Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-16 / 39. szám

I. ö!<3aí A diáknyelvről A nyelvtudomány csoportnyelveknek vagy szaiksáóikin- cseknek nevezi az azonos foglalkozásúak, az azonos kedv- telésűek. életmódúak között kialakult kisebb-nagyobb cso­portok, közösségek sajátos szóhasználatát. A társadalmat alkotó egyes csoportok, rétegek nyelve ugyanis új vagy más értelemben használt szavakkal, kifejezésekkel különbözik egymástól. Ahány foglalkozási ág, ahány tudományág van, annyi gzakszóikincs vagy csoportnyelv is van. A diákok önálló csoportot alkotnak a társadalomiban, jóllehet a legkülönfélébb rétegekből jönnek. Az általuk be­szélt diáknyelv önálló csoportnyelv, amelynek szavai főleg az iskolában, a diákotthonokban keletkeznek. Szóhasznála­tuk sok dologban eltér a köznyelvitől. Használnák olyan szavakat, amelyek tréfás, humoros hatást keltenek, könnyen érthetőek, és világos a jelentésük, de használnak idegenes hangzású, a kívülállók számára alig érthető, sőt durva sza­vakat is. Ha összevetjük a megjelent diáknyelvi gyűjtéseket, feltűnő az, milyen sok az olyan szó, amelyet egymástól tá­vol eső területeken, 6Őt Matijevics Lajos „A vajdasági ma­gyar diáknyelv” című művének tanúsága szerbit még Jugo­szláviában is azonosan használnak a diákok. E jelenség ma­gyarázata az, hogy az ország minden területén a* azonos- fajta iskolákban azonos a tanítási anyag, azonos életkörül­mények között élnek a tanulók, a szórakozásaik is jórészt egyformák. Különösen nagy az „egyhangúság” az iskola és részei, a tantárgyak, az osztályzatok, a tanítási órán történt események, tehát a kimondottan iskolai fogalmak megne­vezésében. Szinte az egész ország területén az iskolát, a különböző iskolafajtákat ugyanazokkal a szavakkal neve­zik meg: tanhúz. isi, suli, sulaj, a főiskola fősuli, a közép­iskola középsuli, a gimnázium gimi, az iparitanuló-i6kola inasegyetem, nasisuli stb. Az igazgató nagyfőnök, főnök, nagydiri, góré, diri. serif, a helyettese pótfej, kisdiri, a ta­nárok tancsik. A tantárgyak között ilyen elnevezéseket ta­lálunk: sírásóra (írásóra), tortaóra (torna), töd, töri, tőrei (történelem), biosz (biológia), test (testnevelés), rémtan (mértan), foci (földrajz), dögtan (állattan), matek (mate­matika), ruszki (orosz), rohadalom (irodalom), ábris (ábrá­zoló) stb. Az érdemjegyek: közép, közepeske a hármas, proletár, proletár jeles a kettes (Jó az a szegény proletár­nak! — mondják.), tök. szalmahúzó, dugó, gerenda, tűzifa, mennyezethorog, daci, cumó, gyufa, fa, karó, kampó, bunkó, pejkó, csikó, elefánt, kanca, ló, esikanca, dekli, dákó az elégtelen osztályzat. Aki elégtelent kap. az bezúg, betököl, lovon megy haza, aki megbukik, azt elhúzták, elrántották, kinyomták, kivágták, kirúgták, bevonták a betétlapját, visz- szatapsolták. Nyári egyetemre jár az a diák, aki javítóvizs­gára készül. Buzgó mócsing a szorgalmas diák, gyalu, sima- képű, a hízelgő, a kétszínű, zubrizik, benyalja a leckét a. magoló, filózik a gondolkodó, az okoskodó, bedobja a törül­közőt az a tanuló, aki megmondja a tanárnak, hogy nem készült. A diákotthon, a kollégium kolasz, köles, koli. azott lakók a kolisok. a kőlisták, az ott főzött ételek: kaja ala kollégium, Petőfi leves („Minek nevezzelek”), sportleves, BMV leves („Bele minden vacakot!”), „Valamit visz a viz” (Zilahi Lajos egyik regényének a címe) stb. A díáknyelv 6ok szavát lehetne még felsorolni, amely az iskolai, a diák­otthoni életre vonatkozik. Az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá válásával a tanulóifjúság egyre inkább részt vesz a társadalom életé­ben, bekapcsolódik, ha időszakonként is csak, a termelő- munkába. minden területen bővül az ismerete, sőt a joga is. Megismerkedik a már dolgot» fiatalság nyelvével, a magáéba illeszti, és a maga nyelvét, sajátos szókincsét to­vább adja. így a diáknyelwel való foglalkozás egyet jelent az ifjúság nyelvének a tanulmányozásával. Ez pedig azt je­lenti nem érhetjük be a sajátos iskolai szókincs összegyűj­tésével, hanem foglalkozni kell azokkal a szavakkal is, amelyek a különböző szórakozásokra, a fiúk és leányok kap­csolatára, a társas érintkezésre, a mindennapi élet fogalmai­ra. ruházkodásra, közlekedésre, étkezésre stb. vonatkoz­nak E szavak között igen sok olyan szó van, amely a tol­vajnyelvből való. és nem a diákság jó kedvéről, tréfálkozá­st hajlamáról árulkodik. A nyelvművelés e szavakat azért üldözi, mert igen sok szép magyar szót szorítanak háttérbe, és szegényítik diákságunk szóhasználatát. ..... . ­Bar hat László Fazekas Lajos: Röfi Egy fehér, havas hajnalon kövér Röfi azt álmodta: fürge malac volt, s előtte ott állott a dombok dombja: zöld legelő! s a domb alatt csordogált egy hűs, kis patak. Böfike legelt s megfürdött, föltúrta a bokrok alját, sertéjébe bogáncs akadt, s követték testvér-malackák; vigyázott rájuk jó kanász, s vehette őket: a csapás. Egy fehér, havas hajnalon kövér Röfit mély álmából verték föl és látta ám. hogy az udvaron szalma lángol! Böllér kést fent, majd a gazda szakajtóval csalogatta. De hiába. Hát megfogták két nagy fülét, farkát húzva; kövér Röfi sírásától visszhangzott az egész utca. ...S lobogott a láng, sült a hús. Meleg körmöt vitt a kutyus. Egy fehér havas téli nap így esett az a disznótor, Dicsérte kerek sonkáit, szalonnáját koma, sógor, s Röfi fülét, rövid farkát pedig a kis lurkók kapták. GYEREKEKNEK IHi Gyerekeknek Si törd a FEIED! Vízszintes: 1. Vérmérséklete, egyéni­sége. 6. Vas vegyjeie. 7. Ma­ró folyadék. 8. Fordított sze­mélyes névmás. 9. Film fény- érzékenységének egysége. 11. Zamata. 12. össze-vissza zá­ró!!! 14. Fluor, litium, hid­rogén vegyjeie. 16. Megfej­tendő, a függ. 6. folytatása. 18. Ajándékoz. 20. Hónaprö­vidítés. 21. Személyes név­más. 22. Házas. 24. ... Sá­muel magyar király. 25. Feu­dális rang. 27. Tetszetős .(—’). 28. IESA. 29. Karmolja (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. .. .-vesz. 2. Egymást kö­vető betűk az abc-ben. 3. Növény lesz belőle. 4. Esz­tendő. 5. Gyermekek kedvelt édessége. 6. Megfejtendő: február a ... (folytatás a vízszintes 16. és függőleges 15. számú sorokban). 10. AÖB. 11. S zabol cs-szatmári község. 13, Azonos betűk. 14. Hőmérséklet mértékegysége. 15. Megfejtendő (a vízszin­tes 16. folytatása). 17. Ala­pos egynemű betűi. 19. Bo­tor. 21. Óvatosan figyelmes. 23. Tengervíz jelzője. 24. Két határozott névelő. 26. Nö­vény. 27. Solti Mihály. Megfejtendő: függ. 6., viasz. 16. függ. 15. sorok. Múlt heti megfejtés: MÄT- RAFÜRED — PÁRÁD — MÁTRAHÁZA. Könyvjutalom: Késmárki Olga Nyíregyháza, Auguszti- nyi Anikó Nyíregyháza, Bá­lint Sándor Mátészalka, Ma­tyi Piroska Nyírkárász. Sza­bó Ágota Tyúkod. (Megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadunk el !> SZÄMLOGIKA. A háromszögekben elhelyezett számok között logikai kapcsolat fedezhető fel. E logika alapján milyen számot kell a kérdőjel helyére írni? •jujt louinzs so-9j a taps) latópjpy a ‘sSazsso jja-í§aCuiazs uaqiaso-nsD paSpzsuiojyp a j[ouibzs )j; aqpojop v :s9}faj3ajA[ A HÓVIRÁG MESÉJE Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy kis törpe, neve Rikiki. Még a legki­sebb törpénél is kisebb volt, de a szívében nagyon sok szeretet ragyogott. Ha szél­vihar jött jégesővel és vala­melyik állat nem tudott el­menekülni, ráborította a sa­ját köpenyét, hogy szegény­két ne verje se a jégeső, se a zápor. Rikiki, az öreg törpe bol­dog volt, mert akinek tisz­ta a lelkiismerete, az bol­dog. Szerette az állatokat és szerette a virágokat, s azok is szerették őt. Nyáron és ősszel azzal teltek napjai, hogy összegyűjtötte a lehul­lott faleveleket, az erdő avarját s ősz végén a kis