Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

Wfi. farmer VP i. &&A HOZZÁSZÓLÁS A munkásműveltségről A. Kelet-Magyarország január 6-i számában a „Műveltebb munkásokért” címmel közölt cikkben felvetett gondolatokat támasztja alá a gyárunkban végzett elemzés. A Nyíregyházi Konzervgyár párt-csúcsvezetősége ugyan­is a szakszervezet és a KISZ részvételével a vállalat dolgozói­nak 97 százalékát átfogó felmérést végzett, amelynek témája a munkásműveltség volt. A kérdőívek segítségével lebonyo­lított kérdés-felelet többek között a munkások általános-ideo­lógiai képzettségéről, a vállalati'vagy magasabb színtű szak­mai továbbképzésről, az olvasottságról és a jövő igényeiről adott képet. A széleskörű felmérés elsődlegesen a nyolc általános is­kolai osztályt nem végzettek differenciált megoszlását tük­rözte. A városi átlagnál (33 százalék) kedvezőbb a helyzet, 23.3 százalék, de a mintegy 600 főt foglalkoztató porcsalmai telep'fizikai dolgozóinak 36,8 százaléka nem rendelkezik az alapműveltség ezen szintjével. 166 dolgozót jelent ez, s közü­lük minden tizedik 20 éven aluli fiatal. Ez a szám figyelmez­tető, hogy a múlt öröksége mellett számottevő az utóbbi idők újratermelődése. A gyár telepén több olyan 20 éven aluli fia­tal is található, akik 2—3—4 osztályt végeztek csupán. A vál­lalat — a munkásműveltség javítása érdekében — központi telepén ez év szeptemberében megszervezte az általános is­kola 7. osztályát 18 fővel, melyhez januárban csatlakoznak a 8 osztályt végzők. A személyes elbeszélgetésből kitűnt, hogy a dolgozók nem látnak anyagi kedvezményt az általános is­kola elvégzése esetén, és az iskolai végzettség hiánya sok eset­ben nem jelent hátrányt. Alátámasztja ezt, hogy ma is talál­ható még 8 általánossal nem rendelkező vezető. Ezért, a taní­tás idejére biztosított kedvezmények, a csökkentett tananyag, 8 kihelyezett osztályok ellenére Is aránylag kevés a jelentke­zők száma. A felmérés az ideológiai-politikai képzés módszereinek továbbfejlesztésére is felhívta a figyelmet. A vállalatnál éven­ként ismétlődő — a gyár dolgozóinak 11—13 százalékát átfogó — szeminárium jellegű oktatások iránt megcsappant az ér­deklődés. Előtérbe került a több vitalehetőséget teremtő — 'mindenkor aktuális eseményekkel foglalkozó — politikai vita­kör. A közéofokú iskolai végzettségű és vállalati oktatásokon hosszabb időn át részt vett dolgozók körében a marxizmus— leninizmus esti középiskola és egyetem iránt nőtt meg az ér­deklődés. Az iskolai — politikai végzettség mellett a munkásmfl- veltség termelés szempontjából legfontosabb — annak folya­matát közvetlenül befolyásoló — része a szakmai műveltség. A vállalat fizikai dolgozóinak kétharmad része nő. Ennek ellenére a női szakmunkásarány messze elmarad a férfi szak­munkásaránytól, mely összességében is a nyíregyházi ipari szakmunkásaránynak is csak mintegy 43 százaléka. Ez a helyzet akkor sem elfogadható, ha a gyár termelési jellege több segédmunkást igényel, mivel a gépek kezeléséhez szükséges betanított munkásarány is igen alacsony. Az ará­nyok kedvezőtlen alakulását befolyásolta az előző évek igen nagv arányú munkásvándorlása, a gyár szezonjellege. 1972-től megindult mindkét terület normalizálódása, az állandó dol­gozók aránva ma már 89 százalékra emelkedett. Ez lehetősé­get ad az 1972 évben megkezdett vállalaton belüli felnőtt szak- munkáskénzés szélesítésére, illetve a betanított munkások képzésének gyorsítására. Az ipari tanulóképzés a vállalatnál nem kielégítő, a szak- munkásarány növelése az iparitanuló képzésben számszerű növekedést kíván. A szakmunkásoknál biztosított szakmai a!a-'végzettség a technika mai fejlődése mellett — állandó to­vábbképzést követel. Az önképzésen, a szakirodalom tanul- mánvozásán kívül szükséges a köznont.i vagy helyi tovább­képzés is. Egészséges kezdeményezés volt az év első hónap­jaiban a vállalaton belül lebonyolított szakmunkás-tovább­képzés melynek tapasztalatai — a szakmunkások véleményé­vel egybeesőén — azt mutatják, hogy a jövőbeni továbbkép­zéseket szakmákra lebontva, az eddiginél részletesebben kell végezni. A magasabb színtű szakmai kéozés fő iránya a kö­zéofokú technikumok, illetve felsőfokú iskolák. A felmérés szerint a vállalat dolgozóinak 4 százaléka közép-, 1,5 százaléka felsőfokú intézményekben kíván továbbtanulni. A munkásműveltséget alapjaiban meghatározó területe­ken kívül a felmérés részletezi és átfogó képet ad a dolgozók kulturális helyzetéről, a szabad idó hasznos eltöltéséről, a szocialista brigádok életéről, a bejáró dolgozók helyzetéről, az ezzel összefüggő kérdésekről és igényről. Ezt összesítve a vállalat megkezdte az intézkedési terv elkészítését, amely meghatározza a gazdasági vezetők, párt-, KISZ-, társadalmi szervek e területen adódó feladatait. Sobész József, a Nyíregyházi Konzervgyár pártvezetőségónek tagja 1 CSAK RÖPKE PILLANAT? Napjaink kék madara dog. A mai burzsoá ideológu­sok egy része tagadja 93 élet értelmét, ezzel a boldog­ság lehetőségét is. A kispol­gárság ideológusai pedig a boldogság elérésének útját egyedül az anyagi javak, a pénz halmozásában látják. Ez utóbbi elvnek nálunk még sok hívője van. A materialisták szerint a boldogságot a földön kell keresni. Elérhető, de senki­nek sem hullik az ölébe. Marx csak egyetlen mondat­tal utalt erre: „A boldogság harc.” Egy időben ezt tévesen értelmezték, s egyedül a har­cot tartották a boldogság for­rásának, célját, eredményeit nem. — Végül is tehát mi a bol~ dogság? Lehet-e egyáltalán definiálni? — Tartalmát lehet csak körülírni: az ember olyan belső élménye, amelyet a külső körülmények váltanak ki benne. Hogy kinek mi okoz boldogságot, az nagy­mértékben függ az illető egyéniségétől, jellemétől és világnézetétől. A boldogság megszerzésének folyamata: az ember célokat tűz maga elé, s azok megvalósításáért harcol. A Vöröskeresztről számokban Sokoldalú felvilágosító munka ö A téliesített jósavárost építkezéseken a toronyházak zakipari munkálatait zavartalanul végezhetik. (Hamme! Jó­zsef felvétele) Különös témát választott kandidátusi disszertációjá­hoz Imreiné Péter Erzsébet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem filozófiai tanszéké­nek adjunktusa: a boldogság filozófiai értelmezését. Két­száz oldalas tanulmányát már elküldte a moszkvai Lo­monoszov Egyetemre, ahol az etikai tanszék aspiránsa. — Tíz év óta foglalkozom e témával, s először is a bol­dogságról vallott különböző elméleteket tanulmányoztam — mondta. — Az idealisták szerint a boldogság olyan lel­kiállapot, amely független az emberek körülményeitől, a világtól. Ezen belül is sokfaj­ta eltérő vélemény van. A vállás például azt mondja: a túlvilágon van csak boldog­ság. Kant szerint a köteles­ség az ellentéte és kizárója: ha az ember teljesíti köte­lességeit, már nem lehet bol­Megyénk vöröskeresztes mozgalmában a kongresszusi év különösen kedvezően éreztette hatását. 1973-ban az előző évi háromszázki- lencvenkiloncról négyszáz­negyvenötre nőtt a vöröske. resztes helyi szervezetek szá ma. A taglétszáimnövékedés még dinamikusabb képet mutat. 1972-ben huszonhat- ezerhétszáz tagot tartottak nyilván a helyi szervezetek ben. 1973 végére a tagok száma megközelítette ^ har- mmehárornezret, A lakóterületen működő helyi szervezetek mellett nőtt a taglétszám az üzemi, és termelőszövetkezeti helyi szervezetekben. A tartalmi munka is fejlődést mutat. A helyi szervezetek több mint 90 százalékában megtartották az évi két taggyűlést. A munkaterv szerint dolgozó helyi szerkezetek száma 350. A megyében több mint fél. ezer egészségügyi állomást tartanak számon. Egészség ügyi felelősből ötszázan dol­goznak a megyében. Az egészségügyi felelősök fele a mezőgazdasagi termel őszö vetkezőtökben tevényke dik. Ennél kevesebben üze­mekben. állami gazdaságok^ ban, ipari szövetkezetekben végzi munkáját. Véradókörből 143 van a megyében. A segélyhelyek száma pedig megközelíti az ötszázat, Házegésaségőri te vékenységet kilencen végez­nek. A lakóterületi, üzemi, szövetkezeti, hivatali és más elsősegélyhelyen ötezren fe­lüli rászorulónak nyújtanak elsősegélyt. Az üzemi, váró si, községi és külterületi he­lyi szervezeteknél 1973-ban mintegy hétszáz tanfolyamot tartottak. A hallgatók több mint 17 ezres serege elsőse­gélynyújtásiról, üzemegész, ségügyről, az anyák felada­tairól, a házi betegápolásról és más egészségügyi téma ról hallgatott meg előadást. A megyében tartott egészség- ügyi előadások szánna két. ezemégyszázra tehető, a hall gatoík száma pedig százezer­re. Jelentős a vöröskereszt gondozó és patronáló tévé kenyságe is. Hatszázat is meghaladja azoknak a csa­ládoknak a száma, akiknek egészségügy: gondozásáról a vöröskeresztes aktivisták gondoskodtak. A megyei vö­röskeresztes helyi szerveze. tek patronálnak szociális ott­honokat. öregek napközijét, egyedülálló idős embereket, gyermekotthonokat, állami gondozott gyermekeket. Szá. mos helyen kezdeményezői voltak az öregek napjának a megszervezésében. Szinte felmérhetetlen az a küzdelem, amelyet a. vö röskeresztes helyi szerveze­tek és aktivistáik végeznek az alkoholizmus elleni küz­delemben. Jelentős a szere. pük a kényszer és önként elvonókúrán resztvettek utógondozásában. Ez az év is számos fel adatot kínál a vöröskereszt munkásainak. A szervezeti élet további erősítése mel­lett a közeljövőben népese­déspolitikánkból adódó vö_ röskeresztes fogdátok megva­lósítására összpontosítják erőiket a helyi szervezetek. A felvilágosító és a nevelő munka fokozásával segítik az anyaság és a többgyermekes család társadalmi megbecsü lésének szélesedését. Támo gatják az iskolák családi életre nevelő törekvését. A IV. kongresszus szelle­mében tovább fejlesztik az ifjúsági vöröskeresztes tévé kenységet. Az a cél. hogy az ifjú vöröskereszteseket mi­nél szélesebb rétegben von_ ják be a társadalmi egész­ségvédelmi fele -latok meg_ oldásába. Az ifjúság egész séges életmódra nevelése mellett elsőrendű feladat a fiatalok családi életre való előkészítése. Ebek mellett nem feledkeznek meg az if júság szocialista human iz musra neveléséről sem. Me gyárak vöröskeresztes moz_ Kaiménak a sajátos eszközei vei hozzá kell iárulni a né­pek közötti megértés ba­rátság és együttműködés, a békevágy elmélyítéséhez. (s. j.) — Milyen feltételei vannak e belső élmény megszerzésé­nek? ■— A marxizmus ebben el­tér minden más felfogástól. Azt mondja: a boldogság alapvető feltételei társadal­miak. A közösségnek először a békét, a demokráciát, a szabadságot, az egyenlőséget, a létbiztonságot, a foglalkoz­tatottságot. az előrejutás le­hetőségét kell megteremteni. Az egyén csak ezeken az ala­pokon szerezheti meg saját boldogság élményét. S hogy sikerül-e, azon múlik: az il­lető felismeri-e lehetőségeit, saját képességeit, akar-e ré­szesedni a társadalmi bol­dogság-alapból, s hajlandó-a ezért tenni is valamit. Vég­eredményben a boldogság kék madarát ugyanis az em­berek anyagi, szellemi é« szociális (közösségi) szükség­leteinek kielégülése röppent­heti fel. A baráti kapcsola­tok, a kollektív munka, a kö­zösségi kapcsolatok is elen­gedhetetlen feltételei a bol­dogságnak. — Sokan vallják: a bol­dogság csak röpke pillanat. A filozófusok szerint ir>ennyi ideig tart, ha már elérte az ember? A táraya’őteremböl Halálos tígfi szóváltás Újsághír: Halált okozó sú­lyos testi sértés alapos gyanút ja miatt indított eljárást a rendőrfőkapitányság Kun Er­nő 36 éves nyíregyházi mező­gazdász ellen. Kun szeptem­ber 10-én szóváltás után többször megütötte feleségét, aki az egyik ütéstől elesett, fe;4t a fop»- verte. Eszmélet­len állapotban szállították kórházba, ahol két nappal később meghalt. Kun amikor felesége haláláról értesült, öngviíkossági szándékból Vofatox permetezőszert ivott. Állapota nem életve­szélyes. Ez a hír szeptember 14-én jelent meg lapunkban. Az­óta befejeződött a nyomozás és a bíróság is elítélte a bru­tális férjet. Most — a szoká­soktól eltérően — nem a bűn­öse’ 'kmény történetét írjuk le v>anem az utat. amelyik od=!-> vezetett, mert sajnos ne" \ C"vedi esetről van szó m' akkor sefn. ha nem vég­ződik mind halállal.-Kun -l-ÖSO-b«#- tmtr­zett agrármérnöki diplomát a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetemen. Négy évvel később megnősült és — bár nem volt gyerekük — har­monikus házaséletet élt. 1967-ben az Apagyi Állami Gazdasághoz ment dolgozni és Nyíregyházára, a Dózsa György utcába költöztek. Kun inni kezdett, esténként részegen járt haza. barátait is magával vitte és otthon tovább ittak. A feleségnek nem tetszett az állandó ivá- szat és emiatt gyakoriak vol­tak a veszekedések. Kun már alkoholista lett, ezért a mun­kahelyétől is meg kellett vál­ni. A nyíregyházi Ságvári Tsz-be került, de a magatar­tása nem változott. Tovább­ra is részegen, barátokkal járt haza és hógy elkerülje a ve­szekedéseket. a feleségét is rászoktatta az ivásra. A rászoktatás túlságosan jól sikerült, egészen annyira, hegy Kunné is alkoholista lett. Este már nem csak a férj iüÄüÄ fast-«. nem az asszony is részegen várta és emiatt még több lett közöttük a veszekedés, sőt a verekedés Is. Kun szinte na­ponta megverte feleségét, az­tán bejelentette, hogy elválik tőle. Elmondta ezt a lány ap­jának is, aki — hogy rendezze a családi életet — elvonókú" rára vitte lányát. Az elvonó­kezelést megkezdték, de be­fejezni nem lehetett belső szervi rendellenességek mi­att, így Kunné hazakerülé­se után rövid idővel ismét inni kezdett. Ku,n Ernő közben tovább ivott, ő csak a felesége ivását tartotta felháborítónak. Munkahelyet is kellett emiatt változtatni neki, Orosra, a Bú­zakalász Szakszövetkezethez vették fel beosztott agronó- mus.nak. Több figyelmezte­tést kapott szóban és írásban, mert ekkor már nem csak es­te és nem csak otthon, hanem munkahelyén is ivott. 1972 májusában belátta, hogy így már nem mehet tovább, elvo­nókúrára jelentkezett, A ke. zelés eredményes volt. és egy fél évig megállta, hogy nem iszik. Ekkor azonban újra kezdte, sőt tavaly júniusától már naponta berúgott. Min­dennapossá váltak otthon a verekedések, illetve a verések is, mert Kun a legkülönbö­zőbb és legbrutálisabb módon ütötte, verte feleségét Szeptember 9-én is részegen ment haza Kun, de részegen találta feleségét is. ’refeküdt, de mert idegesítette a felesé­ge járkálása, veszekedni kez­dett. Ejfél után az asszony ki­ment a lakásból. Kun utána­ment és bevitte. Leállította a lakás közepére és ahol érte, ott ütötte. Mikor az asszony összeesett, rálökte a sezlonra és lefeküdt. Kunné másnap délutánig feküdt így, eszmé­letlenül, amikor férje orvost hívott. Az asszonyt kórházba szállították, Kun Ernő szep­tember 12-én érdeklődött fe­lesége állapotáról, a kórház­ban azonban már csak a ha­lál beálltáról tudták tájékoz­tatni. Kun mikor ezt megtud­ta, két deci Wofatox-oldatot ivött. Amint azonban annak görcsös hatását érezte, or­voshoz és kórházba szállíttat­ta magát, ahonnan szeptem­ber 27*én gyógyultan távm zott. Kun Ernőt a nyíregyházi járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa halált okozó sú­lyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért két év szabadságvesztésre bünteti«. Mellékbüntetésül három évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától és köte­lezte, hogy a szabadságvesztés ideje alatt kényszerelvonó ke­zelésnek vesse alá magát. A bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte Kun büntet­len előéletét, megbánó maga­tartását, amelyet alátámaszt az a körülmény is, hogy ön- gyilkosságot kísérelt meg. Sú­lyosbítóként értékelték vi­szont felsőfokú iskolai vég­zettségét, azt a kiszolgálta­tottságot, amelybe az elhalá­lozott sértettet juttatta azál­tal, hogy nem vált el tőle, a tartós bántalmazásokat, amely akaraterejétől fosztotta meg sértettet és súlyos idegbeteggé tette, súlyosította cselekede­tét italozó életmódja, saját ma­ga szeretete, valamint a csa­ládi életét jellemző szadista tendenciák. Az ítélet kihir­detése után az ügyész sűlyo- sításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Má­sodfokon a megyei bíróság dánt Cbalogh) — Amíg valaki rá nem un a korábbi célók és harc gyü­mölcsére, s újabb igényei, szükségletei nem támadnak. A boldogságnak egyébként két megnyilvánulási formája van. Az emberek általában csak az egyiket — az ünnepit —- tartják boldogságnak: amikor nagyon fontos célki­tűzés válik valóra. A hét- ' köznapi boldogságot inkább csak jó érzésnek tartják, pe­dig apró dolgok is gyakran okoznak örömet. — Vajon boldog-e a „bol­dogságtan” szerzője? x — Az lettem. Apám nap­számos, anyám mosónő volt, kitűnő tanuló létemre is csuk két napig járhattam közép­iskolába, belőlem is napszá­mos lett. A háború után ta­nultam, dolgoztam, eljutot­tam az egyetemi katedráig, családom van, s a régóta dédelgetett tervemet is meg­valósíthattam, megírhattam ezt a tanulmányt. Az igazi boldogságot csak küzdelem, munka, alkotás árán lehet el­érni, másképpen csak a bol­dogság illúzióját kapja as ember. (Cl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents