Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

\ / IfW. február ft. KELEf-MAGYARORSZÄG «. <*M / Megyénk székhelye Kurucz Lukács Eriéi Kovács Lányt István József Erzsébet András Bolond Van-e szava a munkásnak? Szerkesztőségi kerekaszlal-beszélgetés az üzemi demokráciáról A vállalatnak a munkás a gazdája. Igen könnyű eb­ben á néhány szóban megfogalmazni a szocialista tulaj­donviszony lényeget, de sokkal nehezebb a valóságot meg­keresni, hogy mennyire érzi egy-egy munkás valóban ma­gáénak az üzemet, a gyárat. Még nehezebb arra választ adni, hogy ennek a tulajdonosnak milyen beleszólása van a vállalat, vagy a kisebb kollektíva, a csoport, a mű­szak ügyeibe, mennyire hallgatják meg, ha értelmes öt­lettel áll elő. Mert az üzemi demokrácia lényege ott kezdő­dik, hogy van-e szava, beleszólása a munkásnak a dolgok­ba, s ha igen, akkor ez hogyan érvényesül a gyakorlatban. Beszélgetési partnereink erről mondták el véleményű­ket, sok esetben megemlítve a jó és a rossz tapasztalato­kat, nemegyszer egymással is vitatkozva azon, hogy mi a helyes. Szerkesztőségünkben vendégünk volt Kurucz Ist­ván, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Válla­lat tmk-csoportvezetője. Lukács József, a Nyírbogdányi Kör olajipari Vállalat lakatosa, Erdei Erzsébet, a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár laboránsa és Kovács András, a nyíregyházi Kárpitos- és öveges Szövetkezet kárpitosa. Lapunkat Lányi Botond képviselte. A KÖZVÉLEMÉNYT FOG­LALKOZTATÓ kétszáz ké- dessel és a város vezetői ál­tal adott válaszokkal feje­ződött be február 13-án Nyíregyházán a városi párt- alapszervezetek titkárai ré­szére rendezett háromnapos továbbképzés. A kérdések tö sége Nyíregyháza továb­bi városfejlesztésével, ren- de~jsével, a lakásépítéssel, a közműhálózat fejlesztésével, a közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális ellátás javításával foglalko­zott. A Nyíregyházi Városi Ta­nács elnöke az alapvető problémákat érintő kérdés­csoportokra adott választ, amelyek közvetlenül össze­függnek a város fejlődésével, a problémák megoldásával. Elmondta; a sok gond, ne­hézség. ellentmondás és bí­rálat dacára Nyíregyháza a negyedik ötéves terv során annyit fejlődött, mint az el­múlt negyven év alatt. Tíz­szeresére gyorsult fel a vá­ros fejlődési üteme. , Mégis sok a gond, a feszültség, amelyek egy részét a kérdé­sekben is megfogalmazták az alapszervezetek titkárai. Mik okozzák a város fejlődésé­ben érezhető feszültségeket? A városi tanács elnöke ér­dekes népességi adatokkal il­lusztrálta tájékoztatóját. Amikor a tudományos ter­vezőintézetek kidolgozták Nyíregyháza fejlesztési-ren­dezési tervét, a népesség várható alakulásának figye­lembevételével. úgy számol­tak; a város lakossága 1980- ra eléri a 80 ezret, az ezred­fordulóra pedig a százezret. Ezzel szemben a valóság: 1960-ban a város lakossága 56 ezer volt, 1970-ben 71 ezer. Jelenleg már SS ezer ember él a Nyírség „fővá­rosában”. 36 tíz évet „ug­rott” a város a népesség ala­kulásában. elérte az 1985— 95-re tervezett lakossági szá­mot. A városfejlesztési-ren­dezési terveknél azonban a korábban tervezett lakossági növekedést vették alapul. Az országos átlagnál lé­nyegesen nagyobb természe­tes szaporodás és az éven­ként mind nagyobb mértékű faluról történő beáramlás olyan iramban növelte meg a város lakosságát, amelyet nem lehetett pontosan kiszá­mítani. Mindez hihetetlenül nagy városépítési feladato­kat vont maga után. Hfeért szükségessé vált, hogy a vá­rosi tanács vb újra napi­rendre tűzze a városrende­zési terv elemzését, a meg­növekedett igények és a fel­használható lehetőségek össz­hangját megteremtve, kidol­gozzák a városrendezés-épí­tés új tervét. A lakosságnö­vekedésének ütemét nem le­het mérsékelni, megállítani, ez realitás, amellyel megkell birkózni. TOVÁBBRA is a leg­égetőbb FELADAT a la­kásépítés. amely együtt jár a hő. víz, gáz. közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és egyéb szolgál­tatások fejlesztésével. Meg­állapították. hogy 1974. ja­nuár 1-én több jogos lakás­igénylőt tartanak nyilván, mint 1971. július 1-én, az új lakásrendelet megjelenése­kor. A tanács bér és tanácsi értékesítésű — korábbi szö­vetkezeti — lakásformák mellett erőteljesen támogat­ják a különféle újszerű la­kásépítési formákat, a la­kásszövetkezetek, OTP. tár­sas és magánerős lakások építését. A városi tanács té­rítés nélkül, vagy minimális összegért bocsát rendelke­zésre építési területeket ilyen célra. A közeljövőben 680 házhelyhez jutnak a nyíregyháziak a Ságvári-te­lepen, ahol a közművesítést is igyekeznek megoldani. Ebben az évben a Kert köz­ben négyszáz lakásszövetke­zeti formában épülő lakás helyének előkészítését vég­zik el. Megkezdték a Rá­kóczi utca. Kórház utca sarkán lévő „négyszög” le­bontását. ahol az Ingatlanke­zelő és Szolgáltató Vállalat telephelye volt. Egészen a benzinkútig lebontják a régi épületeket, s helyükön — mivel a terület el vám lát­va közművekkel, igen gazda, ságosan hatszáz lakás építé­sét kezdik meg, nagyobbrészt munkáslakásépítési akció ke­retében. Megkezdik az Ósző­lő utca és Csaló köz' térsé­gében az ötven—ötvenkét lakásból álló nyugdíjasok házának építését. További 180 garzont épít az OTP az albérlőknek, fiatal házasok­nak. A megyei kórház dol­gozóinak lakásgondján a ▼olt Inczédi-ház helyén épí­tendő tízszintes garzon és egyszobás lakásokból álló ház megépítésével segítenek. A JÖSAVAROSRÓL KÜ­LÖN SZÓLT a városi tanács elnöke. A legfiatalabb vá­rosnegyedben a mintegy 60 hektáros területen összesen 4300—4400 lakás épül meg. 75-ig 3200 lakás. Igen gaz­daságos terület, alig kellett szanálni, lakásokat bontani, kártalanítani. Viszont nem megy mindig simán a köz­művesítés, a távfűtés, a me­legvíz-szolgáltatás, melynek részben objektív, részben szubjektív okai vannak. Ilyen mértékű városépítésre, komplex lakónegyedek lét­rehozására nem volt „kész” szakapparátusa a városnak. Sok mindent időközben kell megtanulni A város körútrendszerének további sorsáról elmondta, hogy folytatják a körút épí­tését a következő években egészen a Marx térig. Mind­ezt kedvezően befolyásolja a városrendezési szempontból is az új 4-e$ főútvonal vég­leges vonalának eldöntése a KPM-mel egyetértésben. Le­hetővé válik a II. és III. ke­rület rendezési tervének ki­dolgozása, amely lényegesen meggyorsíthatja e városrész korszerűsítését, átépítését. A belváros rekonstrukciója vi­szont mérsékeltebb ütemben, nagy átgondoltsággal való­sítható meg. Remélhetőleg sikerül lezárni az ecetipari vállalattal másfél éve folyó vitát, lebontani az épületet, helyet találni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat­nak, s megkezdődhet a ter­vezett. albérlőknek szánt sávház építése, a Szabadság tér, Zrínyi Ilona utca egyik részének rendezése. A lakással lassan egyenér­tékű problémát jelent a ga­rázsgond. Óriási ostrom éri a városi tanácsot garázs- ügyekben, amelyek szintén jogos lakossági igények, még akkor is. ha kielégítésükre nem állnak korlátlan mér­tékben rendelkezésre megfe­lelő területek. A városi zöld­övezetet tovább csökkenteni nem lehet: ezért a városi ta­nács illetékes osztályai az olcsóbb és földbesüllyeszthe- tő garázsok létesítésén dol­goznak. A parkírozók helyén létesítendő süllyesztett ga­rázsok terveit a megyei ter­vezőiroda kollektívája már készíti is. UTAK, KÖZLEKEDÉS, ASZFALTBONTÁS, TELE­FON és hasonló témák ke­rültek többek között sorra. A város belterületén a por­mentes utak aránya 40 szá­zalékos. Háromszor annyi pénz kellene, mint a jelen­legi. ha ugrászerűen meg akarnák javítani a nyíregy­háza utakat. Nem vigasz, hogy más városokban sem kedvezőbb a pormentes utak aránya. A 4-es főútvonal megépítése és az ezzel járó városrendezési, építési mun­kák ezen is enyhítenek, de a járdákat főként társadal­mi összefogással lehetne meghosszabbítani. Megvaló­sítva a városi pártbizottság és társadalmi szervek kez­deményezését, melynek lé­nyege: járdát minden nyír­egyházi utcában. Most készül az alapköz­műtérkép, amely a város föld alatti „világáról” ad megbízható képet. Ezzel el lehet kerülni, csökkenteni, az utak. járdák újabb és újabb felbontását. Ennek oka sokszor az anyagi fedezetben keresendő, mint például a Tanácsköztársaság tér eseté­ben, ahol az elkészülés után kerülhetett sor a közvilágí­tás korszerűsítésére, mert ekkor rendelkezett megfele­lő beruházási összeggel a vállalat. Bontanak, fúrnak a telefonkábelek miatt sok a bosszúság, nem lehet telefo­nálni. Ez is egyik gondja a régiből újjászülető városok­nak, amelyet még egy ideig el kell viselnünk. A közlekedés javítása sok ezer nyíregyházit érint. Töb­ben a lépcsőzetes munkakez­désben látják a megoldást. Mi a kivezető út? A több autóbusz: a Volán tájékoz­tatása szerint 1974-ben húsz új autóbuszt kap a megye, melyből nyolcat városi köz­lekedésre állítanak be. Más­részt viszont; ez évben 18 busz szorul selejtezésre. Nem tudjuk, hányat vonnak ki a városi forgalomból, mennyi lesz a tényleges növekedés.,. Megvizsgálták a nagyüze­mek, vállalatok munkakez­dését; kiderült, többségük­ben reggel 6-kor kezdődik a munka. A nyíregyházi bu­szokon mégis reggel 7—8 és délután 4—6 óra között a legnagyobb a zsúfoltság. Huszonhét olyan intézmény van — közhivatalok, isko­lák — amelyek a tumultus okai. De ezek munkakezdé­se, az iskolai órák áttétele későbbi időpontra megoldha­tatlan. Marad megoldásnak: újabb autóbuszok szorgal­mazása a nyíregyházi közle­kedés javítására, gondosabb, ésszerűbb, rugalmasabb Irá­nyítás. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁ­TÁSBAN főként a szem, fül, orr. gége szakrendelés zsúfoltságának enyhítését sürgették a fórum részvevő». Az okok ismertek: kevés a szakorvos, a szem, fül, orr, gége szakrendelést a kór­ház orvosai végzik, napi munkájuk mellett. A megyei kórházban jelenleg negyven szakorvos hiányzik. Nagy gond. amin fokozatosan tud­nak enyhíteni. Egyebek kőét az említett Inczédi-sori, a kórház rendelkezésére bo- csájtandó magasház megépí­tésével segítik több szakor­vos ideköltözését. A kulturá­lis ellátás az utóbbi három évben • sokat fejlődött Jó ütemben épül az új megyei könyvtár, megnyílt a városi hírlapolvasó, nyit a múzeum. 120 millió forintos beruhá­zással ebben az évben meg­kezdik az új megyei műve­lődési ház építését a Véső utca—Lenin tér térségében, amely városi művelődési igényeket elégít majd ki zö­mében. ! Sok olyan feladatot kell megoldani a gyorsabb üte­mű lakosságnövekedés miatt, amelyet 15—20 évvel ké­sőbbre terveztek. A lakosság és a megyei, országos szer­vek támogatásával igyekez­nek megbirkózni a megnöve­kedett tennivalókkal, hogy Nyíregyháza, mint felsőfokú központ szerepkörét eredmé­nyesen betölthesse. Pán Géza Mint egy család.» Először arról beszéltek, ki hogy látja saját vállalatánál az üzemi demokrácia gya­korlati megvalósulását. „A közvetlen vezetésben nem vagyok benne, bár isme­rem az egész üzemet. Ismer­tetik velünk a munkát, a termelési tanácskozáson a problémát is felvetik a dol­gozók, jegyzőkönyvet írnak róla és választ kapnak a kér­déseikre. Merem mondani, hogy nálunk érvényesül' az üzemi demokrácia.” (Lu­kács József) „Nálunk pél­da, ahogy egy fizetésemelés elosztása történik. A műve­zető, a csoportvezető, egy időseb párttag, a szakszer­vezeti bizalmi együtt dönt a brigádtagokróL Nehéz do­log, mert az egyik kevésbé jól dolgozik, de becsületesen jár be, a másik hiába nagyon jó szakmunkás, néha baj van vele.” (Kurucz István) „Mi maximum 150-en va­gyunk a szövetkezetben. Én 12 éve vagyok ott A vezetőkkel úgy vagyunk, mint egy nagy családban. Persze olyan ve­zető is van — régi szakmun­kás — akinek a módszere, ahogy beszél, intézkedik kí­vánnivalót hagy maga után.” (Kovács András) Hangsúlyozták, hogy a közvetett beleszólásnak is megvan a lehetőség?. A mun­kásoknak képviselőik van­nak a párt- és KlSZ-szerve- zetben, a szakszervezetben, ahol ismerve a gondokat, el­mondhatják véleményüket. „A szakszervezeti bizottság ifjúsági felelőse és a KISZ- vb tagja vagyok. De nálunk termelési tanácskozáson, a brigádvezetők értekezletére a szakszervezeti tanácsban is ott vannak a dolgozók kép­viselői, így van meg a bele­szólás.” (Erdei Erzsébet) „A társadalmi bíróságnak va­gyok a tagja. Munkások van­nak benne, itt is látom, hogy van szavunk.” (Kurucz Ist­ván) A „nevelő műhely“ A munkások között a leg­gyakoribb, a közvetlenül mindenkit érintő vitakérdés a béremelések sorsa. Ennek a nyilvánossága, megalapo­zottsága sok mindent elárul. Ám sokszor az ellentétek forrása is. „Akinek maga­sabb az órabére, attól elvár­ják, hogy többet dolgozzon,” (Kurucz István) „Ha nem annyiba öntudatos valaki, hogy rendesen dolgozzon és brigádban van, akor neveli a közösség.” (Erdei Erzsé­bet) Kialakult a vita, hogy tu­lajdonképpen hogyan lehet hatni egymásra. Elsősorban a szocialista brigádokat em­lítették, mint nevelő mű­helyt, ahol a közös munka­végzés során alakítják egy­mást, a munkásközvéle­ményt. „Nálunk a brigádtag­ság feltételekhez van szab­va, például a nyolc általá­nos elvégzése, a társadalmi munkában való részvétel kell.” (Lukács József) „El­nyertük a szocialista műhely címet. Ha egy-két ember ki­lóg, akkor érte a többi ember is szenved. Ezért kell a bri­gádban beszélni velük.” (Kurucz István) És beszélni kell' a nyilvá­nos fórumokon, a termelési tanácskozásokon. Néha ez nehezebben megy, mint egy­más között „Bökdösi egyik a másikat Beszélj már, mi­ért én mondjam?” (Kovács András) „Most bővült a vál­lalat, rengeteg fiatal vezető van, inkább a középszintű vezetőknél van gond az üze­mi demokráciánál. Például 1 valaki felvetette a problémá­ját, az bekerült a jegyző­könyvbe, aztán vagy vála­szoltak rá, vagy nem. Voltak olyan termelési tanácskozá­sok, ahol ismertették a ki­vonatos tervet de nincs visz- szajelzés, értették, egyetér­tettek vele, milyen problé­máik vannak?” (Erdei Er­zsébet) Az őszinte, nyílt légkörhöz tartozik, hogy a munkás nyu­godtan felkereshesse a köz­vetlen munkahelyt vezető­jét, de ha úgy ítéli, akkor a felsőbb vezetőkhöz fordul­jon. „Nálunk az igazgatót az üzemben akárhol megszó­lítják mindenkit meghall­gat.” (Lukács József) „Egy dolog kell: egy dolgözó előtt nem zárhatja be az igazgató az ajtót Hu­szonkét év alatt megértem vagy tíz igazgatót, volt olyan, amelyik nem úgy beszélt, ahogy vártam. Bementem hozzá újra, addig amíg ren­desen meg nem hallgatott." (Kurucz István) „Nem kia­bálni kell, hanem tekintély­nek kell lennie. Az elnök ha csak végignéz a műhe­lyen, megáll valakinél. min­denki ideges lesz, lázasan kopácsol, végzi a munkáját Viszont emberileg amit le­het, mindent megad.” (Ko­vács András) A napi munka során vi­szont legtöbbet mégiscsak- a közvetlen irányítókkal, a művezetőkkel, osztályveze­tőkkel' kerülnek kapcsolat­ba a munkások. Sokszor ép­pen itt panaszolják, fyogy baj van a hangnemmel. „Ha el­végzem a munkámat, akkor nekem nem szólhat ügy, mert azt nem hagyom.” (Lukács József) „Sok nő dolgozik nálunk. Van olyan hely, hogy akinek nagyobb szája van, az inkább jobb munkát kap. Nekem ez nem tetszik. Én nyugodtan szere­tek dolgozni, nem azt, ami­kor mindenki ferde szem­mel nézi a másikat.” (Ka* vács András) Az üzemi négyszög hiva­tott arra, hogy a közvetlen munkahelyi vezető mellett a párt-, a szakszervezet és a KISZ részéről' is legyen egy képviselője a munkásoknak, aki segít a vélemények ki­alakításában, a döntésben. A négyszög leggyengébb pont­jaként viszont éppen a fia­talok képviseletét látják. „Ha a KISZ-ben nincs olyan aktivitás, akkor az nem az osztályvezetőkön múlik, hanem a fiatalokon. Ha visszanézek öt évvel ez­előttre az üzemi négyszög olyan névleges valami volt. Most viszont attól függően, hogy mit akarunk megtár­gyalni, hívjuk össze az üze­mi négyszöget. Ha nagyobb dologról van szó, például a brigádok értékeléséről, ak­kor kibővített négyszög ülést tartunk, ott vannak a brigádvezetők is.” (Erdei Er­zsébet) „A szövetkezetben csak papíron van KISZ, a valóságban az égvilágon semmi sincs.” (Kovács And­rás) Kétlakfakkal nehezebb Kiderült, hogy az üzemi demokráciához kettős érde­keltség kell. Nem elég. ha a vezetőkben megvan a jó szándék, a munkásoknak is igényelniük kell. hogy be­leszóljanak az üzem, a vál­lalat dolgaiba. „A fizikai munkások között vannak olyanok, akik nem is akar­nak annyit hallani. Sajnos ilyen magatartás is van. A párttaggyűlésen inkább meg­mondják, ott valamivel fej­lettebbek.” (Lukács József) „Elég problémás a munkássá nevelés. A brigádélet ezért is jó.” (Erdei Erzsébet) „Vannak kétlakiak, azokkal nehezebb bánni.” (Kuruöz József) A termelési feladatokra való mozgósításnál, a jó munkahelyi légkör kialakításánál egyre inkább előtérbe kéről az üzemi demokrácia szerepe. Fejlesztése, kibonta­koztatása mindannyiur>k ügye, mert csak az a munkás érezheti magáénok a gyárat, aki Ismeri helyét, szerepét az üzemen belül, aki látja a kisebb és nagyobb közösség lehetőségeit, nem csők végrehajtója az utasításoknak, ha­nem javaslataival cselekvő kialakítója azoknak. A nagyobb bátorságra, a több véleménynyilvánításra egyre inkább szükség van, hiszen a feladatok is egyre jobban sokasod­nak, egy-egy gyár, üzem bonyolult világában csak a tó* jékozott munkások és vezetők, egymás akaratának isme* rői tudnak helytállni. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents