Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

I oldal kElet-magyakorszAg 1874. február Ä. Gronirko és Mór© tárgyalásai Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden dél­előtt folytatta a római kül­ügyminisztériumban olasz kollégájával, Aldo Moroval hétfőn megkezdett tárgyalá­sait. A szovjet külügyminisz­tert délben a Quirinale palo­tában fogadta Giovanni Le­one köztársasági elnök és ebédet adott a vendég tisz­teletére. Délután folytatódtak a szovjet—olasz külügymi­niszteri megbeszéléseik, majd Gromiko látogatást tett a mi­niszterelnökségen és találko­zott Mariano Rumor minisz­terelnökkel. Gromiko látogatásának hi­vatalos része ezzel befejező­dött. Szerdán a szovjet kül­ügyminiszter Orvietóba láto­gat, csütörtökön pedig fogad­ja őt VI. Pál pápa. Hétfőn este a két külügy­miniszter a közel-keleti hely­zetről folytatott vélemény- cserét. Aldo Moro, aki a kö­zelmúltban járt Kairóban, hangoztatta, hogy a konflik­tus rendezésében jelenleg a Golan fennsíkon végrehaj­tandó csapatszétválasztás je­lenti a legfontosabb felada­tot. Ezt követően biztosítani kell Szíria részvételét a gen­fi bóketárgyalásokon. Moro kitért a palesztinai probléma megoldására (ezt Olaszország kizárólag a nemzeti jogok biztosítása útján látja elér­hetőnek, tehát támogatja egy önálló palesztinai állam lét­rehozásának tervét), és a kö­zel-keleti rendezés jövendő nemzetközi biztosítékainak kérdésére is. Ez utóbbi kap­csán Moro hangsúlyozottan kifejezésre juttatta: Olaszor­szág úgy véli, jogos Nyugat- Európa részéről az az igény, hogy ne zárják ki a lcözel- keleti rendezésből és bizto­sítsák valamilyen formában részvételét a genfi • békekon­ferencián. Olaszország stra­tégiai fekvésénél fogva foko­zottan érdekelt a Földközi tengeri biztonság s így a kö­zel-keleti helyzet alakulásá­ban. Lényegében a nyugat­európai közösség szószólója­ként lépett fel, amikor rész­vételi lehetőséget igényelt magának a konferencián. T anáeskozik fi latin-amerikai omásfok értekezlete „Itt az ideje, hogy felold­juk a Kuba-ellenes blokádot és minden ország saját maga válassza meg fel akarja-e venni a diplomáciai kapcso­latot a havannai kormány­nyal. ..” — jelentette ki Gonzales Facio, a Costa Ri- ca-i delegáció vezetője a la­tin-amerikai országok hétfőn megnyílt külügyminiszteri értekezletén. A húszemeletes mexikói üvegpalotában 24 ország kép­viselői foglalták el helyüket. Napirenden olyan témák sze­repelnek, mint az Amerika- közi rendszer reformja, az USA és a déli félteke orszá­gainak gazdasági kapcsolata, a kereskedelmi együttműkö­dés méltányosabb alapokra helyezése. A közép- és dél- amerikai, valamint a Ka- rib-tengeri országok külügy­miniszterei összesen 8 fő pontban egyeztetik állás­pontjukat, amelyeket aztán Kissinger amerikai külügvmi- niszterrel vitatnak meg. Kis­singer. aki csütörtöktői kap­csolódik be a konferencia munkáiéba, a tanácskozásnak küldött hétfői üzenetében hangsúlyozta, hogy bízik a kölcsönös együttműködés reá­lis tehetőségében. Kubát nem hívták meg a tanácskozásra, a kubai kér­dés hivatalosan nem is szere­pel a nanirendi pontok kö­zött Mégis az egyik legtöb­bet emiogptett téma A vene­zuelai delegáció véleménye szerint a kubai ügynek he­Sxadat beszéde az egyiptomi nemzetgyűlésben Szadat egyiptomi és Kad­hafi líbiai elnök is felszólalt az egyiptomi nemzetgyűlés keddi, rendkívüli ülésén, amelyen az októberi háború győzelmes hőseiről emlékez­tek meg. Szadat negyedórás beszé­dében az októberi háború­ban kivívott győzelmet mél­tatva hangsúlyozta, hogy „több évszázad óta ez volt az arabok első tényleges győzel­me”. Fegyveres erőink — je­lentette ki — visszaadták a népnek büszkeségét és önbi­zalmát, visszaszerezték szá­mára a világ népeinek meg­becsülését. Az egyiptomi el­nök előre tekintve hangsú­lyozta: „Nem szabad megfe­ledkeznünk arról a vállalt kötelezettségünkről, hogy mindaddig nem tesszük le a fegyvert, amíg fel nem sza­badult minden megszállt arab terület”. Szadat újra meg­erősítette, hogy a palesztin nép jogainak kérdésében nem hajlandó kompromisszumra. Kadhafi libiai elnök — vé­get vetve a két ország közötti elhidegülésről szóló híreszte­léseknek hozzávetőlegesen szintén negyedórás beszédé­ben a legnagyobb elismerés hangján szólt Egyiptomnak az októberi háborúban és azóta játszott szerepéről. Egyipto­mot „az arabság védőbástyá­jának” nevezte, és rámuta­tott: tévednek azok, ak'k azt hiszik, hogy Egyiotom és Li­bia holmi felszínes nézetel­térések miatt eltávolodhat egymástól. Kadhafi állást foglalt az arab egység mellett és felszólította az összes or­szágot, hogy vegyenek részt Egviotom gazdasági helyreál­lításában. Bejelentette, hogy a Líbiai Forradalmi Parancs­noki Tanács a legmagasabb líbiai kitüntetést adományozta az egyiotomi fegyveres erők hőseinek. Kadhafi azt java­solta, hogy az egyiptomi nemzetgyűlés — az ő rész­vételével — zárt ülésen vi­tassa meg az arab nemzet előtt álló problémákat. Az egyiptomi nemzetgyű­lés ünnepi ülésén rövid be­szédet tartott a Kairóban tar­tózkodó Mobutu zairei elnök Is. GENF: Biztonsági értekezlet lye van a konferencián, hi­szen „annak Idején éppen ez a fórum hozta meg a szé­gyenletes Kuba-ellenes dönté­seket”. (A venezuelai Javas­latnak az ad különös jelentő­séget, hogy 12 évvel ezelőtt éppen Venezuela terjesztette be a Kuba elleni vádakat.) Az Amerikai Államok Szer­vezetének (AÁSZ) szükséges reformját egyetlen küldöttség sem kérdőjelezte meg. A hangsúly a hogyanon van. Emilio Rabasa mexikói kül­ügyminiszter. a konferencia elnöke kérdésekkel fejtette ki véleményét, amikor így fogalmazott: ..elbürokratizá­lódott-e a szervezet? He­lyes-e, hogy Washingtonban van a székhelye? Alkalmas-e a magas színtű döntésekre?” Az első napi ünnepélyes ce­remónia miatt — amely ma­gyar idő szerint ma hajnali egykor fejeződött be — ér demi vita nem alakult ki. Inkább a mexikói lapok gyár­tottak szenzációt, amikor azt a hírt közölték hathasábos címben, hogy a külügymi­niszterek szálláshelyén le­hallgató készüléket találtak. A hírt hivatalosan megcáfol­ták. Kedden folytatódott a la­tin-amerikai külügyminiszte­rek értekezlete. A többi kö­zött a multinacionális válla latok helyzete és az ezzel i kapcsolatos együttes állás­pont kialakítása szerepelt a napirenden. Az európai biztonsági érte­kezlet egyes albizottságaiban a második szakasz záródoku­mentumainak szerkesztése után sikerült az első közös formulákat megfogalmazni. Különösen a gazdasági együttműködéssel foglalkozó konferenciaszervek munká­jában tapasztalható haladás. Az értekezlethez közelálló körök rámutatnak, hogy más bizottságokban is megvan­nak a feltételek az előrehala­dáshoz. A szocialista orszá­gok Genfben tárgyaló dele­gációi most élénkítik kapcso­lataikéit más küldöttségekkel, hogy ezzel elősegítsék a szerkesztési munka haté­konyságát. (ADN) SAIGON: Folytatódik a fogolycsere Dél-Vietnamban ma. ked­den kezdődik az újabb fo­golycsere második szakasza, jóllehet saigoni részről az első szakaszra előirányzott szabadonbocsátásokat nem teljesítették. Az ütemterv szerint a saigonlak 200 poli­tikai foglyot adnak át a nap folyamán a DIFK képviselő­inek Loc Ninhben. A fogolycsere lassításával párhuzamosan a saigoni fegyveres erők újabb táma­dásokat indítottak a felsza­badított területek ellen. Igv ismét támadták a központi fennsíkon, a kambodzsai ha­tár közelében a Le Minh tá­maszpontot, amelyet a felsza­badító erők szeptemberben foglaltak vissza az oda önké­nyesen behatolt saígoniaktól. A rezsim katonasága folytat­ta támadó akcióit a Mekong folyó deltavidékén, Saigontól 75 kilométerrel dél-nyugat­ra, ahol már a múlt héten is több sikertelen kísérletet tet­tek a felszabadított lakosság zaklatására. A felszabadító erők ebben a térségben a múlt héten egy saigoni szá­zadot morzsoltak feL KÖZEL-KhLEl Még’ bosszú az üt „A csapatszétválasztás Egyiptom számára az izrae­li szándékok próbaköve — írta az A1 Ah ram vezércik­ke. — A Szuezi-csatorna tér­ségének újjáépítése attól függ, hogy Izrael teljesen végrehajtja-e a megállapo­dásban előírt visszavonu­lást”. Ha végetér a csapatok szétválasztásának program­ja. a viziút teljes egészében ismét egyiptomi ellenőrzés alá kerül, az izraeli csapatok pedig visszavonulnak a Si- nai-félszigetet uraló három hegyszoros lábához, s a szembenálló erőket az ENSZ kéksisakos katonái „ütköző­övezettel” választják el egy­mástól. Nemcsak arról van szó, hogy visszatérhetneik-e le­rombolt városukba Kantara, Iszmailia, Szuez lakói; hogy a csatornaövezetben megkez­dődhet-e az újjáépítés; hogy kikotorhatják-e a csatorna el- homokosodott medrét, s hogy hat hónap múltán újra meg- nyithatják-e a nemzetközi viziutat. Ha ez megvalósul, Egyiptom visszaszerezheti egyik legfontosabb jövedelmi forrását (a csatorna megnyi­tása ugyanis hatailmas, lega­lább évi 100 millió fontos jö­vedelmet biztosít az egyipto­mi kincstárnak) — de ennél is fontosabbak a távlati le­hetőségek. Nevezetesen: le­hetővé válhat a genfi érte­kedet folytatása, annak a méltányos és igazságos béke- rendezésnek megvalósítása, amelyet a konferencia céljá­ul kitűzött. A csapatszétválasztás lé­nyegében katonai-technikai folyamat, amely önmagában csupán kezdete lehet a kö- zétekeleti konfliktus teljes rendezésének, vagyis nem más. mint a rendezéshez ve­zető út első lépése. Ezt a véleményt teljes mértékben támogatják a szo­cialista onszágok. az arab ügy barátai, s elsősorban a Szov­jetunió. amely az egyiptomi külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatásának al­kalmával ismét leszögezte:, tovább kell lépni a megkez­dett úton, folytatni kell a genfi békeértekezlet második szakaszának előkészítését, az­zal a feladattal, hogy mara­déktalanul hajtsák végre a Biztonsági Tanácsnak a vál­ság rendezését célzó ismert határozatait. A csapatszétválasztás tel­jes lebonyolítása a genfi ér­tekezlet folytatásának fontos — de nem egyedüli — felté­tele. A genfi konferencián üresen maradtak a szíriai de­legáció számára fenntartott Ax arab minisxterek Alvóiméi Nixon elnök Kissinger '/U- ügyminiszter társaságában kedden a Fehér Házban fo­gadta Fahmi egyiptomi kül­ügyminisztert és Szakkaf szaud-arábiai külügyi állam­minisztert. A találkozó célja az volt. hogy — amint Kis- singerrel folytatott előző na­pi tárgyalásaik után Fahmi közölte — táiékoztassák az amerikai elnököt Egyiptom Szaud-Arábia. Szíria és Al­géria államfőinek múlt heb csttestatelkozóiukon elfoga dott közös állásnontjáról. Sem arab sem amerika részről nem jelölték meg kö zete’'hről a négv arab állam fő állásfoglalásának tártál mát de nem is tagadták hogv az vatesrínű' érinti a szíriai—izraeli tűzszünet! rendezésre, és az USA-val szemben tavaly október óta érvényben lévő arab olajem­bargó feloldásának feltételei­re vonatkozó kérdéseket. Arab részről nyomatékosan cáfol­ták, hogy a négy arab ország között bármiféle „nézetelté­rés” lenne a most előterjesz­tett elgondolásokat illetően. Értesülések szerint az egyiptomi és a szaud-arábiai miniszter hétfőn javaslatot adott át az amerikai külügy­miniszternek a szíriai—izraeli fronton megvalósítandó had- ’rőszétválasztásra vonatko­zóan. Ezt követően Kissinger telefonon tárgyalt Dinitz-cel. Izrael washingtoni nagykö­vetével. majd Nixon elnököt tájékoztatta a megbeszélések tartalmáról Menj már, kisanyám. mert még valaki meglát, hogy itt csináljuk az arénát. Más se kell nekem. Ha az éjjeliőrt nem veszik komolyan, lete­heti a lantot. Meg kell hagy­ni, figurája aztán van. Még a kabátja is mini. De van is mit mutogatnia, nem mon­dom. Lehet olyan jó harmin­cas. Csak beszél, gondolom, mert annyit az is tud: mi­kor lehet egy ilyen poszton bulizni? A villanyfőzőre készítem a vizet, mert az éjjeliőrnek az a legjobb, ha teázik. Ez ébreszt is, melegít is, orvosi­lag is tanácsolható. Már ki is ment a fejemből ez a mucus, amikor valaki beszól a portásfülka abla­kán: — Na, híres, fő az a tea? — Ez nem önkiszolgáló — mondom — aki teát akar, az jöjjön be. Visszajött a minis. Pali le­gyek, ha nem igaz, ahogy te­tette a kabátját, és ott állt előttem a testhezálló puló­verben, olyan szag lett az egész portásfülkében, mint­ha összetörtek volna egy kölnis üveget. — Ez az irodád? — Ez — mondom —, meg az egész gyár. — Van még a gyárban va­laki? — Egyéb se hiányzik. — És ha jön a razzia? — Nem lebuj ez, csak portásfülke. — Már úgy értem, ha jön az ellenőrzés. — Van eszükbe, örülnek, ha akad egy őr. — Mármint— — Mármint én. — Na akkor, én most a legjobbkor jövök, mi? — Hát éppen nem rossz­kor. Az első kör csak úgy tizenegy után történik. — Az első kör? — Megkerülöm a gyárat — Én addig mit csinálok? — Megvársz, ha akarsz. De ha nem, jöhetsz velem is. Nevettünk. így történt az eset. Megittük a teát, aztán ültünk a portáspadon. Szün­telenül kérdezett, hogy tu­lajdonképpen mire keli vi­gyázni az éjjeliőrnek. Ké­sőbb eloltottuk a villanyt a sötétben társalogtunk. A té­ma nem tartozik a kívülál­lókra. Aztán elindultam, hogy megkerüljem a gyárat Ú ••• karosszékek, s hiányzott a palesztinai delegáció is. Nyil­vánvaló, hogy általános poli­tikai rendezés elképzelhetet­len lenne a két ugyancsak érdekelt fél. Szíria és a pa­lesztinai nemzeti felszabadító mozgalom nélkül. A figye­lem éppen ezért mindinkább erre a kérdésre is rátereiő- dik. „Szíria hozzájárul a Golan- frontom lévő csapatok szétvá­lasztásához. ha ez az izraeli erők teljes kivonását és a palesztinai nép jogainak biz­tosítását jelentő első lépés lesz” — jelentette ki a na­pokban Khaddam szíriai kül­ügyminiszter. Ez annyit je­lent, hogy Szíria kész az egyiptomi—izraeli megálla­podáshoz hasonló megegye­zést kötni a csapatok szétvá­lasztásáról, feltéve, ha ez a megegyezés nem elszigetelt, nem önmagáért való. Szíria szervesen össze kívánja kap­csolni a csapatok szétválasz­tását, mint első lépést a to­vábbiakkal, azokkal, ame­lyek a teljes izraeli visszavo­nuláshoz és a palesztinai nép törvényes jogainak elismeré­séhez vezetnek. Ha sikerül ilyen megállapodást kidol­gozni. akkor Szíria csatla­kozhat a genfi konferenciá­hoz. Kairóban leszögezték, hogy Szíria nélkül Egyiptom sem (ér vissza a genfi konfe­rencia tárgyalótermébe. a hogy Egyiptom kívánatosnak tartja a palesztinai képvise­let jelenlétét is. Ami az utóbbit illeti, a megoldásnak még á körvona­lai sem rajzolódtak ki. Egy­felől a jordán uralkodó is igényt tart a palesztinai kép­viseletre. arra hivatkozva, hogy Jordánia lakosságának nagyoibb része palesztinai eredetű. Ezen alapul Hussze­in király terve, amely Gisz- jordámdát állama jövendő ..palesztinai tartományának* tekinti. Erről a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet hal­lani sem akar. Másfelől Iz->, rael is ellenzi s tárgyalást á palesztinai delegátusokká.!? Tel-Aviv csak államokkal hajlandó tárgyalni, de pa­lesztinai állam nem létezik. Maguk a palesztinai ellenál­ló szervezetek sem egysége-' sek. Míg Arafat (a legna­gyobb palesztinai szervezet, a Fatáb képviseletében) hír szerint hajlana arra, hogy el­menjen Genfbe a PFSZ több kisebb szélsőséges csoportja ezt mereven elutasítja. Mindebből kitűnik: még hosszú és nehéz utat kell megtenni a köael-keleti bé-; kerendezésig. i Kudnyánsxki István meg ott maradt a portáspa^ dón. Ha van isten, gondo>- tam, akkor most szóval tart­ja a tolvajokat. Jól kilépd tem, bár arra gondoltain; hogy úgyse vár meg. Mindenesetre váratlanul alakult ez az éjszaka. A hosszú házsoron egyet-' len ablakot ki nem nyitottak, hogy szellőztessenek. A Richter úrnál nem volt se kis bőrönd, se bevásárló sza­tyor, de amikor a kapuhoz ért, szétnézett, a belső zse­béből kirántott egy üveg Kőbányait, és jól meghúzta. Zugivó. Vajda úr, a KÖ- ZÉRT-es. ezúttal nem taxin, hanem gyalog érkezett. Vá­lik. FütyŐrészve eltűnt a kapu alatt. És, amire nem tudom mikor volt példa, Erdélyi úr, a festő, megállt a kapuban és töprengett, hogy továbbmenjen-e, de az­tán legyintett a levegőbe, és befordult a lépcsőházba. Lipták úr nem is mutatko­zott Tölcsváry Adrianne viszont a szokott időben megjelent, pórázon a daxli- val. A legjobbkor, mert alig­hogy kilépett, beleütközött Slezáknéba. Ettől úgy félre­vágta a fejét, mintha valaki vezényelt volna neki. Pedig már jól benne jár a kor­ban. Hiába, ő már soha nem érti ezt a világot. (Folytatjuk^ 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents