Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-16 / 39. szám

I. ö!<3aí

A diáknyelvről

A nyelvtudomány csoportnyelveknek vagy szaiksáóikin- cseknek nevezi az azonos foglalkozásúak, az azonos kedv- telésűek. életmódúak között kialakult kisebb-nagyobb csoportok, közösségek sajátos szóhasználatát. A társadalmat alkotó egyes csoportok, rétegek nyelve ugyanis új vagy más értelemben használt szavakkal, kifejezésekkel különbözik egymástól. Ahány foglalkozási ág, ahány tudományág van, annyi gzakszóikincs vagy csoportnyelv is van.

A diákok önálló csoportot alkotnak a társadalomiban, jóllehet a legkülönfélébb rétegekből jönnek. Az általuk beszélt diáknyelv önálló csoportnyelv, amelynek szavai főleg az iskolában, a diákotthonokban keletkeznek. Szóhasználatuk sok dologban eltér a köznyelvitől. Használnák olyan szavakat, amelyek tréfás, humoros hatást keltenek, könnyen érthetőek, és világos a jelentésük, de használnak idegenes hangzású, a kívülállók számára alig érthető, sőt durva szavakat is.

Ha összevetjük a megjelent diáknyelvi gyűjtéseket, feltűnő az, milyen sok az olyan szó, amelyet egymástól távol eső területeken, 6Őt Matijevics Lajos „A vajdasági magyar diáknyelv” című művének tanúsága szerbit még Jugoszláviában is azonosan használnak a diákok. E jelenség magyarázata az, hogy az ország minden területén a* azonos- fajta iskolákban azonos a tanítási anyag, azonos életkörülmények között élnek a tanulók, a szórakozásaik is jórészt egyformák. Különösen nagy az „egyhangúság” az iskola és részei, a tantárgyak, az osztályzatok, a tanítási órán történt események, tehát a kimondottan iskolai fogalmak megnevezésében. Szinte az egész ország területén az iskolát, a különböző iskolafajtákat ugyanazokkal a szavakkal nevezik meg: tanhúz. isi, suli, sulaj, a főiskola fősuli, a középiskola középsuli, a gimnázium gimi, az iparitanuló-i6kola inasegyetem, nasisuli stb. Az igazgató nagyfőnök, főnök, nagydiri, góré, diri. serif, a helyettese pótfej, kisdiri, a tanárok tancsik. A tantárgyak között ilyen elnevezéseket találunk: sírásóra (írásóra), tortaóra (torna), töd, töri, tőrei (történelem), biosz (biológia), test (testnevelés), rémtan (mértan), foci (földrajz), dögtan (állattan), matek (matematika), ruszki (orosz), rohadalom (irodalom), ábris (ábrázoló) stb. Az érdemjegyek: közép, közepeske a hármas,

proletár, proletár jeles a kettes (Jó az a szegény proletárnak! — mondják.), tök. szalmahúzó, dugó, gerenda, tűzifa, mennyezethorog, daci, cumó, gyufa, fa, karó, kampó, bunkó, pejkó, csikó, elefánt, kanca, ló, esikanca, dekli, dákó az elégtelen osztályzat. Aki elégtelent kap. az bezúg, betököl, lovon megy haza, aki megbukik, azt elhúzták, elrántották, kinyomták, kivágták, kirúgták, bevonták a betétlapját, visz- szatapsolták. Nyári egyetemre jár az a diák, aki javítóvizsgára készül. Buzgó mócsing a szorgalmas diák, gyalu, sima- képű, a hízelgő, a kétszínű, zubrizik, benyalja a leckét a. magoló, filózik a gondolkodó, az okoskodó, bedobja a törülközőt az a tanuló, aki megmondja a tanárnak, hogy nem készült. A diákotthon, a kollégium kolasz, köles, koli. azott lakók a kolisok. a kőlisták, az ott főzött ételek: kaja ala kollégium, Petőfi leves („Minek nevezzelek”), sportleves, BMV leves („Bele minden vacakot!”), „Valamit visz a viz” (Zilahi Lajos egyik regényének a címe) stb. A díáknyelv 6ok szavát lehetne még felsorolni, amely az iskolai, a diákotthoni életre vonatkozik.

Az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá válásával a tanulóifjúság egyre inkább részt vesz a társadalom életében, bekapcsolódik, ha időszakonként is csak, a termelő- munkába. minden területen bővül az ismerete, sőt a joga is. Megismerkedik a már dolgot» fiatalság nyelvével, a magáéba illeszti, és a maga nyelvét, sajátos szókincsét tovább adja. így a diáknyelwel való foglalkozás egyet jelent az ifjúság nyelvének a tanulmányozásával. Ez pedig azt jelenti nem érhetjük be a sajátos iskolai szókincs összegyűjtésével, hanem foglalkozni kell azokkal a szavakkal is, amelyek a különböző szórakozásokra, a fiúk és leányok kapcsolatára, a társas érintkezésre, a mindennapi élet fogalmaira. ruházkodásra, közlekedésre, étkezésre stb. vonatkoznak E szavak között igen sok olyan szó van, amely a tolvajnyelvből való. és nem a diákság jó kedvéről, tréfálkozást hajlamáról árulkodik. A nyelvművelés e szavakat azért üldözi, mert igen sok szép magyar szót szorítanak háttérbe,

és szegényítik diákságunk szóhasználatát. ..... . Bar hat László

Fazekas Lajos:

Röfi

Egy fehér, havas hajnalon kövér Röfi azt álmodta: fürge malac volt, s előtte ott állott a dombok dombja: zöld legelő! s a domb alatt csordogált egy hűs, kis patak.

Böfike legelt s megfürdött, föltúrta a bokrok alját, sertéjébe bogáncs akadt, s követték testvér-malackák; vigyázott rájuk jó kanász, s vehette őket: a csapás.

Egy fehér, havas hajnalon

kövér Röfit mély álmából verték föl és látta ám. hogy az udvaron szalma lángol! Böllér kést fent, majd a gazda szakajtóval csalogatta.

De hiába. Hát megfogták két nagy fülét, farkát húzva; kövér Röfi sírásától visszhangzott az egész utca. ...S lobogott a láng, sült a hús. Meleg körmöt vitt a kutyus.

Egy fehér havas téli nap

így esett az a disznótor, Dicsérte kerek sonkáit, szalonnáját koma, sógor, s Röfi fülét, rövid farkát pedig a kis lurkók kapták.

GYEREKEKNEK IHi Gyerekeknek Si

törd a FEIED!

Vízszintes:

1. Vérmérséklete, egyénisége. 6. Vas vegyjeie. 7. Maró folyadék. 8. Fordított személyes névmás. 9. Film fény- érzékenységének egysége. 11. Zamata. 12. össze-vissza záró!!! 14. Fluor, litium, hidrogén vegyjeie. 16. Megfejtendő, a függ. 6. folytatása. 18. Ajándékoz. 20. Hónaprövidítés. 21. Személyes névmás. 22. Házas. 24. ... Sámuel magyar király. 25. Feudális rang. 27. Tetszetős .(—’). 28. IESA. 29. Karmolja (utolsó négyzetben két betű).

Függőleges:

1. .. .-vesz. 2. Egymást követő betűk az abc-ben. 3. Növény lesz belőle. 4. Esztendő. 5. Gyermekek kedvelt édessége. 6. Megfejtendő: február a ... (folytatás a

vízszintes 16. és függőleges 15. számú sorokban). 10. AÖB. 11. S zabol cs-szatmári község. 13, Azonos betűk. 14. Hőmérséklet mértékegysége.

15. Megfejtendő (a vízszintes 16. folytatása). 17. Alapos egynemű betűi. 19. Botor. 21. Óvatosan figyelmes. 23. Tengervíz jelzője. 24. Két határozott névelő. 26. Növény. 27. Solti Mihály.

Megfejtendő: függ. 6., viasz.

16. függ. 15. sorok.

Múlt heti megfejtés: MÄT- RAFÜRED — PÁRÁD — MÁTRAHÁZA.

Könyvjutalom: Késmárki

Olga Nyíregyháza, Auguszti- nyi Anikó Nyíregyháza, Bálint Sándor Mátészalka, Matyi Piroska Nyírkárász. Szabó Ágota Tyúkod.

(Megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadunk el !>

SZÄMLOGIKA. A háromszögekben elhelyezett számok között logikai kapcsolat fedezhető fel. E logika alapján milyen számot kell a kérdőjel helyére írni?

•jujt louinzs so-9j a taps) latópjpy a ‘sSazsso jja-í§aCuiazs uaqiaso-nsD paSpzsuiojyp a j[ouibzs )j; aqpojop v :s9}faj3ajA[

A HÓVIRÁG MESÉJE

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy kis törpe, neve Rikiki. Még a legkisebb törpénél is kisebb volt, de a szívében nagyon sok szeretet ragyogott. Ha szélvihar jött jégesővel és valamelyik állat nem tudott elmenekülni, ráborította a saját köpenyét, hogy szegénykét ne verje se a jégeső, se a zápor.

Rikiki, az öreg törpe boldog volt, mert akinek tiszta a lelkiismerete, az boldog. Szerette az állatokat és szerette a virágokat, s azok is szerették őt. Nyáron és ősszel azzal teltek napjai, hogy összegyűjtötte a lehullott faleveleket, az erdő avarját s ősz végén a kis növényeit azzal takarta be, hogy a téli fagy idején a

gyenge virágok ne dideregjenek. így akarta megvédeni virágait a tél kegyetlen hidegétől.

Azután hazament és magára zárta az ajtót. Lefeküdt nyugodtan aludni. De éjszaka kemény, kegyetlen szélvihar tombolt huhogva végig a kert fölött. Ordított veszetten az orkán s a kis virágokról mind lesodorta a puha avartakarót. No, öreg Rikiki. kezdheted elölről a munkádat.

S Rikiki nem zúgulódott kezdte elölről a fáradságos munkát. Már nagyon gondosan és nagy szeretettel betakargatta az összes kis palántát, csak egyetlen egyre nem jutott száraz falevél.

— Hát veled mit csináljak, te kis ártatlanság —■ mondta, — Vegyek le minden kis növényről egy-két falevelet1 Nem lehet, mert megfáznak. Hopp, mentő gondolatom támadt.

S levette csúcsos törpe- fövegét és azzal takarta be a kis virágpalántát.

— Jó, bélelt kis föveg. De legalább nem fázol meg.

Hanem Rikiki koponyája kopaszon csillogott, s az öreg Rikiki azonnal tüsszentett néhányat és köhécselt is öregesen.

— No, megérkezett a hátha. Sebaj, majd kigyógyít a harbatea.

Belépett a lakosztályába, magára zárta az ajtót, főzött magának herbateát, s megitta forrón, mézesen. S magára húzta a takarót s aludt egész télen, csak néha ébredt fel. olyankor kikukkantott az ablakon s a szívében öröm lángolt, mert hóval bontottan csillogott a kis hegyes törpesapka.

Múlófélben volt a tél. s Rikiki kis házának az ajtaján tavasztündér kopogtatott. Sütött a nap s olvado- zott a hó lassan. Rikiki végigsétált a kertjén, lekaparta palántái tövéről a száraz leveleket s mindenütt friss, eleven rügyeket pillantott meg. Sapkáját is felemelte a földről. S virágokat pillantott meg. szép, gyöngyfehér virágokat, olyanok voltak, mint Rikiki sapkája télen, amikor elborította a hó. Hálából vettek fel a kis virágok ilyen alakot, amiért a csúcsos törpeföveg megmentette őket a tél fagyától. Így született meg a hóvirág, a tavasz legelső virága.

Franciá ból átdol gozta: Öíbey Irén

: t

YEREKEKNEK Sü

Gyerekeknek

Úttörőposta

A Nyíregyházi 12. számú Állalunos iskola 1240. Körösi Csoina Sándor Úttörőcsapatának 3, 4. 3, 6 és 8. osztályos rajai és őrsei elsősorban expedíciós munkájukról számoltak be. A Nemecsek és Gagarin rajok, valamint a 4/c osztály tagjai Nyíregyháza nevezetes épületeit, intézményeit keresték fel eddig. Megnézték Benczúr Gyula szobrát, Krúdy Gyula és Váci Mihály .emléktábláját és szülőházát és ismerkedtek életükkel. Az 5, b osztályosok meglátogatták a Patyolatot és versenyt rendeztek arról, ki tudja szebben, jobban leírni a látottakat és a hallottakat. A pajtások a ki mit tudra is készülnek — verset, éneket, mesét tanulnak. A Petőfi Sándor raj a hulladékgyűjtésről írt. Házról házra mentek, ahol vasat, papírt, rongyot kaptak. Volt, ahol nem szívesen fogadták őket, de mégis sikeres volt gyűj- tőútjuk. A raj 708 forintot keresett, amiből túrázni mennek a hegyekbe. Az 5/a osztályosok kirándultak Vásárosnaményba, megnézték a vajai várat és a bak- talórántházi erdőt. A 6/a tanulói látogatást tettek' az UN I VERS IL-be, ahol munkásokkal beszélgettek. Rendszeresen járnak moziba és kapcsolatot tartanak a hajdúböszörményi pajtásokkal. Veres Edit (a napkori általános iskola tanulója): „A napkori Kossuth Termelőszövetkezet pianinót vásárolt a helyi általános iskolának. Az ének-zene tanításban nagy segítséget.,jelent ez a 21 ezer forintos hangszer. Köszönjük a termelőszövetkezetnek ezt a nem mindennapi ajándékot és azt, hogy szívügyüknek tekintik az iskolások segítését.”

Kádár Edit. csapattitkár (nyírtassi általános iskola) pajtás leveléből: „Úttörőcsapatunk életéből három, számunkra nagyon érdekes és hasznos dologról számolok be. a szaktárgyi versenyek lebonyolításáról, a kulturális eseményekről és a karneválról. Az osztályonkénti szaktárgyi versenyeken bárki részt vehetett. Oroszból a tanár néni először orosz szöveget olvastatott, maid beszámolót írtunk a falunkról. Ezt követően, a Vörös tér nevezetességeit bemutató színes fényképekről kérdéseket szerkesztettünk. Nagyon

szoros verseny volt, mindenki nagy odaadással dolgozott. Ezenkívül még több versenyt rendezünk az óvóén. Csokonai születésének 200. évfordulójára faliújságokat készítettünk. A róla megjelent újságcikkeket, kepéket gyűjtöttünk. A lelkes gyűjtőmunkáért több ősz. tályt megdicsért a csapatvezetőnk. Az őrsi foglalkozások fő témája a karneválra való készülődés. Az elmúlt tanévben ötletes jelmezeket lehetett látni. Volt, aki Luüas Matyinak, Tohonya Bercinek öltözött fel és eljött a karneválra Ali basa is.” tireksza Minályné, rajve- zető (vajai általános iskola) a következő levelet küldte a Március 15 raj expedíciós munkájáról: Rövid tapasz,

talataim alapján is megállapíthatom, hogy a gyerekek nagyon szívesen végeznek olyan munkát. amelyben nagymértékben érvényesül önállóságuk, de maguk mellett érzik a nevelőt is. Errs jó lehetőséget adott az úttörők expedíciós feladata. Rajom a Magyarországon élő népszokások és néphagyományok után kutat. Nem kis feladat ez, kitartó, szorgos munkát követel. Eddigi kisebb sikerek megalapozták ezt a vállalkozásukat. A pajtások az ország különböző falvaiba írtak levelet — főként határ menti települd, sekre, ahol nemzetiségek is élnek — és kérték az ottani pajtásokat, hogy írjanak a vidékükön élő népszokásokról. néphagyományokról. Képeket és ismertető füzeteket is küldjenek, hogy kiállítá. son az iskolánk többi pajtásainak is be tudjanak számolni eredményeikről.

A leveleket az egész raj előtt olvassuk fel, így figyelemmel kísérhetik egymás munkáját. Ez a feladat nemcsak úttörőmunka. A levélváltás útján bővül ismeretük, érdeklődési körük javul kifejező készségük. Mindenki nagy gondot fordít a levél külső alakjára és a stílusára. Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom, hogy némelyik gyerek most ír először levelet és címez borítékot. így önállóságuk és bátorságuk is nő. Ezt a kapcsolatot a későbbiekben lehet bővíteni, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy egy nyáron cseretábort szervezzünk. amibe már az egész úttörőcsapat bekapcsolódna.'’

— Mit eszik a teve?

— Mindent, amit csak talál.

— És ha semmit sem talál?

— Akkor valami mást.

★

A macska a tűzhely mellett ül és dorombol.

— Figyelj csak, nagypapi — szólt a kis Józsika.

— Micóka elbóbiskolt és elfelejtette kikapcsolni a motort.

★

A tanítónéni kérdi a gyerekektől :

— Ha láttok egy madarat csőrében egy szalmaszállal, mit gondoltok, hová repül?

— Egy kismálnát inni.-k

— Az ön kedves fia kővel megdobálta at ablakunkat.

— És eltalálta?

— Szerencsére nem!

— Akkor az nem a mi fiúnk volt!

★

A fogorvos ezekkel a szavakkal bátorítja kis páciensét :

— Bátorság, kisfiam, szorítsd össze a fogaidat és tátsd ki a szádat.

— Mit mondasz olyankor*;

ha későn érsz haza?

— Csak ennyit: jó estét! A többit anyuka mondja.

★

A testnevelő tanár tornaórán így szól a gyerekekhez:

— Most mindenki feküdjön hanyatt és mozgassa a lábait úgy, mintha kerékpározna. Jó... jó... gyorsabban!... Mi az, Ferike, te miért nem csinálod azt, amit a többiek?

— Kérem, én most ereszkedem le a dombról.

★

Édesapa krimit olvas, hirtelen ott terem a fia:

— Mit akarsz? — kérdi idegesen az apa anélkül', hogy föltekintene a könyvből.

— öt forintot mozira, mert különben elárulom, ki a tettes.

★

Anyukának fájt a gyomrai ezért egy pohár konyakot ivott. Amikor este lefekvéskor a kis Karcsi megpuszilta, csodálkozva kérdezte!

— Anyukám, mióta használod édesapa kölnijét?

Szlovákból fordította:

Dr. Papp Sándor r.#