növényeit azzal takarta be, hogy a téli fagy idején a gyenge virágok ne didereg­jenek. így akarta megvédeni virágait a tél kegyetlen hi­degétől. Azután hazament és magá­ra zárta az ajtót. Lefeküdt nyugodtan aludni. De éjsza­ka kemény, kegyetlen szél­vihar tombolt huhogva végig a kert fölött. Ordított ve­szetten az orkán s a kis vi­rágokról mind lesodorta a puha avartakarót. No, öreg Rikiki. kezdheted elölről a munkádat. S Rikiki nem zúgulódott kezdte elölről a fáradságos munkát. Már nagyon gondo­san és nagy szeretettel beta­kargatta az összes kis palán­tát, csak egyetlen egyre nem jutott száraz falevél. — Hát veled mit csináljak, te kis ártatlanság —■ mond­ta, — Vegyek le minden kis növényről egy-két falevelet1 Nem lehet, mert megfáznak. Hopp, mentő gondolatom tá­madt. S levette csúcsos törpe- fövegét és azzal takarta be a kis virágpalántát. — Jó, bélelt kis föveg. De legalább nem fázol meg. Hanem Rikiki koponyája kopaszon csillogott, s az öreg Rikiki azonnal tüsszentett néhányat és köhécselt is öre­gesen. — No, megérkezett a hát­ha. Sebaj, majd kigyógyít a harbatea. Belépett a lakosztályába, magára zárta az ajtót, főzött magának herbateát, s megit­ta forrón, mézesen. S magá­ra húzta a takarót s aludt egész télen, csak néha éb­redt fel. olyankor kikukkan­tott az ablakon s a szívében öröm lángolt, mert hóval bontottan csillogott a kis hegyes törpesapka. Múlófélben volt a tél. s Rikiki kis házának az ajta­ján tavasztündér kopogta­tott. Sütött a nap s olvado- zott a hó lassan. Rikiki vé­gigsétált a kertjén, lekapar­ta palántái tövéről a száraz leveleket s mindenütt friss, eleven rügyeket pillantott meg. Sapkáját is felemelte a földről. S virágokat pillan­tott meg. szép, gyöngyfehér virágokat, olyanok voltak, mint Rikiki sapkája télen, amikor elborította a hó. Há­lából vettek fel a kis virá­gok ilyen alakot, amiért a csúcsos törpeföveg megmen­tette őket a tél fagyától. Így született meg a hóvirág, a tavasz legelső virága. Franciá ból átdol gozta: Öíbey Irén : t YEREKEKNEK Sü Gyerekeknek Úttörő­posta A Nyíregyházi 12. számú Állalunos iskola 1240. Körösi Csoina Sándor Úttörőcsapa­tának 3, 4. 3, 6 és 8. osztá­lyos rajai és őrsei elsősor­ban expedíciós munkájukról számoltak be. A Nemecsek és Gagarin rajok, valamint a 4/c osztály tagjai Nyíregy­háza nevezetes épületeit, in­tézményeit keresték fel ed­dig. Megnézték Benczúr Gyula szobrát, Krúdy Gyula és Váci Mihály .emléktáblá­ját és szülőházát és ismer­kedtek életükkel. Az 5, b osztályosok meglátogatták a Patyolatot és versenyt ren­deztek arról, ki tudja szeb­ben, jobban leírni a látot­takat és a hallottakat. A pajtások a ki mit tudra is készülnek — verset, éneket, mesét tanulnak. A Petőfi Sándor raj a hulladékgyűj­tésről írt. Házról házra mentek, ahol vasat, papírt, rongyot kaptak. Volt, ahol nem szívesen fogadták őket, de mégis sikeres volt gyűj- tőútjuk. A raj 708 forintot keresett, amiből túrázni mennek a hegyekbe. Az 5/a osztályosok kirándultak Vásárosnaményba, megnéz­ték a vajai várat és a bak- talórántházi erdőt. A 6/a ta­nulói látogatást tettek' az UN I VERS IL-be, ahol mun­kásokkal beszélgettek. Rend­szeresen járnak moziba és kapcsolatot tartanak a haj­dúböszörményi pajtásokkal. Veres Edit (a napkori ál­talános iskola tanulója): „A napkori Kossuth Termelő­szövetkezet pianinót vásárolt a helyi általános iskolának. Az ének-zene tanításban nagy segítséget.,jelent ez a 21 ezer forintos hangszer. Köszönjük a termelőszövet­kezetnek ezt a nem minden­napi ajándékot és azt, hogy szívügyüknek tekintik az is­kolások segítését.” Kádár Edit. csapattitkár (nyírtassi általános iskola) pajtás leveléből: „Úttörőcsa­patunk életéből három, szá­munkra nagyon érdekes és hasznos dologról számolok be. a szaktárgyi versenyek lebonyolításáról, a kulturá­lis eseményekről és a kar­neválról. Az osztályonkénti szaktárgyi versenyeken bár­ki részt vehetett. Oroszból a tanár néni először orosz szö­veget olvastatott, maid be­számolót írtunk a falunkról. Ezt követően, a Vörös tér nevezetességeit bemutató színes fényképekről kérdése­ket szerkesztettünk. Nagyon szoros verseny volt, minden­ki nagy odaadással dolgo­zott. Ezenkívül még több versenyt rendezünk az óv­óén. Csokonai születésének 200. évfordulójára faliújsá­gokat készítettünk. A róla megjelent újságcikkeket, ke­péket gyűjtöttünk. A lelkes gyűjtőmunkáért több ősz. tályt megdicsért a csapatve­zetőnk. Az őrsi foglalkozások fő témája a karneválra való készülődés. Az elmúlt tan­évben ötletes jelmezeket le­hetett látni. Volt, aki Luüas Matyinak, Tohonya Bercinek öltözött fel és eljött a karne­válra Ali basa is.” tireksza Minályné, rajve- zető (vajai általános iskola) a következő levelet küldte a Március 15 raj expedíciós munkájáról: Rövid tapasz, talataim alapján is megálla­píthatom, hogy a gyerekek nagyon szívesen végeznek olyan munkát. amelyben nagymértékben érvényesül önállóságuk, de maguk mel­lett érzik a nevelőt is. Errs jó lehetőséget adott az úttö­rők expedíciós feladata. Ra­jom a Magyarországon élő népszokások és néphagyo­mányok után kutat. Nem kis feladat ez, kitartó, szorgos munkát követel. Eddigi ki­sebb sikerek megalapozták ezt a vállalkozásukat. A paj­tások az ország különböző falvaiba írtak levelet — fő­ként határ menti települd, sekre, ahol nemzetiségek is élnek — és kérték az ottani pajtásokat, hogy írjanak a vidékükön élő népszokások­ról. néphagyományokról. Ké­peket és ismertető füzeteket is küldjenek, hogy kiállítá. son az iskolánk többi paj­tásainak is be tudjanak szá­molni eredményeikről. A leveleket az egész raj előtt olvassuk fel, így figye­lemmel kísérhetik egymás munkáját. Ez a feladat nemcsak úttörőmunka. A le­vélváltás útján bővül is­meretük, érdeklődési körük javul kifejező készségük. Mindenki nagy gondot fordít a levél külső alakjára és a stílusára. Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom, hogy némelyik gyerek most ír először levelet és címez bo­rítékot. így önállóságuk és bátorságuk is nő. Ezt a kap­csolatot a későbbiekben le­het bővíteni, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy egy nyáron cseretábort szervez­zünk. amibe már az egész úttörőcsapat bekapcsolódna.'’ — Mit eszik a teve? — Mindent, amit csak ta­lál. — És ha semmit sem ta­lál? — Akkor valami mást. ★ A macska a tűzhely mel­lett ül és dorombol. — Figyelj csak, nagypapi — szólt a kis Józsika. — Micóka elbóbiskolt és elfelejtette kikapcsolni a mo­tort. ★ A tanítónéni kérdi a gye­rekektől : — Ha láttok egy madarat csőrében egy szalmaszállal, mit gondoltok, hová repül? — Egy kismálnát inni.-k — Az ön kedves fia kő­vel megdobálta at ablakun­kat. — És eltalálta? — Szerencsére nem! — Akkor az nem a mi fi­únk volt! ★ A fogorvos ezekkel a sza­vakkal bátorítja kis páci­ensét : — Bátorság, kisfiam, szo­rítsd össze a fogaidat és tátsd ki a szádat. — Mit mondasz olyankor*; ha későn érsz haza? — Csak ennyit: jó estét! A többit anyuka mondja. ★ A testnevelő tanár torna­órán így szól a gyerekek­hez: — Most mindenki feküd­jön hanyatt és mozgassa a lábait úgy, mintha kerékpá­rozna. Jó... jó... gyorsabban!... Mi az, Ferike, te miért nem csinálod azt, amit a többiek? — Kérem, én most eresz­kedem le a dombról. ★ Édesapa krimit olvas, hir­telen ott terem a fia: — Mit akarsz? — kérdi idegesen az apa anélkül', hogy föltekintene a könyvből. — öt forintot mozira, mert különben elárulom, ki a tet­tes. ★ Anyukának fájt a gyomrai ezért egy pohár konyakot ivott. Amikor este lefekvés­kor a kis Karcsi megpu­szilta, csodálkozva kérdezte! — Anyukám, mióta hasz­nálod édesapa kölnijét? Szlovákból fordította: Dr. Papp Sándor r.#

Next

/
Thumbnails
Contents