Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

im j.nuír g. ffeLET-MAG¥ARÖRSZA(S 5 oláa! Fiú vagy lány ? A gyermek neme megrendelésre Kik aa)k a szülök, akik nem szeretnék előre tudni a megszületendő gyermek ne­mét? A kérdés: „Mit szeret­nél, fiút vagy kislányt? s az ezzel összefüggő tervezteté­sek és ábrándozások talán a leggyakrabban vitatott té­mák ezen a téren. A bölcs természet azonban eddig ko­nokul őrizte a nemek megha­tározásának monopóliumát. Nem csoda hát. hogy amikor két éve a Lengyel Távirati Iroda (PAP) s ennek nyomán más újságok szerkesztőségei és a tv közölték a hírt: „A gyermek neme megrendelés­re világszenzációvá vált dr. Franciszek Benendo. Plonsk város körzeti orvosa felfe­dezése”. .. A lengyel sajtó­ban rajzottak a cikkek s a szerény vidéki radiológus, a varsói vajdaság egyik járási székhelye lakosának neve közismertté vált. Mi volt a felfedezés lé­nyege? Mint az Interpress varsói sajtószolgálat írja: negyvenezer személy közül kiválasztott 351 házaspár hosszabb megfigyelése alap­ján dr. Benendo kidolgozott egy metódust, amely lehető­vé teszi a gyermek nemének előrelátását, sőt betervezését is. Ez a módszer 84,7 száza­lékban a női nem és 87 szá­zalékban a férfi nem való­színűségét teszi lehetővé. A 6zámítás a peteleválási na­pokhoz viszonyítva történik. Az öröklődéstani kutatások­ból ismeretes, hogyha a pe­tesejtet y jelű spermatozoid termékenyíti meg, akkor fiú születik, ha pedig x jelű ter­mékenyíti, akkor kislány lesz. Dr. Benendo abból indult ki, 6 a statisztika ezt igazolta, hogy a spermalerakódás után. legnagyobbak és legerőseb­bek az y jelű spermaiozoi- dok. Az életerő azonban nem. tart sokáig, s kb. 48 óra után az ellentétes jelű spermato­zoid kezd dominálni. Ezek titán minden attól függ, hogy mikor jelenik meg a pete­sejt: ha rövidesen a sperma­lerakódás után az y jelű spermatozoid dominálása időszakában — fiú születik, ha ez az idő hosszabb, akkor leánygyermek lesz. A felfe­dezésnek ez a lényege. A fel­fedezés azonban olyan szen­záció erővel hatott, ami fel­rázta a közvéleményt, mór annál is inkább, mert az igénybevetett kutató eszkö­zök rendkívül szerények vol­tak (a legfontosabb volt a kutató orvos türelme, amivel éveken keresztül gyűjtötte az összehasonlító anyagot), ami viszont egyben az orvo­si világ nagy tartózkodását is okozta a vélemény nyilvá­nításban. „Munkámat még 1939 előtt kezdtem meg — mondja dr. Benendo — erről az első hír az „Orvosi hírek” c. lapban jelent meg 1937-ben. majd 1939 júniusában a „Lengyel nőgyógyászat" című lapban egy cikknek kellett volna megjelennie száznál több eset analíziséről, de sajnos közben kitört a háború. Há­ború után az anyagokat a wroclawi szülészeti klinikán gyűjtöttem, majd később Plonskban. Az az ötletem tá­madt. hogy olyan házaspáro­kat keresek, amelyeknél a férj állandó lakóhelyétől tá­vol dolgozott, s csupán bizo­nyos napokban tért haza. Ugyanis arról volt szó. hogy lehetőleg pontosan állapít­sam meg a fogamzás pillana­tát. Az ezen 351 példán alapuló kutatások eredményeként doktori munkát írtam, me­lyet benyújtottam az Orvos- tudományi Akadémiának Varsóba.” Valamivel korábban azon­ban dr. Benendo a Plonsk-i Egészségügyi Szakosztály­hoz fordult azzal a kéréssel, hogy alakítsanak egy bizott­ságot, amely hivatalosan ál­lást foglalna magának a módszernek helyességéről. Ugyanis az orvos neve már közismert lett, ismerősök to­vább adták az ismerősöknek a hallottakat, jöttek a jöven­dő szülők, akik szerették volna megválasztani a meg­születendő gyermek nemét. A bizottság megállapította: „A K rendelő” kiválasztott 14 terhes nőt, dr. Benendo közölte a nemre vonatkozó bizonyosság! százalékot 11 esetben a megszületett gyer­mekek neme teljesen mege­gyezett a szülés előtti meg­határozással.” A nyugati sajtó rendkívül Myen foglalkozott dr. Be­nendo módszerével. Az ügy felkeltette az Egészségügyi Minisztérium mellett műkö­dő Tudományos Tanács ér­deklődését; egy speciális bi­zottságot szerveztek s hosz- szabb vita után úgy döntöt­tek, hogy a munkát egy kü­lön intézetben kell folytatni. A választás az Orvostudomá­nyi Akadémia Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet End- krinológiai Klinikájára esett Varsóban. A három orvosból, ápolónőből és néhány labo­ránsból álló munkaegyüttes vezetését dr. Benendora bíz­ták, s a kutatások feletti tu­dományos gondnokságot az ismert endokrinológus. Teter docens vállalta. A kutatások megkezdésére történő előké­születek csaknem kéj évig tartottak. A munka n klini­kán csak október közepén kezdődött s a jelentkezések lassan megindultak. AVATÁS HÉTFŐN Költözés a HÓDIKÖT-ben Beszélgetés Fehérgyarmaton bérről, tanulásról s a kilátásokról A HŐDIKÖT fehérgyarmati üzemének kis vezérkara első tanácskozását tartja az új üzemben: Major Gabriella szakszervezeti titkár, Mátyus Katalin KISZ-titkár, Tóth Gyuláné párttitkár, Likhanecz Sándor, a vállalat termelési vezetője és Nagy Mária a fe­hérgyarmati üzem vezétője. Az elmúlt év november el­seje óta működik a Hódme­zővásárhelyi Kötöttáru Gyár eddig legújabb szabolcsi üze­me, pontosabban az üzem ta­nulóműhelye. Miközben 49 millió forintért épült a járási székhely mind mostanáig leg­nagyobb ipari bereuházása, az új HÓDIKÖT-üzem, a kórház mellett, körülbelül 200 nő számára tanuló üze­met létesítettek a sportpályán egy olyan barakképületben, amely eredetileg árvizes ká­rosultak szükséglakásának épült. Ezek a fehérgyarmati tények. Október 6-án a nagyköz­ségi tanácsülésen tárgyalták a járási székhely munkásai­nak keresetét és az előadó az átlagkeresetekre hivat­kozva kimutatta, ho^y a íTÖ- DIKÖT tanulómühelyében az ott dolgozó 170 munkás át­lagkeresete igen alacsony. Ez a tanácsülés, a róla megjelent cikk, és az azóta elterjedt híresztelések elég sokat foglalkoztatják szat­mári olvasóinkat. Tanulóüzem Németh Sándor, a nagy­községi tanács elnöke minde­nek előtt azt a választ is­Egyszerűbb gép járműkár-bejelentés 1974 január 1-től az Álla­mi Biztosító új, egyszerűbb gépjármű kárbejelentési rendszert vezetett be. A gép. járműtulajdonosok e napok­ban új típusú kárbejelentő lapot kapnak, s ezentúl min­den gépjármű kárt ilyen nyomtatványon kell bejelen­teni. akár kárt okozott volna, akár szenvedő alanya egy összeütközésnek. A kárbejelentő űrlap bal i>l- dali kékszínű részét („Á” jármű) a gépjárműtulajdonos a kézhezvétel után töltse ki és az űrlapot tártsa a gépjár­mű okmányai között. Karambol esetén a káro­sult és a kárt okozó együtte_ sen. lehetőleg még a helyszí. nen egészítse ki a kárbejelen tő lapot. A kárt okozó adatait a jobboldali sárga színű részbe kerülnek. A személyi és a gépjárműre vonatkozó adatok kitöltésén kívül igen fontos a .Nyilatkozat” — ro­vatban a felelősség rögzítése és aláírása. Az így kitöltött kárbejelen. tő lapot lehetőleg a helyszí­nen adja át a balesetért fe­lelős a kárt szenvedettnek, aki ezzel a nyomtatvánnyal jelentheti be kárát az Álla­mi Biztosítónak. A kárbejelentő űrlap mel. lett a biztosító részletes tá­jékoztatót is küld a gépjár­műtulajdonosoknak. A tájé_ koztató utolsó lapja „Biztosí­tási Igazolólap”. A gépjármű­tulajdonos személyére és gépjárműre vonatkozó ada. tokát ezen is célszerű otthon előre kitölteni. Ha karambol esetén nincs mód a kárbeje­lentő helyszíni kitöltésére, ezt a lapot csatolhatja (kitöltés helyett) a kárbejelentő lap­hoz, természetesen mindkét, tőt aláírva. A kárbejelentő lapon a kárt okozó adatai mellett mindig fel kell tüntetni a károsult nevét, ^járművé­nek rendszámát, valamint a baleset helyét és időpontját is. Ha csak „Biztosítási Iga- zolólap”-ot adna is a kárt okozó azon is nyilatkozhat a felelősség kérdésében de alá­írásával igazolja, hogy tudo­másul vette: köteles a meg­felelően kitöltött kárbejelen­tő lapját már a következő munkanapon, a kárt-szenve­dett által megadott ÁB kar. rendező igazgatóságnak be­küldeni. Ha parkoló gépkocsiban okozott kárt valaki saját adatait (például a Biztosítá­si Igazolólapon) — hagyja a parkírozó autón, a kárbeje­lentő lapot pedig postán küldheti be a biztosítónak. Ha a kárt okozó közületi gépjárművezető, kárbejelen- tőjét az Állami Biztosító ugyanúgy elfogadja, mint a magángép j árművezetőkét. A kárbejelentések késedet, me és hiányossága sok eset­ben megakadályozta, hogy a károsult időben jusson hozzá az őt megillető összeghez. Az új eljárással az Állami Biz­tosító hozzá kívánja segíteni a gépjárműtulajdonosokat, hogy a károkat gyorsabban, zökkenőmentesebben rendez, hessék — elsősorban is azál­tal hogy azok bejelentése leegyszerűsödött. Elenged hetetlenül szükséges azonban továbbra is a kár — mindkét fél részéről történő — be­jelentése most már ezen az egyszerűbb módon. métli meg, amit mér az ok­tóber 6-i tanácsülésen is el­mondott válaszként az in­terpelláló tanácstagoknak. Tömören: egy nagy tanuló műhelyről van szó, ahol nem egészen kétszáz nő most ta­nulja a szakmát. Szakmun­kás nagyon kevés van. Az üzem olyan megállapodást kötött az újonnan jelentke­zett munkásnőkkel, hogy az első két vagy három hónap­ban, amíg csak külön fel­ügyelettel tudják elsajátíta­ni a mesterség fogásait, 6— 700 forint fix „tanulópénzt” kapnak. Leszámítva a két ve­zetőt, a két tmk-st, a 10 raktárost, és a 2 adminiszt­rátort a barakban dolgozó je­lenleg 187 főből 141 ilyen, il­letve a zöme, mert akad kö­zöttük néhány máshonnan idekerült szakmunkás, akik­nek a keresete kiemelkedően magas. Az átlagot tehát ezek a tanulókeresetek nyomják le, ami meg fog szűnni, mi­helyst gyakorlatra tesznek szert. Ez sajnos nem is a tanuló idő két-három hó­napja a HÓDIKÖT soaezer dolgozó nőjénél az a tapaszta­lat, hogy a betanított mun­kásoknak egy évre van szük­ségük, mire elérik teljesítmé­nyük legjobb fokát. Manufaktúra A múlt héten lelátogattunk a sokat emlegetett barakkba. Meghökkentő kép tárul elénk. Leszámítva a bádogvá- iyus mosdót és öltözőt, az egész műhely egyetlen helyi­ség. A középső asztalnál ül a vezető, a helyettese, a kö­rülötte szorosan összezsúfolt asztaloknál pedig dolgoznak a munkások. Mint egy régi manufaktúra. Mindjárt megkerestük azt a lányt, aki a legtöbbet ke­res az üzemben. Varga Ilo­nának hívják, ipari tanuló­ként megtanulta a szakma fortélyait a fehérgyarmati ruházati szövetkezetnél, az­tán átjött ide, őt már nem kell betanítani. Az elmúlt havi keresete 2769 forint volt, fehérgyarmati nőnek nem rossz kereseti lehetőség. Még tíz ilyen szakmunkás van az egész üzemben, a többi mind betanuló. Van egy éjjeliőr, az ő keresete is 1450 forint. Jól keresnek a fűtők, A tíz raktáros, aki tu­lajdonképpen ellátja a mű­szaki beosztású feladatokat is, sziptén elégedett a fizeté­sével, a tmk-sok szintén. Az adminisztrátorok fizetését nemrég emelték. Csak a 131 „felnőtt ipari tanuló” pilla­natnyi havi bére alacsony. Van, akinek a levonásokkal együtt csak 600 forint körüli. A beköltözés Beszélgettünk a középső asztalnál ülő Nagy Mária műszaki vezetővel. A fiatal lányt Hódmezővásárhelyről helyezte ide a vállalat, mert az volt a tapasztalata, hogy egy jó szakmunkás jobban meg tudja tanítani a szakma fortélyaira a kezdőket, mint egy mérnök. Egyébként Nagy Mária volt az, aki a Tiszalö- ki HÓDIKÖT-üzem új mun­kásait is betanította. A műszaki vezető elmond­ja, hogy Tiszalökön hasonló kezdő problémákkal indult az üzem létesítése, de ott már túl vannak rajta. A nőknek meg kell érteniük, hogy amíg tanulnak, addig az a bér is ajándékszámba megy, amit megkapnak, mert a nem tel­jes értékű áru, ami a kezük alól kikerül, még nagyon sok gondot okoz a tíz műszakinak és esetleg a vállalat központi dolgozóinak. Rögtön hozzáfűzi, hogy a fehérgyarmati és környéki asszonyok és lányok ügyes­sége még őt is meglepte, mert túlnyomó többségük művésze lesz a pulóver ké­szítésének. ami nem csak nálunk divat, hanem az egész világon, ezért tud az üzem ilyen jelentős fejlesz­téseket végrehajtani. Végezetül megtudtuk, hogy január 5-től 7-ig nem­csak üzembehelyezik a kór­ház mellett megépült új HŐDIKÖT-üzemet, amely közel 50 millióért készült, hanem át is költöznek oda. Megszűnik a zsúfoltság. Ké­nyelmes munkatermekben, jó szociális létesítmények kö­zé, kitűnő mosdó, öl­töző használatába költözik a most itt dolgozó 171 ember is. S már most szükség van újabb 100 nőre. A létszámot pedig az év közepéig 600-ra akarják szaporítani. Addig­ra a mostani kezdők kerese­te is jelentősen megnő, de betanuló munkásnők akkor is lesznek. Nagy Mária véle­ménye szerint addigra a mostani problémák eddigi tapasztalata ázerint teljesen megszűnnek. Mindenki meg fogja érteni, hogy a betanu­lási idő csak „tanulópénzzel” ’■»hetséges. Gesztel,vi Nagy Zoltán Piros és Ford Mint ijedt libák rebben* tek szét hetedikén reggel a Tanácsköztársaság téren a gyalogosok a zebrán, ami­kor az IK-s rendszámú pi­ros Ford besüvöltött a kanyarba. Pár nappal az­előtt a régi posta előtt * i* gott át szabálytalanul az úttesten, és parkolt le a menetiránnyal szembe. Máskor a villanyrendőr környékén zúgott el kihí­vóan. A piros Ford Nyír­egyházán ismertté vált. Nem haragszom az autó­sokra. Ezt előre bocsátom, nehogy azt higgye valaki, hogy egyféle rossz általá­nosításra készülök. Azt azonban meg kell monda­ni, hogy bosszant, amikor valaki a inárka bűvöleté­ben az egyébként tisztessé­ges autósok hírét is rontja kalózkodásával. Mert attól, hogy valakinek Fordja vagy Volvója van, nem különb másoknál, legfeljebb több volt a pénze, vagy jobb volt a rokona. Ez azonban a közlekedőket aligha ér­dekli, a megítélés mércéje a közúton a tisztesség, a szabályok szigorú megtartá­sát. Nem vagyok rendőr, te­hát nem integethetek a ko­csinak. Azaz igen, de attól nem áll meg. Ezzel így van a legtöbb gyalogos. Azt viszont szóvá kell tenni: a város utcái nem verseny- pályák, nem a hivalkodás színterei. Ha valaki „jani” akar lenni, keressen olyan helyet, ahol legfeljebb a saját életét teszi kockára. Ezt azonban úgyse teszi meg. Hiszen nem látják. Márpedig itt ez a lényeg. Nos, láttuk. A nagy hasra, esés azonban elmarad. Mert az emberek többsége nem hatódik meg. Legfeljebb megalkotja a véleményét. (bürget) Város, főiskola, tv Országos felszabadulási vetélkedő Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára országos televíziós vetélkedőt szerven a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Te­levízió. A vetélkedő célja, hogy igényesen, szórakoztató keretek között bemutassa Magyarországot, a felszaba­dulás óta eltelt három évti­zed tükrében. Az 1974. év tavaszától 1975. április 4-ig - tartó időszakban tizennégy élő, helyszíni adásban zaj-i lik a versenysorozat. Az új­szerű játék résztvevői a négy tanárképző főiskola vá­logatott csapatai és az ország minden táját képviselő húsz város lakosai. A főiskolák mindegyike pt városból álló országrész képviseletében együtt versenyez a soron kö­vetkező város szószólóival; így mindegyik fordulóban két főiskola, illetve két vá­ros méri össze erejét. Az ér­tékelésnél a fő tényező az,’ hogy melyik város, illetve csapat mii tatja bp hiteleseb­ben önmagát, saját neveze­tességeit, értékeit az ország közönségének. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 4 fős csapatai Nyírbátor, Haj­dúböszörmény, Sárospatak,' Szolnok, és Cegléd képvise­letében vesznek részt a ver-* senvben. A vetélkedő első adásában, 1974. ápriljs 19-én Nyírbátor és Sopron összecsapására ke­rül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents