Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
1. ©Mal fcELET-MAGYARORSZÄG Í9?4. január $ Kultúra 74-ben Az évfordulók jegyében í’V ELEJÉN KOCKÁZATOS LENNE MEGJÓSOLNI, milyen lesz a megyeszékhely kulturális programjainak minősítése. Kiváló, jó, közepes, vagy gyenge...? Mégis, a városi művelődési szervek előzetes terveiből kiolvasható, hogy gazdag kulturális rendezvénysorozatot várhatunk az 1974-es évtől. A törekvés: a minőség, a választék javítása, folyamatos rendezvények valamennyi réteg, korosztály számára. Amiről már múlt időben beszélhetünk, a megyei művelődési központ szervezésében — a Mesekert bábszínház 25 éves jubileuma alkalmából — Nyíregyházán tartották a Tiszántúli bábjátékos napokat. E2zel azt a szép hagyományt kívánják folytatni, amelyet Nyíregyháza bábjátékos amatőregyüttesei több országos szerepléssel korábban kivívtak. A téli hónapokra esik az új helyen kaput nyitó Jósa András Múzeum avatása több állandó kiállítással s a hozzájuk kapcsolódó közművelődési rendezvényekkel. Ezek közül csak néhányat említünk: a Felső-Tisza-vidéki szőttesek és hímzések című népművészeti kiállítás, a Krúdy Gyula és a Benczúr Gyula emlékkiállítás. Minden remény megvan arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a nyitás időpontjára biztosítja az „Őskori agyagistenek” című, külföldről hazatérő, hazai bemutatásra először Nyíregyházán kerülő régészeti kiállítását. A Nemzeti Galéria a még csak Tihanyban látott Kondor Béla emlékkiállítást. E rangos programokkal nyitják meg az új múzeumépületet — feltehetően január végén. (A végleges időpontot a kivitelezést végző Központi Múzeumi Igazgatóság vezetői még nem tudták megadni.) Februárban rendezik meg immár hagyományosan a nyíregyházi pedagógiai heteket, melyek nevelési és tantárgypedagógiai témákkal foglalkoznak, országos hírű szakemberek részvételével. A Központi Bizottság oktatás- politikai határozatának megvalósulását nyomon követő, az időszerű problémákat megvitató pedagógiai hetek során a városban élő hatszáz pedagóguson kívül, az iskolai rendezvényeken a szülők százai is részesei lehetnek a változatos programnak. Helyet kapott egy közös könyvkiállítás is erre az időszakra, melyen a Tankönyvkiadó és Móra kiadó legújabb műveivel ismerkedhetnek a látogatók, irodalmi műsor kíséretében. A maga nemében eseménynek kell elkönyvelnünk, hogy februárban megnyílik a városi hírlapolvasó terem a városi művelődési központban. Ekkor vehetik birtokukba a rendelkezésre álló helyiségeket fuc értelmiségi klub tagjai is. CGI KICSIT A TAVASZ HIRNÖKÉ- NEK tartjuk minden év márciusában a nyíregyházi művészeti hetek plakátjait, amelyek az idén több zenei, képzőművészeti, irodalmi és egyéb rendezvényre hívják majd a közönséget. Még nem tisztázódott, hogy a Bánk bán vagy a Hunyadi László lesz-e a nyitóest műsorának fő produkciója. De az már igen, hogy Simándí József is szerepel a meghívott vendégművészek között. Több zenei rendezvénynek örülhetnek a zenebarátok, köztük a nagyzenekari hangversenynek, melyen nyíregyházi és vendégegyüttesek vesznek részt. A nyíregyházi művészeti hetek alkalmából adják át az idei nívódíjakat. A népi tánc kedvelői két alkalommal tapsolhatnak az idén tízéves jubileumát ünneplő Szabolcs-Volán Táncegyüttes új, önálló műsorának. A kiváló együttes címet elnyert jubilálok az egyik alkalommal a színházban műsorukkal a munkásokat köszöntik. Több képzőművészeti kiállítás is helyet kapott a programban, így Svabi Lajos Munkácsy-díjas művész tárlata. Lehetőséget teremtenek a művészeti heteken az alaptagsággal nem rendelkező képzőművészek üzemi, vállalati tárlataira is. művész-közönség találkozókat is szerveznek. Megrendezik a városbeli ifjúsági klubok zenekarainak közös fellépését, rendszeres képzésüket. Áprilisban a felszabadulási ünnepségek hónapjába!) kerül sor az idén először Nyíregyházán négy megye táncosainak találkozójára, melyet a SZÖVOSZ rendez az ÁFÉSZ amatőregyüttesek részére. A kétévenként ismétlődő néptáncfesztiválon élvonalbeli együttesek vesznek részt. Bár még korai a nyárról és az őszről beszélni, a művelődési szakemberek már formálják, csiszolják a távolabbi időszakok kulturális programjait is. Nyáron a TIT szervezésében — több országos szerv közreműködésével — először indul nyári egyetemnek még nem nevezett, de magas színvonalúnak ígérkező akadémia a honismeret tárgyköréből. 75-től, úgy tervezik már a ^szomszédos országok főiskoláival és egyetemeivel közösen rendeznék meg a „Kelet-középkori akadémiát”, az irodalom, a történelem, a néprajz, a nyelvészet tudományágainak nyári egyetemszerű sorozatát. A ..NYÍREGYHÁZI NYÄR” KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEI közül kiemelkedőnek ígérkezik a Bartók Színház vendégjátéka és a testvérvárosokból érkező művészeti együttesek közös műsora a szabadtéri színpadon. Több színházi, zenei rendezvényt, kiállítást terveznek az ország egyik legszebb szabadtéri színpadának jobb kihasználása, a nyári kulturális programok gazdagítása érdekében. A Sóstón megnyílt ifjúsági park, mint önálló kulturális intézmény színesebb programot állít össze a fiataloknak, felhasználják a Hajdú és Fejér megy ékben szerzett tapasztalatokat is. A Nyíregyháza örökváltságának 150. évfordulója tiszteletére rendezett kulturális rendezvények, vetélkedők, pályázatok a Nyírségi Ősz programjának gerincét alkotják. Ezek közül kiemelkedik a Történelmi Társulat tudományos emlékülése, az Urbanisztikai Társaság ülése, a IX. országos fotókiállítás, az amatőr színjátszók Nyíregyháza történetével kapcsolatos megyei versenye, az Én szőke városom című várostörténeti vetélkedő negyven nyíregyházi ifjúsági klub részvételével, a di- aporáma pályázat — diavetítéses, magnós sorozat —, a nyíregyházi mezőgazdasági kiállítás. Jelentős eseménye lesz a városnak az örökváltság művészi ábrázolását méltató művészi szinten megörökítő alkotások pályadíjainak odaítélése, az első díszpolgári címek kiosztása, a Szarvasról Nyíregyházára települtek emléktáblájának leleplezése, s az emlékoszlop felavatása azon helyen, ahol 150 évvel ezelőtt kihirdették Nyíregyháza Öi'ökváltságát. VALAMENNYI MŰVELŐDÉSI SZERV T KÉSZÜL a város jeles évfordulóinak ünnepeire. A Jósa András Múzeum helytörténeti kiállítást nyit az örökváltság másfél évszázados, a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából. A múzeum több kuriózum kiállítást is tervez, a nyári, őszi hónapokra. Igv keleti szőnyegkiállítást az Iparművészeti Múzeum anyagából, az ázsiai fegyverek bemutatását a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumtól, kortárs képző- és iparművészeti tárlatokat. A Közlekedési Múzeumtól Nyíregyházára vándorol egy időre a városi közlekedés történetét bemutató kiállítás. Külföldi művész nyíregyházi kiállítására is ígéretet kapott a Jósa András Múzeum a Művelődésügyi Minisztériumtól. Nyíregyháza jubileumi eseményeihez kapcso- Vidna az ország múzeumigazgatóinak nyíregyházi tanácskozása. Nagyvonalakban lapoztuk végig a 74-es programot, hisz ezek a hónapok során bővülnek. Meglehet, néhány megváltozik belőlük. Tény azonban, hogy a művelődési lehetőségek köre az idén tovább tágul, sajátosabb profilt kap. A többi már a rendezésen a propagandán — és rajtunk, közönségen múlik. Páll Géza A város vize / Űjabb tízezer köbméter A víz útja a SZAVICSAV-nál. Az új nyíregyház! hírlapolvasó. köbméter vizet szállítani akarnak. Ehhez % megfúrt 11 kút bőven ad vizet — a terveknek megfelelően 10 ezer köbméter vizét szolgáltatnak — s a gépészeti berendezések lehetővé teszik, hogy még a Derkovits utcánál megépülő átemelő szivattyúház elkészülte előtt betáplálják a vizet a városi hálózatba. A dán Glauhan cégtől vásárolt fokozat nélküli fordulatezámváltós szivattyúval ellátotti komplett berendezés egy része már megérkezett Nyíregyházára, a kilenc vagonos szállítmányból még 4 vagon érkezését várják. A TI- TÁSZ határidőre vállalta, hogy megépíti az energiaellátáshoz szükséges távvezetéket, a ideiglenes jelleggel az idei vízszolgáItatási érdekében transzformátorállomást is létesít a végleges kiépítés előtt. A MÉLYÉPTERV a szakaszos tervszolgáltatással sietett a kivite- segitségére, a vízgépészeti vállalat ai ■ífzűrotartályoft elkészítésével működik közre; hogy‘legyen Nyíregyházának vizei Nem árt takarékoskodni Az ivóvízmű véglegesen 1975-bén készül el, amikor már napi 10 ezer köbméter via áramlik a 600 milliméter átmérőjű azbeszt- cement Csöveken. A vízmű összes költség« 187 millió forint. Am ezzel párhuzamosan bővíteni kellett a szennyvíztisztító telepet is, valamint a városi hálózat bővítésére is milliókat kell fordítani. A szennyvíztisztító telep a jelenlegi napi 8 ezer köbméteres kapacitásról 18 ezresra bővül. Ennek az építkezése már ez év nyarára elkészül, a mintegy 62 millió forintos bővítéssel néhány évre megoldódik a város szennyvíztisztítási gondja. A vízfogyasztásnál, felhasználásnál szinte napról napra nőnek az igények. Nem árt hangsúlyozni a takarékosságot (bizony a nyá-í ron is előfordult, hogy a vízkorlátozás idején volt aki az utcát locsolta a kerti csapból.) pedig a lakosság jóval olcsóbban kapja a vizet; mint amennyibe az ténylegesen kerül. A szolgáltatással foglalkozó SZAVICSAV igyekszik! eleget tenni a feladatának, de például az értékcsökkenésből adódó fejlesztési alapjának nagy mértékű felhasználása miatt három évre úgy le van kötve, hogy a szolgáltatáshoa szükséges más beruházásokat kissé háttérbe kellett szorítani. Bár nem szorosan a vízmüépitéshez tartozik, de meg kell említeni, hogy ugyanehhez a szolgáltatási ágazathoz tartozik a városi fürdő, és a sóstói strand is. Egy korábbi mi- gyei tanácsi határozat szerint 1975 végéig" a városi fürdőket a vízmű vállalat veszi át, aminek Nyíregyházán az ád aktualitást, hogy a költségvetési üzem . helyett egy. felkészüli szakvállalat jobban megbirkózhat az üzemelés feladataival. Az idén életbelépő szabályozó módosítások a szolgáltató vállalatoknál meghatározzák a feltételeket ahhoz, hogy a strandot és a fürdőt mikor és milyen feltételekkel üzemeltetheti a vízmű. 76 után újabb gond A nagy erőfeszítések a város vízellátásának biztosítására a mostani gondokat 1976- ig függesztik fel. A'jelenlégi fejlődési ütem mellett ugyanis ekkor várható, hogy ismét ..szorít a cipő”, gondoskodni kell a további bővítésről. Már ennek tudatában készülnek el egyes részei a nyírteleki vízműnek, a vezeték például 30 ezer köbméter vizet tud szállítani, a szivattyúknak is lesz hely a gépházban stb. A távlatokra pedig már most készülnek a tanulmánytervek, amelyek egyaránt tartalmazzák a városi hálózat rekonstrukcióját és a víz más területekről való szállítását Lányi Botond Egy negatív előjellel Nyíregyháza ismét felzárkózott a nagyvárosok sorába. Itt sem ismeretlen már a vízkorlátozás fogalma. Mindez azért, mert a víztermelő berendezések nem bírtak lépést tartani a fogyasztással, az elsőrendű lakossági érdek mellett csökkenteni kellett az ipari nagyfogyasztók víz- fogyasztását, hogy a háztartásokban ne érezzék meg a vízhiányt. Nyíregyházát a Kófaj mellett fúrott kutakból látják el vízzel. A telep naponta 16 ezer köbméter vizet ad. Ugyanakkor az 1973- as legnagyobb fogyasztás — augusztus 9-én 16 800 köbméter volt. Ha nem lennének tározó medencék, akkor ennyi vizet nem kaphatott volna a város. A három legmelegebb hónapban. júliustól szeptemberig viszont a napi átlag 14 700 köbméter víz fogyasztása volt. Ezért kellett szeptember 10-én már a másodfokú korlátozást bevezetni, amikor ’példáulA-. • Kertészeti’Vállalat, vagy a Volán csak a felét' használhatta fel a szokásos mennyiségnek, ■ aZ ipari vállalatoknál 40 százalékos volt a korlátozás. egyedül az élelmiszeripari üzemeknél volt aránylag kisebb — 5—10 százalékos — a vízfelhasználás korlátozása az ellátás érdekében. Sem a város vezetőinek, sem az egyszerű polgárnak nem mindegy, hogy a későbbiekben is számolniuk kell a növekvő vízfogyasztás mellett a kielégítés korlátáival, vagy találnak olyan megoldást, amelynek révén mindig több lesz a felhasználható víz, mint amennyit valóban elfogyasztanak. Ennek pedig csak egyetlen járható útja van: a vízmű fejlesztése, új kutak bekapcsolása. A város és a vállalatok Sokkal egyszerűbb leírni azt, hogy a vízellátás, a szennyvíztisztítás az alapközművel? közé tartozik, mint ezeknek a pénzügyi feltételeit megteremtem. Ugyanis a legkisebb beruházásoknál is tízmilliókról kell dönteni, agy-egv, az igények szerint reális terv megvalósítása százmillió forintokat húzhat ki a város zsebéből. így van ez a közismert Vízmű II. programnál is, ahol a teljes költség közel 300 millió forint, s a tervezéssel 1971- ben indult munka befejezési határideje csak 1975-ben lesz. Miközben már most, 1974-ben — ha csak ideiglenes megoldással is — vizet kell adnia az új vízműnek ahhoz, hogy a növekvő igényekkel lépést tudjanak tartani; hiszen a legutóbbi, decemberi fogyasztás nagysága már csak alig 400 köbméterrel kevesebb a nyári napi átlagtól. A vízmű bővítéséhez szükséges összegnek majdnem a felét, 134 millió forintot a városi tanács adja. Azok a vállalatok, amelyek újabb vízigénnyel jelentkeznek, szintén fizfetnek közműfejlesztési hozzájárulást, ami arányos a felhasználandó viz mennyiségével. A legnagyobb hozzájáruló a Taurus Gumiipari Vállalat a maga 33 milliójával, amelyet 1973—75 között folyósít, de a többi kisebb,' nagyobb üzem is közel 40 millió forinttal fog hozzájárulni az építkezéshez, míg a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a fejlesztési alapjából 60 millióval kötelezte el magát az építkezésnél, s a megyei tanács 20 milliós támogatást ad. Eddig a munkálatok példás rendben folynak. Szerencsés megoldás, hogy a majdani üzemeltető SZAVICSAV fogja át a teljes beruházást. Az építési munkában is részt vesz, a kutaktól a gépházba vezető bekötések, a belső szerelési munkák a vállalat kivitelezésében folynak. A Nyírtelek határától Nyíregyházáig húzódó húsz kilométeres vezetéket szerelvényeivel együtt a Kelet-magyaronszági Közmű- és Mélyépítő Vállalat készíti. Már mintegy 16—17 kilométer hosszúságban teljesen kész a vezeték, folyik a szerelvények (tolózárak stb.) beépítése is. Az ütem olyan, hogy nyárára már mintegy napi 5 ezer
