Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
t. oldaS KELET-MAGYARORSZAG 1974. január 9. Ételhordóval a ló után Vendéglátás: végletek Ebédidő a Rákóczi utcai bisztróban. Hozzászólás A beruházó „téglája“ Minden nyíregyházi, csecsemő és agg. évente 2000 forintot hagy a vendéglátóipari vállalat különböző egységeiben. Az a száz- ötvenmilliónál nagyobb összeg, amit bevesz a cég italból, ételből, szállodai szobák árából Tevődik össze. Igaz, a durva számításhoz jc tudni, hogy sok száz külföldi is megfordul itt. azonban a fő jövedelmi forrás csak a városlakó, illetve az ide bejáró, beutazó megyei. Ma ezeregyszáz vendéglátóipari dolgozc áll a vendégek szolgálatában. Nagyon jó, közepes és igen gyenge munkaerők hada. A jó, reprezentatív üzletek vonzzák a kvalifikált pincért és szakácsot, a kevésbé szép, de •jólmenő helyek az élelmeseket. A „rebach” — a gebines bolt jó haszna stabil vezetőgárdát termel ki sok italboltban, vendéglőben. Ha a hasznot nézzük tovább, akkor kiderül: a kis, főleg italt áruló üzletek tartják el a nagyobbakat. A Hotel Szabolcs éppúgy veszteséges, mint az Omnia, a kulturált szórakozóhely magasabb rezsije elviszi a nyereséget. így aztán a szabályozók fura játéka azt-eredményezi, hogy érdemes dédelgetni a kis krimókat, hiszen ezekből él a vállalat. Persze ez a fogalmazás a vendéglátóberkekben nem népszerű, és tesznek is arról, hogy a dolgok változzanak. Mert végtére a nyíregyházi vendéglátóipar vezetői előtt nem ilyen távlati célok lebegnek. Azt akarják, hogy a haszon necsak pénzben jelentkezzék, hanem hírnévben is, illetve ne csak itt jelentkezzék pénzben . A helyiek érdeke A külföldiek ellátása már-már megoldott Ha valaki a NYIRTOURIST rendezésében kilovagol — nyugati! — kocog utána a vendéglátó is, hogy a fáradt lovas a csalitban jó meleg ételhez jusson. A hotelekben jó szobát kap, már amilyen egy eleve elrontott szállodában csak lehet. A pincér európai módon szolgálja ki, idegen nyelven szólnak hozzá. Jönnek is szívesen, vonzza őket a jó nyíregyházi konyha, és a maradék patriarchális hangulat. Minden utazási irodával szerződésben állnak, kedvezményt is adnak így aztán nem véletlen, hogy a megyeszékhely nemcsak tranzitállomás, hanem kedvelt tartózkodási hely is. De legyen akár ezer a külföldiek szárba. a 30 ezer helyi érdeke előbbrevaló. Ezt a vállalatnál nem is titkolják. Ami igaz. i m kis feladat hárul rájuk, hogy a kívánal- ? xnak — és ezek nőnek —. a változó szo- k oknak — mert bizony ilyenek is vannak — megfeleljenek. Kezdjük azzal, hogy hét- £„ 1 péntekig a vendéglátó Nyíregyházán több mint 10 ezer ember ebédeltetését intézi. A tanárképzőn 3000. a gumigyárban 900 a vízműnél 300 fős üzemi ékeztetés van. Hét étteremből 4000 ember viszi haza az ételt, vagy eszik a helyszínen. Ami az üzemi étkeztetést illeti, ez az egyszerűbb. Általában jó konyhák, megfelelő munkahe- l"ek biztosítják az ellátást. De ami a jegyes ebédelőket. a skutellában ételt hazavivöket i'leti. korántsem egyszerű a helyzet. Az éttermek zöme kicsi, konyhájuk elavult, gépesítettségük avult. És gondoljunk akár az Ezerjóra, a Tiszára, a régi Szabolcsra — bővíteni itt már nem lehet. A vállalatnál a nyíregyházi helyzetet már alaposan felmérték. És kijött egy fura végeredmény: ha a hegy nem megy Mohamedhez akkor bizony Mohamednek kell elmennie a hegyhez. Vagyis a vendéglátónak a vendéghez. Jó néhány okos kezdeményezés bizonyítja, az ötlet jó. Létrejött egy információs és rendelöiroda. Itt aztán mindent megtud a kedves vendégj elölt. Azt. hogy lakásár = rendeznek esküvői ebédet vagy va- cso" ‘ Azt, hogy a megrendelt ételt házhoz is s llítják. Lehetőség van arra, hogy a hé /égén. vagy ünnep előtt a háziasszony ko hakészen kapja a töltött csirkét, a töltött ránosztát. a libanyakat. De van más vendégcsalogató is. A vidéki helységekbe levelek százait küldték ki: látogassanak hét végén Nyíregyházára, ahol mérsékelt áron várja a vendéget szálloda, étterem, szombattól hétfőig. Próbálkoztak diétásmenüvel. A jobb helyeken gyors átfutású műsorokkal próbálják kimozdítani az otthon- ülőket. Csaknem húszféle üdítő itallal készültek fel arra, hogy a szeszmentes vendégek igényét kielégítsék. Szinte kínálják az alkalmat a főiskolai ifjúságnak, hogy egy-egy presszóban vagy étteremben saját műsorukkal lépjenek pódiumra. Vagyis az okos harc a vendégért folyik. Pénz, de kevés Mint már mondtuk volt, a város belterületén meglehetősen mostoha helyiségekben. Az új lakótelepeken egyre jobbakban. És itt jön a drámai kérdés: vajon mit hoz ez az év? A vendéglátóipari Vállalat ebben az évben több mint hárommillió forinttal rendelkezik olyan célra, hogy végre rendbe hozza a század elején épült sóstói Krúdy-szállót. De mi itt az első? Közművesítés, tatarozás, vízvezetékrendszer bővítés, fűtés átalakítás, berendezés modernizálás. Vagyis: szebb lesz, de több nem a férőhely. Ez is jó, hiszen a hétvége egyetlen nyíregyházi kirándulóhelye megérdemli a fejlesztést. Ezenkívül marad úgy 3,5 millió forint arra, hogy szépítsék a meglévő éttermeket, presszókat, italboltokat. Újra nem futja. Ha ezt még megtoldjuk a fenntartást szolgáló 5 millióval, akkor is csak arról lesz szó: a városban szebb, de ■nem több helyen szórakozhatunk, ehetünk, ss uram bocsá’, ihatunk. (Talán sikerül az is: átalakítják, korszerűsítik a régi Szabolcs- szállót. De el ne kiabáljuk!) A kép, amely így talán kissé presszi- nisztikus, szépíthető. Nem reményekkel :onkrét elképzelésekkel. Törekvés ugyanis űogy a város belterületén létrehoznak égj Snak-bárt. Ételbár ez magyarul, elvetélt változata egy korábban elképzelt nagy, modern bisztrónak. Ez is valami. Az italboltokban is serkentően hatnak az ételforgalmat forszírozó szabályozók. Szeretnék kedélyess? tenni azokat a kisvendéglőket, amelyek csaii nyomokban élnek, de mint például a Sas is. nosztalgiát ébresztenek sok idősebben ma is. A versennyel tovább kényszerítik, hogy minden egységben az abrosztól a söntésig minden ragyogóan tiszta legyen. És ami a jövőre nézve a legbiztatóbb: olyan pályaválasztási ingerekkel jelentkeznek a középiskolákban és az általánosokban, amelyek nyomán a személyzet nemcsak kiegészíthető, de kulturált felszolgálókkal, szakácsokkal, cukrászokkal felfrissíthető is lesz. Évtizedes elmaradás Ha valaki az olvasottak után mindezt tevésnek tartja, annak úgy véljük, jó egy kis útbaigazítás. A köztudomás szerint — és ez ^ valóságban is így van — a vendéglátó nagy nyereséggel dolgozik. Ezzel azonban korántsem jár egy szinten a fejlesztés lehetősége. Szinte úgy kell kiizzadni minden forintot arra, hogy valami új szülessék. Ami Nyíregyházát illeti, itt még nehezebb, hiszen a városban évtizedekig döcögtek a dolgok, ás Darius kincse is kevés volna, hogy egy nyolcvanezres, iparilag gyorsan fejlődő, igé- íyeiben növekvő város utolérje önmagát. Mesélik, hogy amikor a Hotel Szabolcs Budapesten, a Mátyás pincében bemutatko- :ott, nagy volt a siker. Ortutay Gyula. Csa- nády György, Bognár József és jó néhány notabilitás tetszéssel fogadta a szabolcsi étel- specialitásokat, s mint törzsvendégek elégedettségüknek adtak hangot. Ez jó. A Mátyáspincében nem vallottunk szégyent. De a vendég itthon is hasonlót szeretne. Bürget Lajos* a kelet-magyarokszAgban haVONTA MEGJELENŐ Nyíregyházi élet új színt adott nemcsak megszokott napilapunknak, hanem új oldalairól mutatja meg városunkat is. A „Mindenki téglája” című legutóbbi cikk is ötletesen összegezi, hogy mire is futotta, mi valósult meg 1973-ban a vá ros 364 milliós fejlesztési előirányzatából. Váratlan dicséretet kaptunk mi, város' beruházók is „a jó bonyolító tevékenységért a2 ellenőrzésért”. Jólesett ez irodánk vala mennyi dolgozójának. Ma már mindenki által elfogadott és elis mert a tevékenysége a tervező irodáknak, a tanácsoknak — mint beruházóknak — a vál lalatoknak és a kivitelező vállalatoknak Azonban nem mondhatjuk el, hogy ismerik azt a tevékenységet, azt az aprólékos, mindenre kiterjedő figyelmes munkát, amit a beruházások lebonyolításával foglalkozó beruházó vállalatoknak kell megoldaniuk. A beruházás bonyolítása általában úgy néz ki, hogy ahhoz „mindenki ért”. Lehet: de itt nem elég akkor okosnak lenni, amikor mái megjelent a műszaki alkotás egy létesítmény, egy építmény képében, hanem itt már látni kell mind a tervező szemével, mind a kivitelező szemével azt, ami lesz, amit a tervező „megálmodott”, amit a kivitelezőnek meg kell valósítani. Sok-sok segítséget kapunk természetesen ehhez városunk lakosságától, azoktól, akik szeretik is városunkat, s abban az újat, a szépet. Mit is csinál ez a húszegynéhány fős kis apparátus, amelyiknek munkája statisztikusi rövidséggel így fogalmazható meg: 1973. évben pénzügyileg lebonyolított 425 millió forint összegű beruházást. A beruházó vállalatok, szervezetek rendszerint megbízásos alapon végzik a beruházás szakszerű megvalósításával kapcsolatos feladatokat. Ezért a beruházó helyett megterveztetik a tervező irodákkal a létesítményeket, bizottságokkal bíráltatják, majd hatóságokkal jóváhagyatják a kiviteli dokumentációkat, megkötik a kivitelező vállalatokkal, a különböző szállító vállalatokkal a megvalósításra vonatkozó szerződéseket. Kapcsolatokat tartanak fenn a pénzintézetekkel, ügy, hogy a vállalatok által elvégzett munkák ellenértéke fejében benyújtott számlákat felülvizsgálják, ellenőrzik, kifizetik. A kivitelezés alatt a beruházás megvalósítását állandóan ellenőrzik. Az elkészült létesítményeket az üzemeltetőknek átadják és jelentéseket készítenek megbízóiknak, felettes szerveiknek, statisztikai hivataloknak a végzett munkáról. A BERUHÁZÓI „KAPACITÁS” SEM VÉGTELEN, és ahogy a IV. ötéves terv során megyénkben erős ütemben fejleszteni kellett a tervezői, a kivitelezői kapacitásokat, ugyanilyen meggondolások alapján fejlődtek ki városunk szervezetei, a különböző formájú beruházási vállalatok, szervezetek. Ezek részben specializálódtak, részben bonyolítási tevékenység mellett tervezési feladatokat látnak el, de alapvetően a megyénk beruházásainak, megvalósításán tevékenykednek, és munkájuk ugyanúgy hozzátartozik egy-egy létesítmény üzembe helyezéséhez mint a tervezők, vagy a kivitelezők munkája. Ez a mi téglánk, a beruházók téglája, amivel a megye, a város fejlődéséhez hozzájárulunk. A beruházó szervezetek akkor tudnak hatékonyan, gyorsan tevékenykedni, intézkedni, ha ehhez a beruházások döntésére hivatottak segítik, döntéseiket gyorsan meghozzák. Nem a beruházási programtárgyaláson kell eldőljön, hogy hová telepítsük a beruházást (beruházás helye) és nem a kiviteli terhek bírálatán kell eldőljön, hogy mi a ráfordítható költség. Ha a döntésre hivatott beruházók késlekednek döntéseikkel, a bonyolító szervezeteket hozzák elsődlegesen nehéz helyzetbe. Közvetve ugyan, de lényegében csaknem át kell programoztatniuk mind a tervezők, mind a kivitelezők munkáját. A beruházási döntések meghozatala termé- s-.ecesen nem könnyű. Azonban munkánk is f zonyitja, hogy azok a beruházók, amelyek legfelsőbb szerve népi testületi szervezetként működik, vagyis a vállalatok, ahol az igazgatók egyszemélyileg döntenek a vállalati beruházások sorsáról, mindenképpen kedvezőbb helyzetben vannak, (időelőny) a testületi döntésre váró beruházó szervezetekkel szemben, így a tanácsi szervezetekkel szemben is. Egybevetve a fenti gondolatokat, úgy letetne megfogalmazni a bonyolító szervezet helyzetét, mint akinek jó munkája a beruházó mindenkori gyors döntésétől, a tervező vállalatok jó munkájától, kivitelező, szállító vállalatok tevékenységétől függ. Természetesen azért is van, hogy szervezze a beruházások megvalósítását magas műszaki-szakmai felkészültséggel, sok-sok lelkesedéssel, meg nem alkuvással hordja össze azokat a téglákat, amelyek szükségesek — még ha láthatatlanok is — egy-egy épület megvalósításához. A „MINDENKI TÉGLÁJA” SIKERE- SEN MUTATJA BE városunk beruházási tevékenységét, illetőleg a városunkban megvalósult beruházások egy részét. Mi, akik elsődlegesen mint beruházást bonyolító szervezetek közreműködünk a tevékenységben, szót kérünk, mert tégláinkkal hozzá kívánunk járulni a városunk fejlődéséhez. De megemlítjük azt is, hogy a cikk nyilván terjedelme miatt, de lehet, hogy más elgondolások miatt nem teljes, vagy nem is törekedett a teljességre. Ami ez évi tevékenységünk igen jelentős része volt, — és a cikkből kimaradt — egyi- ke-másika milliós létesítmény, máskor viszont alig pár tízezer forintot kitevő feladat. A beruházást bonyolító szervek feladata mégis egyforma. Ugyanúgy kell előkészíteni a kis összegű beruházást, mint sokszor a több millió forintosat. Mindezeken túl, a jelenlegi beruházási rend a különböző hatósági engedélynek több mint 16 fajtáját különbözteti meg, a területfelhasználási, a nagyon sok féle építési engedélyektől, a használatbavételi engedélyekig. 1973. évi beruházásaink „slágereként” az óvodaépítést említi a cikk. A mi részünkről ez a cim inkább az 1972. évet illette. A folyó év slágere természetesen a lakásépítési programon túl, az iskola, tanterem építési program végrehajtásában volt. Lényegében ez évben valósult meg a cikkben említett ÉVISZ műhelycsarnoka, a Sarkantyú utcai 20 tantermes, a jósavárosi 12 tantermes iskola építése. Ezekben ősz óta tanítanak. Ami az óvodaépítési programot illeti; meg kell jegyezzük, hogy már nemcsak átadtuk, de működik is a Homok sori 100 férőhelyes óvoda is. njEM IS VOLT OLYAN MOSTOHA az * ’ egészségügyi ágazat fejlesztése. Hiszen a már említett sóstói orvosi rendelő, tanácsadó és orvosi lakáson kívül a Vécsey közben* új körzeti rendelőt, a Sóstói úton gyermek körzeti rendelőt, terhestanácsadót és felnőtt orvosi rendelőt adtunk át, valósíttattunk meg. Korábban már szó volt a várost szinte keresztül szelő távfűtési gerincvezeték építéséről is, ami csaknem befejezés előtt áll. E létesítménynek a teljes bekerülési költsége megközelíti a 25 millió forintot. E fentebb felsoroltak természetesen benne vannak, s részei a 364 millió forintos előirányzatnak. A beruházások tevékenysége, lebonyolítása (ettől sokkal szerencsésebb szót is találhattunk volna rá) nagyon összetett feladat, amely lelkiismeretes, sok-sok türelmet, nagy szervezői készséget igénylő munkát jelent, és a városunkat igazán szerető dolgozókat kíván. Sok-sok téglát raktunk össze, amelyek ré-> szei az egésznek, benne vannak létesítmé-» nyeinkben. Tudjuk, hogy nem mindegyik tégla lesz időtálló. Tudjuk, hogy munkánk nem hibamentes. Ma már nem elégséges a hibák kiküszöböléséhez a lelkesedés. Hozzáértés, kellő felkészültség, tudatos célratörés szükséges minden beruházó munkájához, ha azt akarjuk, hogy terveink valóra váljanak. Dr. Fodor József Üj házak — születésük után.
