Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

4. ofäaS 'mWf-WAGYARÖRS7ä(5 tn74 februlr SO. VÁRATLAN ÖRÖM Nem régen nyugalomba vonultam. Gondoltam kö­vetkeznek az unalmas egy­hangú napok, s ekkor ért a legnagyobb öröm. ami egy nevelőt érhet. Váratlanul meglátogatott a nyíregyházi Ságvári Endre Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet KISZ vezetőségének három tagja, akik tanítványaim voltak. Virággal és egy szép hamutartóval ajándékoztak meg. Elmesélték terveiket, beszámoltak továbbképzésük lehetőségéről. Én pedig szív­ből örültem, hogy révbeju­tott, lelkesedéstől égő ifjú embereket láttam, akiket négy éven át én is tanítot­tam, neveltem. Úgy látszik az elhintett mag termékeny talajra talált, aminél na­gyobb öröm egy nevelőt aligha érhet — olvastuk Al­bert Antal ny. tanár nyír­egyházi lakos levelében. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné KINŐTTÜK... Szerkesztői üzenetek Tempó fiúk, két és fél pere múlva át kell adni az asztalt— (Kiss Ernő rajza) A régi irodaházban lévő — az Ai'földi Vendéglátóipari Vállalat által fenntartott — étkezdében körülbelül egy éve többszáz ipari tanuló és iskolás gyermek is jár ebé­delni. A? amúgy is zsúfolt étkezde most méginkább az lett. Sokszor 50—60 vendég áll türelmetlenül a sorban ebédre várva, s aikinek fél­órás ebédidejük van, képte­lenek ezidő alatt megebédel­ni. A helyiség kicsi ilyen for­As illetékes válaszol galom lebonyolítására, bő­víteni kellene az ott étkezők és a „hősiesen” viselkedő szorgalmas és udvarias ét­kezdéi dolgozók érdekében. És még egy: a legtöbb vá­rosban az iskolai tanulók ré­szére külön étkezdét üze­meltetnek. nem lehetne Nyíregyházán is ugyanezt megoldani? — kérdezi Sar­lós Ottó Nyíregyháza, Kürt utca 14. szám alatti olva­sónk. HUSZONÖTÖDIK ZÁRSZÁMADÁS Február 8-án tartotta zár­számadó közgyűlését a sza- mostatárfalvi Ady Terme­lőszövetkezet. Ez mindig je-> lentős esemény a tagok éle­tében, de most különösen az volt, mert ez volt a huszon­ötödik, s azóta Bódi Sándor a termelőszövetkezet elnöke, aki munkájával, magatar­tásával méltán kiérdemelte a tagok bizalmát. Az ő be­számolójával vette kezdetét az ünnepi közgyűlés. Beszé­dében szólt a termelőszö­vetkezet ‘múltjáról s e rövid kis visszapillantás mégin­kább kihangsúlyozta a jelen igen szép eredményeit A termelőszövetkezet egy tíz­órás munkanapra 105,— Ft-ot fizetett, s a közös va­gyon pedig másfél millió forinttal gyarapodott Ered­ményes volt tehát az 1973-as év is — olvastuk Király Béla szám ostatárfalvi lakos leve­lében. POSTABONTÁS Olvasóink többször kérik, hogy panaszukat személye­sen, a helyszínen vizsgáljuk ki. Ezt nem tudjuk minden esetben teljesíteni, mert — amint azt a „szerkesztői üzenetck”-ből is megálla­píthatják — több levelet kapunk, mint ahány mun­kanapja van a hétnek, s minthogy a levelek külön­böző helységekből érkez­nek, a kéréseknek még ak­kor sem tudnánk eleget tenni, ha egy nap több hely­re is elutaznánk. Ezt időben sem lehet megoldani, hi­szen az esetek többségében egy panaszügyben több sze­mély is érdekelt, s hogy mindenkit felkeressünk, meghallgassunk, ahhoz idő kell. így ki kell választa­nunk a legsúlyosabbnak, a legbonyolultabbnak látszó panaszokat, s csak azokat vizsgáljuk a helyszínen, a többit — melyeket szintén fontosnak és lényegesnek tartunk — levelezés útján intézzük el. Tulajdonképpen bárme­lyik megoldást választjuk, a kiindulási pont azonos: a panaszost levele, vagy sze­mélyes elbeszélése alapján hallgatjuk meg, akire vi- viszont a panasz vonatko­zik, s ahonnan várjuk a megoldást, az intézkedést, az ő véleményüket válasz­levelükből vesszük. E két­irányú tájékozódásból nye­rünk tehát tiszta, világos képet. Mi bízunk ebben az elintézési formában, hiszen meggyőződésünk, hogy minden vezető, vagy fele­lős beosztásban levő sze­mély „kényes” arra, hogy az általa vezetett munkahe­lyen rend legyen, s ha egy- egy panaszos levéllel jelt adunk, hogy mcgsincs min­den úgy, megkeresésünkre az esetek többségében gyor­san reagálnak, vizsgálatot folytatnak, a mulasztást el­követő személyt felelősség­re vonják, a panaszt, ha ar­ra lehetőség van, orvosol­ják. Csak elvétve találko­zunk olyan esettel, amikor a kapott tájékoztatás (amelyről vagy közvetlenül értesül az Olvasó, vagy mi közöl ifik vele) nem pontos, mondhatnánk úgy Is: kissé „sántít”, s ez természetesen sem a panaszost, sem pedig bennünket nem elégít ki. Ilyen esetekben kérjük Ol­vasóinkat, hogy észrevéte­leiket szintén közöljék ve­lünk, amint azt az elmúlt héten egyik nyirmadai la­kos Is tette, nagyon helye­sen. mert leveléből tudtuk meg; szükség van észrevé­telének további vizsgálatá­ra, amit meg is fogunk tenni. ürülünk Olvasóink me­leghangú köszönő levelei­nek i’=. melveket ezúton Is megköszönünk. Szívesen vesszük, ha munkánkat az említett jószándékú levele­ikkel is segítik és támogat­ják. REGGEL ÖTKOR Ahhoz, hogy munkahe­lyünkre hat órára beérjünk, el kell indulnunk otthonról már öt órakor — írják le­velükben az Almatároló kör­nyéki és a Guszev lakótelepi olvasóink. Az új menetrend szerint ugyanis a 12-es és a 13-as körjárat 5,05-kor in­dul és már 5,20-kor a város központjában van. Nem le­hetne a régi menetrendsze­rinti 5,35-ös járatot vissza­állítani? MIÉRT NEM ALUL? Napkoron, a Kossuth utcá­ban az elmúlt évben készült el — az orvosi rendelő olda­lában — a járda. Nagyon kellett már ez. Bár a célnak megfelel, mégis van egy kis szépséghibája: a csapadék­víz elvezetését nem a járda alatt oldották meg, hanem a felszínén, olymódon, hogy minden ház előtt egy kisebb mélyedést, vályút képeztek ki a betonból, amely külö­nösen este — a nem megfe­lelő közvilágítás mellett — balesetveszélyes. Ha már korszerű járdát építettek, a csapadékvíz elvezetését is korszerű módon kellett vo3- na megoldani, mivel nem így történt, javaslom, hogy utó­lag korrigálják e hibát — írja Obsitos György Nyír­egyháza, Virág utca 102. szám alatti lakos. TEJ A Kelet-Magyarország ja­nuár 23 -i számában az egyik levélíró szóvátette, hogy a tejipar január 13-án késve szállította ki a tejet az 52-es ABC Áruházba. Az ügyiben vizsgálatot folytattunk és megállapítottuk, hogy az ABC Áruház megrendelését időben leadta, s az üzem számlázási csoportjánál kö­vetkezett be a hiba. A hibá­ból a megfelelő tanulságot le­vontuk, és belső átszervezés­sel az ehhez hasonló hibák kiszűrésére intézkedéseket tettünk. Szabolcs Megyei Tejipari Vállalat PARK Sokakat foglalkoztató prob­léma, hogy a Tanácsköztár­saság téren lévő parkot ho­gyan lehetne megóvni a fi­gyelmetlenségből eredő ron­gálásoktól. A problémával a Kelet-Magyarország decem­ber 29-1 számában megjelent „óvjuk a szépet” című cikk is foglalkozott. A cikk írója javasolta, hogy a kandelábe­rek megközelítésére kialakí­tott utakat úgy zárjuk el, hogy az ne akadályozza a ja­vítást, viszont megfontolásra késztesse a fegyelmezetlenül nem a kijelölt helyen közle­kedő gyalogosokat. A javas­latot figyelembevéve úgy döntöttünk, hogy a park megóvása érdekében célsze­rű lenne a burkolt felülete­ket körülkeríteni, a megkez­dett módon. 6 a meglévő fal folytatásaként a burkolt fe­lületet körül kell keríteni, és az ilyen módon kialakított területen padokat gondol­tunk elhelyezni. Kértük a Kertészeti és Parképítő Vál­lalatot, hogy tájékoztassa osztályunkat: milyen költ­séggel oldható meg az emlí­tett fal tovább építése és mikor kerülhet sor a kivite­lezésre. Nyíregyháza Városi Tanács VB Műszaki Osztálya Dr. Csathó Zoltán nyír­meggyes!, László Menyhért- né demecseri, Farkas László nyíregyházi, Gerő Zoltán il- ki, Gáthy Kálmán vásaros- naményi, Morauszki József nyíregyházi, Özv. Lácz József - né nyíregyházi, Adriányi Ilo­na nyíregyházi, Szabó Mik­lós paszabi, Bakó Istvánná fehérgyarmati, Bihari Bálint- né penyigei, özv. Tóth And- rásné baktalórántházi lako­soknak levélben válaszoltunk. Bódi István baktalóránthá­zi, Spisák György kékesei, Zoltán László nagyecsedi, Majoros Andrásné nyirmadai, Cserpák Ferenc gávavencsel- lői, id. Tóth András sóstó- gyógyfürdői, Szánkár Gyula aranyosapáti, Buliczák György hatvani, Miskolci György márokpapi, Papp Fe- rencné csengeri, Bucskó Mik- lósné nyírlugosi, Veres Fe­renc tiszaszalkai valamint Szendrei István kemecsei ol­vasóink ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Katkó Béla lenlnvárosi le­vélírónk panaszával foglal­kozni fogunk. Benedek Jánosné nagyha­lászi olvasónk nyújtós mun­kakörben dolgozik a Kender Juta és Textilipar Nagyhalá­sz! Zsákgyárában. Január 24-én művezetője egy másik nyújtógépre helyezte át, ol­vasónk ezt sérelmezte — mert mint írta — az áthelye­zés következtében keresete Kusnyerik István olva­sónk, mint egyedüli gyermek kizárólagosan örökölte szülei tulajdonát. Édesapja még életében nagyobb összegű kölcsönöket vett fel, részben az OTP-től, részben magán­személyektől és az a kérdése, hogy köteles-e 5, mint örö­kös, ezeket a tartozásokat megfizetni Fennálló törvényes reawM- kezéseink értelmében az örö­kös felelősséggel tartozik az örökhagyó tartozásaiért, de ez a felelősség nem korlát­lan, hanem nagymértékben korlátozott Általában az örökhagyó tartozásait hagya­téki tartozásnak nevezzük, amelybe bele tartozik az örökhagyó ülő temetkezésé­nek költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításá­val és kezelésével járó szük­séges költségek, az örökha­gyó tartozásai, a kötelesré­szen alapuló kötelezettségek, a hagyományán és a megha­gyáson alapuló kötelezettsé­gek. E felelősség korlátáit egy mondatban úgy tudjuk rögzíteni, hogy az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték erejéig felel, ami azt jelenti, hogy a tiszta ha­gyaték értékéig. Ha ebből nem telik ki az összes tarto­zás, az örökös a saját vagyo­nával nem felel a tartozáso­kért, tehát nem köteles az összes tartozást a sajátjából kifizetni. Egészen pontosan a Polgári Törvénykönyv 679. §. (1.) bekezdése kimondja, hogy „az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tár­gyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek”. Előfor­dul olyan eset, hogy az örök­ség tárgya nincs az örökös birtokában, ebben az esett­ben köteles annak értékét saját vagyonából fedezni, de csak abban az esetben, ha ő az oka annak, hogy ezek a csökkenni fog. A zsákgyártól kapott tájékoztatás szerint Benedekné esetében nem át­helyezés történt, csak egyik gépről a másikra átkerült egy üzemrészen belül. E munkakör csak az előkészítő üzemrészben van és a Kol­lektív szerződés 3. paragra­fusa értelmében az előkészí­tő üzem „változó munkahe­lyű munkakör”-nek számít. Itt a gépeken az alapórabér egységes, ezért 100%-os telje­sítés esetén Olvasónkat nem éri keresetveszteség. Bodzay István és Meggyesi István Nyíregyháza, Kémény­seprő utcai lakosok által jel­zett kézbesítési problémával kapcsolatosan értesítette szer­kesztőségünket a Debreceni Postaigazgatóság, hogy egy állandó munkavállaló segít­ségével a körzet postai kéz­besítését megoldották. Veress László kéki lakos észrevételét az állattenyész­tési felügyelőség kivizsgálta, és megállapították, hogy a községi tanács már korábban a kellő intézkedést megtette. Dombrádi Jánosné berkesei olvasónkat a Magyar Vörös- kereszt Országos Központjá­nak főgyógyszerésze fogja tá­jékoztatni. Liga Bertalan vitkai lakos problémáját a vásárosnamé- nyi községi tanács vizsgálja, és a későbbiek során a lehe­tőségek szerint intézkednek. vagyontárgyak nem kerültek kellő időben a birtokába. Na­gyon fontos teendője az örö­kösnek, hogy alaposan felbe­csülje az örökhagyó tartozá­sait annak megállapítása vé­gett, hogy az örökség fedezi-e az összes tartozásokat Ha az a megítélése, hogy az örök­ség fedezi az összes tartozást, szabadon választhatja meg a sorrendet, hogy a tartozáso­kat hogyan elégíti ki, de ha ez a becslése rossz volt és a sorrend be nem tartása vé­gett valamelyik hitelező nem kapta meg az őt megillető összegeit, úgy saját vagyoná­val is felel a teljes hagyaté­ki tartozásért Ajánlatos ép­pen ezért ha alaposan felle­het tételezni, hogy ismeret­len hagyatéki tartozások is vannak, hogy az örökös kér­je a közjegyzőt, hívja fel a hitelezőket követeléseik be­jelentésére. Kérni kell to­vábbá ilyen esetben, hogy a közjegyző állapítsa meg a ki­elégítés sorrendjét ez a sor­rend azonos cikkünk elején írt sorrenddel, ilyen esetek­ben mindig a sorrendben elő- állított hitelező teljes köve­telését kell kielégíteni és a többi hitelező csak akkor ke­rülhet sorra, ha a sorrend­ben őket megelőző hitelezőik már kielégítést nyertek. öszegezve: olvasónknak is azt javasoljuk, hogy min­denekelőtt becsülje fel a ha­gyaték értékét, ugyanígy a tartozásokat és ha alaposan feltehető, hogy az örökha­gyónak esetleg más tartozá­sai is vannak, miután ma­gánszemélyektől is vett fel kölcsönt, kérje a hagyatéki tárgyaláson, hogy a közjegy­ző hívja fel az ismeretlen hi­telezőket követeléseik beje­lentésére. mert ellenkező esetben a saját vagyonával is felel a tartozásokért. dr. Juhász Barnabás- 1 Lürj pecsenye A Mecsekalján működő fürjtenyésztő szakcsoport az idén mintegy kétszázezer pe. csenyének való madarat ex­portál a MAVAD utján. A pécsi ÁFÉSZ keretében mű­ködő társulás maga szaporít­ja, kelteti és neveli a mada­rakat, s maga dolgozta ki és fejleszti tovább a tenyésztési- nevelési technológiát is. Je­lenleg hetente négyezer für} kerül kí a keltetőgépből és ezek egy hónap alatt elérik a pecsenyesúlyt. (Dunántúli Napló) „Orange-bár“ Két nagy telepre vonták össze a Hajdú-Bihar megyei Üdítőipari Vállalat hét kis teljesítményű üzemét. A Deb­recenben és Hajdúnánáson működő új telepeket modem olasz gyártmányú, automata gépekkel szerelték fel. A vál­lalat — „Orange-bár” néven — új üdítőital-üzletet is nyi­tott Debrecenben. (Hajdú-Bihari Napló9 Farmercsizma Különlegességgel lepi meg a fiatalokat a mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezet új min­takollekciója. A szövetkezet szakemberei a bőriparral együttműködésben a fiatalok körében igen népszerű far­mernadrágok anyagához ha­sonló színű mnrhabox bőrt állítattak elő; 40 centiméter magas szárral, jól szabott farmercsizmákat készítenek belőle. (Szolnok megyei Néplap) Helyreállít ják a fellegvárat Megkezdődött a visegrtídl fellegvár helyreállítása. A több évre ütemezett program első lépéseként megtisztít)dia a falakat a növényzettől, majd felépítik a belső vár nyugati falát. A következő lépés <a épületek helyreállítása lesz, a romterületen utak, lépcsők épülnek a látogatók számára, t (Pest megyei Hírlap) Uj szénmező A Tatabányai Szénbányász»; ti Tröszt csordakuti bánya­üzemében tavaly áprilisban kezdték a tárna kihajtását. A kedvező geológiai viszonyok és az áldozatkész munka eredményeként a magyar bá­nyászat történetében rekord­idő alatt eg" hónap múlva már szenet adott az új üzem és 1973 végén megkezdődbe- tett a kísérleti jellegű front­fejtés is. A jó minőségű. 5560 kalóriás szenet adó bánya­üzem szénvagyona mintegy 3,5 millió tonna. Az idén 230—240 ezer tonna szenet ad az új bánya. (Komárom megyei Dolgozóit Lapja) Lezuhant a harangozó Békéscsabán, a Luther utca sarkán levő evangélikus kis- templom tornyában, február 14-én reggel Kokavecz János 58 éves harangozó, békéscsa­bai lakos barátjával, Baukó Jánossal ittas állapotban ga­lambokat akart fogni. A te­tőszerkezet gerendáin járkál­va megcsúszott és mintegy öt métert zuhant. Hátgerinctö­rést szenvedett és a helyszí­nen meghalt. (Békés megyei Népújság) Jogászunk válaszol Felelősség az örök- hagyó tartozásaiért

Next

/
Thumbnails
Contents