Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

VIIÍ6 PROLETÁRJAI, EGYESÖUETEKI Magyarország AZ MSZMP. SZABOLCSSZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS IAPJA Km évfolyam, s. szám ARA: 80 FILLER 1m JANUÄR 9, SZERDA LAPUNK TARTALMABÖLi A térkép szélén Jár.e egy gyermek után családi pótlék ? Városiasodé k fehérgyarmat Sportturmix A városért Több, mint félmilliórd fo­rinttal gazdálkodik ebben az évben Nyíregyháza Város Tanácsa. Ennyi a fejlesztés­re költhető pénz és ebből kell fedezni a meglévő léte­sítmények üzemeltetésének, bővítésének, korszerűsíté­sének költségeit. Elosztásá­ról hétfőn döntöttek a ta­nács tagjai. Sok ez a pénz, vagy kevés? Sok, ha akár csak az egy évvel korábbi költségvetési és fejlesztési alap összegéhez hasonlít­juk — akkor 70 millióval ke­vesebb volt —, kevés viszont, ha az igényekhez mérjük, hi­szen valamennyien azt sze­retnénk, ha több lakás épülne, ha nyáron sem kel­lene vízkorlátozást bevezet­ni, ha a távhő hideg időben is meleggé tenné a la­kásokat, ha több lenne a bölcsőde, ha sáros időben Is tiszta cipővel járhatnánk a Bujtos utcáin is. Igények, és tegyük hozzá, jogos igények ezek, amelye­ket jól ismernek a tanács tagjai, mert hozzájuk for­dulnak kéréseikkel, javasla­taikkal választókerületük la­kói. De ók azok is, akiknek be kell számolni arról, hogy döntött a testület a város millióiról, nekik kell elvinni egyes helyekre a rossz hírt is, mert ebben az évben sem sikerül megoldani mindent, amire a városnak, a város lakóinak szüksége lenne. Nyíregyháza fejlődése pél­dátlanul felgyorsult. Ebben az ötéves tervben több la­kás épült és épül, *mint húsz évig összesen és megkétsze­reződik az óvodai helyek száma. Csak ebben az év­ben közel 300 milliót költ a tanács lakásépítésre, de ez nem azt jelenti, hogy csak ennyivel több család kap új otthont. Épít az OTP, a la­kásépítő szövetkezetek, eb­ben az évben lesz látszata annak az összegnek is, ame­lyet tavaly a magánerős la­kásépítkezések területelő­készítésére költött és jövőre épülhet több lakás az idei hasonló beruházások nyo­món. Rekord összeg a félmil- liárd, amellyel ebben az év­ben a tanács gazdálkodik, de ez nem azt jelenti, hogy ennyivel leszünk év végén gazdagabbak. Elég csak a kereskedelem példáját em­líteni. A város pénzéből, a járulékos beruházásból épü­lő boltok és áruházak mel­lett átadják az állami ke feskedelem és a szövetkeze­ti kereskedelem saját beru házásából épülő két nagy­áruházát, de nem a város pénzéből épül — a KPM ígé­rete szerint már az idén — a Tiszavasvári úti felüljáró a 4-es főközlekedési út Nyír­egyházán átkelő szakasza és bízunk benne, az idén Is kapunk támogatást új beru­házásaink építésének meg gyorsítására az illetékes mi nisztériumoktól. Balogh József Púja Frigyes Moszkvában Megkezdődött a hivatalos tárgyalás Gromiko és a magyar külügyminiszter között Púja Frigyes külügyminisz- ter, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának meghívására négynapos hivatalos baráti látogatásra kedden Moszkvá­ba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Marjai József külügy_ minisztériumi államtitkár, és a külügyminisztérium vezető munkatársai. Jelen volt F. P. Bogdanov tanácsos, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden a MALÉV me­netrendszerű járatával hiva­talos látogatásra megérkezett Moszkvába. A seremetyevói repülőié ren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta Pú­ja Frigyes a repülőtérről Andrej Gromiko kíséretében a szálláshelyére hajtatott. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KP Politikai Bizottságának tagja kedden este vacsorát adott a hivatalos baráti láto­gatáson Moszkvában tartóz­kodó Púja Frigyes külügy­miniszter, az MSZMP KB tagja és a kíséretében lévő személyiségek tiszteletére. Gromiko külügyminiszter pohárkö6zöntőjében elisme­réssel méltatta a délutáni hi­vatalos tárgyalások „őszinte,' bensőséges légkörét” s han­goztatta, hogy az eszmecsere tapasztalatai szerint a két fél azonosan értékeli az Ö6z-' szes megvitatott nemzetközi problémákat. Gromiko a testvérorszá­gok elsőrendű feladatának minősítette a külpolitikai ak­cióegység további szilárdítá­sát, tekintve, hogy országa­ink előtt a következő idő­szakban is hatalmas felada­tok állnak. A szovjet külügy­miniszter meghívta magyar kollégáját, hogy a mostani rövidreszabott hivatalos lá­togatás után egy későbbi időpontban töltsön hosszabb időt a Szovjetunióban. Púja Frigyes külügymi­niszter válaszában köszöne­tért .mondott a meghíváséit és a maga részéről hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Andrej Gromikot. Hangot adott annak a meg­győződésének, hogy a Szov­jetunió és a Magyar Nép­köztársaság a keddi tárgya­lásokon is tapasztalt teljes nézetazonosság alapján a jö­vőben is egységesen cselek­szik majd a nemzetközi po­rondon. A szocialista orszá­gok közös erőfeszítéseinek fokozása, testvéri egységé­nek további szilárdítása — mondotta Púja Frigyes — változatlanul elsőrendű fel­adat, mert ez országaink kül­politikai téren elért sikerei­nek az alapja. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlődéséről szólva a külügyminiszter hangoztat­ta, hogy a kétoldalú viszony szorosabbra fűzésének újabb nagy lendületet adott Leonyid Brezsnyev 1972. novemberi látogatása Magyarországon. Pu'.a Frigyes végezetül ki­jelentette, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatait a jövőben is a Szovjetunióval való szoros összhangban kívánja fejlesz­teni s ezért a lehetőségekhez mérten minden szinten sza­porítani kell azokat a kontak­tusokat, amelyek a koordiná­ciós tevékenységet szolgál­ják. Tanácskozik a TOT lavult a belső ellenőrzés a termelőszövetkezetekben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelő, szövetkezetek területi szövet­ségei elnökeinek és tit­kárainak bevonásával ked­den kétnapos tanácskozásra ült össze a Gellért Szállóban. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár is. Szabó István, a TOT elnö_ ke beszámolt az elnökség el_ múlt évi munkájáról és a szövetkezetek belső ellenőr­zésének helyzetéről. Mint mondotta, az elnökség 1973- ban is változatos módszerek­kel segítette elő a mezőgaz­dasági szövetkezetek szocia­lista irányú fejlődését. Irány­elveket adott ki a munka­verseny továbbfejlesztésére, a személyzeti munka tökéle­tesítésére. Ajánlással fordult a mezőgazdasági szövetkeze, tekhez a kölcsönös támogatá si alap létrehozására. Az alap egy-egy területi szövetségen belül a gazdasági hullám­völgybe került szövetkezetek részére nyújt r 'vagi támoga- • tást. Számottevően fejlődött a mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőrzésének rend­szere, növekedett az ellenőr­zés hatékonysága. A szövet­kezetekben az önkormányzat erősödése nyomán szigorub. bá válltak a belső ellenőrzés iránti követelmények. Az el­lenőrző bizottságok tevékeny, ségében mindinkább szerve­zeti és működési kérdések át­fogó, a szövetkezet egészére kiterjedő vizsgálat kerül elő­térbe. és határozottan lépnek fel a visszásságokkal szem­ben. A legutóbbi választások során javult a bizottsági ta­gok iskolai végzettség sze­rinti összetétele, magasabb a fiatalok és nők aránya. Az ellenőrző bizottságok czámos helyen még nem lát_ ják el megfelelően feladatai, kát — hangsúlyozta a TOT elnöke. Helyenként a közgyű. lés ellenőrző munkája sem elég hatékony. Ezért a mos­tani ülésen elhangzó hozzá­szólások. javaslatok alapján a TOT elnöksége ajánlást ad, ki a mezőgazdasági szövetke­zeteknek és társulásaiknak a belső ellenőrzés továbbfej­lesztésével kapcsolatos fela­datokról. Tízezren tanúinak a szakmunkásképző Szabó István után Moha. ros József, a TOT elnökhe­lyettese beszélt a területi szövetségek tevékenységének és munkamódszereinek ta­pasztalatairól és a feladatok­ról. A 2379 mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet és szakszövetkezet 50 terüle­ti szövetséget tart fenn. A I szövetségek fő feladata, hogy j előmozdítsák a szövetkezetek j önálló, demokratikus műkő. ] dósét és az eredményes vál_ lalati gazdálkodást. A szövet, ségek segítik a szövetkezetek közötti gazdasági együttmű­ködések . kialakulását, a ter­mékértékesítési szerződések feltételeinek meghatározását, a korszerű termelési eljárá­sok megismerését és az üzemszervezési tapasztalatok hasznosítását. A TOT elnökségének be­számolóit vita követte. A ta­nácskozás szerdán folytató, dik. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Előterjesztést vita­tott meg a testület a szak­munkásképzés megyei hely­zetéről és feladatairól. A megye fokozott iparoso­dása, a gyors műszaki-tech­nikai fejlődés, a mezőgazda­ság, a kereskedelem szak­ember igényének rohamos növekedése nagyobb ütemű előrehaladást kíván a szak­munkásképzésben is. A mun­kások számának növekedésé­vel nem tartott lépést a szak­munkáslétszám. Pálcául 1960-ban a munkásoknak még 53 százaléka szakmun­kás képesítéssel rendelkezett A következő évek gyors ipa­ri felfutásával napjainkra ez az arány 39 százalékra csök­kent Közben az ipari tanu­lóképzés pedig meghárom­szorozódott. Míg 1960-ban 3300 fiatalt oktattak külön­böző szakmákra, az 1973/74-es tanévben 9850 a megyében beiskolázott szakmunkás ta­nulók száma. Ennek ellené­re sok ipari, kereskedelmi ágazatban és a mezőgazda­ságban szakember hiány van. A harmadik ötéves terv idején indult meg jelentő­sebb iskolahálózat fejlesztés. A korábbi években 27 saját és 15 bérelt tanteremben folyt szakmunkásképzés. 1966 és 1970 között mintegy 60 millió forint központi hozzájárulással és jelentős megyei anyagi erőfeszítéssel 50 új tanterem épült. A IV. ötéves tervben közel 40 to­vábbi tanteremmel gyarap­szik a szakmunkás iskolahá­lózat. A tantermi ellátás sem tart lépést minden szakmá­ban az igényekkel, különösen nem a kereskedelmi és ven­déglátóipari tanulóképzésben, mégis a tantermi ellátottság és azok tárgyi felszerelése — a jelzett hiányoktól eltekint­ve — sokkal megnyugtatóbb, mint a tanműhely és tanuló- otthon gondjaink megoldása. A közel 10 000 tanulóra mindössze 870 tanulóotthoni hely jut. Az otthonok 125 százalékos kihasználtsága mellett is a tanulóknak csu­pán 11 iszázaléka részesül kollégiura* elhelyezésben. LegkecVesflbb a mezőgazda- sági szakmunkásképzés hely­zete, a tanulók közel 100 szá­zaléka otthonban lakik, míg az ipari tanulóknak csak 5,9 százaléka. A kereskedelmi Tímár Mátyás látogatása a Taurusnál Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese kedden látogatást tett a Taurus Gu­miipari Vállalatnál, ahol dr. Horváth László vezérigazgató és Udvardi Károlyné. a párt- bizottság titkára tájékozta­tást adott a gyár eredményei ■51, az ir>ará° feilesztéséről. A látogatáson résztvett Gór Nagy Sándr nehézipari mi­niszterhelyettes és dr. Cser­nofc Attila, a Magyar Nemze­ti Bank elnökhelyettese. A vendégek megtekintették a vállalat árubemutatóját a Taurus abroncsgyár hen­gerüzemét. és a kísérleti acélradiált abroncsgyártást Ezt követően a kormány el­nökhelyettese az üzem gaz­dasági és társada'mi vezetői­vel időszerű gazdasági kérdé­sekről folytatott eszmecserét. Huszonöt éve alakult az ÉDOSZ Négy nagymúltú szakmai szakszervezet — az élelmezé. si. az édesipari, a húsipari és a molnár — egyesülésének 25. évfordulója alkalmából kedden ünnepi ülést tartott az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülés előtt a szakszervezet elnöksége megkoszorúzta a szakszerve zet székházában a mártírok emléktábláját. Az ünnepi központi vezető­ségi ülést — amelyen részt­vett Karakas László munka­ügyi miniszter — dr. Dabró- naki Gyula, a szakszervezet elnöke ayftott* majd dr. Tamás László fö_ titkár ünnepi beszédében em­lékezett a négy szakszervezet hasznos munkájáról. az ÉDOSZ negyedszázados te­vékenységéről. ★ A jubileum alkalmából dr. Tamás László főtitkár több évtizedes kiemelkedő szak- szervezeti tevékenységük el­ismeréséül 25 dolgozónak -.dott át szakszervezeti kitün. xetést, ezenkívül nyolcán kapták meg a 60 éves és li­en az 50 éves szakszervezeti tagság elismeréséért járó ok­levelet éa Jutalmat. (MTI) és vendéglátóipari szakmun­kásképzés pedig egyáltalán nem rendelkezik kollégium­mal. A megyében lévő 12 szak­munkásképző iskola közül négyben van tanműhely, ezekben mindössze 766 tanu­lót oktatnak. Üzemi tanmű­helyekben mintegy 2700 ta­nulót képeznek, az összes ta- nolók egyharmada részesül tanműhelyi oktatásban. A szakmunkás tanulók 65 szá­zaléka szakmunkások mellé, munkabrigádokba beosztva sajátítja el a szakmával kap­csolatos gyakorlati ismeret- anyagot. Ez a forma sokol­dalú gyakorlat megszerzését teszi lehetővé, de vannak árnyoldalai is. Az a szak­munkás, aki mellé beosztják a fiatal tanulót, nem min­dig rendelkezik a követel­ményeknek megfelelő, kor­szerű szakismerettel. A bri­gádokhoz beosztott tanulók — főleg az építő-, szerelő- és vasiparban, de még a keres­kedelemben is gyakran kise­gítő munkaerőként dolgoz­nak, oktatásuk nem minden esetben a tanterv szerint történik. A végrehajtó bizottság megállapította: a megyében végbement gyors iparosodás következtében a szakmunkát , igénylő munkahelyek egyré- szét betanított munkásokkal töltik be. A helyzet javítá­sának — a fiatalok tömeges szakmunkássá képzése mel­lett — másik útja a felnőtt szakmunkásképzés. A válla­latok különböző okok miatt a felnőtt képzést elhanyagol­ják. Egyik ilyen ok, hogy a betanított munkásnak kisebb bért kell fizetni. Csak a pillanatnyi helyzettel szá­molnak az ilyen vállalatok vezetői, a jövőt nem nézik. A felnőtt képzés országosan visszaesett, de a megyei csökkenés még az országos­nál is súlyosabb. Míg 1965- ben 1365 felnőtt tett szak­munkás vizsgát, 1972-ben már csak 148. Ezen a hely­zeten kíván segíteni a múlt évben hozott Mü.M utasítás, amely újból szabályozta a felnőtt korúak képzését. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tárgyi feltételek javulása mellett sokat haladtunk előre az oktatói kar politikai, szak­mai képzettsége növelésében. Korszerűsödött az oktató­nevelő munka. Terjed az audio-vizuális eszközök hasz­nálata, megkezdődött a ka­binetszerű és a csoportos foglalkozás módszerévek be­vezetése. De tovább kell ja­vítani a politikai nevelő munkát, erősíteni kell a he­lyes társadalmi közgondolko­dást. A munkásosztály után­pótlásáról — annak is a képzettebb rétegének — ne­veléséről van szó, — ezért az egész társadalom ügye kell, hogy legyen a szakmunkás- képzés. — Az anyagi lehetőségek határán belül a jövőben is minden támogatást meg kell adni a szakmunkásképzésre. A végrehajtó bizottság ha­tározatot fogadott el mely szerint kidolgozzák a szak­munkásképzés tárgyi és sze­mélyi fettételeinek tervét A megyei tanács vb ez­után egyéb ügyeket tárgyalt Cs. Bi

Next

/
Thumbnails
Contents