sikeres év, béremelés N agy kallóban Sikeres évet zárt a Nagyk át­lói Vasipari Szövetkezet. 1973. évi 20 milliós tervét 31,5 millió forintra teljesítette. A vég­rehajtott üzem- és munka- szervezés, a szocialista bri­gádok helytállása eredmé­nyezte, hogy a 13,7 száza­lékos lét6zámnövekedésssel szemben az egy főre jutó termelési érték 170,5 százalék;, ban realizálódott, és haté­A múlt héten Nyíregyhá­zán tanácskoztak a megyék főkertészei, zöldség, gyü­mölcstermesztési szakembe­rei. A gyümölcsrekonstruk­cióról tartott vitát Pekó Jó­zsef, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályvezetője irá­nyította. A Szabolcs-Szatmárt erősen érintő gyümölcstelepí­tési kérdésekről kértünk tá­jékoztatást az osztályvezető­től. — Mit vár el a minisz­térium a téli alma ter­mesztés rekonstrukciójá­nál Szabolcs-Szatmártól? — Azt várjuk, hogy a me­gye területarányos fejlesztést érjen el, emellett a többi gyümölcsfaj termesztésében is előrébb lépjen. A telepí­téssel nem új területek bevo­nását szorgalmazzuk, hanem azt várjuk, hogy az üzemen belüli területi koncentráció növekedjen, adott esetben üzemközi telepítésekkel nő­jön az egybefüggő gyümöl­csös terület. — Miért gondoltak a 'j többi gyümölcsfaj telepí­f tésére is? v — A gyümölcsellátásban nő a meggy, az őszibarack, a cseresznye szerepe. Megfelelő területeken szorgalmazzuk a bogyósok telepítését is. Ennek oka kettős egyrészt a foglal­koztatás kiegyenlítése szem­pontjából jelentős, hiszen a tavaszi, koranyári hónapok­ban is jelentős munkaerőt igényelnek, akik aztán ősszel, az almaszüret idején szintén igénybe vehetők. Másrészt gazdaságossági szempontból is hasznos, mert a bogyósok — szamóca, málna, fekete ri- bizke — hamar termőre for­dulnak. különösebb állóesz­Se nem szép, se nem nagy épület a mátészalkai városi művelődési központ. Előcsar­noka sötét, üres, vendégcsalo­gatónak nem nevezhető. Amikor azonban Tóth Tibor igazgató sorolni kezdte az in­tézményben működő klubokat, szakköröket, tanfolyamokat, a rendezvényeket, úgy érez­tem: itt mindig zajlik vala­mi. — Ez csaknem 6ZÓ szerint igaz — mondja az igazgató —-, hiszen lényegesen több feladat hárul ránk. mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Egy fiatal, gyorsan fejlődő, s főleg gyorsan iparosodó vá­ros művelődési központ ja vagyunk — és rí i a „műve­lődési” jelzőt igen tágan ér­telmezzük. Központunkban különféle művészeti csopor­tok tevékenykednek: irodal­mi szíapad, cigánytáncegyüt­köz beruházást nem igényel a telepítésük és a gazdaságok még az első fél évben jelen­tős árbevételhez juthatnak. — Az almatelepítések­nél a jelen és a követke­ző évek nagy gondja, hogy a megyének nincs elég faiskolája. Tesz-e valamilyen intézkedést a minisztérium, hogy elég oltvány álljon rendelke­zésre? — Egyetértünk azzal, hogy korszerű faiskolát csináljunk. Viszont az állami gazdaságok — a maguk belátása szerint — a megyében levő faiskolá­jukat elhanyagolták. A gaz­daságot (a volt gyulatanyai gazdaságról van szó — a szerk.) többször átszervezték, termelése visszaesett, ök 26 millió forintot kérnek a fais­kola felújításához, mi ezt a kérést túlzónak tartjuk. Az induláshoz 2—3 millió forin­tos segítséget tudunk adni, amiből az első lépcsőben az üzemi törzsültetvényeket lét­re lehet hozni, gondoskodhat­nak az eszközök beszerzésé­ről. Emellett a vajai Béke Termelőszövetkezetet is se­gítjük, hogv korszerű faisko­lát hozzon létre. — Egyes gazdaságok a téli alma termesztésénél iparszerű termelési rend­szer létrehozásán fára­doznak. Mennyire látják ezt megvalósíthatónak? — A téli alma korszerűsí­tett termesztési technológiá­jának kialakítását, annak be­vezetését az elsők között vár­juk a Szabolcs-Szatmár me­gyei gazdaságoktól. A ter­mesztésnél a zárt körű, telje­sen gépesített iparszerű rend­szert kialakítani nem lehet, mert az almaszüret továbbra tes bábcsoportok, pedagógus­énekkar, két fúvószenekar. Felnőttek és fiatalok, dolgo­zók és tanulók egyaránt köz­reműködnek ezek munkájá­ban — sikereik önmagukért oeszélnek. Egy dolog bizonyos és termé­szetes: e csopotrok nem öncé­lúak, a tagok nem csak önma­gukat szórakoztatják. Nem ennyire nyilvánvaló azonban a művészeti körök „kísérősze­repének” jelentősége. Egyes társadalmi rendezvényeken, ünnepségeken az irodalmi színpad szavaiéi, az énekkar, a zenekar közreműködését mellékesnek tekinteni, netár fölöslegesnek — nagy hiba A szertartások, az inepé lyesség — ésszerű határok között — csak erősíthetik a hatást. Értelmi kapcsolatot alakítanak ki a részvevők és az esemény tartalma között is kézzel történik. Talán ezért is ez az ágazat az, ahol az iparszerű termesztési rend­szer feltételei a legkevésbé biztosítottak. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk azt, hogy a termesztés minden részfolyamatához feszes tech­nológiai fegyelem alakuljon ki, ahol gépesíteni lehet, ott elősegítjük a gépek beszer­zését — Milyen összefüggő területnagyságon tartják jónak a telepítéseket? — A kormányhatározatban megjelölt 100 hektáros nagy­ság alsó határ, ettől lehetett volna nagyobb méreteket is megállapítani. A preventin védekezésnél, a növényvéde­lemnél egy technikai kör tel­jesítőképességéhez kell kiala­kítani a területet. Ennek út­ja, hogy a koncentrációt nö­velni kell üzemen belül is, nagyobb összefüggő területe­ket kialakítva. — ennek társadalmi jelentő­sége pedig sokszor felbecsül­hetetlen... — A művelődési házak nemcsak arra hivatottak, hogy az odajárók szabad ide­jüket kellemesen, szórakozva tölthessék el. Ugyanilyen, vagy talán nagyobb súlyú fel­adat: a hasznos időtöltés meg­szervezése. Sok helyen ez a legnagyobb gond — pedig ha­tásos népművelés enélkül nem lehetséges. Vélemé­nyünk szerint az eredményes népművelés szerves része a művelődési központban szer­vezett eépírő. és gvorsíró- fanfolyam. A rengeteg je­lentkező miatt két-két cso- oortot indítottunk tavaly, :dén tovább kell növelnünk a létszámot. A tanfolyam ké­pesítőit nenT adhat, csupán a gép-, illetve a gyorsírás alap­jainak elsajátítását teszi le­hetővé. Még nagyobb vállal­kozásunk a titkárnőképző tanfolyam. A város üzemei­ből, intézményeiből, a kör­nyező községekből 6ok dol­gozó vagy leendő titkárnő iratkozott be. Közgazdaság- tan, stilisztika, nyelvtan, ügyvitel, pszichológia, peda­gógia — ezek a ..tantárgyak”, természetesen csak alapfo­kon. Sokan csak mosolyogtak, amikor meghallgatják, hogy kesztyűfejhorgoló tanfolya­mot indítunk. Kinek, mi­nek? Az eredmény azonban megszületett és bennünket igazolt: a végzett asszonyok a háziipari szövetkezet bedol­gozói lettek. A kesztyűi ej hor­golással — otthoni munkával — viszonylag jelentős mel. lékiövedelemhez juthatn . Érdemes megvizsgálni, hogy a művelődési közponi tanfolyamain eltöltött szabad idő mennyire és kinek hasz­nos. A gép. vagy gyorsírást kóstolgatok jó része idővel bizonyára túljut az alapokon, és minden valószínűség sze­rint a munkája során haszno­sítja tudását. A végeredmény: ő maga gazdagabb leírt egy készséggel, munkája gyor­sabb, több oldalú lett. Vagyis gazdasági kihatása van a tanfolyamnak. A „legkézzelfoghatóbb” haszna a horgolótanfolyam­nak van, hiszen annak köz­vetlen anyagi eredményét lát­ja a dolgozó — és a háziipari szövetkezet. így értelmezik tehát a nép­művelést Mátészalkán. A kultúrmunkát végzők önma­guk formálásán túl nézőiket, hallgatóikat nevelik, alakít­ják — társadalmi-politikai szerepük igen fontos. Ez a szerep a termelésre gyakorolt hatással szélesedik a klubok — kertbarátklub. kisáll«tte- nvésztők — vagy az említett tanfolyamok esetében. Hasz­nos az egyénnek, hasznos a társadalomnak. Tarnavölgyi György konyábbá vált a termelés. A szövetkezet életében ez a példanélküli termelési ered­mény a munkafegyelem meg­szilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzők helyes al­kalmazását, is bizonyítja. Az elmúlt évben a szövetkezetnél 24,5 százalékos béremelést hajtottak végre. Ezen belül a nők keresete 29,3, az ifjú szakmunkásoké pedig 44,5 százalékkal nőtt. Nyereség­ként a szövetkezet dolgozói­nak 617 ezer forintot fizettek ki. Az elért termelési sikerek­ről és a további feladatokról számolt be a pénteki közgyű­lésen Filetóth János, a szö­vetkezet elnöke, amelyen részt vett Dömötör József, a Ganz MÁVAG vezérigazgató, helyettese és Czimbalmos Ist­ván, a KISZÖV elnöke is. A szövetkezet vezetői és a tag­ság 1974-re már 32 millió« tervet tűzött ki célul. Beszélgetés Pekó Józseffel, a MÉM osztályvezetőjével Á télialma-telepités gondjai A nők üzemében

Next

/
Thumbnails
Contents