Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
JW74. JanuJr S. fc'RT FT MAGYARORSZÁG ?. oldal Pályaválasztás Napirenden: a levegő Mi szeretné] lenni ? Nyíregyháza — zöldben A sóstói erdő öreg fái alatt. — A jelenleg meglévő fajták közül az akác és a nemesnyár egy tervezett jóléti erdőben nem kívánatos. Ez azt jelenti, hogy az egész erdő területének csaknem egyhar- madán a fák fajcseréjét kell végrehajtani úgy, hogy az akác és a nemesnyár által elfoglalt 110 hektárból 70 hektáron tölggyel (még pedig vörös tölggyel) 40 hektáron pedig hárssal, juharral, nyírrel, hazai nyárral végezzük el a felújítást. A már említett terv a jelenleg 370 hektárt kitevő sóstói erdőből 141. hektárt jelöl meg pihenőerdőnek. 213. hektárt-'úgy «evezett sétaerdőnek, a fennmaradó 16 hektár részben ifjúsági park, botanikus kert lesz, illetve utak céljára hagyják fenn. Erdei létesítmények Különböző műszaki létesítmények készítésével is számol a terv. Sétaút több, mint 11 kilométeren létesül. A tornapálya környékért, az Oszoló út folytatásánál, illetőleg Sóstón erdei gépkocsiparkolót terveznek. A sport és kulturális létesítmények közül meg kell említeni az erdei játszóterek, a valószínűleg Sóstóra kerülő szabadtéri színpad, az újabb erdei tornapálya, és a szánkópályák készítését. Az úgynevezett „egyéb létesítmények" közül a Sóstói út nyugati oldalán képezik majd ki a szalonnasütő helyeket, az esőbeállókat, a pihenőpadokat stb. És aztán egy tervezett számadat: az úgynevezett pihenőerdő kialakítása több mint 11, a sétaerdő megvalósítása 1,2 millió forintot igényel. A fejlesztési tervben szereplő műszaki létesítményekre a MÉM — az erdőtelepítési célcsoportos állami beruházási keretből — még a negyedik ötéves tervre egymillió forintot hagyott jóvá. A városi pártbizottság koordinálásával az erdőgazdaság és a megyeszékhely több vállalata (így a Vízügyi Igazgatóság, SZAVICSAV, a Vas- és Fémipari Ktsz, az Asztalosipari Ktsz, a Faipari Vállalat, a Festő Ktsz, a tanárképző főiskolával karöltve, jórészt társadalmi munkában) máris hozzákezdett az erdő feltáráshoz és a tervezett létesítmények építéséhez. (Egyebek között az erdőgazdaság 154 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a pihenő- és séta-* erdő, valamint a tornapálya építéséhez.) Pihenőerdő A széles körű összefogás nyomán az el- núlt évben egyebek között megvalósult az .Tdei torna pálya. A Halász-domb adta jó terepviszonyok kihasználásával két szánkópályát is elkészítettek, amely sioktatásra is alkalmas. (Ez a jelenlegi tornapálya szomszédságában található.) Esővédő házikót helyeztek el a tornapálya két végén. A közeljövőben a sóstói műút nyugati oldalán terveznek minél jobb lehetőséget teremteni a város lakóinak Pihenéséhez. Első lépésként a tanárképző fő- skola és a Tölgyes-csárda közötti erdőrész i talakításával és berendezésével csaknem 22 nektár területen pihenóerdőt létesítettek már L973 őszén, s ennek a területnek a bővítése szerepel a távlati fejlesztési tervben is. Angyal Sándor Mi szeretnél lenni? A tanév első feléhez közeledve mind aktuálisabb ez a kérdés, s évente tíz- és tízezrek keresik rá a választ. M szeretnél lenni? — kérdezte a Megyei Pálya választási Intézet kérdőíve a tanév elején eg' nyíregyházi peremvárosi iskolában. A tanulói itt zömmel fizikai dolgozók gyermekei, s a felsorolások nagyrészt megegyeztek a szülői foglalkozásával. Nagy részük munkás szeretne lenni. Mi szeretnél lenni? — kérdezte egy má sík kérdőív egy másik iskolában, a 2. szám1 g’-akorlóban. Ebben az iskolában az értelmi ségi szülők gyermekei közül vannak többen, ez a válaszokból is kiderült; tanár, orvos, mér nők. A kérdőív azonban arra is kitért, hog- például egy nyolcadikos mi szeretett voln lenni kisebb korában. Ezek a válaszok poár jó val szétszórtabbak, bennük vannak az eredet’ őszinte vágyak, s a hajlam amely egy-egy pá Ivacsoporthoz vonzza, tereli az érdeklődést. Mikor is kezdődik a pályaválasztás? Csíráiban valószínűleg már a nyiladozó értelemmel jár együtt, később motiválják r meseélmények, a tv-adások. az iskolai tanul Hiányok, de legkonkrétabban talán az a kör nyezet, amelyben a gyermek nevelkedik. Ujab ban a tömegkommunikációs eszközök is kifejtil hatásukat, példa erre, hogy hány és hány gyerek szeretne űrhajós lenni. Űrhajós azonbar alig-alig lehet valakiből, sőt sorolhatnánk jó- n ahány „közelebbi” foglalkozást is, amelyre sokszoros túljelentkező gárdából választják ki a legmegfelelőbbeket. Egy azonban bizonyos; a tágabb érdeklődésű körből, a sokféle szakma ismerétéből könnyebb a választás. Ennek a körnek a tágítása, a szakmák ismertetése a szülői ház és nagyobb súllyal az iskola között oszlik meg. Nem egy felmérés bizonyítja, hogy a gyerek több szakmát ismer, mint szülője. Mégis, gyakran a szülei választanak neki pályát. Néhány hét múlva ismét egy ilyen „választási kampány” kezdődik. Ki döntsön? A gyerek, a szülő, az iskola? Vagy mindhárman együtt? ^Néhány éve intézményesen is hivatott segítője akadt a pályaválasztásnak. A megyeszékhelyeken pályaválasztási tanácsadó intézetek kezdték meg munkájukat, s viszonylag Tövid idő alatt ezek az intézetek a pályaválasztási felelősök útján szinte valamennyi iskolával kapcsolatba kerültek. Miből is áll valójában egy ilyen intézet munkája, s melyek a most következő legaktuálisabb feladata: — erről beszélgettünk —. a nyíregyházi Megyei Pályaválasztási Intézetben. Az intézet igazgatója Nagy Miklós először a kérdés második felére válaszolva mondta el. hogy évente általában tízezer gyerek kerül ki a megye általános iskoláiból. Őt-hat százalékuk kivételével valamilyen formában tovább- 'l tanulnak. A nyolcadikat elvégző és továbbtanulni jelentkező gyerekek közül elvileg egy sem kallódhat el, mert körülbelül ugyanannyi! tudunk ehelyezni. Van annyi hely, mint amennyi jelentkező. A gond ott kezdődik hogy az igények és a lehetőségek nem fedik- egymást. Néhány szakmára kétszáz-kétszázhatvan százalékos a túljelentkezés, míg egy másikat alig lehet betölteni. Az elmúlt év százalékos adataiból böngészve, a túljelentkezések vezető helyeit a fodrász, a vízvezeték-szerelő és az autószerelő szakmák foglalják el. A másik oldalon ezzel szemben szinte betölthetetlen az üvegező, a központifűtés-szerelő és a szerkezetlakatos Szakma. Az úgynevezett nehéz szakmák továbbra is az építőipar és a mezőgazdaság területéről adódnak. Ha nem is a legsúlyosabb de évek óta fenyegető gond a kőműves, ar ács-állványozó szakmák iránti érdeklődés felkeltése, annak ellenére, hogy miniszteri rendelet is született ezeknek a nehezen betöltheti Szakmáknak a fokozott anyagi megbecsülésére. Az ebbe a kategóriába tartozó mezőgazda- sági szakmákban különösen a lányok érdeklő dése hiányzik, s nem csak azért, mert szüleik tanácsa alapján nem akarják az ő nehéz munkájukat folytatni. Nemrég Győrben rendeztek egy országos tanácskozást. Ott is elhangzott, hogy az iskolákban valahogy kiesett a munkára való nevelés. Ezért nehéz például a középiskolából kikerülő szakképzetlen lányok munkába állása. Bár minden negyedik érettségiző jelentke- :ik továbbtanulni, az egyetemek, főiskolák capuit elég nehéz „bevenni”, s íróasztal sem jut mindenkinek. Ezért kaphatna nagyobb ízerepot a nyíregyházi általános és a középiskolákban is a munkára való nevelés, s ezért feladata az iskolának a szülői házból kapott szakmaismeret tágítása. Ezért dolgoznak a pályaválasztási felelősök, sajnos, elég nehéz helyzetben, mivel munkájuk még nincs sem erkölcsileg, sem anyagilag megfelelően megbecsülve. ősszel zárult a pályaválasztási felelősök „kiképzésének” második szakasza, amelyet folytatnak, s azt tervezik, hogy