Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
WT*. február 8*. KBLOT-MAGYARCmszAfl I. oMsl Korszerűsítik a munkadíjazást Normarendezés, áttérés a készpénzfizetésre Nyírkárászon Nem új dolgot találtak fel a nyírkarásziak, amikor elhatározták a készpénzes munkadíjazást, az elavult munkanormák rendezését. A termelőszövetkezetek többsége. készpénzzel fizet évek óta. A nyírkarásziak módszere azért mégis megéri, hogy közreadjuk. Amikor 1972 elején a község két termelőszövetkezete egyesült, nem volt könnyű dolga az új vezetőségnek. Addig sem a gazdagok között emlegették őket, de az egyesüléskor egy fillér tartalék nélkül kezdték az évet, még forgóalapra is kölcsönt kellett felvenni. Ilyen körülmények között változtattak az addigi bérezéseken. Minkét termelőszövetkezetben a hagyományos részesművelés és munkaegység volt a jövedelemelosztás alapja. A MÉM munkaegység könyvének alkalmazásában eltérés volt a két szövetkezet között. Az egyik a normáknál a felső, a másik pedig az alsó határt alkalmazta. Egyféle feszültséget már ez is okozott, de az egyes üzemágak között is nagy aránytalanságok voltak a kereseti lehetőségekben. Az első esztendőben csak a gyümölcsösben — annak is egy részén — kezdték meg a készpénzes munkadíjazás bevezetését. A múlt évben már az egész gyümölcsösben, a zölddohány termesztésben és a növendék állattenyésztésben végezték készpénzért a munkát. Több tényező is közrejátszott abban, hogy a két év előtti üres kasszájú szövetkezet ma már ötmillióval rendelkezik a tartalék és biztonsági alapon, de hogy az igav- ságosabb bérezésnek tekintélyes része van ebben, azt senki sem vitatja. A legutóbbi közgyűlés megbízta a vezetőséget, dolgozza ki az 1974-es bérezési javaslatokat, azt kisgyűléseken ismertesse a tagsággal, hogy mire a tervtárgyaló közgyűlés elé kerül az ügy, mindenki ismerje azt és tudatosan szavazhasson. Az idei tervjavaslat szerint minden ágazatban áttérnek a készpénz fizetésre, kivéve a kukorica, a burgonya és a dohány egy részét. A kerti dohányt 40 százalékért, a kukorica és burgonya egy részét — amit az idén még nem tudnak gépesíteni — 33 százalékért termelik a tagok. Furcsa, hogy a kezdetleges részesművelést és a fejlett készpénzes fizetést egymás mellett alkalmazzák, de a szövetkezet vezetői minden változtatásnál mérlegelik a lehetőségeket, a munkaerőhelyzetet, a tagság véleményét és csak aztán döntenek. A nagy kézimunkát igénylő dohány felét már gépesíteni tudták, 80 holdon iparszerűen — saját szárítással — termelik a hevesi dohányt. A másik 80 holdat, amihez nem jut gép, részes művelésben vállalja a tagság. Ahogy erősödik a közös gazdaság, növekszik a gépesítés, úgy korszerűsítik folyamatosan a munkadíjazást. Természetesen a korszerűsítésre visszahat a fejlettebb munkadijazás is. Amikor a községbeli fiatalok meghallották, hogy az Alkotmány Termelőszövetkezet készpénzzel fizet, egyre többen maradtak otthon az ingázók közül. A múlt évben 35 fiatalt vettek fel tagnak, most is több, mint 15 felvételi kérvény kerül a közgyűlés elé. Az idősebbek még elégedettek voltak a részesműveléssel, a munkaegységgel, a fiatalok már a készpénzt követelik, a munkában pedig a gépeket. Tavaly huszonkettőn tettek szakmunkásvizsgát, az idén is többen tanulnak a növényvédelmi tanfolyamon. A munkadíjazás korszerűsítése nemcsak a közös gazdaság fejlődésével, hanem fiatalodásával is járt Nyírkárászon. Ez pedig újabb tartalékot jelent a gyorsabb fejlődéshez. Cs. B. Júliustól: Szabadnap a kereskedelmi d »1 g’ozóknak Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megyék párt, állami és szövetkezeti vezetői február 18-án délelőtt Miskolcon az SZMT székházban tartották meg a belkereskedelmi dolgozók munkaidejének 1974. július 1-től történő csökkentésével kapcsolatos megbeszélésüket, melyet dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetett. A konzultatív jellegű tanácskozáson dr. Koszó Károly, a belkereskedelmi minisztérium munkaügyi főosztályának vezetője ismertette a kieső munkaidő alap pótlásának formáit, a többlet szabad idő lehetőségeit, a központi támogatás módjait. A kieső munkaidő alap pótlását 43 százalékban munka- és üzemszervezéssel oldják meg a négy megye vállalatai. szövetkezetei. Elsősorban a gépesítés fontos. Jobban kell megszervezni a nyityatartás előtti és zárás utáni időt, hiszen előfordul a gyakorlatban, hogy az előkészítés 6. illetve 3 órát is igénybe vett. Létszámnö- velésgel harminc pzázalékban pótonák a kieső munkaidő alapot. Ennek alkalmazása azonban főleg a megyék munkaerő helyzetétől függ. Budapesten például csak minimálisan számolnak ezzel a lehetőséggel. Megfelelő körültekintéssel kell a vállalatoknak ezt a formát alkalmazniuk, mert meg van a veszélye annak, hogy a magasabb létszám miatt csökken a személyi jövedelem és ahhoz a téves felfogáshoz is vezethet, hogy amíg munkaerő van, nem érdeméé fejleszteni. A nyitvatartási időről a következőket mondta a munkaügyi főosztály vezetője. Ezzel a módszerrel csak kivételes és indokolt esetben élhetnek a vállalatok. A jelenlegi nyitvatartási rend 1971 óta van érvényben és nem is kívánnak változtatni rajta. A rossz gyakorlat, ha hol az egyik, hol a másik boltot zárják be más-más napokon — a vásárló nem ismeri ki magát. A kis egységek körében is csak akkor lehet változtatni a nyitvatartáson. ha az zavart nem okoz. Ezenkívül fontos a turajáratok és a bolti munkarend összehangolása, főleg a sütő-, a tejiparban és a söreliátásnál jelentkező gondokat egyeztető tárgyalásokon keli megoldani. Az 1974 július 1-én életbe lépő munkaidő csökkentést a jelenleg érvényben lévő köz- gazdasági szabályozók és rendeletek alapján kell minden, hol megszervezi és bevezetni. A szervezéseket úgy alakíthatják, hogy kéthetente egy többlet naphoz jussanak a belkereskedelmi dolgozók. Vagy a heti pihenőnaphoz kapcsolnak plusz egy napot, vagy két félnapból — szombat délután, — hétfő délelőtt — kapnak egy napot. Az üzelet- hálózatban dolgozók többségénél nem lesz szabadszombat, hiszen a pihenőnap nem mindig jut a hét végére. Ahol nincs lehetőség az előbbi módszerek alkalmazásához. ott a szezonvégén adják ki. vagy hozzászámolják az éves szabadsághoz a pihenőnapokat. A központi támogatás két alapja a módszertani segítés — munkaidő modellek, ajánlások, központi szervezőcsoportok, melyek a vállalatok kérésére a helyszínen is segítenek a szervezésben — és a* anyagi juttatás. 1974-ben a belkereskedelmi ágazat 185 millió forintos költségvetési támogatást kap. A gépesítés- hez akkor adnak segítséget, ha azzal élőmunkát pótolnak és könnyítőnek a fizikai munkákon. Ide tartoznak a következő területek: árumoz- gatás, — konténeresé». szeletelés — mérés, nyersanyag előkészítés, előre csomagolás a sör árusítás megkönnyítő se. Bérügyi támogatása» es a’ azok a vállalatok, szövetke zetek részesülnek, amelyek r munkaidő csökkentés bérki hatását saját erőből nem tue ják ellensúlyozni. A támogo tás jogosságát és mértéké: mérik fel, amikor már ianer tek az első háromnegyed é\ tényszámai. Az azonban kö telező érvényű, hogy a dolgozók minden járandóságukat (túlóra, stb.) megkapják. A felkészülési terveket május 31-ig készítik el a vidéki vállalatok, szövetkezetek. A kidolgozott és a gyakorlatban megvalósult módszerektől függ a belkereskedelmi dolgozóik élet-, és munkakörülményeinek javulása, az utánpótlási gond enyhülése a lakossági ellátás zavartalansága és fejlesz- tése. Balogh Júlia gyárban előállított mesterséges húsról, az újtípusú bútorelemekkel megvalósított építőszekrény-elvről, a Jupiter holdjainak kutatásáról, a Vezúv körzetében újabban feltárt „halott városokról” és az „örök” autó délibábjáról. Sok-sok hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, a népszerű Delta-lexikon s száznál több — javarészt színes — fotó teszi teljessé a Delta legújabb számát Születő csillagok kialakulóban levő, de még nem látható égitestek U felismerhetők a csillagászat korszerű módszereivel — adja hírül a Delta Magazin most megjelent új száma. Beszámol róla, hogy a semleges gyenge áramok felismerése újabb lépés az egységes részecskeelmélet felé és képeken mutatja be magyar kutatók eredményeit, a „gúzsba, kötött” elektronnyalábot. Cikket közöl a nagy teljesítményű villanymotorokban hasznosított szupravezetőkről és — a biológia témakörében — szervezetünk védelmének kétélű főfegyveréről, az immunreakcióban főszerepet játszó „C-csapat”-ról. Tudósít a fényvezető üvegszálak új felhasználási módjáról a távközlésben („Beszélgetés üvegszálakon”), az adatbankok titkainak védelmére kidolgozott eljárásokról, a vegyiOsortos Béla újabb ötlete: változtatni a homokzáron... A klsvárdai öntödében körforgó asztalokon készül a radiátor formázás. Majchrovics János a gépesített nyomtatványszámozást ellenőrzi... Ábrányi János esztergályos újítása az anyagtovábbító szerkezet. Ez év elején a szokottnál is többször szóba került a mozgalom, amely immár negyed- százada él és naponta sokféle változatban kerül követőre. Különböző foglalkozású, beosztású emberek alkotják az újítók népes táborát. Újít a főmérnök, az esztergályos, az épitő- munkás és amikor ezek szerint az ötletek szerint dolgoznak, gyorsabban, többet és jobbat állítanak elő. Megyénkben is sok milliót tesz ki az az összeg, amelyet az újítások révén nyerünk. A kisvárdai öntödében Csortos Béla főmérnök a radiátorformázás és öntés munkamenetét szervezte át. Az eddigi egyes formázóasztalok helyébe három, körforgó berendezést szerkesztett, amelyek mellett kevesebb munkás, kedvezőbb körülményekkel megkétszerezte az eddigi termelékenységet. A VAGÉP-nél érdekes Ábrányi János esztergályos munkája: anyagtovábbítót szerkesztett. ösztönző ennél a vállalatnál, hogy az újítási hónapban beadott javaslatokról hat napon belül döntenek és vagy szerződést kötnek vagy kifizetik a díjat. A SZAÉV nyíregyházi lakatos üzemében dolgozik Schmidt Pál. A fiatal tmk-lnkatos- nak már több '-Ivan újítása van, amelyekért darabonként általában megkapta az ezer forintos díjat. Találunk újítót a Nyírségi Nyomdában is. Majchrovics János programozó a nyomtatási eljárás idejének megrövidítését dolgozta ki. Az újítás egyszerű, az addigi kézi számozást -'épi munkával oldja meg — hibátlanul. Smld Pál lakatos ötlete a csővágő készülék. HAMMEL JÓZSEF képriportja Újítók Munkásőrök és szovjet katonák barátsági gyűlésé ▲ szovjet hadsereg és hadiflotta születésének közelgő 56. évfordulója alkalmából kedden délután munkásőrök és szovjet katonák részvéteiével barátsági gyűlést tartottak a munkásőrség központi törzs- és alegységparancsnok- képző iskolájában. Nagy György, az országos parancsnok első helyettese méltatta a szovjet fegyveres erők létrejöttének, harcainak, győzelmeinek történelmi jelentőségét. Felszólalt a barátsági gyűlésen B. P. Ivanov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka is. — Mi, szovjet emberek, örömmel látjuk, hogy a szovjet nép történelmének e dicső napjáról — a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születéséről — velünk együtt széles körben megemlékeznek a testvéri Magyar- ország dolgozói, fegyverbarátaink, a magyar fegyveres erők harcosai is. A második világháború éveiben a fasizmus elleni közös fegyveres harc jelentette azt az alapot, amelyen a szocialista országok hadseregeinek fegyverbarátsága a Varsói Szerződés szer- vezetének keretében létrejött. Utalt arra, hogy a szovjet és a magyar katonák harci felkészültségének komoly vizsgáját jelentette a „Vértes ’73” közös hadgyakorlat, ahol különös erővel jutott kifejezésre a szovjet és magyar fegyverbarátok összeforrott- sága. A déli hadseregcsoport katonái joggal büszkék arra a testvéri barátságra, amely szorosan összeköt bennünket a magyar dolgozókkal ér *r- cos élcsapatukkal, a m mkás- örséggel” — mondotta.
