Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
t. oldal kelet-magyarorszäg — NYÍREGYHÁZI melléklet ÍS74. februárt1 tt. óváros — újváros Az egységes arculatért M y íregyháza varosépítészetére nagyjá1' ból azok a jellemzők, amelyek a legtöbb magyar városra. A nagyobb arányú építkezések első szakaszában' főként a pe- remrészeken alakultak ki új lakónegyedek. A második ..lépcsőben" kezdődik meg a régi városmag rekonstrukciója. Természetesen folytatódik a terjeszkedés az új negyedekben i6. Sőt — mint a iosavárosi oálda mutatja — eddig nem lakott területek kapcsolódnak a városhoz, épülnek korszerű lakások. boltok, középületek. Mindez nem kevés feszültséget okoz a régi és az új városrészek lakóinak, hiszen egyáltalán nem azonos szintűek a égi és az új városrészeken való lakáskörülmények, környezeti tényezők, az ellátási, szolgáltatási és egyéb körülmények. Hogy állunk ezzel Nyíregyházán? A városi pártbizottság intézkedési tervében is jelentős helyet kapott a feladat, hogy a legkülönbözőbb eszközökkel, összehangolt városrendezési, tervezési koncepcióval, kommunális és egyéb kiegészítő beruházásokkal csökkentsék a régi és az új városrészek közötti lényeges szintkülönbségeket. Először a város régi negyedeiről: közismert hogy a belváros lakóházainak többsége a századforduló táján, vagy a 20-as, 30- as években épült. Kevés az összkomfortos lakás, annál több a hagyományos- fűtésű ház. a közcs udvar, a közös kút. .. A város belterületén lévő lakóházak jelentős hányada nem rendelkezik vízvezetékkel —, hogy csak néhány szembetűnő gondot említsünk. Az utóbbi két évben azonban, elsősorban a nagyobb. és mondhatjuk, patinásabb bérházak teljes korszerűsítése megkezdődött. Nem kis gondot jelentett ez a városnak, az ingatlan- kezelő és szolgáltató vállalatnak. Még nagyobbat a Luther-ház a Takarék oa'ota, a Nyírvíz, a katolikus bérház, korábban az Irodaház és más nagyobb bérházak lakóinak. Még ma sincs minden rendben, de azt már megoldották, hogy a teljes átépítés — víz. gáz, parketta, tető, stb. — időszakára a lakókat ideiglenes lakásba költöztették. A város nagy évfnrdulóira való készülődés egyik külső jegye hogy tetemes költséggel rendbehozzák, mégs építik a belváros házait. A4 indez — a tortúrák. a nagy felfor- dulás ellenére — örvendetes dolog. Le a belvárosban élők gondja ezzel még csak kis részben oldódik meg. Amíg ugyanis a városmag utcáinak lakói könnyűszerrel elérik a boltok, közintézmények, stb. legtöbbjét. egyre többet szenvednek a környezeti ártalmaktól, a gépkocsik zajától, levegőszenv- nyeződéstől, a rengeteg kémény pipáló füstjétől, amely egy-egy ködös estén valósággal szmoggyűrűbe burkolja a Kossuth, a Bessenyei. a Benczúr, a Tanácsköztársaság, a Lenin teret, a környező utcákat. Sok ember nyugalmát zavarják a gépkocsik is. különösen a nagyteljesítményű teherautók és autóbuszok. A város belterületén vannak szép parkok, pihenőhelyek, azonban a lakóházak közvetlen környezetében kevés a szabad tér, szűkösek az udvarok távolabb esnek a játszóterek. Külön téma a várost átszelő Érpatak dolga, amely egyre szennyezet- tebb, s nagyon megkívánja, hogy komolyan vegyük jövőjének eldöntését. Addig is — mint a városi pártbizottság és a lakosság javasolta — fásítással kellene valamelyest „elszigetelni” legalább a levegő szennyeződését. Milyen hátrányt tapasztalnak még a városmag lakói? Olyan ismert problémákat mint az elöregedett általános iskolák, amelyekben az idősebb korosztály járt. Azóta ugyan, jócskán költöttek rájuk, korszerűbb! tették őket, de nem versenyezhetnek az ú lakónegyedekben felépült iskolákkal. Viszon a város központjában találhatók a közintézmények. hivatalok, a művelődési intézmé nyék. könyvtárak, mozik, hírlapolvasóterem galéria, színház, múzeum, levéltár és a töb biek — vetik ellen az új lakónegyedek „pol gárai”. Az ó- és az új városrészek közötti sok fél különbség megszüntetése. jól tudjuk ner megy egyik évről a másikra. Kétségtelen i ónban, hogy a várostervezőknek, az építést irányító szerveknek ezután jobban ;- v- ' figyelembe kell venni a tényleges probléma kát. Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, de szinte első látásra kimutatható, mennyivel _ nagyobb az egy négyzetkilométerre eső lakósűrűség az új városrészeken, a déli, az északi, a körúti és a jósavárosi negyedekben, mint másutt. A lakóépületek korszerűek. összkomfortosak, s arra kell törekedni, hogy a régi városrész is felzárkózzon az újakhoz. Az új városrészek krónikusnak mondható problémáit gyorsabb ütemben szükséges megoldani; tovább javítva a közlekedést, a kiegészítő beruházások elvégzését, a boltok, szolgáltató házak orvosi rendelők, gyógyszertárak, könyvtárak és egyéb nélkülözhetetlen létesítmények építését. Az iskolákkal nem állnak rosszul az új negyedek lakói. Sőt, nem egy szülő szívesen járatná a gyermekét a nagyobb távolságra lévő új iskolába, mint a benti régibe, ahol a tárgyi feltételek. a tanulási körülmények mostohábbak. l_I ogy a nyíregyházi új lakónegyedek 11 ne váljanak csak alvó várossá, ahová a munka után aludni tér haza az ember, még sok a tennivaló. Elsősorban a lairóhá- zak környezetét kellene szebbé. pihenésre jobban alkalmassá tenni. Sok helyen kevés a kihelyezett pad, azok egy része is rossz állapotban van. A szeméttárolók körüli ..zsúfoltság” is- jócskán befolyásolja a lakótelepi ember közérzetét. Nem beszélve egyes házmesterek kifejezetten hanyag munkájáról, akik között nem mindenki tekinti feladatának a takarítást, a lépcsőház rendbenfariását. népből a ház előtti hóseprést sem. \ Gyakori és jogos panasz az is. hogy a fiataloknak kevés a szórakozási lehetőség Némely bárházban két-három pincerekeszt is foglalt magának egy-egy lakó, sőt a szárítóhelyiséget is berendezte barkácsműheiynek. De nincs egy lépésnyi hely az új épületekben a fiataloknak, ahol hangoskodás nélkül ösz- szejöhetn-nek egy kis. tercierére. játékra „neaggyisten” egy kis npagnózásra. Amíg nem zavarják a csendet. Ez nincs meg, remélhetőleg a megválasztott lakóbizottságok több gondot fordítanak más fontos tennivalóik mellett erre is. A ránytalanul kevés bolt. üzlettér jut az utóbbi két évben tapasztalt fejlődés ellenére is az új lakónegyedekre. A nagyobb áruházaktól távolabb eső utcákban kis pavilonokkal enyhítenek a bevásárlási gondokon. Ez csak ideiglenesen fogadható el; indokolt lenne a városi -kereskedelmi szerveknek jobban szorgalmazni a különféle árucikkek házhoz szállítását. Jelenleg az egyetlen magánszódás. „triciklis” szolgálat csinálja ezt. csengőjével végigárulva a körutat és környékét. Néhány magánkiskereskedő részére engedélyezték a vegyes és háztartási, trafikáru árusítását. Ez is valami, de mind sürgetőbbé válik az új lakónegyedek bolthálózati fejlesztési koncepciójának jobb, a valóságos helyzethez igazodó megvalósítása. Tudomásul véve azt a tényt, hovatovább a nyíregyháziak többsége az új lakónegyedekben él. S amíg erőteljesebben el nem kezdődik a belváros rekonstrukciója, ez tovább növekszik. Az új lakónegyedben élők gyakran mondják így, ..bemegyek a városba”, míg a belvárosiak nem egyszer említik úgy: „kimegyek az Északiba. Jósavárosba .. .” Ezt a „kit” és ..bet” kell fokozatosan közelíten' Jól tudjuk ez nem a szóhasználaton múlik de tükrözi a különbségeket, amelyek meg vannak, léteznek. Távlataiban szépen kirajzolódik a vár:. egységes arculata, amikor eltűnnek a lé nyeges különbségek. De addig még sok a tennivaló. Nem csupán a városépítés korszerű és egységes szemléletéről van szó. Sokka' .öbbről, a városlakó emberek közérzetének, várostudatának, ragaszkodásának alakításá- ■ól. az otthonérzés, á tenniakárás nagyon ontos' kérdéseiről. Mert nem csak lakni szentjük a várost, régi és új lakosok, ős-nyír- 'gyháziak és nemrég idetelepültek. hanem ió közérzettel magunkénak érezni minden lontját. Azt . is, ami régi és azt Is amlt most /agy ezután rajzóinak, egyelőre a tervezők asztalán. Páll Gézn Ház, telek, zöldkár Per a \iáros ellen Szanálás után. Munkában a bulldózer, születik az új — Bepereltem a várost — mondja ismerősöm — cá már lassan két hónap is eltelt, úiégouícs döntés a bíróságon. Tudod, van az a kis hazam az Oszoló utcán, szanáljak. Mit gondolsz mennyit akart adni érte a tanács? Ne találgass, még a felét sem, mint amennyit ér. Nemrég adtak el ott a közelben egy telket, 700 íorintért négyszögölét, nekem meg 300-zal akarják kiszúrni a szemem. Hát pereskedj ónk! Nem egyedülálló példa, hogy a város lakói a bírósághoz fordulnak, mert nem fogadják el a tanács által felajánlott összeget volt lakásukért, telkükért. Különösen gyakori ez az utóbbi 5—6 éven, amióta meggyorsult Nyíregyházán a lakásépítkezés és oár a tanács arra törekszik, hogy minél kevesebb meglévő házat kelljen lebontani, ez sokszor elkerülhetetlen. Talán a Jósa város volt az egyetlen hely az utóbbi években, ahol keveset kellett bontani, a magántulajdonban iévő telkeket azonban itt is meg kellett vásárolni. Szanálás után Építkezések nem csak Jósavárosban voltak és vannak. Felépült az Északi körút, az északi és déli lakónegyed, új lakások épülnek a Kossuth és Epreskert utcán, a Vasvári Pál utcán, az idén már a piac melletti területen is, egész kis város lett a Kun Béla utca és környéke, de az új 4-es főút Nyíregyházán átkelő szakaszának építésével egyidóben, vagy röviddel azt követően beépül az út két oldala is. Honnan veszi a város ezeket a területeket? Tőlünk, azoktól, akiknek a fejlesztésre, építésre kijelölt területen ingatlanuk van. mert a város és a városlakók közös érdeke, hogy Nyíregyháza határa ne Kemecsén és Nagykállóban legyen, hanem ;özel a városközponthoz, közel a munkahelyekhez és közel azokhoz az áruházakhoz, ahová gyakran ^betérünk, ahol megvásárol- atjuk mindennapi szükségleteink kielégítéshez szükséges árukat. Nyíregyháza tulajdonképpen egészen elölő helyet foglal el a szanálások tekinteté- -n, mert míg sok nagyvárosban, száz új akás építéséhez 20—25 régi házat kell elbon- _ani, addig itt nyolc a szanált há- ak száma. Igaz, sokat javított ezen az ará- íyon a már említett Jósa város, ahol alig /olt néhány lakás, de a körúton sem volt sok bontani való. Érdeke a városnak, hogy így legyen? Igen. komoly érdeke. Részben azért, mert a kiköltöztetett családoknak új lakásról kell gondoskodni, másrészt pedig jelentős összeget kell kifizetni a lebontásra kerülő lakásért, a telekért és — ha családi házról van szó — a kertben lévő gyümölcsfákért, a növényekért. Mennyi ez az összeg? Változó. Függ attól, hogy a városnak melyik részén van, attól. hogy mennyire közművesített a terület és függ attól is, hogy mikor sajátítja ki a város. Az ár négyszögölenként 25 és 500 forint között van. Ezt egy rendelet írja elő. ennyit adhat érte a tanács. Nyilván a legolcsóbb akkor, ha semmilyen közmű nincs, drágább ha részlegesen közművesített területről van szó, ha teljes, vagy magas fokú közművesített a terület. A Kossuth utca két oldala AZ északi rész ára tulajdonosok többsége nem fogadja. el ezt az összeget, mert kevésnek találja, mert a szabadon értékesített telkekért — úgy hallották — többet adnak. Következik a bíróság: döntsenek ott, a peren veszíteni nem lehet. A bíróság szakértőket von be az eljárásba, akik megállapítják — immár másodszor — az' épület, a növényzet és a telek árát, majd megszületik a döntés. Évről évre többen fordulnak a bíró'- sághoz, az ott megtalálható kisajátítási perek száma szinte pontosan egyezik a tanács .által kisajátított telkek, vagy lakóházak számává^ Egy kis statisztika Nézzünk egy kis statisztikát. 1964-ben 103 kisajátítási ügyben fordultak bírósághoz* 1970-ben már 287-en. 1971-ben egy kis csők- kenés volt: 271 pert tárgyaltak, 1972-berl 240-et, tavaly pedig 164-et, A csökkenés jó jel, de nem azért van mert arányaiban két vesebben fordulnak bírósághoz, hanem meri kevesebb a szanálás. 1970-ben, amikor 4 „nagy ugrás” volt, akkor kellett, kisajátítani Jósavárosi, ahol népi csaic azóta, de meát 1976-ban is épülnek majd a lakások. Joggal vetődhet fel sokakban a kérdést mi az oka. hogy a tanács kevesebbet akaY fizetni, mint amennyit később a bíróság megítél? Kinek van ebből haszna? A tanácsnak? Semmiképp! A felajánlott összeg általában megalapozott számítások eredménye, a törekvés pedig érthetően az, hogy kevesebbe kerüljön a telek, hiszen ha több- pénzt kell érte adni. többe kerülnek majd az‘. ide épített lakások is. A dolognak ez a ré-j sze természetesen a kisajátított terület tulaj/ donosát nem érdekli, hiszen ő a legtöbb eset* ben nem vesz új lakást, hanem tanácsi bér« lakásra jelenti be igényét. Akkor a bíróságnak var, haszna a magasabb összeg megítéléséből? Nem. mert ezek a perek ingyenesek, már legalábbis ami az alperes és a felperes dolgát illeti. De nem ingyenes ha kiszámítjuk, hogy hány embernek! kell csak a bíróságon ilyen ügyekkel foglalkozni, hány szakértő bevonására van szükség, míg az árakat megállapítják. És bizony ez a pénz a „nagykalapból”, az állami költségvetésből szinte évről évre növeli a „rend és jogbiztonság” működtetéséhez szükséges kiadásokat. Kinek a pénze? Nyíregyházán a legolcsóbb terület a déli iparterület és a Borbánya volt és ma is az, a legdrágább pedig a város északi része. Nyilván azért, mert ezt a részt jelölték ki építésre és mert ma már ez a város teljesen közművesített része. Néhány éve az Öszőlő utcában még 150—180 forint közötti összeget kellett fizetni egy négyszögölért, ma 400—450 forint között van az ára. Mégis mennyi pénzt tud a város fizetni egy négyzetméterért? Kezdődik azzal, hogy megvizsgálják a telken lévő épület műszaki állapotát és megállapítják az árát. Aztán a telekár következik majd a zöldkár értéke. Miután ez megvan, a tanács felajánl egy összeget a tulajdonosnak. Annyit, amennyire a rendelkezés lehetőséget ad és figyelembe veszik a napi forgalmi árakat is. A telekA telektulajdonosok tehát a drágább te*; leknek örülnek, a vásárlók, az új lakásra varók pedig az olcsóbbnak. Ütköznek az érdekek. az ütközőpont pedig a bíróság és a tanács. Van egy más, még érdekesebb formája a tanács elleni pereknek, ez pedig a rész-, kisajátítás. Ilyenkor nem sajátítják ki a tulajdonos egész területét, csak mondjuk egy kétszáz öles telekből elvesznek nyolcvan, ölet, mert éppen ott egv utat kell nyitni. Mi van ilyenkor? A kisajátított terület értékét a tanács kifizeti, de a tulajdonos ezzel nein.;' elégszik meg. Csökkent á megmaradt laka- ' sának értéke — mondja — és kéri az érték- csökkenés összegét is. Aztán eltelik néhány év. a tulajdonában maradt területre is szüksége van a városnak és ekkor ismét kezdődik az alku. A tulajdonos akkor már nem csökkent értékű területként hajlandó eladni,’ hanem csak a teljes összegért. Újabb 10—2Ü; ezer forint a város zsebéből. Ritkábbak, de előfordulnak másfajta oeií rek is a város ellen. Néhány éve például á Tompa Mihály úti építkezéseknél a területet olyan magasra töltötték, hogy a környék régi házait egy kiadós eső alaposan megtépáz« ta. Sóstógyógyfürdőn az iszapoláskor töltöttek fel egy területet, ekkor a szomszédban lakó kérte a kártérítést. Hasonló volt a helyzet a Toldi és Árpád utcák közművesítésénél, itt a Vécsey és Népkert utca lakói kerültek hátrányos helyzetbe. A tanács fizetett. A város elleni perekről szóltunk, olyanokról, amikor a tanácsnak a legtöbb esetben fizetni kellett. Nem meggondolatlanság, nem rossz intézkedés miatt, hanem azérr, mert sokan úgy gondoljuk: fizessen, va- óén - ze. De ez a mi pénzünk! Balogh Józseí
