Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

i. »Mal K*LOT-MÄ(3YARORSZÄfc wmf «m.. wn rdttot ü HÉTFŐ: Tizenhárom fejlett tőkés kőolajfogyasztő or­szág konferenciája Washingtonban — Általá­nos bányászsztrájk Angliában — Dzsallud, Líbiai kormányfő Prágában KEDD: Szovjet—lengyel külügyminiszteri találkozó Moszkvában — Az Osztrák Szocialista Párt kongresszusa — A közalkalmazottak sztrájk­ja az NSZK-ban SZERDA: Részleges arab csúcsértekezlet Algírban — Waldheim ENSZ-főtitkár elindul afrikai kőrútjára — Szolzsenyicint kiutasítják a Szovjetunióból, a szovjet emberek messze­menően helyeslik a döntést, amely csapás a mesterségesen felszított szovjetellenes hisz­tériára CSÜTÖRTÖK: Külügyminiszterünk Púja Frigyes Bécsbe érkezik — Genfben és Bécsben foly­tatódnak az európai biztonsági konferenciá­ról, illetve a haderőcsökkentésről megkez­dett tárgyalások PÉNTEK: Gromiko szovjet,külügyminiszter párizsi útja — Az iráni határsértésekkel kapcsola­tos iraki panasz a Biztonsági Tanács előtt SZOMBAT: A Béke-világtanács ülésszaka a bolgár fővárosban — Kekkonen finn elnök a Szov­jetunióba látogat — Kampány hétvége Nagy- Britanriiában a közelgő rendkívüli választá­sok jegyében A magyar—szovjet barátsági szerződés 26 éve Politikai csoda kellene ah­hoz, hogy a washingtoni ér­tekezlet időben és eredmé­nyesen befejeződjék — így kezdte tudósítását a Times helyszínen levő munkatár­sa, amikor kiderült, hogy ti­zenhárom fejlett tőkés olaj­fogyasztó ország konferen­ciája korántsem olajozottan gördül. A csoda azonban el­maradt: a résztvevő minisz­terek csaknem egy nappal megnyújtották a tanácskozá­sukat s a záróközlemény nyíltan kifejezte a vélemény- eltéréseket. Látszólag csupán ameri­kai—francia összetűzés tör­tént, s a „tizenhármak” kö­zül tizenegyen, nyolc kö­zös piaci ország, Japán, Ka­nada és Norvégia felzárkóz­tak az Egyesült Államok mögé. Ez a képlet is rámu­tatna a nyugati ellentétek bo­nyodalmaira, hiszen a kétol­dalú viták hasadást idéztek elő a Közös Piac soraiban is. Valójában sokkal mé­A gyárkapuval szemben, a hosszú házsoron, kivá­gódnak az ablakok. A lakók szellőztetnek. Tölcséry A.d- rienne most jelenik meg kutyájával az utcán. Richter úr kis kofferjával, meg egy üres bevásárlószatyorral fújtat hazafelé. Csapos egy belvárosi pultnál. A sörsza- got akkor is lehet rajta érez­ni, ha a városban a ser már az utolsó üveggel is elfogyott. Vajda úr, a KÖZÉRT vezető, ma is taxin érkezik. Erdélyi úr, a festő, zárja a sort. El­sején madárformájú felesé­ge. meg felnőtt lányai közös erővel fejre állítják, az utol­só fillérig kirázzák belőle s fizetést, csak a mellékesbői tudja itatni a tinédzsereket. Á második kör után az éj­jeliőr beül a portásfülkébe. lyebbek és szerteágazóbbak a nézetkülönbségek, tulaj­donképpen a tőkés világ- rendszer legerősebb hatal­mainak új elrendezéséről van szó. Az amerikai törek­vés a vitathatatlan vezető­szerep helyreállítására irá­nyul, amelyet az elmúlt esz­tendőkben sok minden té­pázott, a vietnami kudarctól a dollár megingásán át a Watergate-bbtrányig. Pá­rizs továbbra is saját útját akarja járni — érdekei te­hát elkerülhetetlenül ütköz­tek a washingtoni felfogás­sal. London egyelőre kény­szerűen passzív (a Heath- kormánynak már két hete sincs a kétesélyes választá­sokig). Tokio és Bonn az ese­mények további alakulását várják. Az olajembargó fenntartá­sáról vagy enyhítéséről bon­takoztak ki viták a részleges arab csúcsértekezleten, ahol három elnök és egy király ült az asztalhoz Egyiptom, ott várja meg a reggelt. Hajnalfelé elbóbiskol, ilyen­kor már az éjszakai tolvajok is nyugovóra térnek. Már őszre járt az idő. Er­zsébet nap után, de hó még nem esett. Nedvesek az ut­cák, homály és ködfüggöny a gyár környékén. A zaj, meg a forgalom itt vonul a portásfülke előtt. Ilyenkor szemrevételezik a terepet a tolvajok. Figyelni kell. Az okos betörő mindig tudja, mi a helyzet a bejá­ratnál, milyen pali ül a por­tásfülkében. Kalkulálják magukban, mire számíthat­nak. milyen az esély, ha egy­más szemébe kell nézni. Az igazi éjjeliőr felkészül az éjszakára. A betörő még- inkább. Figyelni kell. Ki kell szűrni az alanyokat, ki az, aki a sarkon a csajra vár, ki az, aki szajréra. A nyílt szerelmes a lámpa alatt áll­Szíria, Algéria, valamint üzauu-iiiuuia óevéoea. tizó-' hátterűit a megienetosen el- lenűmonuásos közel-keleti helyzet is, hiszen mialatt a szuezi arcvonaion rátértek a csapatszetválasztás újabb szakaszára, a Colán fennsík­nál több fegyveres összecsa­pás történt izraeli és szíriai alakulatok között. Lassan ér­nek a genfi tárgyalások új- raaezuesének feltételei. de változatlanul nem tisztázó­dott még a szíriai részvétel és a palesztin képviselet kére use. A tárgyalásos dip­lomácia érdekes mozzanata volt, hogy a héten Dzsallud, líbiai kormányfő két szocia­lista országban járt — Var­sóban Gierekkel, Prágában Husakkal találkozott. Géniről — más vonatko­zásban — nemcsak jövő időben beszélhetünk: az eu­rópai biztonsági konferencia előmunkálatai során vala­melyest előrehaladt a hatá­rozatszövegezés időnként csi­galassúságának tűnő mene­te. Különösen kedvező jel­ként értékelhetjük, hogy minden vonalon megindulta politikai utazási évad, szá­mos kelet—nyugati eszme­cserére került sor. Kekkonen elnök a Szovjetunióba uta­zott (a hírma "várárok szá­mításai szerint ez az államfő huszonötödik látogatása a szomszédban), Gromiko kül­ügyminiszter a francia fő­városban folytat rendkívül fontos megbeszéléseket és Párizs után Rómát keresi fel. Púja Frigyes, magyar külügyminiszter a két or­szág kapcsolataiban immár hagyományossá vált munka- megbeszélésekre érkezett Bécsbe és osztrák kollégájá­val, Kirchschlägerrel ugyan­csak alkalma volt az európai ügyekről tanácskozni. Kül­ügyminiszterünket fogadta Jonas államelnök és Kreisky szövetségi kancellár is. Nyugtalanság jelen tkezik Latin-Amerikában is, né­hány nappal Kissinger és latin-amerikai kollégáinak tervezett mexikóvárosi ösz- szejövetele előtt. A legtöbb kérdőjel az argentin hely­zettel kapcsolatos — a hír­adások növekvő feszültség­ről, puccsveszélyről. az idős Peron elnök előtt tornyosu­ló válságjelekről számolnak b1© Réti Ervin dogál. A kezdők még azt is megteszik, hogy itt stoppol­nak a bejárat előtt, nehogy elkerüljék egymást. Más ügyekben a sötétebb helyen várakoznak. Az esti műszaknak vége, a haverok hazaindulnak, idepofáznak, mi van te vak­egér. nézzétek a Gáspárt, ma megint a baglyokkal hál. Is­merős a szöveg. A mucus, akit egyszer már kiszúrtam, mert tíz előtt lelépett: — Aztán Gáspár, gondol­jon rám a sötétben... Csak a szája jár, mint a többinek, hogy mondjon va­lamit. mert egész nap meg­szokják a dumát, egymást zrikálják, mókát csinálnak, balhéznak a művezetővel, a targoncásokkal. Mi más örö­mük van? Szóval, megy a szöveg, reggeltől a végtelen­ségig. A MAGYAR KÖZTÁR­SASÁG ÉS A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁR­SASÁGOK SZÖVETSÉGE 26 évvel ezelőtt, 1948. feb­ruár 18-án Moszkvában alá­írták a „Barátsági és Köl­csönös Segélynyújtási Szer­ződést”, amely jelentős té­nyezőnek bizonyult nem­zetünk szocialista építő munkájában. A Szovjetunió­hoz való viszony az újabb kori történelem központi kérdése volt. A választ min­dig osztályalapon fogal­mazták meg, az osztályérdek állt a középpontban. A Szovjetunió, a második világháborúban aratott győ­zelmével' népünket is felsza­badította. A felszabadulás­sal élni tudó magyar mun­kásosztály a forradalmi párt­ja vezetésével újjászüle­tett a nemzet, hatalomra ke­rül a nép. A magyar—szovjet barát­ságot formáló első történel­mi tapasztalat az 1917— 1919-es forradalmak tüzében egymásra találó két nép ba­rátsága volt. A háborúba kergetett magyar munkások és nincstelen parasztok so­kan felismerték, hogy az 1917-es októberi oroszországi forradalom a nép érdekeit valósítja meg. Felismerték a forradalom nemzetközi elhi­vatottságát is. A háború el­leni gyűlölet, a vérontással szembeni irtózás ellenére a magyar hadifoglyok tízezrei csatlakoztak az októberi for­radalom harcaihoz. E forradalom céljai, Le­nin eszméi lelkesítették né­pünk legjobbjait, amikor 1918. novemberében meg­alakították a magyar mun­kásosztály forradalmi párt­ját és 1919. márciusában ki­vívták a Magyar Tanács­köztársaságot A két ország együttműködésre, a gyakor­lati kapcsolatok megterem­tésére törekedett. A ma­gyar tanácskormány hata­lomra jutását követően kérte a szovjet kormány véd- és dacszövetségét. Csicserin szovjet külügyi népbiztos válaszában hangsúlyozta: „Számunkra rendkívül nagy értéke van annak, hogy Kö- zép-Európában szövetségesre számíthatunk.” Az első két proletárhata­lom kapcsolatai a gyakor­lati magatartás, a lenini esz­méken alapuló barátságnak a tanulságaival szolgálnak ma is. Bár napjainkban má­sok a körülmények, kedve­zőbbek a nemzetközi viszo­nyok, mégis aktuális a két Az éjjeliőr csak magában beszél. Hangosan beszélni könnyű, azt a bolond is meg­tanul. Hallgatni csak soká tanul meg az ember. Figyelem a mucusokat, ahogy előtipegnek a gyár­udvarból, ugrálják át a tó­csát, kapkodják a lábukat, nyakukat, a feneküket pedig behúzzák, mintha mindig at­tól tartanának, hogy valaki rá akar verni. Szemre isme­rem mind. Hamar feltűnik ha új keveredik közéjük. A régiek csak odabiccentenek a portára, hivatalosan, min i- ha ezt valaki elvárná tőlük. Az újak kapkodják a fejü­ket, ide-oda vigyorognak, még nem tudják, hogy ilik-e elbúcsúzni az éjjeliőrtől. így aztán hamar kiderül, hogy ki a kezdő a gyárban. Az új tagot már a műszak alatt kezelésbe veszik. Várj meg a másik utcánál, kis- anyám, ne pofázzanak ezek, hogy máriá együt látnak. Még majd valami könnyű esetnek tartanak, vagy azt hiszik, azért vágódtál ide, mert most szabadultál a sitt­ről- Különben is felhívom a figyelmed, hogy a portás se vak, de az éjjeliőr, az min­dent lát. Ezért aztán a mu- cuspk úgy vonulnak ki a gyárból, mintha már egy tel­jes órával lekésték volna a vonatindulást. (Folytatjuk) \ proletárállam viszonyának elvi és gyakorlati interna­cionalista tanulságai. A MÁSODIK TÖRTÉNEL­MI TÉNYEZŐ az ország fel- szabadulása volt. 1944. szep­tember és 1945 áprilisa kö­zött a szovjet hadsereg fel­szabadította hazánkat a né­met megszállás alól. A fél- szabadulás katonai értelem­ben ütközetekből, előrenyo­mulásokból állt. Politikai és társadalmi értelemben egy­értelműen felszabadítás volt. Számunkra rendkívül fon­tos volt, a Szovjetunió segít­ségé, támogatása a gazdasá­gi nehézségek leküzdéséhez. A Szovjetunió 1945 márciu­sa és júniusa között az aláb­biakat küldte az éhező Bu­dapestnek; 18 000 tonna ke-' nyérgabona, 15 000 tonna kenyér, 1700 tonna hús, 2000 tonna cukor, 900 tonna só, ezenkívül olaj, árpa, 250 te­hergépkocsi, üzemanyag, stb. A harmadik alapvető tör­ténelmi tényező a felszaba­dulástól a barátsági szerző­dés megkötéséig eltelt idő­szak. Ezen időszak nehéz belső harcaiban rendkívül fontos volt a magyar haladó erők számára, hogy maguk mellett tudták a Szovjet­uniót, és erőteljes gazdasági, politikai és diplomáciai tá­mogatását, segítségét az im­perialista beavatkozás elhá­rításához. A SZOCIALIZMUS ÉPÍ­TÉSÉT SEGÍTETTE ha­zánkban a Szovjetunió segí­tőkész barátsága, az általa felhalmozott tapasztalatok. Tapasztalatai mellett a mű­szaki eredményei, gépei, a szükséges nyersanyagok, szellemi-kulturális értékek, stb.; mind közki-nccsé lettek hazánk szocializmus építésé­ben. A személyi ! kultusz, a dogmatiztaus átmeneti ’ za­varokat okoztak a két nép kapcsolatában. 1956 októbe­rében néhány napig kriti­kus helyzetbe^ volt a szo­cializmus ügye hazánkban, és az_ ellenforradalom sokféle erőit éppen a szovjetelle- nesség kötötte' össze. Minden megpróbáltatás és uszítás ellenére az elmúlt negyedszázadban hazánk te­kintélye, szava és szerepe növekedett a nemzetközi élet­ben- De ebben benne van a magyar—szovjet barátság ereje és szerepe. Együtt lé­pünk fel a nemzetközi küzdő­téren a világ kis és nagy dol­gaiban. (Európai biztonsági rendszer, a feszültség-gócok felszámolása, a leszerelés kérdése, a kommunista és munkásmozgalom egységért folyó harc stb.). A megválto­zott nemzetközi erőviszo­nyokban a Szovjetunióval összefogott szocialista orszá­gok közössége olyan tényező­vé vált, amely jelentősen meghatározza az emberiség fejlődését. ÁLLAMKÖZI KAPCSOLA­TAINKAT az egyetértés, a nyíltság és a nagyfokú akti­vitás jellemzi. Államaink együttműködését a két- és többoldalú szerződések fog­lalják keretbe és szabályoz­zák. A gazdasági együttműködés a legdinamikusabb területe együttműködésünknek. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés már a máso­dik világháború utáni első években nélkülözhetetlen feltételei voltak az éhínség elkerülésének, a termelés megindításának, az infláció megfékezésében stb. Későbbi egyezmények megteremtették a két ország közötti kölcsö­nösen előnyös, tervszerű gaz­dasági együtműködést- Ha­zánk számára állandóan szé­lesedő külső piac, népgazda­ságunknak pedig a technikai fejlődés és nyersanyagforrás állandó tényezője lett. A 60-as években a Szovjetunió része­sedése a teljes külkereskedel­mi forgalmunkban elérte a 35 százalékot, a magyar áru- szállítások pedig a szovjet behozatal 6 százalékát teszik kL Exportunknak több mint a fele gépipari termék, a be-> hozatalunk mintegy kéthar­mada pedig nyersanyag, (pl. évi 5,3 millió tonna kőolaj stb.). A jelenlegi , 1971—75. évekre szóló együttműködést szabályozó egyezmény van érvényben, de már csaknem kialakult, az 1980-ig, sőt 1990- ig szóló együttműködés fon­tosabb területei. A jövőt illetően egyre in­kább a kooperációs megálla­podásom képviselik a gazda­sági együttműködést, a két ország termelési szféráit kap­csolják össze és szakosítják a gyártási folyamatokat. Ilye­nek: — a magyar—szovjet timföld- és alumíniumegyez­mény, az olefin-program, a közúti járműipari kooperáció, a számítástechnikai és a gyógyszergyártás területein született kooperáció stb. A kulturális- a tudomány'« kapcsolatok fejlődébe állandó tényezője a magyar—szovjet barátsági együttműködésnek. 1967 májusában aláírt meg­állapodás alapján jött létre a Magyar—Szovjet Kormány­közi Kulturális Együttműkö­dési Bizottság, amely példás aktivitással koordinálja az oktatási, a nyelvi, a zenei a színház és filmművészet stb, területein folyó együttműkö­dést. Jelentős az 1973. no­vemberében Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának megnyitása. Az in­tézmény legfőbb feladatának tekinti: hogy elősegítse * a szovjet—magyar barátság és együttműködés további erő­södését, megismertesse a ma­gyar embereket a szovjet nép életével, a kommunizmus építésében elér^ eredményeké kel. a szovjet irodalom és al­kotások stb. kulturális kin­cseivel­A kulturális és tudományos együttműködés egyrészt tíer- mékenyítőleg hatott a ma­gyar szellemi életre, másrészt eredményeink közös értekké váltak, hozzájárultak a tech­nika fejlesztéséhez. a terme­lés és életszínvonal növelé­séhez. Mindez pölitikai hatás­sal is járt. A népek barátsá­ga állandóan megújuló jelen­ség. Az elért eredmények, az együttműködés területei, hadseregeink fegyverbarát­sága legyőzhetetlen tényező népeink vívmányainak védel­mében, együttműködésünk továbbfejlesztésében. AZ 1967. SZEPTEMBER 7-ÉN BUDAPESTEN ALÁ­IRT újabb 20 évre szóló Ba­rátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés kifejezésre juttat­ja kapcsolataink új lehetősé­geit; és távlatait. Az új szer­ződés már a történelmi vál­tozások következményeit rög­zítette — a kommunizmus illetve a fejlett szocializmus építését. A szerződés szöve­ge is gazdagabb; de hangsú­lyozza az 1948-as szerződés történelmi jelentőségét. Ez a barátsági szerződés időtálló a változó körülmények között is, mert a szocialista interna­cionalizmus elveire épül, és a két nép közös harcában ki- kovácsolódott barátság ápol­ja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság — amelynek fel­adata a barátság ápolása, fejlesztése — büszkén tekint­het vissza a felszabadulástól megtett útra, mert tevékeny­ségével jelentős részt vállalt a Szovjetunió megismerteté­sében a két nép szellemi kincseinek cseréjében, az együttműködés erősítésé­ben és fejlesztésében. A jö­vőben is az á feladata, hogy sajátos eszközeivel részt vál­laljon az MSZMP X. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában, valamint áz SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott program megvaló­sításának ismertetésében, a szovjet békeoffenzívá jelentő­ségének tudatosításában. Valkó Mihály ff?f+ffihj] - I nlili J ki 1 IfAvnn iTíl ff■ M 1—LA k __I p i I k ¥ A 1 A Á 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents