Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

$ nlda! ftfet-ET-' Újdonságok 4 tudományos kutatások 4- Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Változó fogalmaink Száz esztendőn keresztül megszoktuk, hogy a jó ter­més- egy katasztrális hold földön 10—15 mázsa búza. Ebből először kiesett a ka­tasztrális hold. Nemcsali szakkörökben, ismeretter­jesztésben is hektárokat em_ legetünk már. Jó megtanul­tuk, hogy egy hektár 1.7 ka­tasztrális hold. Ha azonban ezzel beszorozzuk a 10—15 mázsás jó termést, azzal nem mentünk semmire. A hektá. ronkénti 34 mázsa országos átlag. A jó termés képzete csak akkor jelenhet meg íté­letünkben, ha legalább hek­táronként 40—50 mázsás ter­mésről hallunk. Újra kell tanulnunk a '„nagyüzem” fogalmáit is. Ezt a szót 20 esztendeje akkor használtuk, ha egy „téeszcsé” elérte az 500 kataszteri hol­dat. Tíz évvel ezelőtt mó„ dosítottunk, akkor már olyan _ másfélezer holdat vártunk körülbelül egy nagyüzemtől. Erre a másfélezer holdra ma azt mondják, hogy életképte­len. Igazi nagyüzemnek pe­dig úgy a 8—10 ezer hektár körüli méreteket emlegetik. Régen nagyüzemi hízlaldá. nak neveztük azt a nádtetős valamit, ahol 200 disznó rö­fögött. Ma? Panelekből épí. tett pavilonok, palatetők ren­getege, légkondicionálás, ta­karmánytároló tornyok kö­tődnek a nagyüzemi hizlalda fogalmához és évenként leg­alább tO ezer darab hízott sertés kibocsátása. Nem fé­rőhely. nem kövér disznó, hanem „kibocsátás”. Mint bármely ipari üzemben. Es a legnehezebben elsa_ játithatók a gépesítés új fo­galmai. Amit mi hajdanán' traktornak neveztünk, az egy vaskerekű, kormos rázós- szellős. messzehangzóan do­hogó masina volt. ami elvé­gezte egy nap mondjuk 4—5 pár ökör munkáját. Ára nem is volt, mert csak kiutalásra lehetett hozzájutni, és csak állami üzemnek. Aztán hébe hóba jöttek az aranyos kis Lanz-Bulldogok, meg a so­káig abszolút korszerűnek számító K—25-ös Zetorok. A hatvanas évek fordulóján ezt már a téeszeknek is leheteti venni, belekerült vagy 60—70 ezer forintba. Egy egész egy tized millió forint: ez ma a K—700-as traktor ára. A fo galma pedig: 200 lóerő, fűt­hető fülke, meg minden. Fél határt megeszik ez a traktor egy nap alatt. Most ezt a fo­galmat kell megtanulni. De úgy, hogy időben el is felejt­hessük. mert már a küszöbön állnak a légkondicionáló be- rendezésssel is felszerelt, 3—400 lóerős és nyilvánvaló­an még drágább masinák. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát — ennek az új el nevezésnek a története meg érne egy külön cikket — a* eddigi százvalahány traktoi helyett 13 ilyen nagy telje­sítményű géppel végzi el az összes mezei munkát. Az új fogalmakat elsajátí­tanunk és alkalmaznunk úgy kell. hogy közben mindig mérlegeljük a régiek jelentő­ségét. hasznát. Csak akkor lépjünk tovább, amikor az új fogalom alkalmazásának feltételei megértek. Ez fele­lőséget jelent, roppant nagy felelősséget. Ez is új foga­lom. . Csak egyetlen példát. Há­rom-négyszázezer forintért rövidesen megjelennek szo­cialista gyártmányú, modem kombájnok. A nyugatnémet Claas kombájn ezeknél ugyan többet tud. De nem annyival többet, mint ameny nyivel magasabb az ára. A szocialista táborból szárma­zóhoz ugyanis dotációt^ ad­nak. a nyugatról érkezőt vám Is terheli, ezért kerül többe egymillió forintnál. Most döntsön a veze'őség: a vég eredményben alkalmas ol­csóbbat, vagy az arányta. lanul drágább, ám jobban kihasználhatót válassza- e? Aki az üzemméretek na. gyobbitását, a téeszek egye­sítését javasolja, azt ilyen típusú felelősség rendszerint nem terheli. Ám. reális az esély, hogy az esetleg nem egészen törvényesen ..kiesz­közölt” egyesülés nem felien dülést, hanem csődöt hoz és között egyesülés nem fellen. lösség is nagyon nyomasztó lehet. Hasonló a helyzet az apró falvak egy határba ke­rítésével. Nem könnyű tehált alkal­mazni az új fogalmakat. De taláp ez benne a legszebb. Mert régen mindig meg mondták valahonnan felül­ről. hogy mit kell csinálni. Üj dolog, új fogalom, hogy ma már nem mondják meg. Helyben kell megkeresni a járható utat. Gyötrődéssel, emberek ezreinek életkörül­ményeit érintő kockázattal felelősséggel jár ez, de eddigi tapasztalataink szerint soha nem látott eredményekkel is. Akkor pedig érdemes. Földeáki Béla AZ ÜLTETVÉNYTERVEZŐ VÁLLALAT CÉUAI Amit a szolgáltatáson túl végzünk Ismét lezártunk egy évet és megkezdtiink egy újat. Ilyenkor szokás számba ven­ni az elmúlt évet, egyben gondolunk a jövőre is. Mi — Ültetvénytervező Vállalat — is ezt tesszük, hár felméré­sünkben teljességre nem tö­rekedhetünk, mivél nagyok és szerteágazók feladataink. Az utóbbi években a gyümölcstelepítés állami tá­mogatásának csökkenése mi­att a területi fejlesztés üte­me is visszaesett. A termelő üzemek, érdekeit szervek és kertész szakemberek előtt a termesztés technológia, a be­takarítás, árumozgatás, tá­rolás, kiszerelés korszerűsíté­se állott nagyon is komoly gondot okozó feladatként. Ebbe a munkába igyekeztünk mi is bekapcsolódni. E téren a szabolcsi gy ümölcstermelő üzemek rövid idő alatt óriá­sit léptek előre. Mégis nem szűntek, hanem növekedtek a gondolt. A régi ültetvé­nyek korszerűtlen telepítési rendszerük, fajta összetéte­lük és karuknál fogva meg­értek a kitermelésre. Az új telepítésekben is sok ami nem megfelelő talajadottság és telepítési rendszer, kondí­ció, stb. miatt nem üzemel­tethető gazdaságosan. A te­rület egységre eső hozam sem növekedett kellően. Az utób­bi években — országosan — a kivágás meghaladta a ter­vezettet. Nagyon jó dolog, hogy me­gyénk vezetői és szakemberei ennek különböző fórumokon kellő hangot is adtak. Részük volt benne, hogy a már nép­a gyümölcstermesztés törté­nelmébe. A kormányhatá­rozat láthatólag széles körű ösztönzést adott a telepíté­sek megindításához, a terme­lési színvonal növeléséhez. A jelentkező igényeknek mi is igyekszünk eleget tenni, úgy, hogy betartjuk a kormány- határozat pontjait, közben emeljük a tervezői munka minőségi színvonalát. gazdasági méretűvé vált probléma megoldására a le­hetőség a 1024/1973. sz. Kor­mányhatározatban került be Eredményes esztendő az állattenyésztésben A megye állattenyésztésé­nek helyzetéről kértünk tá­jékoztatást a megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség igazgatójától, dr. Szkita Jó­zseftől. Azt szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt év­ben meghirdetett szarvas­marhaprogram milyen ered­ményeket hozott a megyé­ben. A sertéstenyésztésben pedig a szakosított telepek gondjairól kértünk informá­ciót. ' ’ ■*’ •v': ' A meghirdetett szarvas­marhaprogram jelentős ered­ményeket hozott megyénk­ben. 1972-ben mintegy 143 ezer szarvasmarhát tartottak nyilván. Ebből 60 ezer a te­hén. 1973-ban a program kedvező hatására a szarvas­marhaállomány 13 ezerrel gyarapodott. A tehenek szá­ma pedig 5 ezerrel lett több. A létszámnövekedés jelentőd azért is, mert a szarvasmar­haprogram megvalósításával egyidőben közel 2 százalékos emelkedés jelentkezett a háztáji állományban. 1973- ban a tenyésztési kedv to­vább emelkedett. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy októ­ber 31-ig a háztáji gazdasá­gok közel 5 ezer tehénnel termékenyítettek többet, mint az elmúlt esztendőben. Nem rosszabb a helyzet a termelőszövetkezetekben sem. A közös gazdaságokban 4300 tehénnel termékenyítet­tek többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az üszőtermékenyítések száma meghaladta a hatszázat. Á megye termelőszövetkezetei­ben közel 21 ezer tehén van törzskönyvi ellenőrzés alatt. Itt is lényeges a javulás, mert az elmúlt évben ennek a felét tartották számon. A kormányprogram hatása nemcsak a szarvasmarhalét­szám növekedésével mérhető. A megnövekedett tenyésztői kedv hatással van a takar­mánytermesztésre is. Itt azonban azt is el kell monda­nunk, hogy ma még nem tar­tunk ott, hogy kellő képpen tudnánk hasznosítani az ál­latokban lévő termelőképes­séget. Kevés még az egy te­hénre jutó átlagos tejterme­lés és a húshozam is. Tejnél megyei átlagban az évi 2200 liternél tartunk. He­lyesebb takarmányozással a tejtermelés a jelenlegi tehén­állománnyal is könnyen 3000 liter fölé emelhető. A növen­dék hízóbikáknál az utóbbi időben elért napi 900 gramm körüli élősúly gyarapodás minden különösebb erőfeszí­tés nélkül 1200 gramm fölé is felvihető. Ez azt jelentené, hogy nem 18 hónapos korban adnák le a gazdaságok a hízott biká­kat, hanem már 15 hónapos korukban. Ez 3 hónapos tar­tási, takarmányozási, gondo­zási költség megtakarítását eredményezné, mely mini­málisan is jelentene hízott állatonként 2500 forintot. A megyében 26 termelőszö­vetkezeti és négy állami gaz­dasági szakosított szarvas­marhatelep működik. A gon­dot a szakosított telepeken is az jelenti, hogy nem tudjuk eléggé kihasználni az állatok genetikai tulajdonságait. Szabolcs-Sz-atmárban öt ter­melőszövetkezet és egy álla­mi gazdaság lépett be a Dá­lia-programba. A tsz-ek ál­latállománya magyar tarká­ból, az állami gazdaságé He­rtford és annak keresztező­déséből tevődik össze. A sertéstenyésztésben is a szakosított telepek belépési jelenti a fejlődést. Itt már meg kell oldani az iparszerű sertéstenyésztést. A megyé­ben a termelőszövetkezetek­ben 13, az állami gazdaságok­ban pedig 2 szakosított ser­téstelepet építettek. A ter­melőszövetkezetekben épí­tett szakosított telepek bené­pesítése még teljes egészében nem történt meg. Amikor mind a 13 telep teljes kapa­citással működik, akkor éven­te 110 ezer hízott sertést ad­nak a népgazdaságnak. A szakemberek előtt köz­tudott, hogy a szakosított ser­téstelepek üzemeltetése mi­lyen fegyelmet követel, A telepek vezetőinek és dolgo­zóinak az eddigiektől sokkal nagyobb gondot kel] fordíta­ni az új környezet alakította feltételekre, a technológiai fegyelem betartására. Az iparszerű termelés előnyei csak így biztosíthatók. A megye sertésállománya 1973. szeptember 30-ón 495 ezer. Ebből anyakoca 33 ezer. Fejlődést mutat a juhte­nyésztés is. Az országos csök­kenéshez viszonyítva ná­lunk emelkedés tapasztalha­tó. Jelenleg az állomány 251 ezer körül mozog. Az anya­juhok száma 130 ezer. A te­nyésztési kedv növekedését az hozta magával, hogy a vi­lágpiacon kelendő a birka. Különösen keresett a pecse­nyebárány. Ahhoz, hogy az állati ter­mék termelést növelni tud­juk, hogy jövedelmezőbbé te­gyük ezt az üzemágat, gyö­keres változást kell eszközöl­ni a rét-legelő-gazdálkodás- ■ bárr. Egyik legjelentősebb feladat e téren a megtermelt takarmányok időben történő és helyes betakarítása, taro­lása, célszerű felhasználása. Ugyan ilyen fontos az ál­lattenyésztési szakismeretek bővítése, a megfelelő szintű és létszámú szakemberek be­állítása. Nagy gondot kell fordítani a vezetők és be­osztottak továbbképzésére. A szakosított telepek vezető dolgozóinak időben tájéko­zódni kell a tudomány által kidolgozott legújabb eljárá­sokról. Oda kell figyelni a szakosított telepeken a páro­sítás és a szelekció munkái­ra. A sertésztenyészfés jöve­delmezősége érdekében alap­vető feladat, hogy az abrak- j takarmányt a gazdaságok | maguk termeljék meg. Ez a j iplenlcffi korülménvek kö­Az 1973-ban forgalmazott szaporítóanyag mennyisége az előző évekhez viszonyít­va jelentős felfutást ért el. 1974-ben további és jelentős növekedést terveztünk. Úgy értékeljük, hogy az oltványok minősége az előző évekhez viszonyítva jelentősen javult, a kiszolgálás kisebb hibák­tól eltekintve megfelelő. Ugrásszerűen növekedett a kereslet alma és őszibarack oltványokból, amit kielégíte­ni nem tudtunk. A faiskolák — saját hibájukon kívül — a jelentkező igényre nem ké­szülhettek fel. 1973-ban 62 termelőszövet­kezetnél a még nem termő ültetvényekre adtunk rend­szeresen szaktanácsot. Ezt követően tervünk a tanács­adási tevékenység további bővítése. A számos becsi Dó- zéa, 'Csengeti Állami Gazda­ság és a napkori Kossuth termelőszövetkezetben a tsz- ek kertész szakemberei és a mi dolgozóink részére met­szési bemutatót szerveztünk. Ez alkalomra meghívtuk a Kertészeti Kutató Intézet ku­tatóját, dr. Mihályffy Józse­fet, a téma kiváló ismerőjét. Két egymástól eltérő körzet viszonyai között, külömböző korú ültetvényekben, mutat­tuk be az „alma-sövények” alakító és termő metszését és beszéltük meg az ezzel kap­csolatos problémákat. Ezen­túl a termőkaros, alma, meggy, cseresznye, ősziba­rack metszése is bemutatás­ra került 1974-ben a szak­mai bemutatókat tovább folytatjuk. A bemutatót fontosnak zött a zárt rendszerű termesz- I tés megvalósításával megold­hatónak is látszik. S- X. tartottuk, mivel tudott dolog, hogy a létesítendő új telepí­tések 30 százaléka sövény- gyümölcsös lesz. A metszést a termőfelület, a termő­egyensúly kialakításának es megtartásának, a szép és jó minőségű piacképes gyümölcs előállításának egyik nagyon fontos eszközének tartjuk. Sokan vannak kik a metszés hagyományos, hosszú időn keresztül begyakorolt mód­jától — akaratuk ellenére — nehezen tudnak eltérni és az új felfogásokat elsajá­títani. Munkánk során hangoztat­juk — bár a termelők na­gyobb része tudatában van. — hogy az új telepítésekkel párhuzamosan, esetenként még előbb el kell végezni az arra alkalmas ültetvények korszerűsítését. Nem volna ésszerű és célravezető a „leg­korszerűbbre való törekvés* elve alatt a még gazdaságod san üzemeltethető ültetvé­nyeket elhanyagolni. Viszont el kéli Végezni tervszerint a selejtezést, ahol gazdaságos üzemeltetés már nem bizto-, sítható. Csonthéjasok, bogyósok lepitése szükségszerű, hol —■ melyikre jobbak a lehetősé­gek. Feldolgozó üzemekkel.' értékesítő szervekkel való kooperációra —, telepítési, üzemelési költségekre is — jó lehetőségek vannak, érded mes élni vele, közös érdek. íí agyon fontos felad steals kell tekinteni, hogy a házi- kerti termesztésben növeked­jen a csonthéjas és bogyós gyümölcsféleségek területe és terméshozama. Célunk, hogy ne szimpla kereskedelem és szolgáltatás legyen a végzett munkánk, hanem szakmai szeretet és felelősség hassa át, így job­ban eleget tehetünk a me­gyében ránkháruló feladat-: nak. s egyben a kormányha­tározat célkitűzéseinek. dr. Papp József Az ország legkorszerűbb mesterséges termékenyíts főállomása A tavaly nyáron felavatott Hajdú-Bihar megyei új mesterséges termékenyítő fő állomás jelenleg a legkorsze­rűbb az országban, mi több: az egyik legmodernebbül fel­szerelt egész Európában. A 30 millió forintos beruházási költséggel épült létesítmény feladata Hajdú és Szolnok megye teljes ellátása, három másik — Borsod, Heves, és Szabolcs — megyébe pedig a minősített, javító hatású ter­mékenyítő anyagot szállítják. A múlt év április elsejétől itt kizárólag mélyhűtött anya­got termelnek. Minden ada. got ceruzabélvékony mű­szalmába csomagolnak, aztán egy jelzőgép rányomtatja a kis csőre a legfontosabb adato­kat: a bika nevét, a körzet számát, amelynek ellátásáért az állat „felelős”, a dátumot, egyebeket. A sperna aztán egy mínusz 190 fok belső hő mérséklete, folyékony nitro­génnel bélelt tartályba ke­rül. (Ha belelógatnak egy 6zal virágot, utána, az porrá törik az ember kezében.) E raktárban egyszerre 800 ezer adag anyag fér el. Az ország egész állománya egy millió tehén... A kép teljessége ked­véért: sertés-, juh. és barom­fi termékenyítő anyag előál­lításával is foglalkoznak itt. A helyszínre szállításhoz hasonlóképpen berendezett, de kisebb tartályokat úgy. nevezett biológiai konténere­ket használnak. A nagyobb gazdaságok saját inszeminá- tort alkalmaznak, a főállo­másnak 16 ilyen dolgozója van. Ezt a munkát — és per­sze a bentit is — csak nagy ügyszeretettel, hivatástudat, tál lehet végezni, ennek meg­felelően az intézet dolgozói­nak 85 százaléka 15 éves. vagy régebbi törzsgárdatag. A technikusok egyik legfon. t.osabb prémium feltétele, az úgynevezett vemhességi in­dex, a műveletek egy részét ugyanis — siker hiján — meg kell ismételni. A leg­jobbak havi ötezer forintot is megkeresnek, de est senki ne irigyelje tőlük. Egy-egy körjárat embere legalább féltucat községet lát el. na­ponta másfétszáz kilométert vezeti az autóját, és ugyan, estik naponta száz tehénhez nyúl. Közben adminisztrál is, tavaly január elseje óta még többet, mint eddig: 1972 ele. jétől fizetni kell a terméke­nyítésért, úgyhogy most már a feladóvevényt is ellenőrzi. Az Állatorvosok Világszö­vetségének szaporodásbioló­giai szakosztálya milánói ülé. sén nemzetközi emlékérmet alapított. Azokat a technikuso­kat tüntetik ki vele, akik a legtöbb és a legeredménye-, sebb mesterséges temékenyij tést végzi. Ezt az érmet nyúj. tolták át a közelmúltban a budaoesti olasz nagykövetsé­gen Gólián Józsefnek, a Haj.- dú jnegyei komódi körzet 8 községben dolgozó inszeminá- torának. aki tavaly 35 ezer tehén mesterséges terméke­nyítését végezte el. Rác T. Jánog Tervkészítéseink Állami Gazdaságok és Tsz-ek részére. 19« 1970 1971 J972 1973 összesen évek ben ba. Alma 37 74 52 243 809 1215 Csonthéjas 147 20 206 153 101 €27 Bogyós 241 104 102 192 204 843 összesen: 425 198 360 588 1114 2685 _________ Szaporítóanyag forgalmazásunk: 1973 tény 1374 várható db. db Alma vadalanyon 56 800 €0 000 Alma Tip. IV. at 166 210 OOfl Csonthéjas 52 300 83 000 Bogyós 2 349 $00 3 350 000 Szóló 71 400 65 OOP

Next

/
Thumbnails
Contents