Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

I*Ti Mfrulr II «iCET-SfAGYARÖSlfÄ^ “ ff¥ISEÖYHÄZI MELLfiKCSf f. <m •felet, erő f— t Kérek egy tasakkal... Archív fotó 1957-ből: Ismerkednek a fegyverre! a nyíregyházi munkásőrök. fl EKLÁMOK ÁRADATA ZÜDÜL *'• RÁNK szinte mindennap; „A tej Ifiét, erő, egészség!” Ez valóban igaz, de ak­kor miért kell a tejnek cégér? Senki sem ellensége önmagának, igen sok ember tisztá­ban van azzal, hogy milyen sok fontos táp­anyag van a tejben. Sokszor szólt már arról a krónika, hogy országos viszonylatban is bravúros beruhá­zás volt az új nyíregyházi tejüzem és tej­porgyár építése. A különböző szervek jó együttműködése több hónapos előnnyel jár, úgy, hogy közben az építési költségek sem emelkedtek a tervezettnél magasabbra. De mi huszita Van mindebből a fogyasz­tanak, aki naponta betér a boltba, hogy jó minőségű, mindig friss tejet és tejterméket kapjon. És van-e egyáltalán haszna? Az Orosi út mentén, a megyeszékhely egyik legtnoderhebb üzemét találjuk — amely külsőleg alig-alig emlékeztet gyárra. Pedig belül, a korszerű épületekben szinte a leg­modernebb technikát találhatjuk. Ez a tech­nika sem valamiféle műszaki hivalkodás, hanem sokkal inkább a vevőért való; azért, hogy minél élvezhetőbb termékek jussanak a boltokba. Nem is olyan régen, a Moszkva utcai üzemben csupán egy tízezer literes tartály jelentette a „felvevőhelyet”. Itt most két da­rab. hatvanezer literes tejsilótorony találha­tó, amelyben már a tej szükséges előhűtését is meg tudják oldani. (A torony kapacitása 25 ezer liter óránként.) Ez az előhűtés az el­ső, igen fontos fázis: a jó minőségű alap­anyag ezután már — a feldolgozás során — nem romolhat meg. Ha síámításba vesszük azt, hogy az új nyíregyházi tejüzem napi át­lagban 150 ezer liter tejet dolgoz fel (100 ezer literből tejpor készül. 50 ezer,liter pedig tej­ként, tejtermékként jut ki innen), akkor en­nek az előhűtésnek gazdaságilag is igen je­lentős szerepe van. A második fázis a tej pasztőrözése. Er­re óránkénti 20 ezer literes kapacitással ren­delkezik az új tejüzem. Ráadásul a pásztó- főzéssel együtt a mélyhűtést is végzik (ezt egymillió kalória/óra teljesítményű hűtőbázis biztosítja). Korábban, az elaVult üzemben a mélyhűtésre csak 300 ezer kalória volt. s az is legtöbbször csak 50 százalékos teljesít ménvt tudott nyújtani, ezért nem is csodál­kozhatunk azon, hogy megsavanyodott. id előtt megromlott a tej. Ez a hagy mélyhűtő­kapacitás azzal az eredménnyel is jár. hogy­ha nem minden bolt rendelkezik elégendő hűtőgéppel, egy kis gondossággal akár két napig is tarthatják a tejüzemből hozzájuk jutott terméket — nem romlik meg. (Nem gondosság például, ha nyáron a tejszállít­mányt kiteszik a napra), A PASZTÖRIZÁLÁST KÖVETŐEN ^ (amit automatika irányít) a tej már teljesen zártrendszerben jut a tasakokba. E? a zártrendszer azt jelenti, hogy levegővel egyáltalán nem érintkezik tehát az utófer­tőzés veszélye teljesen kizárt. Három dara' modem, HM—3-as automatikus adagolókészü lék tasakolja a tejet ebben a modern üzem ben. az igények szerint, amit mindenkor tel­jes mértékben ki tudnak elégíteni. Maradjunk még a zártrendszernél. Az Itt lévő technológiai vonal tisztén tartás'' közvonti mosórendszerrel történik műszak után. (Régen? „Az emberek belé- bújtak a tartályokba és úgy végezték a tisz­títást.) Ez az a tejüzem, ahonnan Nyíregyházát és vonzáskörzetét nap, mint nap ellátják tej­jel, tejtermékkel. Néhány elgondolkodtat*' adat: naponként 28 ezer egyliteres 8 ezei darab félliteres tasakos'ejet. 6500 litei kannástejet, 3400 pohár két decilitefes iskola tejet, 10—12 mázsa vajat, ezer liter kanná és 13 ezer darab poharas tejfölt. 1300 doboz cukrozott tejszínhabot. 2500 pohár iskola kakaót mindössze ezer pohár joghurtot é a cukrásziparnak 200 liier kannás tejszínha bot szállítanak. Mindez egy SO ezres váró:, napi adagja, sőt ennél több emberé, meri igen sok az átutazó, és, a város tőszomszéd­ságában is több népes település Van. Nem titkolják e modern tejüzem veze­tő; hogy a minőség javulásától a fogyasztás fe~ Ütését remélik. Ezért is tér vissza Visz- sza •'szélgetésühk Során a jó minőség el­érése. ttt van például a vajgyár TÁS. A régi, elavult üzemben hor­dószerű köpülők álltak rendelkezésre, ami majdhogynem manufaktúrához hasonlított. (Volt is elég panasz a vajra!) Itt, áz új üzem­ben egy ..folytonos” Vajgyártó aútoniata gép­sor végzi ezt a fontos munkát. A gépsor vé­gén található PÜ—3-as automata adagoló, amelyből már a csomagolt vaj kerül ki. A jobb minőséget segíti egyebek között a két darab lemezpasztör és a korábbinál lénye­gében nagyobb vakuumüst. Rendelkezésre áll három darab, egyenként 6300 literes, mo­dern tejszínérlelőtank. Azt mondják a tej­üzemben: „Amennyiben tökéletes alapanyag érkezik hozzánk, tökéletes végterméket állí­tunk elő.” Aztán a tejföl. (Erre is elég sok meg­jegyzés hangzott el a korábbi években.) A már említett korszerű berendezéseken túl szólni kell arról a szovjet gyártmányú ho- mogénezőről, amelynek teljesítménye 5000 li­ter óránként: ez nagyban megakadályozza á savósodást — és szaknyelven szólva — szi­lárdabb állományt biztosít, (Nem szaknyel­ven ez valahogy annyit jelent: talán még a kanál is megáll á tejfölben.) Legyünk szerényebbek: tehát az eddiginél sűrűbb tej­fölt kapunk a boltban. Persze hiába készítik itt a legcsodálato­sabb termékeket is, ha időben nem hívják fel a vásárlók figyelmét, vagy a kereskede­lem húzódozik a rendeléstől és fél a kocká­zattól, akkor aligha emelkedhet a fogyasz­tás. Pedig az üzemoen nemcsak a hagyomá­nyos tejtermékek maximális igényének ki­elégítésére készültek fel, tööb újdonsággal, is próbálkoznak. Itt van például a kejir. „Ez csak nálunk újdonság, másutt igen Kedveit termék.” A tej üzemiek el tökeit szonuéka, hogy megsed- veitenk ezt a termeket a fogyasztóval. (Per­sze számi iának a ke.eskeoeiem szervező munkájára is. hiszen a nagyouu forgaiom nekik sem ári.) Vagy szóljunk a pudingról, amit annyxia nem is.natiiek a iansasok, nog> még a kereskedelem sem látja indokoltnak a ,e due test. ivíit tett erre a tejüzem? megren­delés neiKal is küldték a pudingot a boltok­nak azzal, hogyna nem lesz keieije. küldjék vissza, a boltnak ez nem jelent kárt. Jelen- .eg naponta 2üu—300 tégellyel ; gyártanák — jobbára reictam céllal — kockázatként, de nem sajnálják a kiadást, mert hiszik, hogy végül is eredményre vezet törekvésük. N * EM ÜGY, MINT A NEMRÉG REN­DEZETT túróvásár. (Kedveskedni akartak paprikás, paprikás-hagymás, vala­mint uborkás-pap* ikás csemegetúróval, még- mzzá leszállított áron — de az eredményről jobb nem beszélni...) Meglepő, amikor kitűnik, hogy nemcsak i tejüzemnek, hanem a tejporgyárnak is len sok köze van a közvetlen lakossági el­látáshoz. A legfontosabb: a zsíros tejport nemcsak az éue-js._iparnak, hanem az Egye­sült Gy' vszer és TápSzérgyárhak is kész: tik nagy tétéiben, extra minőségben, mert zz a nagyon keres_l,t gyerinektápszer egy., igen fontos alapanyaga. Az úgynevezett s ványtejport a sütőipar viszi, de nagy tát: ben szállítanak a FILAXIA-nak ahol ir portpótló alapany gként a takarmánykeverő cek készítésénél hasznosítják. Már az elmúlt évben megjelent a v" '.alat a piacón az egy és fél kilós kiszereié .ejporral, amit elsősorban a kereskedelem nek szántak. (Biztonsági tar.alékként a há" artásokban is hasznosítható az ilyen, kiset;' isomagolású tejpor, amit a tésztakészítéstí — szükség esetén — á tejhiány pótlásáig i felhasználhatnak a családok.) A közeljövő oh rnegielenik a gyár új készítménye: a presszótejpor, és a turistatejpor. A tejpor ildhatóságát javító INSTANT-berendezés is itt van már. Ezenkívül kísérleteket folytat­nak különböző ízű tejporok gyártására. Mc az idén találkozhatunk a tejeskávéporral lletve a tejes kakaóporral: ezeket akár hí legvízben is fel lehet old a::;. tehát kirándú lások alkalmával is hasznosítható. „Munkásőrség: Magyarországon 1956-ban .. szocialista rend védelmére létrejött, zömé­ben munkásokból álló öhkéhtes karhatalmi alakulat.” Az értelme™ kéziszótár főVlá tö­mörséggel adja a méghatározást. Beszélgető partfiefeihk ezt á mondatot szabdalják részekre, s természetes, hogy áh­hoz, amit a lexikon tömör mondatokban fo­galmaz, tucatnyi élmény, emlék kapcsolódik. A Soltész Mihály nyíregyházi városi muh- kásőrzászlóalj történetének krónikája. Takács Miklós nem sokkal a munkásőrség megala­kulása után több évig elsőként látta él a városi parancsnoki megbízatást: Gyurján •.ászló is az elsők között lépett a munkás­őrségbe, később szintén több évig városi pa- •ancsiio'- vöt* KánEölfán a mostani pa­rancsnok, s Tölgyesi József, aki a kezdeték- '51 a mai napig aktív részese, egyik vezetője a nyíregyházi nvnkás öröknek — fűzik a be­szélgetés fonalát s derülnek egy rhár-már feledésbe merülő > részleten, emlékeznek ■ígyszerű feladatokra. Kik voltak az elsők? A párt szavára a kommunisták jöttek él­ként. Sok régi veterán, partizán nyúlt is­mét a fegyverért, s mellettük a Vállalatok, "izeinek kommunista vezetői, munkásai. Né­hány nevet említem nem érdemes, mért több százan voltak, s akkor csaknem min­denki szíve, tudása, ereje legjavát nyújtot­ta. Közülük sokan másfél évtized után is 'ogják a fegyvert. A SZAÉV, az ÉPSZER. a tiTASZ, a húsipari vállalat, a ruhagyár, a őrös Csillag és a Dózsa Tsz, a vasúti cso­mópont munkásai, vezetői jártak az élen. A /írbogdányi gyári szakaszról, akik akkor a . if ősi zászlóaljhoz tartoztak, ma is azt tart­ok: szinte ,,lekörozhetetlenek” Voltak gyor- ságban. égy-egy riadó alkalmával fél órán ;lül teljes létszámban jelentkeztek Nyíregy- \zán, sokszor megelőzve a helybelieket, yírteleken lovasszakasz működött egy ideig: ; gyulatanyai, Bedő és Halmos bokori mun- ~söröket tömörítette. S együtt dolgoztak az jj fehértói munkásőrökkel is. A lelkesedés nagy volt A fegyvereknek :sak egy része érkezett még meg, egyenruha ledig egyáltalán nem volt. márciusban mégis híre ment, hogy új szervezett erő lépett, fel a városban. 1957. április 3-án a nyilvánosság elé lép- ’ ?k a nyíregyházi munkásőrök: megtartották íz első felvonulást. Ekkor ismerkedhetett meg a város lakossága az egyenruhás — ak­kor pufajkás —, felfegyverzett munkásőrök­kel. Pisztoly. PPS dobtáras géppisztoly. Gör- junov géppuska a fegyverek — s á teher­autókon. amelyeket nemzetiszínű és vörös zászlók díszítettek — szervezett férfiak és nők. Mert ebben a zászlóáljban már 1957-ben is hat nő vállalta a munkásőrhivatást és azóta is rendszeresen többen belépnek, s áll­nak helyt derekasan a kiképzésben. A nyír- bogdányi gyár. a ruhagyár, a dohánygyár, a kórház dolgozói közül jelentkeznek rendszere­sen lányok, asszonyok a munkásőrség so­raiba. Az első hónapok emlékeit a munkásda­lokkal zárjuk, amelyek máig is emlékezete­sek: egvüít énekelte diákfiatal. munkás, gvár- igazgató és veterán. Nem is Volt számúkra igazi a szombat, vasárnap, ha nem találkoz­tak a murikásörkollektívák. Főként a munkások A másfél évtized néhány változást ho­zott a zászlóaii életében. Többén tartalékálló. mánypa vonultak fiatalabbak váltották fel az idősebbeket. Uj. korszerű fegyvereket kaptak a murikásőfök. a gyakoflófühá fnel- lett felölthetik a kimenő egyenruhát is. ja­vultak az elhelyezési körülmények. A mun­kásőrség tagiénak lenni azonban ma is az egyik legszebb, megtisztelő pártmegbizatás, Amit a lexikonok így fogalmaznak meg: a münkásőrök többsége üzemi munkás, az fejlődő iparú városunkra is érvényes. A nyír­egyházi münkásőrök hetven százaléka ma is fizikai munkás. Ahogy szaporodnak gyáraink, üzemeink, úgy gyarapodik a munkásőrséggel kapcsolatban lévő gyárak, üzemek száma is. Amikor a gumigyárát építeni kezdték, az el­ső húsz munkás között egy munkásőr volt. Ahogy áZ építkezés haladt, úgy növekedett a munkásőrök száma is: áz elmúlt év értékelé­se után büszkéli jelenthetik Ki, hogy éppen az itteni dolgozókból szervezett szakasz a nyíregyházi zászlóalj legjobb alegysége. De így történt ez a Papíripari Vállalat nyíregy­házi gyárának építésekor is: egy munkásőr kezdett dolgozni áz első hónapokban, mire a próbaüzem befejeződött már alegységnyi munkásőr dolgozott az üzemben. Üj építő­ipari Vállalatunknál, a KEMÉV-néi is hama­rosan alegységet alakíthatnak, az itt dolgozó munkásőrök száma már eléri a szükséges lét­számot. A nagyüzemek — amelyek a nyíregy­házi rhunkásörök többségét adják — vezetői elismeréssel szólnak munkájukról, tevékeny­ségükről. Kik és hogyan lépnek ma a munkásőrség soraiba? A munkásőrhivatást vállalókban ma sin­csen hiány. Korábban a parancsnoknál je­lentkeztek. S folyamatosan, ahogy idősebbek tartalékállományba vonultak, úgy szereltek fel a fiatalabbak. Takács Miklós mondja: nem ritkán ötven előkészített, felvételre vá­ró fiatal sürgött-íorgott á munkásor-fóglálko- zásokon. A gondot az adta. hogy az éppen, leszerelő munkásőr fegyverét kinek adjük át, á sok, alkalmas fiatal közül. Most is sokan vállalják szívesén á megbízatást. A pártszer­vezetek javasolják áz arra alkalmas fiata­lokat, S pártmegbizatáskéíit adják számukra á léhétőséget a haza fegyveres szolgálatára. Egy évig az alapvető ismereteket szerzik meg a munkásőrségben, s ezt követően minden esztendőben az évzáró ünnepi égységgyűlésé- ken tesznek esküt, ahöl a tartalékállományba vonulók jelképesen átadják a fegyvert is. A kiképzés jól szervezett, s a résztvevőktől sola új ismerétet, nem ritkán áldozatot is köve­tel: az élfoglaltságok túlnyomó többsége ma Is szombat—vasárnapra, a szabadidőid jut Kapcsolat, barátság Másfél évtized tulajdonképpen nem nagy idő. Arra azonban alkalmas, hogy egy ilyen szervezett közösségnek is hagyományai ala­kuljanak ki. A Soltész Mihály munkásőrzászlóalj büsz­kén őrzi csapatzászlaját jelezve, hogy ᣠegység másfél évtizeden át egy célt. a mun­káshatalmat szolgálta. Zászlószegek, szalagain igazolják: a gyárak, üzemek segítik, szoros kapcsolatot tartanak az egységgel. De nemcsak hivatali kapcsolatok, hanem személyes barátságok is szövődtek, hagyomá­nyok alakultak ki. Nem ritka, hogy apa éö fia, ritkábban apa. fiú és unoka együtt szol­gált, vagy ma is együtt szolgál a munkás, őrség soraiban, de ennél sokkal többen Van­nak olyanok, ahol az a na néhány éve már tartalékállományba vonult, a fia most öltötte fel az acélszürke egyenruhát. Jelenleg tizenhét testvérpár szolgál a városi zászlóalj sorai­ban. A korábbi és a mai vezetők jónéhány más példát is felsoroltak, de az övéké is be­illik példának: az idősebb Takács László kezdte a sort, s Vele együtt fiai. László éá Miklós, most pedig az unoka, Erzsébet kérte felvételét a munkásőrségbe. De a Gyurján családnak is egyszerre három tagja viselte a münkásőr-egyenruhát. Talán ezért is van az, hogy nagy szeretettel szólnak a munkásőr- családokról, hiszen mindenki hozzájárul, hogy az apa, a feleség, a fiú vagy éppen a nagyi lány szolgálatba indulhasson. Mert a munkásőreskü kötelez... Marik Sándo* Angyal Sándo Higiénikus környezet: így készül a vaj Munkásőrök A zászlóalj krónikája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents