Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

WH. Mjrulfr 5J.

mmm

I. dSki

PÁRTNAPOK UTÁN

I

Kapcsolat a valósággal

BEFEJEZŐDTEK A PÄRTNAPOK, a

párt politikáját, a X. kongresszus óta elért eredményeket ismertető-elemző, a novemberi határozatok tükrében számot adó, megbeszélővitatkozó eszmecserék a nyíregyházi járásban, amelyet az emberek ezrei vártak, igényeltek.

E nagy járásban kilencvenhét helyen terveztek pártnapokat. Ezt az élet keresztülhúzta. Százhárom helyen — üzemekben, tsz-ek- ben, állami gazdaságokban, értelmiségiek körében — került így sor közvetlen beszélgetésre. És amit elfelejtettek „fent” — a tanyavilágot —, azt igényelték a „lentiek”. Volt olyan állami gazdaság, ahol az üzemegységekben is meg kellett tartani ezeket a beszélgetéseket. Ez azt is mutatja, hogy az élőszó nem vesztett varázserejéből, s ezt, a közvetlen kapcsolatot semmi nem pótolhatja. Igaz, a járásban nagy gondot fordítottak a bázisüzemekre. Több, mint 2000 munkás vett részt a pártnapokon. Kiemelkedtek a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál, a Tiszavasvári Alkaloidánál, a HÓDIKÖT tiszalöki üzemében megtartott pártnapok amelyeken több száz fizikai munkás, sok-sok nő mondott véleményt, tett hitet • párt politikája mellett.

' örvendetes, hogy e jelentős politikai aktus eredményeként eljutott a párt politikájának értékelése a legeldugottabb helyekre, a tanyavilágba is, amelyről néha-néha bizony máskor ts megfeledkezünk. Sokaft vettek részt e párt- napokon a Nagyhalász melletti Homoktanyán, az Ibrány melletti Nagytanyán, a Demecser melletti Borzsován, Tiszalök-Kisfástanyán és mz Űjfehértó környéki tanyavilágban.

ÖK IGÉNYELTÜK, Tanulságul is szolgáltatnak a pártvezetésnek: számítani szükséges tájuk, ott is élnek-dolgoznak emberek. Jelentős volt a termelőszövetkezeti tagok részvételv. Számuk meghaladta a 2200-at. S nem szabad megfeledkezni az értelmiséget nagy számben képviselő pedagógusokról sem. Lehetetlen Összegezni, légkörét visszaadni, érzékeltetni annak a 103 pártnapnak, amely „megmozgatta” az embereket, újabb cselekvésre serkentette őket

1 Hasznos információcserék voltak. Helyes mérlegkészítés az eltelt időszakról, arról, hol tartanak a X kongresszus határozatait aprópénzre váltó, a helyi politika igényei szerint etelekvő határozatok végrehajtásában a ti- ■zaberceü téglagyártól kezdve egészen a Ke- anecsH Állami Gazdaságig, vagy az újfehértói tanya világ ügyeit segítő kérdésektől az ibrá- ayi gumiüzemig, a nő-, az ifjúsági, az üzemén munkaszervezési határozatok, a népesedés- politika, stb. megértéséig. Megközelítően 7000 amber: kommunisták és pártonkívüliek, nők, fiatalok, munkások, tsz-parasztok, pedagógusok értékelték saját üzemük-községük fejlő- idéeét a novemberi párthatározatok tükrében. 6 bogy milyen volt az aktivitás? A pártnapo- km 155 különböző kérdés hangzott el, melyekből a helyi érdekig helyi tájékoztatást-in- formáeiót igénylő csaknem 70 volt. Sok-sok (elszólaló nyugtázta: a párt politikája helyes,

érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szeretje. Különösen a novemberi határozatok jelentőségét emelték ki ebben.

Kétségtelen, hogy az ilyen nyüt, őszinte fórumokon nemcsak arról szólnak az emberek, ami helyes, amivel egyetértenek, hanem szóvá tesznek visszáságokat, figyelmeztetnek különböző gondra, megoldatlan problémára, amely kis akarattal már rég elintézést nyerhetett volna, ha... Sok-sok javaslat is elhangzott. Igényeket is felvetettek. Ipari munkások tették szóvá: jó lenne, ha idejekorán megismerhetnék a járási, megyei vezetés elképzeléseit arról, milyen ipari beruházások várhatók a közeli és a távolabbi jövőben egy-egy járás, a megye területén és hol. Kissé aggódva tették szóvá a burgonyagondot, mely kihat az egész országra is. Igénylik a világos szót: mit tesznek a korábban világhírű, de közben különböző okok miatt leromlott gülbaba burgonya és a rózsafajták termesztése érdekében a szakemberek, a vezetés?

Égetően sürgős tanyai dolgokról is szóltak. Tiszalök-Kisfástanyán például arról, hogy mit kívánnak tenni — és nem csak náluk! — a színvonalasabb tanyai iskolai oktatás érdekében? Sok helyen alapvető feltételek is hiányoznak. A tanyatelepülések ellátása nem megfelelő mindenhol. Az itt lévő boltok egy részéből hiányzik a tej, a tejtermék, sokszor a kenyér, nem is szólva a húskészítményekről. Szóvátették az ivóvízellátást is, mely még mindig gyenge, sok a rossz vizű, betegséget okozó kút Érdekelte a fizikai munkásokat hogyan, milyen iskolák elvégzése után kerülhetnek vezető posztokra. Szóvátették több helyen, hogy a falun élő fiatalok — különösen lányok — elhelyezkedése, bár javult a „belépő” új üzemekkel, de még mindig nehézkes, szákképzettséget sok nehézség árán szerezhetnek. Termelőszövetkezetekben említették: milyen lehetőség nyílik azoknak a közös gazdaságoknak a továbbfejlesztésére, amelyek nincsenek bőviben az anyagiaknak? És lehetne sorolni.

Sok kérdésre adtak világos választ a pártnapok előadói. Kétségtelen, voltak olyan kérdések is, amelyek nyitva maradtak. Ezek jelzik, több más kérdéssel, kritikai megjegyzésekkel együtt, hogy nemcsak a politikai információ, a tájékoztatás javítása szükséges, hanem a rendszeressége is! Állandóvá kell tenni ezt a kapcsolatot, e kontaktust az emberekkel: munkásokkal, tsz-tagokkal, értelmiségiekkel, minél több dolgozóval. Részben azért, hogy ellenőrizzük magunkat, mit teszünk helyesen, mit nem, hol, hogyan kell javítani. És főleg azért, mert e szoros kapcsolat nélkül megfosztanánk a pártot, a vezetést az élettől, a valóságtól. Ez pedig súlyos következményekre vezeti»«.

EZEK A PARTNAPOK Wsonyftottäk:

igénylik az emberek a rendszeres szóváltást, eszmecserét, beszélgetéseket Ezt igényelnie kell a vezetésnek is! Akkor van értelme ennek, ha az ott elhangzottakat megszívlelik, hasznosítják a vezetésben a dolgozó emberek javára.

Farkas Kálmán

„Hűségjutalom“

A zámzásnadó közgyűlésen, beszámolója végén Berki Zoltán elnök két percnyi ideig külön beszélt az öregekről, a nyugdíjasokról és a járadékosokról. Hangját kissé megemelte, érezni lehetett belőle a tiszteletet az őszinte elismerést, a szívbéli megbecsülést

— Már «sárfiarmfcncfcflen- een vannak. Ok tették le azokat az első alapköveket, amelyeken gazdaságunk ma is szilárdan áll. Velük együtt teremtettünk meg mindent. Éppen ezért, ma így úgy értékeljük őket, mint a szövetkezet valóságos gazdáit, mintha ma is aktívan dolgoznának. Ezt egyébként termelőszövetkezetünk alapszabálya rögzíti is: a szövetkezeti tagsági pótlékot a nyugdíjasoknak is kifizetjük, továbbá: gondoskodunk a járadékosokról is. Erre a célra a termelőszövetkezetünk vezetősége 250 ezer forintot az év; jövedelemből biztosított...

„Szövetkezeti tagsági pótlék” — ezek voltak — elsősorban — azok a szavak, amelyekre mindenki felfigyelt. aki vendég volt a nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezet zárszám- adó közgyűlésén.

— Mi ez?

— Hűségjutalom — mond- az egyik ember. — A szövetkezetben. töltött évek és« végzett munka után.

Az önberek ugyan „hűségjutalomnak” nevezik a szövetkezeti tagsági pótlékot de szó sincs ilyesmiről, nem az. A tsz közgyűlése még 1971- ben alapszabályba foglalta, hogy szövetkezeti tagsági pótlék jár mindenkinek, aki öt évnél régebben tagja a termelőszövetkezetnek. Mégpedig: öt év után az évi ösz- szes kereset 2,5 százaléka, tíz év után 5 százaléka, 15 év után 7,5 százaléka. 20 év után 10 százaléka.

Azt is megtudtam, hogy a nyugdíjasok — a rendes és a rokkantsági nyugdíjasok — az utolsó évi összjövedelmük szerint kapják a szövetkezeti tagsági pótlékot, annak megfelelően, amennyi évig a fezben dolgoztak. De a szövetkezeti tagsági pótlék nem csak a nyugdíjasoknak jár. hanem az aktívaknak is. Van. például olyan tsz-tag, akj 25 éves sincs, de már kapja a pótlékot, mert öt évnél régebben tag.

— És a járadékosok?

— Azok pótlékot nem kapnak, csak segélyt. A szociális helyzetük szerint. Van, aki csak 300 forintot évente,

de olyan is van. aki 1500 forintot. Ezt a szociális alapból fedezzük. És kapnak még sok egyebet is...

Helyes, terjedő és erősödő szokás már termel őszöve tíke- zeteinkben, hogy az öregeket — a lehetőségek szerint — pénzzel, munkával, természetbeni juttatásokkal. De különböző módon segítik: olyan tsz kevés van, amely saját belső törvényt alkotott a nyugdíjasok rendszeres segítésére, mégpedig a korábban végzett munka alapján. A szövetkezeti tagsági pótlék fizetése — alapszabály szerint — a már említett módon szintén a ritkaságok közé tartozik.

— Nagyszekeresen nem csak így törődnek az öregekkel. Háztáji földjüket a közös ingyen műveli. Részűkre minden fuvar ingyenes. Egy tehén és egy disznó tartásához ingyen kapnak takarmányt és szalmát. Tűzifát is biztosít nekik a tsz minimális áron. a rászorulóknak ingyen. Egyetlen öreg sincs a fez-ben. aki valamilyen hiányt szenvedne, akiről ne gondoskodnának.

S még ez se minden. Ez „csak” az anyagi oldal.

A nyíregyházi „Szabolcs" Szakszövetkezet szerelőműhelyében Chrenkó András és Pinke Miklós javítja az erőgépeket. Képünkön: egy MTZ sebességváltóját cserélik ki. (H. J. felvétele)

A győztes: Erdei Csaba

Indul az ország színe előtt

Nyolc fiú Három óra Sokra képes

A kívülálló csak az állványokra fektetett különös alakú vasrudakat látta a műhelyben, meg a körülöttük sorakozó számtalan kisebb- nagyobb tárcsát, csavart, szerszámot. Izgatott tekintetű. frissen mosott munkaruhába bújt fiúk sorakoztak fel, és a vezényszóra munkához láttak. A győztes az ország színe elgtt versenyez maid A szakma kiváló tanulója címért. — Szabolcs- Szatmár megye képviseletében.

(Mindig szerettem az autókat — legjobban a belsejük érdekelt. Amikor három évvel ezelőtt felvettek autószerelő-tanulónak, kimondhatatlanul boldog voltam. Különösen a gyakorlatot, magát a munkát szeretem... abból mindig is jobb volt az eredményem.)

A nyolc ftú fürgén dolgozott. Alaposan — vagy kevésbé alaposan — szemügyre vették az alkatrészeket hiszen javítás volt a feladat azok közt rossz is akadhatott... Ahogy múltak a per— Rendszeresen meglátogatjuk az öregeket, elsősorban azokat, akik betegesek, nehezen mozognak és már nem járnák be a tsz-be. Felkeressük őket születésnapjukon. vagy a kerek házassági évfordulókon. Mindig viszünk nekik valamilyen ajándékot is.

— Például miket?

— Szép vázát, kendőt, boros készletet, dísztárgyat, ezt- azt. A választást és a vásárlást leginkább az asszonyokra bízzuk.

Hogy milyen ennek a hatása. a „lelki” része? Azt csak az öregek tudnák igazán elmondani, de még ők sem, mert kevés beszédüek. I/eginkább meghatódnak és könnyeznek. Gyakran előfordul, hogy a meglátogatott idős ember, vagy házaspár azt sem tudja, hogy születésnapja, vagy házassági évfordulója van. Nem figyelnek már ilyesmire. De annak, hogy a fez, a pártszervezet figyel — annak örülnek és hálásak. Hálájukat, örömüket leginkább ilyen szavakkal fejezik ki:

— Ki hitte volna régen, hogy egyszer ilyen világ lesz. Hogy a megvénült embert nem a földbe igyekeznek begyömöszölni. hanem szeretik és kedveskednek neki...

Szendrei József

eek, órák. egyre határozottabb formát öltött a munkadarab.

(Csepel teherautó első futóműve: addig csak messziről láttam, sohasem dolgoztam rajta. Azért viszonylag jól ment a munka. Olyan ez, mint a kirakós játék: mindennek megvan a helye, csak meg kell találni... Persze azért az összerakás módja sem mindegy. Néhányan alaposan pórul jártak: a futómű jobb és bal oldali alkatrészei fordítva voltak odakészítve. Aki nem nézte meg jól, mielőtt felszerelte, az a végén kezdhette elölről.)

A Volán vállalat új tanműhelyében minden van. amit egy autószerelő kívánhat. A Belzer-szekrények csillogóvillogó szerszámai egy műtősszekrény képzetét keltik. Modern próbapadok, mérőasztalok állnak a falak mentén — az alkatrészek oesza- bályozása, kipróbálása szinte gyerekjátéknak tűnik.«

(A többiek munkájára csak akkor vethettem egy-egy pillantást, amikor valamilyen szerszámért mentem. Nagyon elfoglalt a feladat — mindig arra gondoltam, mi lehet a következő lépés. Volt bizony néhány buktató meg olyan fogások, melyekhez nagy gyakorlat kellett. A TITÁSZ szerelőműhelyében dolgozom, s az nem tanműhely, önálló munkát — harmadéves létemre — még nem osztottak rám. Pedig... megcsinálnám, így hát túl nagy gyakorlattal nem rendelkezem.)

A feladat elvégzésére három órát kaptak a versenyzők — a munkát senki sem fejezte be a kitűzött időre. A futóművek félig készen hevertek tartóikon, a fiuk nehéz szívvel hagyták abba a munkát. Mindegyik azt érezte: most jött volna bele igazán. A versenybizottság így azt pontozta: ki jutott legközelebb a célhoz.

(A gyakorlati után egy percig sem gondoltam. hogy győztes is lehetek. Folyton az járt a fejemben, hogy hol vétettem, hol csinálhattam volna gyorsabban«. A délutáni elméleti verseny még job.

ban megizzasztott — volt egy példa, amit sehogyan sem tudtam megoldani. Amikor beadtuk a lapokat, igen gyászos hangulatban voltam. Legfeljehb abban, bíztam, hogy az első öt közé kerülök...)

A megyei verseny részivé- vői között öten voltak a H0. sz. szakmunkásképző intézet tanulói: az iskolai verseny el. ső öt helyezettje. A háziver-, senyt Erdei Csaba nyerte.

(Amikor kihirdették aa eredményt, és meghallottam a nevemet: első helyezett Erdei Csaba, ő képviseli megyénket az országos döntőn — nagyon meglepődtem. Addig, mint mondtam, csak azon rágódtam, ami nem úgy; sikerült, mint szerettem volna. Megtudtam aztán, hogy a gyakorlati munkák között valóban nem az enyém volt a legjobb, viszont behoztam a hátrányomat az elméletin. A szüleim nagyon örültek a sikeremnek, és az iskolában is sorra gratuláltak a győzelemhez — diákok, tanárok. A TITÁSZ-nál, a műhelyben.« ott nem nagy visszhangot keltett a verseny; az első helyemet pedig«, tudomásul vették.)

Nem szívesen beszél erről,

rosszul esett neki az ilyen mellőzés — érthető. Pedig Erdei Csaba sokra képes — ezt bizonyította a megyei szakmunkástanuló-verseny megnyerésével. Nem lehet véletlen, hogy ő lesz a megye képviselője — annak ellenére, hogy csak úgy kapnak önálló munkát, ha egy szakmunkás „átengedi” nekik a saját munkadarabját. Most már az országos versenyre készül. Szaktanárja Viznicz- ky György eddig is minden segítséget megadott neki. Ő otthon előkereste az elsős és másodikos tankönyveket is. sorra átveszi mindegyiket. Gyakorlati munkára pedig a TTTÄSZ -műhelyben lenne lehetősége. Csaba nem akar szégyent vallani...

Tamavőlgyi György