Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

197*. fanuSr »: RÄW-WiiStÄRÖftSfia 3. oldal A tanácsok pártirányítása Felelősség a községért , A TANÄCSHÄLÖZAT KORSZERŰSÍTÉSE ered­ményeként megyénk 226 köz­ségében százhuszonöt taná­csot választottak 1973. ápri­lis 15-én. Harminckét nagy­községi tanács működik már megyénkben, amelyek­nek hatásköre hatvanhét te­lepülésre terjed ki. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a megye lakosságának fele gyakorlatilag helyben intéz­heti a leggyakrabban elő­forduló ügyeket, a nagyköz­ségi tanácsok és szerveik megnövekedett hatáskörük­kel a korábbinál is jobb gaz­dái lehetnek területüknek. Megyénkben az elmúlt négy esztendőben hat ütem­ben történtek meg a szerve­zeti változások — legutóbb a múlt évi tanácsválasztá­sok idején nyolc nagyközsé­get szerveztek, s ebben az időszakban voltak a várossá szervezések Mátészalkán. Kisvárdán, Nyírbátorban. Mindezek elősegítették, hogy bővüljön a tanácsi szervek felelőssége, önállósága, ha­tásköre — ugyanakkor erő­södjék a központi irányítás. A tanácshálózat korszerű­sítésének érdekében jelentős munkákat végeztek a párt­szervek. A párt X. kong­resszusán is elhangzott: „most az államélet fejleszté­sének központi feladata a helyi és középfokú tanácsok hatáskörének és munkájá­nak fejlesztése.” Ennek a feladatnak a megvalósításá­ból eddig is kivették részü­ket a nagyközségi pártszer­vek: arra törekedtek, hogy az új helyzetnek megfele­lően átfogják területüket, biztosítsák a párt politikájá­nak gyakorlati alkalmazását, végrehajtását. A nagyközségek többségé­ben megyénkben pártbizott­ságok, csúcsvezetőségek lát­ják el a pártirányítást. Mun­kájuk sokrétű. A községi pártszervek által megtár­gyalt témák többsége a la­kosság egészségügyi, szociális ellátását, kulturális életét elemezte. Gyakran értékel­ték a lakosság hivatalos ügyeinek intézését, segítet­ték a településfejlesztés ter­vezését, a társadalmi mun­ka szervezését. A napiren­dek jelzik: mindazokkal a témákkal foglalkoztak, ame­lyekkel hozzájárulhattak sa­ját településeik kulturáltab­bá, vonzóbhá tételéhez, a lakosság életkörülményeinek javításához. A nagyobb ha­táskört, a települések sorsá­ért érzett felelősséget igazol­ja, hogy a megvitatott té­mák többsége átfogó, elem­ző, lényegretörő, s mindin­kább visszaszorulnak az olyan jelentések, amelyek kevésbé lényeges részlet- kérdésekkel foglalkoznak. Kevés és nem eléggé ha­tékony viszont a tanácsok államigazgatási, hatósági te­vékenységének elemzése, se­gítése, számonkérése. Hang­súlyozott, fontos elvünk, hogy a tanácsokon dolgozó köztisztviselők az állam kép­viselői és a köz szolgálói. Magatartásuk, az ügyfélhez való viszonyuk nagymérték­ben befolyásolhatja az ál­lampolgárok véleményét, az ügyintézés ezáltal válik po­litikává. Amikor a pártkong­resszuson elhangzottakra is hivatkozunk, az eddigi me­gyei eredényeket is számba kell venni. A kétségtelen fejlődés ellenére több ta­nács munkájának egyik gyenge pontja éppen a la­kosság ügyeinek gyors, pon­tos intézése. Jelentős gondot okoznak azok az ügyek, ame­lyeket harminc napon túl intéznek. Egy közelmúltban végzett felmérés olyan pél­dákra is felhívta a figyel­őiét, hogy az egyik nagy­községi közös tanácsunknál az utóbbi két esztendőben g tanácshoz forduló állam­polgárok ügyei közül átla­gosan minden hatodikat ha­táridőn túl intéztek. Nyil­vánvaló, hogy az esetleges nehéz körülményeket is mér­legelve a tanácshoz tartozó nyolc község lakosságának egy részében kedvezőtlen megítélés alakult ki. Az ilyen és hasonló esetek megelő­zésében. a gondok okainak feltárásában és megoldásá­ban különösen nagy szerepe lehet a községi pártszervek­nek, a pártellenőrzéseknek. Még inkább jelentkezik ez a közös tanácsok területén a társközségekben lakók ügyei­nek megfelelő intézésének ellenőrzésében. A FEJLŐDŐ MUNKA­STÍLUST, munkamódsze­reket jelzi, hogy a pártszer­vek elé kerülő tanácsi té­májú előterjesztések színvo­nala mind több községben felel meg a magasabbra ál­lított mérce követelményei­nek. Ez azonban arra is fel­hívja a figyelmet, hogy a viszonylag fiatal községi párt­bizottságoknak, pártszerve­zeteknek már az első idő­szakban elemző, a község sajátos körülményeit tükrö­ző, elsősorban nem szakmai, hanem kellő politikai hang­vételű határozatokat kell ál­talánossá tenniük. A jó törekvéseket igazolja, hogy több új vonása van községeinkben a párt- és a tanácsi testületek, vezetők kapcsolatainak. A legfonto­sabb témákban — mint ami­lyenéit a településhálózat­fejlesztés, a távlati tervek, s más, a község egészét érintő nagy jelentőségű kérdések — a testületek együttes ülése­ket tartanak. Ezek száma azonban az egészséges fej­lődésnek megfelelően csök­kent. résztémák már nem kerülhetnek együttes ülés elé; A községekben is ki­alakulóban van a személyes — testületi ülésen kívüli — kapcsolatok valamilyen meg­határozott formája. Általá­nosak a megbeszélések, tá­jékoztatók. A nagyobb köz­ségekben ezek már rendsze­resen és meghatározott idő­pontban megtörténnek. Az új vonások közé tarto­zik a tanácstagok kommu­nista csoportjának megala­kítása, amely megyénkben elsőként a fehérgyarmati já­rásban történt meg. Ülései­ket egyes — különösen fon­tos témák előkészítésének ér­dekében tartják: személyi kérdések, a településhálózat­fejlesztés, a választások so­rán elhangzott közérdekű bejelentések intézésének ér­tékelése tartozik a több he­lyen tárgyalt témák közé. A nagyközségi pártbizott­ságok tanácsokat közvetle­nül segítő és ezáltal a köz­ségpolitika alakítását kezde­ményező, befolyásoló kap­csolat új formájaként jelent­kezik a községi koordiná­ciós értekezlet — különösen községfejlesztési, községpo­litikai témákban. Tiszalökön Fehérgyarmaton értek el eb­ben jó eredményeket. Fe­hérgyarmaton ezen a fóru­mon tárgyaltak a tanácsren­deletek végrehajtásának ta­pasztalatairól is. PARTUNK AZ ÄLLAM- APPARATUSBAN tevékeny­kedő kommunistáktól és minden ott dolgozótól poli­tikánk következetesebb ér­vényesítését, a munkásosz­tály érdekeinek jobb képvi­seletét, jó közigazgatást, ha­tékony és jó ügyintézést kí­ván. Ennek a munkának alapvető részesei a nagyköz­ségi tanácsok apparátusában működő pártszervezetek, amelyeket eddig tizenhárom helyen alakítottak meg. Te­vékenységük fejlődésnek in­dult. A korábban megalakult alapszervezetek — köztük a járási hivatalok pártszerve­zeteinek — tapasztalatait is felhasználva segítik a hiva­tali apparátus munkájában a párt politikájának érvé­nyesítését. A feladatok, prob­lémák megoldásában kezde­ményező szerepet töltenek be, s nagy gondot fordíta­nak a tanácsi apparátus tá­jékoztatására. a jó munka­helyi légkör kialakítására. Mindezek azt ielzik: bő­ven van közös tennivaló. Olyan fontos témák kerül­nek napirendre a következő időszakban, mint a negyedik ötéves terv időarányos ré­szének teljesítése, az ötödik ötéves terv főbb fejlesztési elgondolásai a járásokban és a nagyközségekben. A köz­ségpolitika, a községfejlesz­tés alkotó alakításával, a nagyközségekben a pártirá­nyítás, a párt és a tanács kapcsolatainak további fej­lesztése, értékelése nyomán kibontakozó jobb munkával a pártszervezetek jól segít­hetik a párt X. kongresszu­sán megfogalmazott felada­tok teljesítését. Marik Sándor Munkatársaink jelentik Nyíregyháza a leghidegebb város Menetrend szerint közlekednek a vonatok — Sózzák oz utakat Később érkezett a kenyér Az Országos Meteorológiai Intézet nyíregyházi áliomásán Gyüre László vezető éppen a műszerekről ellenőrizte az adatokat, amikor odaérkez­tünk. A számunkra legérde­kesebbek: felhőzet nulla, szél­csend van, reggel köd volt. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke a hétfőre virradó reg­gel háromnegyed hétkor mí­nusz 15 fok. Délelőtt tíz óra körül még mindig 11,3 a fagy­pont alatt. Vagyis: hétfőn Nyíregyháza volt hazánk „leghidegebb” városa. Ez a második nagy hideg hullám a Tiszántúlon. Az el­ső december harmadikán te­tőzött minusz 22 fok alatt és eltartott december 16-ig. Ez a második január hetedikén kezdődött, a hajnali lehűlés elérte akkor a minusz két fo­kot és aznap lépte át a fagy­pontot a napi átlagos hőmér­séklet. Azóta állandóan, fo­kozatosan hidegebb. Időjárás előrejelzés a rá­dióban: „Hazánkban a követ­kező huszonnégy órában to­vábbra is a kelet-európai an­ZÁRSZÁMADAS ELŐTT Tájékoztatás Opályiban B z ópályi Kossuth Termelőszövetkezet vezetősége de- **■ cember végén jelentette meg üzemi híradójának má. sodik számát. A vezetőség jói időzítette a húsz oldalas kiad­ványt. amit teljes egészében a zárszámadás előtti tájékozta­tásra használt fel. A híradó bevezetőjében a célt így jelölik meg: „A termelőszövetkezet tagjai a zárszámadási és terv­tárgyaló közgyűlések előtt,-ismerjék meg az elmúlt gazdasá­gi év főbb adatait és kapjanak tájékoztatást a következő év elgondolásairól. Erre. szükség van azért is, mert a zárszám­adó és a tervtárgyaló közgyűlés beszámolója nagyobb részben már gazdaságpolitikai elemző munkával kíván foglalkozni.” A híradóban elvként szögezik le; megfelelő gazdasági megalapozottság nélkül nem lehet biztonságos termelést vé­gezni. Ezért hangsúlyozták, a jövedelem felhasználásánál való döntésnél nem céljuk a mindent kiosztani elv képviselete. Szövetkezetükben az 1973-as esztendő eredménye meghaladja a tervezettet tehát van miből tartalékolni a jövő évi gaz­dálkodásra és fejlesztésre. A vezetőség ebben az írásos kiad­ványban értesíti a szövetkezeti tagokat, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt a korábbi gyakorlatnak megfelelően üzem­részenként brigádgyűléseket szerveznek. A brigádgyűléseken részleteiben foglalkoznak a gazdálkodás adott területének eredményeivel, de a hiányosságokat sem hallgatják el. Kérik a tagságot, hogy a brigádgyűléseken minél többen vegyenek részt, foglaljanak állást a kiadott gazdasági értékelés vi­tájában, támogassák a fejlesztési elgondolásokat, segítsék a vezetőséget a zárszámadó közgyűlés színvonalának emelé­sében. A vezetőség részletes kimutatást készített a gazdálkodás főbb területeiről. Közük, hogy a zárszámadási mérleg ada­tai és a híradóban közöltek között egészen minimális eltérés lehet, mivel a közreadott adatok december 15-i állapotot rögzítenek. Értesülhet a tagság a híradóból, hogy a szántó­földi növénytermesztés, a gyümölcsös 1973-ban a vártnál ke­vesebb értéket hozott. Viszont az állattenyésztés másfél mil­lióval több a tervezettnél. Jelentős bevételi többletet hozott az építőipari tevékenység is. A növénytermelés és a gyümölcs- termesztés gazdálkodási kieséseire választ ad az a tény, hogy az állami biztosító 740 ezer forint kárt térített meg a gaz­daságnak. Mindent összevetve a bevételek a tervezettnél egy­millió 841 ezer forinttal magasabbak. A többletbevételt a vezetőség a következő képpen java­solja felhasználni: fejlesztésre 600 ezer, biztonsági alapra240 ezer, kiegészítő részesedésre 650 ezer forint. Jelentős össze­get szánnak községfejlesztési hozzájárulásra iskolai napközi létesítésére, a kettő együtt 200 ezer forint. Szociális, kulturá­lis célra 150 ezer forintot javasolnak. Az 1974. évre vonatkozó elképzeléseket szintén részlete­sen, számadatokkal ismerteti a vezetőség. A termelési tervre jellemző, hogy a korszerűsödés, a specializálódás irányában haladnak. Csökkentik a növények számát és részt vesznek egy zártrendszerű növénytermesztési társulásban. A java­solt tervben növekvő számokkal szerepel a szarvasmarha és a juhtenyésztés. A tervjavaslat többek között így hangzik: „Az öntözést szervezettebbé és hatékonyabbá kell tenni, hi­szen gazdaságunk területén a Xraszna és az üzemközi öntö­zőfürt mentén csaknem minden területünket öntözni tudjuk.” A beruházási javaslatokban sorra veszik a területük út­építési és táblásítási munkálatait, a gyümölcstelepítés előké­szítését ég többek között — egy víztorony felállításával — megoldják a tanya vízellátását. Ismertetik milyen gépi beru­házásokat kívánnak megvalósítani. A híradóban külön fejezet foglalkozik a munkaszervezés­sel, a szocialista munkaverseny mozgalommal és a brigádok munkájának értékelésével. A vezetőség Tudod-e cím alatt rövid egymondatos tényekkel közöl érdekes adatokat a ter­melőszövetkezet életéről. Ilyenek többek között, hogy 1973- ban 92 ezer forinttal többet, összesen 336 ezer forintot fizet­tek ki betegségi szülési segélyekre, mint 1972-ben. A híradó minden sora érdekes és fontos tájékoztatást ad a tagok számára. Helyesen döntött a vezetőség, amikor a híradóját teljes egészében a zárszámadás előzetes ismerteté­sére és az 1974. évi tervelgondolások közlésére szánta. Pél­dájuk követendő. (cs' Revük József. Berkó Erzsébet és Fodor Miklösné váltód tisztító munkája is benne van a biztonságos vonatközlekedés­ben. ticiklon lesz az uralkodó.” Vagyis: marad a hideg. Még talán fokozódik is. Csúszós utak Kerekes Kelement. a KPM nyíregyházi Közúti Igaágató- ságának területi műszaki osztályvezetőjét kérdezzük, milyen gondot, munkát oko­zott az útfenntartáson dolgo­zó sok embernek és gépnek ez a fokozódó hideg. El­mondta, hogy a havat a hó­ekék letolták az utakról, ahol nem taposták le előt­tük. De a tizenöt sózó kocsi változatlanul dolgozott hét­főn is — bár a só mínusz hét foknál hidegebb időben nem használ. A nappaü fel- melegedésben mégis segít. A megye mintegy kétezer ki­lométernyi karbantartott ht­jából 486 kilométernyit^, ál­landóan sóznak. Idén eddig már 3000 tonna sót hintet­tek így szét. A legtömörebb, de egy­ben legjobb információt a forgalomról a MÁV nyíregy­házi állomásvezetőségétől kaptuk. Eszerint semmi fenn­akadás nem volt. Sőt — ami nyáron sem mindig fordul elő — a vasutasnyelven „menetrendszerűségnek” ne­vezett pontosság vasárnap és hétfőn teljes, azaz száz szá­zalékos volt. Gesztelyi Nagy Zoltán Távhő, szén, olaj A fűtésben sem okozott fennakadást a váratlanul és hirtelen ránk köszöntő hi­deg — tájékoztatott Hárs­falvi Béla, az IKSZV fő­mérnöke. Nyíregyházán a távfűtéses lakásokban 22— 24 fok meleg volt. Ez alól csak a jósavárosi lakásdk kivételek, ahol 20—21 fokra hűlt le a levegő, mert a távhővezetéket 150 fokos vízre tervezték, a régebbi hálózatban pedig csak 130 fokos vizet lehet vezetni. Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat — a kinti időjárás­hoz alkalmazkodva — ma­gasabb, 120 fokos vizet kért a hőközponttól és ez a hő­fok elegendő ahhoz, hogy a hirtelen lehűlés ne legyen érezhető a lakásokban. A megye TÜZÉP-telepein a szombati helyzetjelentések alapján mindenütt kellő mennyiségű és minőségű szén áll a lakosság és a közületek rendelkezésére. Mindenütt kaphatók beren- tei és Özd-vidéki szénfajták, csupán egy-két helyen van hiány pillanatnyilag a ka­zánfűtéshez használható len­gyel borsószénből. Ehelyett azonban kapható több, jó minőségű fajta, amellyel a kazánok épp oly hatásosan fűthetők. Rövid idő múlva nem csak szenet, hanem fo­lyékony tüzelőanyagot, fűtő­(Hammel József felvételei olajat is árul a TÜZÉP Vál­lalat Mátészalkán és Zá­honyban. Nem érte váratlanul a hi­deg az ÁFOR olajkútjait sem: Varga Pál tájegységi áruforgalmi vezető Miskolc­ról a következőket válaszol­ta szerkesztőségünk kérdé­sére: A Szabolcs-Szatmár megyei kutakat tüzelőolaj­jal megfelelő módon el tud­juk látni. A Szabolcs megyei kirendeltségnél és a Nyir- bogdányi Kőolajipari Válla­latnál lévő kirendeltségün­kön olyan készlettel rendel­kezünk, hogy a kutak ellátá­sát folyamatosan biztosítani tudjuk. Balogh József Szállítási gondok a sütőiparnál Egy, másfél órás késéssel indultak a Sütőipari Válla­lat gépkocsijai hétfőn reg­gel a kiszállításra váró ter­mékekkel. A „csillag-ga­rázsban” parkolt tíz kocsi szinte „befagyott” az éjsza­kai csípős hidegben. Az erős lehűlés készületlenül érte a gépkocsivezetőket. A nyír­egyháza boltokba ezért a szokásosnál később érkezett meg tegnap háromszáz má­zsa kenyér, 100—120 ezer kifli, kalács, zsemle és egyéb sütemény. A termelést irányítók ál­landó figyelemmel kísérték a meteorológiai intézet je­lentéseit. A körültekintésre nagy szükség volt, hiszen az üzemek belső hőmérsékletét megfelelő szinten kell tar­tani — adott tájékoztatást Makár István körzeti tech­nológus. Ezután a szállítások előtt a gépkocsivezetők egy órá­val megkezdik a kocsik be­melegítését. Tejipar: műszak hajnali kettőtől Nagy sürgés-forgás volt hétfőn éjjel a Nyíregyházi Tejipari Vállalatnál. A fagy­szolgálatos gépkocsivezetők félóránként melegítették a kocsikat, hogy a szállítások-. ban ne legyen fennakadás. Az első három járattal nem is volt probléma — hajnali két órától a kannás tejet ki- hordták. — A forgalom 4 órakor érte el tetőpontját — mond­ta Marton András főmérnök. Ekkor már tömegesen kel­lett szállítani a mintegy 35 ezer Uter tejet. A vidéki járatokat előre indítottuk, a megyeszékhely ellátására még a személygépkocsikat is igénybe vettük. így a boltok fél tíz és tíz óráig megkap­ták a tejet. A hirtelen beköszöntött hideg ellen a további na­pokra termelési és szállítási vonatkozásban is megtették a megfelelő intézkedéseket a késések elkerülésére. Balogh Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents