Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

Wit. ft:

s------------------------Fiatalok bevonulás előtt

Munkásnők Szatmárban

Interjú Unatenszki Pál ezredessel, a megyei katonai kiegészítő parancsnokkal

A közelmúltban megjelent rendeletek, magasszintű jogszabályok — köztük az / ifjúsági törvény — ismertetése és intézkedései nyomán a közvélemény a korábbinál többet foglalkozik a fiatalok katonai szolgálatával. Erről a témáról beszélgettünk Unatenszki Pál ezredessel, a megyei kiegészítő parancsnokkal.

— A kiegészítő parancsnokság vezetői és beosztottai rendszeresen foglalkoznak a bevonuló fiatalokkal. Hogyan ítéli meg a szabolcs-szatmári fiatalok katonai szolgálat előtti felkészültségét, tájékozottságát a mai katonai életről?

— A fiatalok katonai szolgálatra való felkészítése már az általános iskolákban megkezdődik, ahol meghatározott óraszámban foglalkoznak a hazafiságra neveléssel és konkrét honvédelmi jellegű előkészítést is végeznek. A diákifjúság nagy ambícióval vesz részt az ilyen irányú foglalkozásokon. A néphadsereg segít ezek gyakorlati előkészítésében és megtartásában. Ügy érzem, azonban, hogy ezen a területen ván- nak még kiaknázatlan lehetőségek, az együttműködés fokozásával még jobb eredményeket lehet elérni.

— A felkészítés másik igen fontos része az MHSZ szervezetekben zajlik, ahol sokrétű előképzés történik. E szervek a jó eredmények elérésére képesek, mert sok az érdeklődő fiatal, rendelkeznek az elméletileg jól képzett oktató-nevelő kollektívákkal és a szükséges technikai eszközökkel, bázisokkal. E munkából kiemelem a technikai köröket, például a gépjárművezetői, a rádiós, a rádió-távírász, a lokátoros, búvárrepülő, modellező és ejtőernyős tanfolyamokat. A lövészklubokban is tömege- gesen vesznek részt a fiatalok E szervezetek és körök munkáját céltudatos ideológiai, politikai tevékenység jellemzi.

— A fiatalok politikai felkészítését minden szinten aktívan segítik a KlSZ-szerve- zetek. Eredményesnek tartom az általuk kezdeményezett látogatásokat, melyeken a laktanyák belső életével ismerkednek. Ilyen alkalmakkor tájékozódhatnak a hadseregben dolgozó KlSZ-szer- vezetek tevékenységéről, a szocialista versenymozgalomról, a klubok belső életéről és más, őket érdeklő kérdésekről.

— A katonai szolgálatra való felkészülés természetesen szorosan kapcsolódik a kiegészítő parancsnokság tevékenységéhez, amelynek tisztjei, főtisztjei évenként sok fiatallal találkoznak. Ez módot ad arra, hogy segítsék a katonai szolgálatra készülésüket, és lehetőséget teremt arra is, hogy egyes, ezzel összefüggő problémáik megoldásához jogi ismereteket szerezzenek. Az ilyen találkozásokon a fiatalok tájékoztatást kapnak olyan fontos rendeletekről, amelyeket kormányunk a sorkatonák — és családtagjaik — érdekvédelmére hozott, ezzel is biztosítva a zavartalan szolgálatot. A szükséges jogi ismeretek megszerzését a hadsereg vezetése oly módon is segíti, hogy évenként kézikönyvet ad ki „Sorköteleseknek, sorkatonáknak” címmel, amelyben a katonai szolgálattal összefüggő, valamennyi érvényben levő jogszabályt közérthető nyelven feldolgozzák és példákkal magyarázzák.

( — Tudjuk, hogy a kiegészítő parancsnokság

rendszeresen foglalkozik érdekvédelmi kérdésekkel, amely kiterjed a nyugállományú tisztekre it tiszthelyettesekre, valamint a hadseregben a szolgálattal összefüggő balesetek károsultjaira, esetenként ezek hozzátartozóira. Hogyan valósul meg a kiegészítő parancsnokság érdekvédelmi munkája?

— A hadseregben végzendő érdekvédelmi munkát törvényerejű rendelet és miniszteri utasítások határozzák meg. Bevonulás előtt a kiegészítő parancsnokság ismerteti azokat a rendeleteket, amelyek a leendő katonák kötelezettségei mellett szociális problémáinak rendezését szabályozzák. E munkában szorosan együttműködünk a párt-, tanácsi- és egyéb szervekkel, hogy a sorkötelesek és családtagjaik jogos problémái még a bevonulás előtt rendeződjenek.

— A hadsereg sajátosságaiból adódik, hogy kiképzés, gyakorlat közben előfordulhat baleset is. A baleset (rokkantság) bekövetkezése után a hadköteles gyógyke- zeltétésben részesül, állapotának végleges rendezése után tartalékállományba kerül. Ezután történik annak elbírálása, hogy a hadköteles baleseti járadékra, vagy a rokkantsági nyugdíjra jogosult. A napi életbe való beilleszkedéshez, esetleg más, könnyebb munkakörbe való elhelyezkedéséhez segítséget nyújtunk, életük alakulását figyelemmel kísérjük.

— Napjainkban a fegyveres erők állományából egyre több — felső korhatárt elért — tiszt és tiszthelyettes kerül nyugállományba. Közülük sokan több évtizedig • eredményesen dolgoztak a hadseregben. Velük sem szakad meg a kapcsolat.

— Az érdekvédelemmel

összefüggő munkához tartozik az is, hogy az ifjúsági törvény szellemében a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére az illetékes szakminisztériumok 1973-ban több olyan intézkedést adtak ki, amelyek — a sorkatonai szolgálatot teljesítők erkölcsi megbecsülését fokozva — a leszerelést követő időszakban adnak támogatást a fiataloknak. így többek között a tanulmányi szerződéskötésnél a sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelesek — azonos feltételek mellett — 3 évig

előnyben részesülnek; a korábbi munkahelyére visszatérő leszerelt fiatal munkabérét az időközben bekövetkezett béremelésekre figyelemmel kell megállapítani; a dolgozók lakásépítésének támogatásánál a leszerelt dolgozót két évig előnyben kell részesíteni. Érvénybe léptek olyan intézkedések is, amelyek alapján a katonai szolgálat alatt szerzett érdemeket és szakmai képzettséget a polgári munkahelyen is elismerik.

— Az utóbbi években viszonylag sok az olyan kérdés, hogy miért nem vonulnak be a fiatalok sorkatonai szolgálatra valamennyien 18 éves korukban, mint ahogy a törvény erre lehetőséget ad?

— A honvédelmi törvény lehetővé teszi a sorkatonai szolgálat 18 éves korban való megkezdését, mert a mai kor fiataljai szellemileg és fizikailag korábban érik el azt a szintet, fejlettségi fokot, amikor alkalmassá válnak katonai szolgálatra. Zömmel 17—18 éves korban tesznek szakmunkásvizsgát, vagy akik középiskolába járnak 18—19 éves korban érettségiznek. Annak, hogy a sorköteleseknek, mégis csak egy része vonul be 18. éves korában, több oka van, amelyek között megtalálható úgy a társadalom, a hadsereg, mint a bevonulandó személy és családja érdeke.

— Kedvező a 18 éves korban történő bevonulás az egyetemeken továbbtanulóknak, akik a tanulmányaik megkezdése előtt 11 hónapot szolgálnak. Ekkor lehet jelentkezni a katonai főiskolákra és a hivatásos tiszthelyettesi iskolára is. Kedvező azoknak a fiataloknak is, akik a középiskolai tanulmányokat befejezték, vagy szakmunkásképzettséget szereztek és nem szándékoznak továbbtanulni, de azoknak is, akik csak a katonai szolgálat letöltése után akarnak családot alapítani. Közülük sokan kérik is bevonultatásu- kat.

— A sorkötelesek másik része azonban 18 éves korára nem fejezi be tanulmányait a középiskolában. De a honvédelmi törvény módot ad arra is, hogy a gimnáziumok befejezése után még szakmát tanuljanak, a szakmunkásoknak pedig arra, hogy egy éves szakmai gyakorlatot folytassanak — erre 21 éves korukig van lehetőség. Itt találkozik a társadalom, a hadsereg és az egyén érdeke, mert napjainkban a hadsereg számára is több, magasabb képzettségű sorkatona szükséges.

— Van eset, amikor a sorköteles és családja szociális helyzete azt kívánja, hogy a sorköteles még két-három évig otthon maradjon, részt vegyen a család problémáinak megoldásában. Elég gyakran egyedüli kereső a családban. Az ilyen szociális problémák megoldására is módot ad a honvédelmi törvény, mert a fiatalok 23 éves életkorig kezdhetik meg a sorkatonai szolgálatot Ezen okok összessége az, amiért nem minden fiatal ölti fel az egyenruhát 18 éves életkorban —mondta befejezésül Unatenszki Pál ezredes.

Marik Sándor

Olrasónk írja

MÁSKÉNT IS LEHET..!

Február 6-án „Sintért” címmel megjelent levélhez szeretnék hozzászólni. Jól tudjuk, hogy a levélben szereplő szerencsétlen állatokat a kisajátított házak felelőtlen gazdái hagyták sorsukra. Ez most országos jelenség. Nem tartom egyetlen megoldásnak azonban a sintérért való kiabálást, hiszen volna ennek más elintézési módja is. Van nekünk egy Magyar Országos Állatvédő Egyesületünk,

melynek van például Foton egy kutyamenhelye, ahol elhelyezik, etetik, gondozzák a

kiéhezett állatokat. Persze ahhoz, hogy ezt az egyesület országosan meg tudja 'ldaní, több anyagi segítségre lenne szüksége. Én az egyesületnek megalakulása óta tagja vagyok, és ha én a szerény özvegyi nyugdíjamból évente el tudom küldeni a tagdíjat, úgy gondolom, ezt más is megtehetné. Persze ehhez egy kis állatszeretetre és egy kevés kis áldozatkészségre lenne szükség. Éppen ebben a reményben írtam meg soraimat — olvastuk dr. Pataky Endréné, Nyíregyháza, Öszőlő utca 66. szám alatti lakos levelében.

elégedett

„Most igazán vagyok“

Izgalmas kérdés, lehet-e lépesről lépésre nyomon követni, tettenérni annak a folyamatnak egyes állomásait, ahogyan egy üzem. gyár munkahelyi közösségeibe kerülő, tegnap még diák, tsz-tag, háztartásbeli a mindennapi munka hatására ki. alakítja tempóját, ellesi a speciális fogásokat, alkalmazkodik, beilleszkedik, részt vesz egy munkás- kollektíva kialakításában, vagy csatlakozik a már meglévő közösségekhez. Különösen így van ez napjaikban, amikor me. gyénk iparfejlesztési üteme egyre több új munkahelyet kínál. Szakmunka, soknak, s olyanoknak is, akik szakképzetlenül, talán éppen a sokat emlegetett fakanál mellől lép. nek be az üzemek kapuin. Még izgalmasabb tehát, hogy lehet-e ib'en pillanatfelvételeket készíteni a munkásnők körében a munkássá válás folyamatáról, ha azt 13 figyelembe vesszük, hogy az évszázados-évezredes

szerepből — a ház. a tűzhely, a család őre — megmaradt funkciókat a munkásnőknek ma a nyolc óra után is el kell látni.

A közösség ereje

A Szatmár Bútorgyárban Mátészalkán — valószínűleg általánosan is jellemző — jól elkülöníthető szemléletekkel találkoztunk. Szabó Béla, a gyár kárpitos üzemének művezetője két típust különböztet meg. Az egyikbe azokat sorolja, akik csak a fizetésért dolgoznak, sokszor kedvetlenül, kötelességből. A másikba azokat, akiknek az előzőekhez hasonlóan nyilván nem mellékes a pénz, azonban megérzik, megértik a munka fontosságát, esetleg a szépségét is. Szemléletükben a fizetéstől eljutottak addig a felelősségig, amellyel az egyes munkafolyamatokban is érzik, hogy egyéni teljesítményükkel közvetlenül a ”vár termékeiről szóló véleményt befolyásolhatják jó. vagy rossz irányba. Kállai Menyhértné, a gyár párttitkára szerint is megkülönböztethető ez a két szemlélet, azonban a határok nem merevek: az eltöltött idő, az egy üzemen belüli, kis közösségek ereje fokozatosan formál, alakít, hat. A művezetőnek az a véleménye, hogy a termelési tanácskozásokon, de a legegyszerűbb beszélgetéseken is megéri, ha a közvetlen vezetők külön-külön mindenkinek elmondják a gyér terveit. Később visszatérül. Ezért vált be például, hogy munkaidő után őt is körülveszik. s beszélgetnek. Üzemi témákról, de politikáról is.

Csupa fiatal arcot látni végig a kárpitos üzemben. Az átlagéletkor mindössze

20,2 év. Bodzán Gizella a brigádvezető, a maga tizennyolc évével szintén a kezdő munkások közé tartozik. Ho gyan tud rendet tartani, tekintélyt szerezni hasonlókorú. örökvidám társai között?

— Először bemutatnám a brigádot, s azzal el is mondom. hogy mi itt a teendője egy brigádvezetőnek. Kárpitos szakmunkások vagyunk, a munkafolyamatokat valamennyien ismerjük, egyik helvettesítheti a másikat, s akik itt dolgoznak, azok nagy része tudja, hogy minden egyes munkás külön- külön hozzáteszi a tudását az egészhez. Itt van például ez a keret. Egy csomó kézen átmeav amíg heverő lesz belőle. Vagy ez a szivacs. Hányán igazítanak raita, amíg ez a Szatmár III-hoz tartozó fotel elkészül. Úgy gondolom, ez a tizenkét ember, még ha naivon kezdő is, arra törekszik, hogy tuNő a munkapadnál. (Hammel

dásához mérten a legjobb munkadarabot adja ki a kezéből. Nem azt nézik majd a boltban, hogy ki szegezte ezt a terméket, hanem azt, hogy ennek a gyárnak a munkája.

— A brigádvezetői munka nekem azt jelenti, hogy gondoskodnom kell az áruellátásról, egyébként oda állok be, ahol éppen szükség van a munkámra. A tekintélyről? Az iskolában mindig volt valami megbízatásom, úgy látszik, ez is belejátszott, hogy brigádvezető lettem.

A munkán túl

Gizinek a nyolc óravai nem ér véget a nap. Munka után kezd tanulni, gimnáziumba jár. Legújabban arra büszke, hogy a brigádba tartozó lányokat már nem csak munkájuk után emlegetik a gyárban. Nevelőotthoni gyerekeket patronálnak, hulladék anyagokból kispárnákat készítenek. A szalagszerű munka nyomán valami több kezd kialakulni, minta mindennapi kötelező nyolc óra. Egy kis közösség, amelynek már van összetartó ereje.

Különleges tűrési képességeket igényel az öntőüzem. Fojtogató festékszag ül a levegőben, belepi az orrot, szemet, szájat. Aki itt dolgozik. annak félévenként or- vcsi ellenőrzésre kell járni, az itt dolgozókat állandóan cserélik. Mégis, főleg az asz- szonyok szinte sorbaállnak ezekért a helyekért. Erdei Lászlónénak is az a kívánsága, hogy mielőbb visszakerülhessen.

— Ez is jó, kényelmes, köny- nyű, amit most csinálok, de nem az igazi. Én már megszoktam az öntést. Tizennégy éve itt vagyok. Van aki nem bírja azt a szagot, nekem fel se tűnik. Az egészség- ügyi papírjaim is rendben vannak. A munkahelyi ártalomra jár a veszélyességi pótlék. Nem mondom, hogy nincs helye annak a pénznek, de ha kevesebb van, akkor sincs hiba. Most igazán elégedett vagyok. Megvan az új lakás, nemrég költöztünk. Vasutas a férjem, szolgálati lakást kaptunk. Szépek a bútorok, a két nagyfiamra sincs már annyi gond, mint amikor dolgozni kezdtem. Az egyik kőműves, a másik főiskolára jár. Nincsenek különös kívánságaim, csak tennének vissza az öntőbe.

Erdei Lászlóné. mint bárki más, örül a több pénznek. Mégsem csupán ennyi, ami a gyárhoz köti. Az az eltelt tizennégy év, ami alatt megszokta a lakk, a festékszagot. Megszokta, hogy elégeJózsef felvétele)

dettségéhez szüksége van a kemény, nehéz munkára. Az hiányzik, amitől szavai szerint kiegyensúlyozott lesz.

A csiszolóknál megint az orr. a szem, a száj, a fül érzi meg, hogy egészen finom porszemek sűrítik a levegőt, rakódnak a hajra, szempillára. Kedves Klára is csak: úgy. szokásból törli a kezéről a hamuszerű réteget, mielőtt a kézfogással bemutatkozik. A ruháján is ül a fehér por.

— Ez a fehér széria még jobban porol, mint a sötét. Kell is vigyázni, mert fehér a dörzsölöpapír is, s ha beleakad, alig lehet észrevenj ni, máris megkarcolja a bútort. Selejtet senki sem akar csinálni, de csak egy pillanat az egész, s ha jobban rányomjuk a fára. máris kész a baj. Idegmunka ez, azonkívül, hogy erő meg ügyesség is kell hozzá.

Klára két éve ezt csinálja. Nagydobosról jár be. szakmát nem tanult, a tsz-ben dolgozott. Betanított munkás lett a gyárban, s hogy könnyebb legyen a bejárás; vásárolt egy kismotort. Itt; az üzemben találkozott először azokkal a fogalmakkal; hogy munkaidő, munkaerőkereslet és -kínálat, üzem- szervezés. A legelső időktől eltekintve könnyűnek ítéli meg a beilleszkedést.

— Nekem az a természetem. hogy szeretem tudnij ekkor kezdődik a munka, ekkor meg végződik. Meg a3 is kell, hogy minden nap lej gyen mit csinálni. Télen is; nyáron is. Most már megszoktam, kiismerem a gépet. Tudom, hogy minden* műszak után kell öt perc; amíg megtakarítom, rendbe* teszem, úgy adom át a következőnek. i

Munkások lesznek

A bútorgyár munkáslétszáJ mának csaknem fele nő. Szí-' vesen alkalmazzák őket. Itt) az a tapasztalat, hogy a nők: nem hiányoznak igazolatlaJ mil, nem késnek, s az sem fordulhat elő. hogy alkobol- ügyekben gondot okoznának.' Nagyobb részük betanított munkás, igen magas azonban az ipari tanulók aránya,' akik friss tudással, szakképzetten állnak be a munkapadok mellé. Főleg kárpitosod kát képeznek, újabban azon* ban már az asztalos szak* mára ;s vettek fel lányokat: A háromszázhúszas létszámú gyárban jelenleg több mint száztíz ioari tanulót, oktatnak. Munkások lesznek, akik Szatmár iparához tesznek: hozzá egvenként egy-egy ki* részt tudásukból, teljesitméd nyűkből.

Baraheó Erzsébet