a továbbképzés harmadik része után ezeknek a pedagógusoknak a pályaválasztási tanácsadásra képesítő oklevelet adnának, így is csökkentve a je- 'nlegi állandó cserélődést. Az intézet egyik feladata tehát a pálya- álasztási felelősök segítségével tanácsokat idni a legmegfelelőbb döntésekhez. Népgazdasági és egyéni érdekek összehangolásával gyekeznek a munkaerő keresletet és kínálatot közelíteni. Ezt egyrészt az iskolában lezajló konkrét tanácsadással, másrészt különböző rendezvényekkel teljesítik. Már megkezdődtek a pályaválasztási ankétok, tervezik a tavalyihoz hasonló kiállítást is, valamint az úgynevezett nyílt napokat, ahol egy szülői értekezlethez hasonlóan válaszolnak a kérdésekre. Igen büszkék (és joggal) arra az összeállításra, amely dr. Árkosy Ferencné az intézet munkatársa vezetésével a megye egészségügyi szerveinek bevonásával, orvosok, védőnők közreműködésével készült a szellemileg és testileg károsodott gyermekekről. Ez a tanulmány szinte „naprakész” állapotban nyolc évre előre tájékoztatást ad azokról a gyerekekről, akik a különböző hátrányok miatt, csak bizonyos szakmák között választhatnak. Ezek a tény- számok, mivel korábban ilyen tanulmány nem készült, ismeretlenek voltak. Most azonban sürgetően jelentkeznek azzal az igénnyel, hogy mielőbb egy olyan munkahelyre lesz szükség, ahol ezeket a rehabilitációra szoruló gyerekeket foglalkoztatni tudják. Az intézet nevéről elsősorban a „klasszikus” tanácsadó szolgálatra következtetünk. Arra a munkára, amit a konkrét tanácsadás jelent. Kezdetben szinte az utcáról jötték« a jelentkezők, mondván, tanácstalan vagyok, segítséget kérek. Amióta pályaválasztási felelősök dolgoznak az iskolákban, az intézetbe valóban csak a legsúlyosabb eseteket „utalják” be. Évente kétszázötven-háromszáz nyolcadikos és kis mértékben hetedikes, illetve negyedikes és harmadikos vesz részt a vizsgálatokon, a pályaválasztási felelősök beutalása alapján. L. Nagy László pszichológus, miközben végigkalauzolt a különböző képességvizsgáié műszerek „birodalmában” erről a konkrét tanácsadásról beszélt. Jó volt hallani, hogy országos sztenderdek, tesztek és ezek a műszerek segítik a pedagógusok, a pszichológus és az orvos munkáját Az összes feladat megoldása és az összegzés, majd a személyes elbeszélgetés után egy bizonyos pályacsoportot jelölnek meg. amely iránt a gyerek különös érdeklődést tanúsít, s amelyre képességei szerint is alkalmas. így a legtanácstalanabbaknak is tudnak segíteni, valamint azoknak a gyerekeknek is, akiknek döntése nem egyezik a szülők által választottakkal. Évente kétszázötven-háromszáz általános középiskolás vesz részt ezeken a vizsgálatokon. A másik háromszázat a műszeres vizsgáitok nélkül mi keressük fel az iskolákban. Közel hatszáz fiatal tehát konkrét tanácsot kaphat. Ez is csak tanács, de n?m válasz- lás ami arra utal, hogy a pályaválasztási intézet segít, de a döntés, a választás továbbra is a gyerek, a szülői ház és az iskola közös feladata. Baraksó Erzsébet \ Az ember az évszázadok során mind több termőföldet vett művelésbe. Ma már viszont nem szükséges a termőföldnek az erdőterületek rovására történő növelése. Sőt: a természet egyensúlyának helyreállítását az egyensúlyt megbontó ember tudatos és tervszerű munkája segíti elő. / A világ szárazföld területének 32,2 százalékát ma is erdő borítja. Hazánk erdőterülete az 1945-ös 12,1-ről 1970-re 16,4 százalékra növekedett. Ám ennél a számszerű növekedésnél is többet jelent talán a szemléletbeli változás. A korszerű erdőgazdálkodás számol az erdő esztétikai és közjóléti funkcióival, ami azt jelenti, hogy az erdő nem csupán a faanyag forrása, hanem az ember természetes életkörnyezetének egyik legfontosabb része. Jogosan tartják ma sokan az erdőket a megelőző egészségvédelem egyik leghatékonyabb eszközének. Az ember zaklatott életmódja miatt mind jobban kívánja az erdőkben történő tartózkodást, a csendet, a nyugalmat, a természeti szépséget, az üde és a tiszta környezetet. Városiasodás és zöldfelület A városiasodás egyre erőteljesebb világ- jelenség. Amig 150 évvel ezelőtt a föld lakóinak csak 3 százaléka élt városokban, ma ez a szám a 30 százalékot éri el, s előrejelzések szerint az ezredfordulón már a lakosság 90 százaléka él városokban. Ez önmagában is meghatározó: a városlakó embereknek mind jelentősebbé válik az erdők esztétikai és egészségügyi hatása. Minél nagyobb egy város asszimiláló felülete, (tehát a zöldfelülete), annál jobb a levegője is. Ezért is nevezik a városokat körülvevő erdőket a város tüdejének. A korábban csak fát termelő erdőgaz- oálkodás is ezért alakult át jóléti erdőgazdálkodássá. Nyíregyháza csakúgy, mint a többi alföldi város természeti kincsekben szegény. A város közigazgatási kiterjedéséhez viszonyítva — sajnos — kevés az erdő és a zöldterület. Itt nálunk az erdő az országos 16 százalékos átlaggal szemben még a 4 százalékot sem éri el, s jelenleg csupán 608 hektár. Nyíregyháza, vezetői 1970-ben megbízták az Ál!altii BráŐferedéEŐségek Műszaki Irodáját, hogy készílse el a város és környezete zöldövezeti tervét. A tanulmányterv elkészült és ez 968 hektár befásítására tesz javaslatot. (Egyebek között a város belterületén 312, a külterületen 183 hektár). Ha ez megvalósul, akkor az erdő és zöldfelület az 5,4 százalékot érné el. A fennmaradó tervezett fásítás a várost körülvevő hét településre, Nyírtelekre, Nyírszőlősre, Kótajra .Nagyhalászra, Keme- csére, Nyírpazonyra és Orosra oszlana meg. így egy összefüggő zöldövezet alakítható ki a megyeszékhely körül. Igaz, az új erdők telepítését megelőzően nagyon sok területrendezési problémát kell megoldani. Fejlesztési terv 2000-ig A környezetvédelemmel kapcsolatos kor- nányhatározat nyomán 1972-ben — a már említett zöldövezeti tervtől függetlenül —az erdőfelügyelőség és az erdőgazdaság elkészítette az erdőállomány távlati fejlesztési tervét az ezredfordulóig, a várható lélekszám figyelembevételével. Ez négy ütemben jelöli ki a fejlesztést s szerepel benne a szociális — üdülési célú, a környezetvédelmi rendeltetésű irdök, valamint az erdőtelepítések távlati srve Szabolcs-Szatmár megye területére. Szemerédi Miklós eraőmémök, a Felső- .iszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság osztályvezetője mondja: — A tervek figyelembe veszik a településhálózat-fejlesztés előirányzatait is. Ennek megfelelően Nyíregyháza városnak az ezredfordulóig 2628 hektár erdővel kell rendelkeznie. A meglévő állami erdőből kialakítható 775 hektár. A hiányzó 1853 hektárt a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok meglévő és majdan telepítendő erdőterületei biztosítják. Csak éraékességként: a megyében lévő középfokú és részleges középfokú települések erdőterület szükséglete a tervidőszak végére 3760 hektár. — Belányi László a gazdaság fásítási előadója így folytatja: — A megyére és Nyíregyházára vonatkozó távlati fejlesztési keretterv alapján a Felső-Tisza-vidéki Erdőgazdaság elkészítette a sóstói parkerdő fejlesztési tervét 1974—1990- ig. Ezt a MÉM Erdőrendezési Főosztálya jóvá is hagyta. Sóstó: jóléti erdő A 7. számú általános iskola nyolcadikosai az üvegszakmával ismerkednek. Nyíregyháza lakosságának üdülési-pilu nési igényeit az eddiginél cféltudatosabbar szükséges kielégíteni. Ezért a sóstói era’ő úgynevezett jóléti erdővé kívánják átalakíts ni. (Igaz. ez az erdő eddig sem fakitermelés célt szolgált elsősorban, hanem egészségvé delmi erdőként volt közismert.) Érdemes egy pillantást vetni az erdőben lévő fafajok arányára: 60 százaléka tölgy, 25 százaléka akác. 5 százaléka nemesnyár. 1 százaléka fenyő, 9 százaléka egyéb keménylomh.
